Petőfi Népe, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-11 / 186. szám
Petőfi Népe 2003. Augusztus 11., hétfő Nagykőrös és környéke Szerkeszti: Miklay Jenő Bérbe adnák a konyhákat Közétkeztetés A nagykőrösi városháza évi 20-25 millió forint megtakarításra számít azzal, hogy magánvállalkozásba adják az iskolai, óvodai konyhákat. A helyi szenátus legutóbbi ülésén szavazta meg a bérbeadást. A körösi önkormányzat ahol tud, spórol. A képviselő-testület azt tervezi, hogy a gyermekek élelmezését a jövőben a városi költségvetés keretein kívül oldják meg. A négy önkormányzati konyha közel 3 ezer gyerek étkeztetéséről gondoskodik. Emellett az iskolák és óvodák többségében úgynevezett melegítő konyhákat is működtetni kell, amelyek fenntartása évi 8- 10 millió forintba kerül. Az elkövetkező években további 25- 30 millió forint fejlesztési kiadással is számolni kell, mert a közétkeztetés létesítményei jelenleg nem rendelkeznek szabványos eszközökkel, az étel- szállító autók teljesen amortizálódtak. A konyhák bérbeadása után az önkormányzatnak csak a normatív étkeztetési támogatást kellene megadni, a létesítmények fejlesztéséről* a vállalkozó gondoskodna. A városi közgyűlés csütörtökön úgy döntött, pályázatot ír ki a konyhák bérletére. ■ Kötelező-e a köztemető? Temetkezés Nagykőrösön nincs köztemető, ezért a temetkezési díjak nem egységesek. A lakosság többsége sokallja a három egyházi fenntartásban lévő temetőben a szolgáltatások árát. A körösiek igényelnék a köztemető létesítését. A jelenleg hatályos 1999. évi 43. törvény erre lehetőséget ad az önkormányzatoknak. Többen tudni vélik, hogy a köztemető fenntartása kötelessége a városnak. Dr. Karay Kornélia jegyző ezzel szemben azt mondja, a jogszabály nem kötelezi az önkormányzatot köztemető létesítésére addig, amíg az egyházi temetők elegendő helyet tudnak biztosítani az elhunytaknak. A törvény szabályozza a temetők üzemeltetését, ezek az előírások az egyházakra is érvényesek. Az árak kialakítása a temető fenntartásának, működtetésének költségeitől függ, azokat Kőrösön is a tulajdonos üzemeltetők szabják meg. Az önkormányzat természetesen ellenőrzi a temetőkre vonatkozó szabályok betartását - nyilatkozta dr. Karay Kornélia. _____________■ S zamócát ültet a homokba ________Nyársapát________ A nyársapáti gazdák többsége az intenzív zöldség- gyümölcstermesztéstől reméli a községi mezőgazdálkodás megerősödését. Kiss Miklós a helyi gazdakör vezetőjének három aranykoronás homokföldjén jövedelmezőnek mutatkozik a szamóca. Az idei rendkívül meleg és száraz időjárásban is tűrhetően fizettek növényei. A nyár végén újabb két hektárt telepít a fekete fóliával bevont, csepegtető öntözőkkel felszerelt bakhátakra. A mintegy nyolcvanezer palánta egy részét a legjobb nyugat-európai nemesítések közül választotta. TÁNCVARÁZS. A nagykőrösi diáklányok a nyári szünetben is szívesen járnak jazzbalettre. Idén mintegy harmincán gyakorolták a tánclépéseket az ifjúsági ház napközis táborában, pénteken rövid maszkabálos bemutatót is tartottak az érdeklődőknek. fotó* sipka eteuu Oj igazgató a körösi kórházban A nagykőrösi szenátus csütörtökön öt évre dr. Harsányi Zsoltot, a helyi kórház rehabilitációs osztályának vezetőjét nevezte ki az intézmény igazgatójának. Eqészséqüqy A körösi kórház vezetői állására dr. Harsányi Zsolton kívül más településekről mentőorvos, pszichiáter, idegsebész és baleseti sebész szakorvosok is pályáztak. Szakmai programjukban mindannyian elsődlegesnek tartották a nagykőrösi kórház melletti termálforrás feltárását, a gyógyhatású víz hasznosítását. Az egészségügyi intézmény fejlesztését a gyógyturizmus megteremtésében látják. Czira Szabolcs polgármester a jelöltek meghallgatásakor arról érdeklődött, hogy az igazgatói teendők mellett részt vállalnak-e a szakorvosi ellátásban is. A pályázók többsége úgy nyilatkozott, besegítene a szakmai munkába. Dr. Harsányi Zsolt hangsúlyozta, igazgatóvá választása esetén is szeretné tovább vezetni a kórház rehabilitációs osztályát. A jelenlegi 110 ággyal a körösi rehabilitációs osztály az országban a legnagyobb, ezért annak fejlesztésével régiós gyógyászati központ létrehozását képzeli el a főorvos. A későbbiekben viszont a belgyógyászati osztályt és a járó beteg szakrendeléseket is szeretné továbbfejleszteni. A képviselő-testület három fordulós, titkos szavazással öt évre dr. Harsányi Zsoltot nevezte ki a nagykőrösi kórházrendelőintézet igazgatójának. Azzal a feltétellel, hogy ez idő alatt meg kell szereznie az egészség- ügyi menedzser képesítést. ________________■ Me gkérdeztük olvasóinkat Mire költené Nyársapát pénzét? Barkóczi József, kereskedő:- Bent a faluban már megépült az alapvető infrastruktúra a földgázt, vezetékes vizet használjuk, az utak is jók. Munkahelyből azonban kevés van nálunk. Újabban a postahivatalt is be akarják zárni. Ha rajtam múlna, áldoznék a megtartásáért az önkormányzat pénzéből. A gyermekorvosi rendelő létrehozására is költenék. A közterületek üszták, az állomás környékét kellene még rendbe tenni a vasúttal közösen. Létrehoznám a köztemetőt mert annak is lenni kell egy településen. Ezen kívül megépíteném a fontosabb külterületi utakat is elsősorban a Piszkés és Epres dűlőkben. Bognár István, nyugdíjas:- Három ágazatra költenék. Mindenekelőtt a helyi gazdaság megerősítésére, munkahelyek létrehozására. Az önkormányzaton és néhány vállalkozón kívül nincs munkaadó nálunk. A másik fontos terület az oktatás, ahonnan szintén nem szabad sajnálni a pénzt. Az lenne a jó, ha hároméves korától minden gyerek óvodába járhatna. Az egészségügyben is komoly gondokat látok. Egyre több a beteg az aktív korosztályból is. Nálunk nem komfortos a betegellátás. Fejleszteném a szakorvosi ellátást, fogászatot és gyermekgyógyászattal látnám el a falut. Szabó Dénes- né, eladó:- Nyársapátról az utóbbi években két fontos ipari üzem is elköltözött. Ma már szinte csak a mezőgazdasági vállalkozások kínálnak kevés embernek munkát. Akik tehették más településeken helyezkedtek el. Éppen ezért hosszú távra fektetném be a falu pénzét, méghozzá a szolgáltatások, a termelés fejlesztésébe. Ha működik a gazdaságunk, több az adóbevétel, több pénz jut komfortra. Igen lényegesnek tartom azt is, hogy a vállalkozások segítése tekintetében elsősorban a helybelieket hozzuk előnybe. Napjainkban a postahivatal fenntartásá- ra is költenék a falu pénzéből. ■ Hírek TORONYÓRA. Régóta felújításra vár a nagykőrösi katolikus templom toronyórája. A javításhoz az egyház 80 ezer forint támogatást ’ kért a helyi önkormányzattól. A képviselő-testület a múlt héten a 160 ezer forint teljes költség kifizetését megszavazta. LEBUKTAK. A múlt héten csütörtökön valaki észrevette, hogy az egyik nyársapáti tanyaépületről ismeretlenek bontják az alumínium borítást. A szemtanú szólt a körösi rendőröknek, akik munka közben fogták el a fémtolvajokat. A tanya csemői tulajdonosa a hatóságtól értesült az elkövetett bűncselekményről. ÚTAVATÁS. A múlt héten ünnepélyesen átadták a forgalomnak a Jászkarajenő és Tisza- kécske között épült műutat. A 340 millió forintos beruházást a Gazdasági Minisztérium és kisebb részben Tiszakécske finanszírozta. EMLÉKTÁBLA. A vasutasok szeptember 3-án nosztalgiavonatozással és házi ünnepségeken emlékeznek a Cegléd-Kis- kunfélegyháza közötti pálya megépítésének 150 éves évfordulójára. A körösi vasútállomás jubileumi emléktábláját Mecs- ker József helybeli fafaragó készíti ajándékul. FELÚJÍTJÁK. Nincs akadálya a nagykőrösi Toldi Miklós élelmiszeripari szakiskola sütőipari-tanműhelye felújításának. A fenntartó, a Pest megyei közgyűlés legutóbb megszavazta a beruházáshoz a tizenötmillió forint költségét. MOBILZAVAR. A nyársapáti mobiltelefonosok szerint valami év eleje óta zavarja készülékeik működését. Észrevették, hogy főleg a víztorony közelében nehéz kapcsolatot létesíteni. Ezért úgy gondolják, a toronyra nem régen felszerelt egyik mobil adó okozhatja a kellemetlenséget a más szolgáltatókkal forgalmazó előfizetőknek. NYÁRI SZÜNET. Kőrösön mától, augusztus 26-ig szünetel az ideggyógyászati szakrendelés. Sürgős esetekben a betegeket átmenetileg a ceglédi kórházban látják el. KANÁLTÖRÉS. A körösi köz- tisztasági cég, a Kőva Rt. egyik szemétgyűjtő autójának a tömörítő kanala eltört. A szolgáltató ígéri, a szerkezet kijavításáig sem késlekednek a hulladékok elszállításával ha kell, túlórában oldják meg a feladatokat. ■ Anyakönyvi hírek Júliusban születtek: Balogh Balázs és Szűcs Klára: Balázs, Varga József és Horváth Krisztina: Kitti Krisztina, Fehér Gábor és Szécsé- nyi Zsuzsanna: Anna Zsuzsanna, Csete László és Komonyi Szilvia: László Marcell, Zsékely András és Völgyi Tünde: Andrea Terézia, Pörge Gábor és Sebők Erika: Dóra, Székely Ferenc és Surányi Regina: Ferenc Bence, Kovács Kálmán és Búz Erika: Norbert, Járai Szabolcs és Jóni Barbara: Ruben, Tóth Béla és Varga Zsuzsa: Fanni, Kósa Zoltán és Bállá Márta: Viola, Zatykó Csaba és Balogh Anett: Anita, Hajdú Tamás és Kecskés Ildikó: Hanna, Törőcsik Pál és Nagy Zsuzsanna: Noémi, Bognár Zoltán és Bibók Henriett: Nikolett Gréta, Tóbiás Károly és Simon Zsuzsa: Károly, Csákó Ferenc és Sipos Éva: Ferenc, Náday Gyula és Szegedi Edit: Fruzsina, Irimia Fanéi Dániel és Szarvas Éva: Krisztián Dániel, Jakab Pál és Nana Etelka: Vivien, Tóth László és Buzsák Ágnes: Jenifer, Polgár László és Márton Julianna: Dávid, Szép Márton és Gál Ildikó: Marcell, Szécsény Róbert és Sipos Rita: Erhard, Miklós János és Kovács Nóra: Ramóna Kitti, Márton Tibor és Balogh Anita: Norbert, Sáfár Nagy László és Válik Terézia: Hajnalka, Szűcs Péter és Volt Krisztina: Laura Krisztina, Miklós István és Rafael Teréz: Nikoletta Amália nevű gyermeke. Házasságot kötöttek: Stummer László és Nyerges Ilona, Pozsár Ambrus és Ötvös Tünde Piroska, Tóth Zoltán és Lázár Csilla, Timkó Mátyás és Tamás Zsuzsanna, Ecseti Péter László és Medgyesi Brigitta, Tivadar Szabolcs Ferenc és Csapó Katalin, Temesváry Sándor és Petrák Andrea, Bolyos Lajos és Urbán Edit Ildikó, Kunos József és Palotai Tünde, Debreczeni János és Rosenfeld Szilvia, Szabó Tamás és Tóth Erika. Elhunytak: Barta József (1914), Sós-Hegedűs János (1929), Tóth Rudolf (1931), Nádudvari Alajosné Mádi Rozália (1911), Ugi-Rácz Ferencné Kraj- csovics Mária (1936), Horvát József László (1939), Bállá Imréné Szentpéteri Ilona (1918), Balog Ferenc (1938), Potondi Pálné Skrenya Anna (1911), Fajka István (1946), Fehér György (1951), Agócs Jenőné Ballagó Margit (1924), Olajos Jánosné Pécsi Ilona (1936), Szépe Györgyné Plátenik Erzsébet Etelka (1935), Dobozi József (1919), Székely Istvánná Ecseri Mária (1908), Peczelák Jánosné Werner Anna (1923), Dudás Vilmos (1952), Bertalics Lilla (1993), Gyulai Dénes (1926), Somogyi Ferenc (1917), Sutus László (1969), Halasi Istvánná Nyitrai Ibolya Zsuzsámra (1935), Kovács Béláné Ábrahám Terézia (1930), Dúzs Dénesné Pantó Irén (1923), Csönkös Ferencné Szűcs Juliánná (1920), Surman János (1914), Dudás Gerzson (1931), Kecskés Balázs (1924). Gazdagabb csemetepiac M EZÖGAZDASAG Dél-Pest megye kajszibarackosai átvészelték a kemény fagyokat, jó közepes termést hoztak mindenütt az ültetvények. A nemrégen Cegléden rendezett kajszi-fajtabemutatón elhangzott az is, hogy a fagytűrő fajták mellett a szárazságtűrőeket is előnyben kell részesíteni. Idén márciustól júniusig kevesebb mint száz milliméter eső hullott a kistérségben. A bemutatón a szakemberek arról is szóltak, hogy a jövőben egyszerűsödik a kajszifajták állami minősítése. Ezután nem csak a nemzeti fajtajegyzékben szereplők lesznek hivatalosan forgalomképesek, hanem a szállítói jegyzékben lévők is. Ebből következően bőségesebb csemete kínálattal talál- koznak majd a termesztők. ■ HETIPIACI TURKÁLÓK. A helyi iparcikk kereskedők nem örülnek annak, hogy a körösi önkormányzat év elején csökkentette a más településekről érkező árusokra kivetett iparűzési adót. Az idegen keres- kedőknek ismét vonzó lett a piactér a helyi árusok rovására, fotó, s. e.
