Petőfi Népe, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-07 / 156. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Fiatalos lendülettel A tizenhét esztendővel ezelőtt alakult Dunaszentbenedeki Nyugdíjasklub akár az együvé tartozás, a tenni akarás példája is lehetne. A klub heti rendszerességgel tartja összejöveteleit,- s évente legalább egyszer - Katalin-nap környékén - vacsorával egybekötött, zenés-táncos mulatságot szerveznek. A találkozók remek alkalmat szolgáltatnak arra, hogy az egyesület tagjai áttekintsék a mögöttük hagyott évet, számot adjanak az elvégzett munkáról, s vázolják a következő esztendő terveit. Az éves rendezvények közül kiemelkedik a nyugdíjas farsangi bátyus bál, a nőnapi mulatság és a Duna-parti majális. Szerény anyagi lehetőségeihez képest az egyesület évente több kirándulást is szervez tagjai számára, mostanra gyakorlatilag az egész országot bebarangolták. A felejthetetlen pillanatokat több ezer fénykép őrzi, amit olykorolykor elővesznek, s jóleső érzéssel idézik fel a kedves emlékeket. A környező települések nyugdíjasklubjaival kialakított, jó kapcsolatnak köszönhetően rendszeresen szerveznek közös programokat, sőt amolyan szomszédolásképpen kölcsönös látogatásokat is szerveznek egymás rendezvényeire. _____________■ E gy hely, ahová jó betérni A közösségi élet egyik színtere a helyi faluház, amely színes, sokrétű programjaival tartalmas időtöltést garantál kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A valamikori népházból, későbbi kultúrházból alakították ki az 1992-ben átadott, korszerű faluházat, melynek helyén a XIX. században még polgári olvasókör működött. Az intézményben jelenleg több civil szervezet is működik, melyek közül az egyik legaktívabb a Forgó Istvánné vezette, jelenleg tizenöt fős hagyományőrző asszonykórus. Munkájuk eredményességét és színvonalát jól jelzi, hogy négyszer kaptak arany minősítést különféle rangos megmérettetéseken, 2002-ben pedig Dunaszentbene- dek Községért Díjjal tüntették ki a kórust. Szintén a faluházban működik Koday Józsefné aktív közreműködésével a kalocsai Hétszínvirág Alapfokú Művészeti Iskola kihelyezett tagozata. A 45 fős gyermektánccsoport tanítása két korosztályban zajlik heti kétszer másfél órában. A kicsiket Dudás Szilvia, a nagyobbakat Tóth Zoltán táncpedagógus tanítja. A helyi fellépéseken kívül meghívásos alapon egész Bács- Kiskun megyében vállalnak fellépéseket. Az erdélyi Marosma- gyaró testvértelepülésnek köszönhetően rendszeresen részt vesznek egymás rendezvényein. A hagyományokat (is) ápoló táncoktatás két csoportban zajlik, a repertoárban kalocsai, sárközi, dunántúli, mezőségi, valamint moldvai játékfűzések és táncok szerepelnek. Szintén a faluházban működik a községi könyvtár és a bábszakkör is. EGÉSZSÉGHÁZ ÉS EBÉDLŐ. A község egyik dísze a mintegy hat és fél millió forintos ráfordítással felújított egészségügyi intézmény és a szomszédos ebédlő. Az ünnepélyes átadásra 2002 októberében került sor. ■ Megújuló faluközpont Sok víz lefolyt a Dunán azóta, hogy 1949-ben felavatták a község központjában az egészségházat, amelyben orvosi rendelőt alakítottak ki. Az elmúlt évtizedekben építészeti szempontból jelentős változáson ment át a település központja. Kezdetben a szomszédos Úszóddal közös orvos járt a községbe, 1971-ben pedig Gé- derlakkal és Úszóddal közösen fogorvosi körzetet alakítottak ki. Több mint két évtizeddel később fiókpatika nyílt Benedeken, 2000-ben pedig átadták a főutcán kialakított parkot, melynek helyén valamikor ház állt. A helybéliek és környékbeliek számára is jelentős érzelmi kötődéssel bíró, egykoron a református egyház tulajdonát képező épület korábban iskolaként, vendégházként, szolgálati lakásként, napközis ebédlőként funkcionált, sőt az arra alkalmas helyiségeit tornateremként is használták. Mivel sem felújítása, sem állagának fenntartása nem lett volna gazdaságosan megoldható, az önkormányzat a lebontás mellett döntött. Helyére egy parkot építettek, közepén emlékoszloppal, amit a 2000. évi falunapi ünnepség keretében adtak át. Két évvel később elkészült a kívül-belül felújított egészség- ügyi intézmény, melynek rekonstrukciós költségeihez jelentős mértékben járult hozzá a TEIT és a megyei önkormányzat. A mintegy hat és fél millió forint összköltségű felújítás során az épület teljesen új tető- szerkezetet kapott, ezenkívül különböző karbantartási munkálatokat is végrehajtottak. Az ünnepélyes átadáson Füri Bálint polgármester és a térség egyik országgyűlési képviselője, dr. Bagó Zoltán vágta át a nemzetiszín szalagot, majd a képviselő- testületi tagokkal közösen faültetésre került sor az egészség- ház szomszédságában. ______■ É kszerdoboz a Duna partján Valóságos ékszerdobozként emlegetik a Duna mentén elterülő Dunaszentbenedeket, melynek faluközpontja az elmúlt években teljes mértékben megújult, átalakult. Füri Bálint polgármester szerint a benedekiek büszkék lehetnek ugyan, de elégedettek nem, hiszen gondok és megoldásra váró feladatok még mindig bőven akadnak.- Milyen éveket tudhat maga mögött a település1 - Sajnos az egyik legnagyobb problémát továbbra i» a munkanélküliség jelenti. Évek óta a megyei átlagot meghaladó munkanélküliségi rátát vagyunk kénytelenek elkönyvelni, amiben az is közrejátszik, hogy a településen javarészt alacsony képzettségű munkaerő áll rendelkezésre, így alakulhatott ki az az ellentmondásos helyzet, hogy a legnagyobb foglalkoztató jószerével az önkormányzat. Az elmúlt tizenhárom év alatt sikerült kiépíteni, illetve működtetni a község alapvető infrastruktúráját és a szükséges intézmény- hálózatot. Több középületünket felújítottuk s lehetőségeinkhez képest folyamatosan igyekeztünk pénzt és energiát fordítani köztereink virá- gosítására, rendbe tételére és gondozására. Többfunkciós faluházat építettünk, korszerűsítettük a közvilágítást, átadtuk a kerékpárutat, 1995-ben pedig bevezettük a földgázt. Örömmel számolhatok be arról, hogy korszerűsítettük a sportpályánkat, amit esti mérkőzések lejátszására is alkalmas világítással szereltünk fel, átadtuk a község központjában kialakított millenniumi emlékparkot, a kívül-belül felújított egészségházat, ------------------------a napközi otthonos ebédlőt, rendbe tettük a Du- na-partot. Területfejlesztési pályázatból felújítottuk az iskolánkat és az óvodánkat, amely új kerítést és térburkolatot kapott. Egy dolog hiányzik továbbra is: a szennyvízcsatorna és a tisztítómű, melyre a két szomszédos településsel, Géderlak- kal és Úszóddal együtt többször adtunk már be FÜRI BÁLINT 1948-ban született Solton. 1966- ban érettségizett a kunszentmik- lósi Damjanich János-szakközép- iskolában. 1971-ben villanyszerelő és gépjármű-villamossági műszerésztechnikusi végzettséget szerzett. 1976-tól a község tanácselnöke, majd 1990-től polgármestere. 1998-ban megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet. Nős, felesége általános iskolai tanár. A LÉLEKSZÁM ALAKULÁSA 2000-ben: 975 fő 2001-ben: 970 fő 2002-ben: 970 fő FORRÁS: PN-INFO A 2002-ES ÉV SZÁMOKBAN Születtek: Elhunytak: Házasságkötések száma: Elköltöztek: Beköltöztek: pályázatot, eddig azonban mindannyiszor elutasították. Természetesen nem adjuk fel és újra pályázunk abban a reményben, hogy az illetékesek előbb vagy utóbb jóváhagyják beadványunkat. Az igazgatási költségek csökkentése érdekében kezdetben Úszóddal együtt körjegyzőséget működtettünk, idén februártól azonban községünkben önálló jegyző kezdte meg munkáját Zsig- mond Katalin személyében. Az egyik legnagyobb gondunk továbbra is az, hogy önkormányzatunk sajnos évek óta forráshiányos, s emiatt amolyan „tűzoltómunkaszerű” munkavégzésre kényszerülünk.- Milyen terveik vannak a jövőre nézve?- Folytatjuk a település építése, szépítése érdekében évekkel ezelőtt megkezdett munkát. Tervbe vettük a község központjának további csinosítását, amelyhez szükség lesz a takarékszövetkezet elköl- töztetésére. Helyére egy gondozott, esztétikus parkot, egy igazi központot szeretnénk kialakítani. Szerencsére a lakosság és az egyház is partner ebben a munkában, lehetőségeikhez mérten segítenek minket a tervek megvalósításában. Most már csak az kellene, hogy „odaföntről” is kapjunk némi támogatást. 6 10 2 6 14 FORRÁS: PN-INFO Dunaszentbenedek A Duna bal partján, a Kalocsai Sárköz északi részén helyezkedik el, 12 kilométerre Kalocsától, légvonalban mindössze másfél kilométerre a paksi atomerőműtől. A benedekiek jelentős része mezőgazdasági termelésből és állattenyésztésből él. A paksi atomerőmű építésekor, 1974-ben szüntették meg a biskói kompjáratát, ami a Dunántúllal kapcsolta össze a községet. • A feljegyzések szerint a község területét István király adományozta a kalocsai érseknek. Szentbenedek néven 1334-ben említik először, amikor a falu dézsmáját a kalocsai érsek átadta a káptalannak. Nevét valamikori templomának védőszentjéről kapta, a Duna előtag pedig a folyó közelségére utal. 1900-ig Szent-Benedek volt a neve. • A humuszban gazdag, fekete agyaggal borított területet helyenként homokos öntésiszap takarja, ami zöldségtermesztésre kiválóan alkalmas. Bél Mátyás XVIII. századi leírása szerint Dunaszentbenedek káposztában és hagymában bővelkedik, távoli falvakba is szállítja termékeit. Lakossága a XX. század elején kizárólag mezőgazdaságból élt. A fűszerpaprikatermesztés az 1950-es években öltött nagyobb arányokat. A zöldség- és fűszerpaprika-termesztés jelenleg is a háztáji gazdaságok legfontosabb jövedelemforrása, ldegészülve a sertéstartással és a tömésre szánt kacsa, liba tartásával. • Testvértelepülése a Marosvásárhelytől néhány kilométerre található, háromezer lelkes Maros- magyaró. A jó kapcsolatot jelzi, hogy az elmúlt évtizedben szoros barátságok, ismeretségek szövődtek Marosmagyaró és Dunaszentbenedek között. • A képviselő-testület: Iván Zoltán, Kovács Lajos, Kovács Miklós, Pacskó Sándor, Samu János, Vajdáné Sebestyén Julianna, Vargya Mihály. Jegyző: Zsig- mond Katalin. Polgármester: Füri Bálint. ■ A teleházas Amikor a 2002-es falunapi ünnepség keretében hivatalosan is átadták a faluházban kialakított tele- házat, sokan amolyan érdekességnek, kuriózumnak tartották. Sőt egyesek berzenkedve és kétkedve fogadták az akkoriban még újdonságszámba menő létesítményt. Azóta az idő egyértelműen bebizonyította, hogy a teleházra nagyon is szükség van. A tatabányai születésű, kalocsai édesanyával, benedeki édesapával büszkélkedő Posztobányi Gábor a jánoshalmi gimnáziumban érettségizett. A kezdetektől oroszlánrészt vállalt a teleház létrehozásában, mondhatni „bábás- kodott” körülötte. ■ A klub vezetője A hetedik ik- szen is túl van már Lakatos Lajos, akinek fiatalos lendületét, munkabírását sokan megirigyelhetnék. „Kis- kundorozsmán születtem, tizenkét éves korom óta dolgozom, a munkakönyvemet eltettem emlékbe az unokáimnak. Voltam segédkőműves, kubikos, elvégeztem a mezőgazda- ságigépész-képző iskolát, majd bevonultam a katonasághoz, ahol kijártam a hivatásos tiszti iskolát. Hadnagyként avattak, majd Budapesten, Kiskőrösön és Kalocsán szolgáltam, alezredesként nyugdíjaztak. 1986- ban alakult meg a nyugdíjasklub, melynek vezetését örömmel elvállaltam.” ■ A népművelő Koday Józsefné a kalocsai gimnázium népművelőkönyvtár tagozatán tanult. Már a kezdetektől élénken foglalkoztatta a népzene és a népdaléneklés, s ez irányú érdeklődését néhány évig Budapesten, majd Benedeie hazaköltözve teljesítette ki. A fiatal Kun Sándor népművelő halála után Koday József- nét kérték fel a művelődési ház vezetői tisztségének ellátására. Ennek idestova huszonöt éve. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, az egykori művelődési ház helyén ma már esztétikus faluház várja az érdeklődőket, Koday Józsefné lelkesedése és munkabírása azonban töretlen. ■ A jegyző Dunaszentbenedek sokáig körjegyzőséget működtetett a szomszédos Úszóddal. A benedekiek nemrég azonban gondoltak egyet s úgy döntöttek, saját jegyzőt alkalmaznak. A pályáztatás során végül a kalocsai születésű, dunapataji gyökerekkel bíró Zsigmond Katalin végzős joghallgatóra esett a testület választása. „Már csak az államvizsgám van hátra, amit szeptemberre halasztottam. Ha minden jól megy, még idén kézhez kapom a diplomámat. Igyekszem mindenkivel megtalálni a közös hangot. Most már sokkal inkább benedekinek érzem magam, mint patajinak.” ___________■