Petőfi Népe, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-14 / 189. szám

Milliárdokkal több jut a megyének, mint eddig bármikor- Bács-Kiskun megye a magyar megyék rangsorában lecsúszva, a 15-16. helyen állt, amikor tavaly októberben - négy év után - ismét a megyei közgyűlés elnöki székébe kerültem. Az új megyei veze­tés nem is hirdethetett meg más programot, mint Bács-Kiskun kon­dícióinak javítását a gazdaság, az infrastruktúra és a munkahely- teremtés területén. Lassan letelik az első esztendő, amelynek mér­lege: a rendszerváltozás óta ekkora mértékű beruházási forrás egyetlen ciklusban sem érkezett ilyen rövid idő alatt a megyébe, mint most, amiért személyesen is lobbiztam - mondta dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, amikor rövid ér­tékelésre kértük a 2002-ben megválasztott megyei vezetés eddigi munkájáról.- Több pénz jut-e Bács-Kiskun me­gyébe amiatt, hogy hivatalosan is hátrányos helyzetű megyévé nyilvá­níttatott?- 3,2 milliárd forinttal több terü­letfejlesztési pénz jut így Bács-Kis- kunnak, amelynek kétharmadára az önkormányzatok, egyharmadára a vállalkozások pályázhatnak. A megye „saját jogán” 1,5 milliárdos keret szétosztásáról rendelkezhet. A megpályázható regionális források idén 1,7-1,8 milliárdot tesznek ki, így összesen több mint 6,5 milliárd jut a megyének. Soha nem volt még ennyi területfejlesztési forrásunk. A tapasztalat az, hogy a támogatási keretekre beérkező igények általá­ban azoknak a többszörösére rúg­nak, bár a regionális pénzekre idén a vállalkozói szférából viszonylag kevesen pályáztak.- Melyek a legfontosabb, legna­gyobb beruházások, amelyekre jut(ott) pénz a központi költségve­tésből?- Fülöpszálláson és Kiskőrösön több mint 3 milliárdos nagyságren­dű szennyvízberuházásra, Kecelen iskola-felújításra és ugyancsak szennyvizes programra sikerült központi forrást szereznie a megye­beli szocialista parlamenti lob­binak, ami most a kiskunfélegyházi Fantasztikus légiparádé A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatala is támogatja a szombat-va­sárnapi kecskeméti repülőshow-t.- A magyar légierő megalakulásá­nak 65., és a gépi repülés 100. évfor­dulóján 17 ország (15 európai állam, az Egyesült Államok és a házigazda Magyarország) legjobb pilótáinak tudásából kaphatnak ízelítőt az ér­deklődők, akik remélhetőleg minél többen lesznek - nyilatkozta a ren­dezvény egyik megyei főszervezője, Pintér Sándor ezredes a tervezett programról. - Bizton állíthatom, hogy érdemes lesz a látványosságo­kat megcsodálni, a velünk szomszé­dos országok, a Brit Királyi Légierő, a belga, a cseh, a francia, a görög, a holland, a lengyel, a német, az olasz, a svéd, a török, az amerikai és a ha­zai légierő bemutatóiban gyönyör­ködni. Több mint 100 repülőt, illetve helikoptert és több tucat szárazföldi haditechnikai eszközt vonultatunk fel. A légi programok során oldtimer- repülések, ejtőernyősök, egyéni ma­gyar bemutatók, a nem­zetközi blokkban pedig egyéni és kötelékrepűlé- sek szórakoztatják majd a kíváncsi tömeget. De köz­vetlen közelről, a földön is szemügyre vehetik a ra­jongók a harci gépeket, a helikoptereket és a legkü­lönfélébb harci eszközö­ket. Akik pedig megunnák a haditechnikát, azok kül­városi és a kecskeméti megyei kór­háznak, továbbá Bajának, isko­lafelújításra szeretne támogatást szerezni. Ami pedig az úthálózat­fejlesztést illeti: a megye számára igen fontos Szent László-híd meg­épülte után most az 51-es út korsze­rűsítésére nyílt lehetőség. Emellett az elkövetkezendő 10 év tervei közt szerepel a bajai déli elkerülő, a kis­kunhalasi elkerülő, a kiskunfélegy­házi északi elkerülő és a kecskemé­ti északi elkerülő megépítése, to­vábbá az 51-es és 54-es összekötése a Szent László-híd magasságában. Bizonyos továbbá, hogy még ebben a ciklusban megépül egy újabb híd a Dunán: a dunaújvárosi. Ha ezek a közútfejlesztések elindulnak, meg­valósulnak, és sikerül az M5-ös au­tópályát is kivásárolnia az állam­nak, akkor jelentősen nőhet a ma­gántőke beruházási és munkahely- teremtési kedve a megyében. Mind­emellett van még egy fontos ügy, amelyben megvalósult Bács-Kiskun kormánypárti és ellenzéki politiku­sainak összefogása is: a Homokhát­ság vízutánpótlásáé. Ebben a kér­désben körvonalazódnak tervek víztározók építése és a termőtalaj javítása érdekében.- S hogy állnak a megyei önkor­mányzat saját beruházásai?- Egyrészt dol­gozunk a folya­matban lévő, az előző ciklusból örökölt beruházá­sok rendbetételén - bonyolult és ne- j héz ügyek marad- : tak hátra, amikre 200-300 millió fo­rintot kell még költenünk. Másrészt elindulhat új beruházásként a kecs­keméti Cifrapalota felújítása 200 millióból, ami régi adósságunk, fej­leszteni kívánjuk a kunfehértói gyermekotthont, családotthonossá szeretnénk alakítani a bajait és a dunavecseit, s rendbe tesszük a solti Teleki-kastélyt. Említettem már a kórházfejlesztést, amihez, ugye, állami pénzekre pályázunk - méghozzá az országban egyedülál­ló módon együtt a kecskeméti me­gyei kórház és a félegyházi városi. A szándék, hogy együtt a két intéz­ményt a régió egyfajta egészségügyi centrumává fejlesszük.- Végezetül: van-e valamilyen fej­lemény a megye külkapcsolataiban?- A legfontosabb, hogy rendbe kellett hoznunk a korábbi jó vi­szonyt a németországi Schwarz- wald-Baar járással, amit az elmúlt években, bizony, elhanyagoltak. Meg kell említenem azt is, hogy Bács-Kiskun külkapcsolatainak ala­kulásában az egyik legmeghatáro­zóbb szerepet éppen egy Kecskemé­ten működő, országos hatáskörű in­tézmény, a Dán Kulturális Intézet játssza. Sokan tudják, hogy igazga­tója, Thomas Berntsen már több mint 10 esztendeje van aktívan jelen a megye közéletében, és dolgozik a dán-magyar kapcsolatokért. Köszö­net érte. turális programokon, koncerteken vehetnek részt, de megtekinthetik a Magyar Honvédség békefenntartó feladatait és katonai egyenruháit be­mutató kiállítást is. Már gőzerővel folynak a végső előkészületek, hogy minden adott legyen a hétvége hasz­nos és kellemes eltöltéséhez. Remél­jük, a rendezvény tovább öregbíti a megye és székhelye hírnevét. Szocialista honatyák a bázisért Szabadszállás Az Alföldi Kiképző Köz­pont fennmaradásáért szállt síkra a Bács-Kis­kun megyei MSZP-s or­szággyűlési képviselők nevében dr. Balogh Lász­ló, a megyegyűlés elnöke, Máriái Péter és Vári Gyu­la. Számos érvet sorakoz­tattak fel a honvédelmi miniszterhez írt levelük­ben, hogy 2005-ben ne kelljen bezárni a bázist. Váratlanul érte augusztus első hetében a Bács-Kiskun megyei szocialista képviselőket a haderő-átalakítás kész tervezete, amelyben nem szerepel a meg­maradó laktanyák közt a szabad- szállási Alföldi Kiképző Központ. Bár ellenzéki forrásból érkeztek információk a kiképzőbázisok be­zárásának korábbi terveiről, a kü­lönböző működési felülvizsgálat­ok során kizárólag pozitív jelzése­ket kaptak a laktanya további sor­sát ületően. A parlament honvé­delmi bizottságának kihelyezett, táborfalvi ülésén sem derült ki, hogy már korábban elkészültek a tervek a hadsereg átalakítására. A laktanya bezárása számos megoldhatatlan problémát zúdíta­na Szabadszállásra, a környező te­lepülésekre és a megyére is. Meg­közelítőleg 500 katonát és közal­kalmazottat kellene elbocsátani, akiknek továbbfoglalkoztatása ha­talmas gondot jelentene a jelenle­gi munkaerőpiacon. Tovább növe­kedne Bács-Kiskun e részén a már most is kritikus arányú munka- nélküliség. A laktanyába szállító vállalkozók ellehetetlenülhetnek, az önkormányzatoknak további segélyeket kellene osztaniuk, megváltoznának az ingatlanpiaci köriilmények. Katasztrófahelyzet­ben nagy bajba kerülne a megye, romlana védelmi képessége, és a lavinahatás számos további prob­lémát hozna elő. Dr. Balogh László, Máriái Péter és Vári Gyula felkérte a honvédel­mi minisztert, hogy vizsgálja meg az Alföldi Kiképző Központ meg­mentésének, jövőbeni működé­sének lehetőségét. A kormány- párti képviselők lobbyja és érvei talán megértő fülekre találnak, a Borrégióban a borvidékek Az alapítói szándék szerint is­mertebbek és eladhatóbbak lesz­nek a boraink azáltal, hogy borré­gióba szerveződött a három Du- na-Tisza közi borvidék. A mint­egy másfél éve létrejött integráció nyitott a Duna bal partján „műkö­dő” Pannon Borrégió felé is. 2002 márciusában Baján ala­kult meg a Duna Borrégió. Ha­zánkban ez volt az első és mind­máig a legnagyobb, szőlészeten és borászaton alapuló régió. Az­óta - ugyanezt az EU-konform megoldást választva - megalakult a Pannon Borrégió és a Balaton Borrégió is. Összesen hat ilyen re­gionális szerveződést terveznek Magyarországon, várhatóan ha­marosan megalakul tehát az Észak-Dunántúli, a Felső-Magyar­országi és a Tokaji Borrégió is. A bajai székhelyű Duna Borré­giót a hajós-bajai, a kunsági és a csongrádi borvidék alkotja. A ré­gió elnöki posztján kétévenként váltja egymást a három borvidék hegyközségi tanácsának elnöke. Amikor a Duna Borrégióról be­szélünk, akkor gyakorlatilag az 1990-ig Alföldi Borvidékként szá­mon tartott 87 hegyközség terüle­téről van szó. Ez összesen 30 ezer hektár szőlőterületet, több mint 35 ezer társult termelőt, és éves átlagban 2 millió hektoliter bort jelent. Mint dr. Sümegi József, a Duna Borrégió első soros elnöke elmondta: konzultatív szervezet­ről (nem önálló jogi személyről) van szó, amely összehangolja a szőlőtermelés, a borászat, a piaci magatartás, a piackutatás és az értékesítés rövid, közép- és hosz- szú távú stratégiáját. Zömében immunis, meszes homokon, saját gyökéren élő, a bajai térségben pedig löszön, olt­ványon termesztett szőlőt kínál a Duna Borrégió. Az átlagos birtok­méret 0,86 hektár, tehát elapró­zottak a szőlőtermő területek, ám több mint 200 olyan borászat van a régióban, amely tíz és ezer hek­tó közt állít elő bort. Főleg asztali és tájborokat és mintegy 30 szá­zaléknyi minőségi vagy különle­ges minőségű bort kínál a régió - zömében a hazai piacra. Megha­tározó a fehérszőlők 70 százalé­kos aránya. Van itt őshonos arany sárfehér, ezerjó, kövidinka és ka­darka, Kárpát-medencei kékfran­kos és zweigelt, hazai nemesítésű zalagyöngye, cserszegi fűszeres, kunleány, bianca, lakhegyi mé­zes (közülük néhány bioter­mesztésre is alkalmas), valamint kiváló cabernet franc és sauvi- gnon, merlot és chardonnay is. Nemrég megalakult a Duna Borrégió Borútegyesület is, amelynek kínálatában falusi, ta­nyai, lovas- és termálturizmus szerepel - számos igen látványos pincefaluval, bormúzeummal. A Duna Borrégió pedig már tagja lett a Borrégiók Európai Szövetsé­gének. A múlt héten tartotta má­sodik szakmai konferenciáját a régió, amelyen a Duna-Tisza közi bortermelés és -értékesítés prob­lémaköre volt a téma. Jó választás volt Kecskemét! Még lehet pályázni! Területfejlesztési források Bács-Kiskunban „Már érkeznek a pályázatok, de szeptember 1-jéig még fo­lyamatosan várjuk az önkor­mányzatok és a megyebeli vállalkozók jelentkezését a Bács-Kiskun Megyei Terület- fejlesztési Tanács által július­ban meghirdetett lehetőségek­re” - nyilatkozta lapunk ér­deklődésére dr. Balogh Lász­ló, a megyei területfejlesztési tanács elnöke.- Milyen pályázati lehetőségeket kínál a területfejlesztés a vállal­kozások számára?- Évek óta ismert a területfej­lesztési célelőirányzat keretére meghirdetetett pályázat. A keret­ből azok a vállalkozások kaphat­nak vissza nem térítendő támoga­tást beruházásuk megvalósításá­hoz, amelyek új munkahelyet te­remtenek, vagy olyan fejlesztést hajtanak végre, amelynek ered­ményeként vállalható a már meg­lévő foglalkoztatotti létszám meg­tartása. Ugyanakkor az idén elő­ször új pályázati lehetőségek is nyíltak a Bács-Kiskun megyeiek számára. Ezek forrását a közpon­ti költségvetés állja a legkedvezőt­lenebb helyzetben lévő megyék fejlesztése és felzárkóztatása cél­jából. A megyei területfejlesztési tanács rendelkezésére egy több mint 3 milliárd forintos keret áll. A kis- és középvállalkozói célelő­irányzat terhére támogatás igé­nyelhető - a többi közt - vállalko­zások, egyéni vállalkozók ver­senyképességét javító technológi­ai korszerűsítéshez, modernizáci­ós és kommunikációs fejlesztés­hez. A támogatás mértéke - a be­ruházás helyszínétől függően - 40-60 százalékos, de maximum 30 millió forint lehet. A versenyké­pes beruházások támogatási célra azok a vállalkozások nyújthatnak be pályázatot, amelyek feldolgo­zóipari gazdasági tevékenységet folyatnak, és beruházásuk költ­sége meghaladja az 50 mülió fo­rintot. A támogatás mértéke a be­ruházási költség 40 százaléka, ám ha a beruházás a kunszentmik- lósi vagy a bácsalmási kistérség­ben valósul meg, 50 százalékos is lehet. Új munkahelyek teremtésé­hez nyújtható támogatás még a vállalkozóknak a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatásialap-részéből - a megyének elkülönített keret terhére. A támogatás aránya 1 millió forint új munkahelyen­ként, de egyéb feltételek teljesülé­se esetén 1,4 millió. A turisztikai célelőirányzat kerete azoknak kí­nál forrást, akik a megyei turiz­mus fejlesztése érdekében új be­ruházásokat kívánnak megvalósí­tani, vagy megyei, országos, eset­leg nemzetközi rendezvényt szer­veznek. A támogatás mértéke a céltól függően változik, egy-egy pályázat 5-től 50 millióig része­sülhet támogatásban.- Az új pályázati rendszer az agrárberuházásokat is támogatja?- Igen. Az elismerhető költsé­gek 45 százalékáig igényelhető támogatás az egyes mező-, erdő- és vadgazdálkodási, továbbá ha­lászati tevékenységekhez kötött, a saját termelésű termék feldol­gozásához szükséges építési be­ruházások, valamint a mezőgaz­dasági tevékenységhez kapcsoló­dó egyes élelmiszer-ipari fejlesz­tések támogatásához. A helyi, különleges és hagyományos élel­miszer-termékek piacra jutásá­nak fejlesztését finanszírozni és a komplex agrár-környezetgaz­dálkodási fejlesztéseket támogat­ni a vidékfejlesztési célelőirány­zat keretéből van lehetőség.- Az önkormányzatok pályáz­hatnak-e még támogatásért az idén a fejlesztéseikre?- Az önkormányzatok első fordulóban június 27-éig nyújt­hattak be támogatási igényt a te­rületi kiegyenlítést szolgáló fej­lesztéseikhez. Ezekről a tanács augusztusban hoz döntést. A decentralizált célelőirányzat pá­lyázati lehetőség azonban szep­tember 1-jéig nyitott. Emellett az önkormányzatok nyújthat­nak be pályázatot a megye ren­delkezésére bocsátott többlettá­mogatási keretekre: az útfenn­tartási és -fejlesztési célelőirány­zatra, a Környezetvédelmi Alap célfeladatokra és a vízügyi cél­előirányzatra is. A pályázatok benyújtási határideje: 2003. szeptember 1. Helye: Bács-Kiskun Me­gyei Területfejlesztési Tanács 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. IX. em. Ä A pályázat benyújtható személyesen vagy postán (utóbbi esetben 2003.09.01. vagy korábbi dátumbélyegző szükséges). A) A pályázati felhívások le­tölthetők a www.bacskiskun . hu honlapról. túkéra, a szervezőbizottság titká­ra tájékoztatta a delegációt a szer­vezési munkálatokról. Bemutatta a felelős vezetőket is: Mondok Jó­zsef versenyigazgatót, a Magyar Lovas Szövetség Fogathajtó Szak­osztályának alelnökét, Izsák pol­gármesterét és Kovács Zoltán helyettes versenyigazgatót, a Bu- gac Tours eddigi értékesítést veze- mßt Elhangzott, hogy elkészít a dultjftárgyal|| a mil|§||ériumák- kalja támogpásokróU pályázatik képűitek, m megkezdődött ajver- süíiy honlápjának gondozása fej­lesztése a www.ked&eHffijZOOJ. Jm címen. KonsuuktíVeszmecse- re alakult ki az eddig megfen in­tézkedésekről és a jövőbeni fel­adatokról. IBfPflllli közölte: elégedett az eddigi szervezési munkákkal ésúgy gondolja, hogy jó döntés volt a vébét ismét Kecs­kemétre hozni. Biztosította a szer­vezőbizottságot arról, hogy a F.E.I. minden segítséget megad, és folyamatos kapcsolatban marad a szervezőkkel. A F.E.I. következő ellenőrző látogatása november­ben esedékes, amikor is .véglegesí­tik a maratonpálya akadályait, és újfent tájékozódnak a munkálatok állásáról. __________________▲ K ecskeméten járt a Nemzetkö­zi Lovas Szövetség (F.E.I.) dele­gációja, hogy tájékozódjon a 2004-es négyesfogathajtó vb szervezési munkálatairól. Marek Zaleski, a F.E.I. technikai kiküldöttje és Christian Jseli nem­zetközi pályaépítő terepszemlét tartott a Széktói Stadionban és a Szabadidőközpontban, ahol utóh-' bi szakember kijelölte a maraton- pálya szakaszait és az E szafc^z nyolc maratonakadályának fe­lvét. Megnézték a versenyirodák épületét, tájékozódtak, a szállá­sokról és a lovak elhelyezéséről is r A helyszínyp'mlét köveÜiha- pon a megyej/közgyűlés hivatalá­ban fogadté a delegációt a négyesfogaflfcajtó vöágbafÉfkság szervezőbizoffs^á. Dr. Balogh l|iszló, a szervezőbizottság elnö­ke képviseletében Alföldi Albert, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés < alelnöke köszöntötte a szakembe­reket, es biztosította őket arról, hogy a megye és Kecskemét veze­tése minden lehetséges eszközzel segíti a rendezvény lebonyolítá­sát. Ezt Lovas Zoltán Kecskemét Megyei Jogú Város sportreferense is megerősítette, majd Fugli Kár-

Next

/
Thumbnails
Contents