Petőfi Népe, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-19 / 193. szám

Petőfi Népe - III. oldal ~~ 2003. Augusztus 19., kedd U N N E P I MEGYE GYŰL ÉS ELISMERÉSEKKEL Bács-Kiskun Megyéért Díj • Bács-Kiskun Megyéért Díj • Bács-Kiskun Megyéért Díj Schindler János Ha valaki 20 évvel ezelőtt járt utoljára Kecelen, most nem is­mer rá a városra - mondják a helybéliek. Ezen nincs mit vi­tatkozni, mert a keceliek tud­ják a legjobban: az elmúlt két évtizedben szegényes faluból mutatós várossá lett a települé­sük. A gondozott parkok, a köztéri szobrok, a szökőkutak sora kellemes benyomást kelt az idelátogatóban, a megújult városközpont pedig azt jelzi, hogy van gazdája a település­nek. Azt sem vitatja senki Kecelen, hogy a fejlődés motor­ja kezdettől fogva Schindler Já­nos polgármester.- Kifogyhatatlan az ötletek­ből és fáradhatatlan azok meg­valósításában - állítják a keceliek. Igaz ez?- Tény, hogy elképzelések­ben sohasem szűkölködtem. Már diákkoromban sem tudtak igazán mit kezdeni féktelen tenniakarásommal, ötleteim­mel. Később, amikor már a Ma­gyar Postánál dolgoztam veze­tőként, szá­mos új, a munkát gyor­sító és javító intézkedést vezettem be. Amikor pedig Kecel tanácselnöke, majd pol­gármestere lettem, az izgatott a legjobban, hogy miként lehet­ne jobbá tenni az itteni körül­ményeket, és mi szolgálná leg­inkább a város javát.- Gondolom, a törekvéseivel óhatatlanul együtt jártak konf- hktusok is.- A legtöbb vitám abból származott, hogy én mindig legalább húsz évre előre gon­dolkodtam, ezért óhatatlanul szembekerültem pillanatnyi ér­dekekkel. Nem mindenki értet­te egy-egy ötlet kapcsán a szán­dékomat és annak hosszú távú előnyeit. Ez bizonyos fokig normális reakció volt, mert én sokáig dédelgettem a tervei­met, amelyek így meggyőződé­semmé váltak, a velem vitába szállók pedig akkor hallották azokat először.- Ilyenkor dühös volt az el­lenkezőkre?- Egy ideig talán igen, de amikor megvalósult a terv, elfe­lejtettem a konfliktust, mert be­látták, hogy nekem volt igazam. Sokan úgy gondolják, hogy ke­mény vezető vagyok. Én inkább úgy mondanám: határozott. De nem vagyok sem haragtartó, sem pedig bosszúálló típus. Édesanyámtól tanultam, hogy mindenkin segítenem kell, akin csak tudok. Szeretek viccelődni, jókat nevetni, de a munkában nem ismerek tréfát. Az itteni emberek bizalmából vagyok a város vezetője, ezért kötelessé­gem az ő érdekeik szerint csele­kedni. 12 éve dolgozom a me­gyegyűlésben, ahol ugyanezen elv Sápján a megye érdekeit tar­tom szem előtt. Magasra teszem a mércét úgy önmagam, mint a kollégáim előtt. Aki lépést tud tartani a követelményekkel, az­zal harmonikus a kapcsolatom, aki viszont nem képes felvenni a ritmust, azzal békességben megválunk egymástól. s. l Dr. Halász Rudolf Az okleveles hidrogeo- lógus, egyetemi dok­tor, a bajai Alsó-Duna- völgyi Vízügyi Igazga­tóság (ADUVÍZIG) igazgatója 1942. júni­us 12-én született Szi­getváron. Diplomát a fővárosi Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett. 1966 óta munkatársa az ADUVÍZIG- nek. Szakmai pályafutását a Bács-Kis­kun megyei hideg- és melegvízkész­letek felmérésével, a megye kútkatasz- terének feldolgozásával, az adatbázis létrehozásával kezdte. A 70-es évektől az akkori számítógépközpontnak, majd a Vízgazdálkodási Osztálynak volt a ve­zetője. Külső előadóként több éven át oktatott a bajai Vízgazdálkodási Főisko­lán. 1986-ban lett műszaki igazgatóhe­lyettes, főmérnök, 1996-ban pedig az igazgatóság vezetője. Egy fia van, áld jo­got végzett. Az elismerést egyebek mel­lett a Duna-Tisza közi Homokhátság vízutánpótlása ügyében kifejtett, fárad­hatatlan tevékenységével érdemelte ki. A Megyei Közgyűlés Elnökének Kitüntető Díja Pető István Pető István főtanácsos 1968 óta dolgo­zik a kecskeméti megyeházán. Elő­ször a közművelődés területén mun­kálkodott: felelős volt a megye műve­lődési intézményeinek tevékenységé­ért. 1989-től a közoktatással kapcsola­tos megyei önkormányzati feladatok ellátásának aktív szervezője. Magas színvonalon koordinálja az érettségik lebonyolítását, a középfokú beiskolá­zást. Nagy szakértelemmel foglalko­zik a nem önkormányzati intézmé­nyek törvényes működésével is. A megyei intézmények vezetőivel kiváló szakmai és emberi kapcsolatot ala­kított ki, ami elősegíti a gyermekek ér­dekeit szolgáló prob­lémamegoldást. In­novatív egyéniség, így specialistája a Idstérségi és regioná­lis feladatellátásnak, a bel- és külföldi (uniós) pályázatok­nak. A Bács-Kiskun Megye Közoktatásá­ért Alapítvány munkatársaként része­se az intézmények pályázati támoga­tásának. Közoktatási-közművelődési szakértőként megyei és megyén kívü­li intézmények és önkormányzatok munkáját segíti. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés ELNÖKÉNEK IDEI KfTÜHTETETTJEI A BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKÉ­NEK KITÜNTETŐ DÍJA: Csorba Péter munkatárs, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatala, Kecskemét; Fehér Béiáné szakmai tanácsadó, szb-titkár, a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatalának Közgyűlési, Szervezési és Jogi Főosztálya, Kecskemét; Pető Ist­ván főtanácsos, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hi­vatalának Humánpolitikai Főosztálya, Kecskemét; Rugg István (posztumusz), néhai munkatárs, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatala, Kecskemét MEGYECÍMERREL DÍSZÍTETT ARANYGYŰRŰ: Gergényi Péter dandártábornok, korábbi Bács-Kis­kun megyei rendőrfőkapitány, Budapest jelenlegi rendőrfőkapitánya A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés idei kitüntetettjei BÁCS-KISKUN MEGYÉÉRT DÍJ: Benes József Munkácsy-díjas grafikus- és festőművész, Kecskemét; Dr. Halász Rudolf igazgató, Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Baja; Schindler János pol­gármester, Kecel BÁCS-KISKUN MEGYE IFJÚSÁGÁNAK NEVELÉSÉÉRT DÍJ: Schindler Mátyás plébános, barátok temploma, Baja; Pintér András igazgató, Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas; Reicher József igaz­gató, Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola, Kiskunfélegyháza BÁCS-KISKUN MEGYE KÖZMŰVELŐDÉSI DÍJA: Asbóth Miklós könyvtáros, igazgatóhelyettes, Városi Közművelődési Intézmények, Könyvtár és Televízió, Kalocsa; Dr. Réthey Prikkel Miklós Zoltán intézményvezető, Faluház, Akasztó; Ramháb Mária igazgató, főta­nácsos, Katona József Megyei Könyvtár, Kecskemét BÁCS-KISKUN MEGYE MŰVÉSZETI DÍJA: Miklósa Erika, a Ma­gyar Állami Operaház magánénekese; Jankovszki Ferenc zeneta­nár, karmester, intézményvezető, TKIKI, Művészeti Alapiskola, Kis­kunfélegyháza; Bardócz Lajos Sándor grafikusművész, Tiszakécske BÁCS-KISKUN MEGYE TUDOMÁNYOS DÍJA: Dr. Sziklai Pál osz­tályvezető főorvos, az orvostudományok kandidátusa, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Szemészeti Osztály, Kecskemét; Schmidt Antal hidrobiológus, Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, Baja; Dr. Kapitány József tudományos főmunkatárs, igazgatóhelyettes, Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Kft., Kalocsa BÁCS-KISKUN MEGYE EGÉSZSÉGÜGYÉÉRT DÍJ: Dr. Elek József háziorvos, Szánk; Dr. Deutsch Ottó osztályvezető főorvos, minőség- biztosítási igazgató, Bajai Kórház Fül-orr-gégészeti Osztály; Dr. Rotyis Mária vezető főorvos, Országos Mentőszolgálat Bács-Kiskun Megyei Szervezete, Kecskemét BÁCS-KISKUN MEGYE KÖZSZOLGÁLATÁÉRT DÍJ: Aranyi János polgármester, Szalkszentmárton; Barkóczi Ferenc polgármester, kis­térségi elnök, Kiskőrös; Pálinkás Emilné Harangozó Katalin jegy­ző, polgármesteri hivatal, Dusnok BÁCS-KISKUN MEGYE SPORTDÍJA: Bállá József (posztumusz), néhai olimpiai ezüstérmes birkózó, többszörös világbajnok, Kecske­mét; Hirling József nyugalmazott határőr ezredes, Kiskunhalas; Szabó József vesetranszplantált hátúszó, Kecskemét; Dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke, a Bács-Kiskun Megyei Sportszövet­ségek Tanácsának elnöke, Kecskemét BÁCS-KISKUN MEGYE NEMZETI KISEBBSÉGEIÉRT DÍJ: Agócs Gy. Imre (posztumusz), néhai újságíró, Kecskemét; Szivárvány Szlovák Néptáncegyüttes, Kiskőrös; Somogyiné Litzinger Teré­zia középiskolai tanár, Hunyadi János Gimnázium, Bácsalmás; Dr. Mándics Mihály nyugalmazott iskolaigazgató, múzeumvezető, Csávoly Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja Miklósa Erika „A komolyzene nem egy poros múzeumi tárgy, hanem egy friss gyümölcs, amibe élvezet beleha­rapni” - vallja Miklósa Erika ope­raénekesnő, akinek hamarosan megjelenik új lemeze. Az albu­mon a klasszikus dallamok mel­lett könnyűzenei stílusban átdol­gozott áriák is helyet kapnak. A kiskunhalasi születésű énekesnő németországi vendégszereplése miatt csak októberben tudja majd átvenni Bács-Kiskun Megye Mű­vészeti Díját. A művésznő köz­vetlenül elutazása előtt nyüatko- zott lapunknak, és elmondta: nagy örömmel tölti el a szülőföld elismerése. Tizenhárom éve lett magán­énekes Miklósa Erika, aki való­sággal berobbant a komolyzenei életbe. Karrierje a Magyar Állami Operaházban kezdődött, és cso­dálatos énekhangját 1993-ban, Zürichben Európai Kultúrdíjjal jutalmazták. Egy év múlva az „Év operaénekese”-címet is átvehette, s hamarosan a milánói Scala ün­nepelt sztárjai közé is bekerült, majd a Varázsfuvola Éjkirálynőjé­nek szerepe a vüághírt is meg­hozta számára. A fiatal művész­nőnek 1998-ban a Magyar Köz- társasági Érdemérem Kiskereszt- je kitüntetést ítélték oda.- A szülőváros után most a sző­kébb értelemben vett szülőföld, a megye is elismeri művészetét. Mit jelentenek ezek a díjak Önnek?- Bevallom, kicsit megijedtem, amikor néhány éve megtudtam, hogy Halas díszpolgárává válasz­tanak, hiszen ennyire fiatalon tudtommal még senki sem kapott ilyen megtisztelő elismerést. Ha­sonló, de ugyanakkor örömteli érzéseim vannak a mostani díjjal kapcsolatban is, hiszen nem szá­mítottam rá. Ezekre a kitünteté­sekre nem lehet felkészülni, mint egy-egy pályá­zatra vagy ösz­töndíjra, ame­lyeknél titkon mindenki re­ménykedik a si­kerben. Termé­szetesen nagyon örülök a Bács- Kiskun megye által adományozott díjnak, mert a szülőföld elismerése is jelzi, hogy megérte az a sok küzdelem és munka, ami nélkül nem lett volna oly sikeresnek mondható az eddigi pályafutásom.- A szakmai díjak az értékeseb­bek vagy a „civil" kitüntetések?- Nehéz lenne rangsorolni őket, hiszen mindhez kellemes emlékek kötnek. A „laikusok” ál­tal adományozott díjaknak talán azért örülök jobban, mert értük, a közönségért végzem a munkám. A tőlük kapott elismerések adnak további erőt a „túlélésekhez”.- Most készül az a koncert- DVD-je, ami egyedülállónak ígér­kezik, illetve egy új lemezen is dolgozik. Hogy áll a munkákkal?- A DVD-nek - amely klipsze- rűen tartalmaz majd egy szóló­koncertet - már az egész anyagát felvettük, csak az utómunkálatok vannak hátra. Augusztus végére várhatóan teljesen kész lesz. Az új CD pedig október elején jelen­het meg, amin néhány könnyűze­nei stílusban átdolgozott opera­ária is hallható lesz. A készülő DVD mellékletében egyébként látható lesz majd egy Kiskunhalason felvett riportfilm is. A művésznő mellett mindazok megszólalnak, akiknek jelentős szerepük volt Miklósa Erika élet­pályájának alakulásában, s kide­rül, hogy miként lett a sportoló­ból világhírű operaénekes. T. K. Bács-Kiskun Megye Sportdíja Dr. Bodóczky László Már diákkorában elkötelezte ma­gát az úszósport mellett, és ma már országosan ismert és elis­mert szakvezető. Több mint 40 éve a Bács-Kiskun Megyei Úszó­szövetség, 1964 óta a Kecskeméti Vízmű SC elnöke. 1970 és 78 kö­zött a Magyar Úszószövetség, 1972-től 1985-ig a Kecskeméti Sport Club elnökségének tagja. 1992-től a Bács-Kiskun Megyei Sportszövetségek Tanácsának el­nöke. Tevékenységének egyik központi törekvése volt, hogy Bács-Kiskun megyében minél több gyermek tanuljon meg úsz­ni, és szeresse meg ezt a sport­ágat. Kezdeményezője volt a ma is I. osztályú férfi vízilabdacsapat megalakításának. Hívó szavára szívesen jöttek és jönnek ma is megyénkbe olimpikonok, világ­és Európa-baj- nok versenyzők, a többi közt Gyarmati And­rea, Hargitai András, Verrasz- tó Zoltán, Dar- nyi Tamás és még sokan má­sok. A Bács-Kis­kun Megyei Sportszövetségek Ta­nácsa elnökeként határozottan és eredményesen képviseli a megyei sportági szakszövetségek érdeke­it, és sikeresen hangolja össze azok tevékenységét. Sporttal ösz- szefüggő feladatait mindig önzet­lenül, sportszeretetből - nagy fe­lelősséggel járó hivatali beosztása mellett -, társadalmi munkában végezte és végzi ma is, remélhető­en még nagyon hosszú ideig. Bács-Kiskun Megye Egészségügyéért Díj Dr. Rotyis Mária Dr. Rotyis Mária 1998 óta a Bács- Kiskun Megyei Mentőszervezet vezető főorvosa. Orvosi diplomá­ját 1987-ben szerezte a Szent- Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen „Summa cum Laude” minősítéssel. 1991-ben anesztezi- ológia - intenzív terápia szakor­vosi vizsgát tett. Még azon év de­cemberében sikeresen elindította a kiskunfélegyházi mentőállomá­son az orvos-mentőtiszti szolgá­latot, majd 2002 augusztusában segítségével kezdhette meg tevé­kenységét Kiskunmajsa mentőál­lomása. Irányítása alatt rendkívül megerősítették a magas szintű szolgálatokat. Munkája mellett az Orvos-továbbképzési Intézetben szakoktató. Jelenleg tudományos munkát készít a félautomata de­fibrillátorról. A fejlesztések kez­detén megyénk mentőállomása­in összesen egy ilyen életmentő készüléket al­kalmaztak, de napjainkban szerencsére már hét állomáson használják sikere­sen emberéletek megmentésére a félautomata defibrillátort. Szak­mája állandó készenlétet igényel, hiszen a legtöbb problémára azonnal meg kell találni a megol­dást, hogy a betegek ellátása, szállítása zökkenőmentes legyen, s a mentőszolgálat működését nehezítő, ismert körülmények egyre jobbak legyenek. Bács-Kiskun Megye Közszolgálatáért Díj Barkóczi Ferenc Barkóczi Ferenc polgármester Kiskőrösön végezte az általános és a középiskolát. 1976-ban faipa­ri mérnök lett, és ugyanebben az évben meg is nősült. Három gyermek édesapja. 1980-tól mű­szaki főelőadóként dolgozott a Kiskőrösi Városi Tanácson, illet­ve a Kiskőrösi Petőfi SE elnöksé­gi tagja lett. 1993. június 30-tól polgármestere a városnak; a ’94- es és ’98-as választásokon is nagy többséggel erősítették meg poszt­ján, majd 2002-ben töretlen biza­lommal ismét újraválasztja a vá­ros - addigi munkája elismerése­képpen. 1995-ben kezdeményezte a Kiskőrös Környéki Önkormány­zatok Szövetségének létrehozá­sát, amit ’96-ban átalakítottak Kiskőrös és Térsége Területfej­lesztési Önkormányzati Társulás­sá. A15 település társulásának el­nöki teendőit a megalakulás óta töretlen lendülettel végzi. Párton kívüli, de keresztény gondolkodású, köztiszteletben álló polgára a városnak. Munká­ját, mint született kiskőrösi, min­dig a város érdekében és pártok­tól függetlenül végezte - közmeg­elégedésre. A te­lepülésen mű­ködő és az ön- kormányzatban tevékenykedő politikai erők mindenkor elis­merték becsüle­tességét, puri­tánságát, a Kis­kőrös és térsége iránti önzetlen elkötelezettségét. Szerény, min­denkor elérhető, az egyszerű em­berek nyelvén jól értő vezető, ugyanakkor felelősségteljes is, áld önmagával és munkatársaival szemben igényes, magas követel­ményeket támaszt. Nagy gondos­sággal irányította a várost ezek­ben a rendkívüli nehéz időkben úgy, hogy Kiskőrös fejlődött, költségvetési hiány nélkül zárta az éveket, nem romlott a kultúra, az egészségügy, az oktatás, a mű­velődés helyzete. Mint a Kiskőrös és Térsége Területfejlesztési Ön- kormányzati Társulás elnöke, a szívén viseli a körzet települései­nek fejlődését is. Emberi értékei és szakmai kvalitásai miatt tény­legesen a város első emberének érzik az ott élők. Aranyi János Szalkszentmárton polgármestere 1947. december 7-én született Izsákon. Nős, két gyermeke és két unokája van. 1968-tól a Kecs­keméti Járási Tanácsnál, a ’70-es évek elejétől pedig a Dunavecsei Járási Tanácsnál dolgozott, illet­ve a Dunavecsei Nagyközségi Ta­nács műszaki ügyintézője volt. 1982. augusztus 1-én lett Szalk­szentmárton tanácselnöke, 1990- től pedig polgármesterként áll a helyi önkormányzat élén. Mint polgármester látványos településrende­zési és beruhá­zási terveket ké­szíttetett Szalk- szentmárton- nak. Irányítása alatt megvaló­sultak a gáz-, a telefon-, a csa­tornafejleszté­sek, illetve újjászületett a faluköz­pont, amely Európa-díjat kapott. A falubeliek szeretnek a község­ben élni, s büszkék településükre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents