Petőfi Népe, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-28 / 174. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2003. JÚLIUS 28., HÉTFŐ _____________________Nézőpont H ámori Zoltán___________ A mikor magyarok a legjobbak Örülni is tudni kell. Kivált, ha van rá okunk. Szombaton éjszaka a magyar vízilabda-válogatott világbajnok lett Barcelonában. Hihetetlenül izgalmas meccsen legyőzte az olaszokat. Mi persze mindig is tudtuk, hogy a magyarok a legjobbak ebben a sportban, legalább negyven éve, de ezt folyton be is kell bizonyíta­nunk. Legutóbb az olimpián sikerült. Jó, ha van egy csapat. Nagyszerűek minden sportágban az egyéni i győzelmek, a nagy egyéniségek magyar sikerei, de valahogy akkor j feszül keblünk a legbüszkébben, amikor a magyarok csapatban győznek más csapatok ellen. Más ez az érzés. Emlékszem olyan ez, mint amikor az iskolában valaki megnyerte az osztályból a távolug­rást, az jó volt. De, ha az osztály futballcsapata lett az iskolai bajnok, az valami földöntúli boldogságot okozott. Mintha mindenki győzött volna. így van ez ma Magyarországon a vízilabdával, remélem így lesz a kézilabdával és így volt valamikor a focival is, de ez utóbbit most inkább hagyjuk. (Megjegyzem öttusázóink is verik az egész vi­lágot, ők dacos kivételek, egyénenként szoktak csapatban győzni.) A magyar televíziók vezetése - állandóan szidjuk őket, inkább okkal, mint ok nélkül -, két na­gyon jó döntést hozott a közel­múltban. Az egyik az István a király című rockopera csík- somlyói, élő közvetítése volt, a másik pedig, hogy szombaton a kettes csatornán is látni lehe­tett a magyar diadalt Ukrajnától, a Vajdaságon át Erdélyig. Többet ér ez a magyarság egybetartásában akármely politikai, kormányszintű, ki tudja miről szóló, unalmas, s többnyire eredménytelen vitánál. Ugyanis nagyon jó volt akkor este magyarnak lenni. A csíksomlyói meg a barcelonai képeket nézve egyaránt. A vízilabdás fiúk, a világ legjobbjai, még azt is bebizonyították - a közvetítés tanúsága szerint -, hogy igenis lehet őszintén, felszaba­dultan örülni a mai világban. S bennünket is magukkal ragadtak. Még sok örömünk lenne, ha sokan tudnánk utánozni, vagy megkö­zelíteni teljesitményüket. JÓ, ha van egy csapat Fíirkp<57táhnr rek. Ellátogatnak egy biofarmra, ismerkednek eleink étkezési szo- Lajosmizse kásáival, lesz közös főzés Benke Laci bácsival. Barangolnak majd Mától augusztus 1-ig program- az ősborókásban és készítenek gazdag fürkésztáborban vesz kerámiaedényeket. Táborozás a részt jó néhány lajosmizsei gye- kunadacsi pihenőparkban lesz. ■ Mtf f Ajándék legkondicionaloval! &f Légkondicionáló Sí elektromos ablakemelők Sf Szervokormány SÍ elektromos fényszóró állítás SÍ Vezető és utasoldali légzsák SÍ állítható magasságú kormány Sf Központi zár SÍ deréktámasz SÍ Távirányító SÍ fordulatszámmérö 5 év garancia msmmm Mindez csupán MMn 299 000 Ft AtMERA befizetésével elvihető Hielz és Társa Kft. 6500 Baja, Kölcsey u. 73. Tel.: 79/422-422 Fax: 79/522-292 KÖZLEMÉNY Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a MÓL Rt. 2003. július 29-én■ reggel 6.00 órától délután 18.00 óráig Tass, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag, Dunaegyháza, Solt településeket érintően az üzemeltetésében lévő földgázsz állító rendszeren gázszolgáltatási szünettel járó karbantartási munkát végez. Kérjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a veszélyhelyzet megelőzése és a zavartalan visszakapcsolás érdekében a fenti időszakban a gázmérő előtti főcsapot zárva tartani és a gázvételezést szüneteltetni szíveskedjenek. A MÓL Rt. és a DÉGÁZ Rt. munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy a zavartalan gázellátást mielőbb helyreállítsák. Türelmüket és megértésüket köszönjük. Délalföldi Gázszolgáltató Részvénytársaság Éremgyűjtők nagy találkozója Érmek, pénzek, kitüntetések, bankje­gyek, kötvények, részvények, szakköny­vek garmadáját hozták el a gyűjtők Kecs­kemétre. Az elmúlt hét végén megrende­zett numizmatikai hírős nap hírösségé- hez aligha fért kétség. Kecskemét Az immár 17. nagy találkozás fő szervező­je, Leányfalusi Károly, a Magyar Éremgyűj­tők Egyesülete Kecskeméti Csoportjának titkára láthatóan elégedett volt a nagy ér­deklődéssel. A GAMF aulája zsúfolásig megtelt, stílu­sosan szólva: egy fillért sem lehetett volna leejteni. Hazánk minden tájáról - Mohács, Nagykőrös, Pécs, Bácsalmás, Székesfehér­vár, Kozármislény, Kalocsa és sorolhat­nánk - érkeztek a gyűjtők. Persze legtöb­ben jócskán hoztak (majd vittek is) maguk­kal forgalmi pénzt. Sőt - információink sze­rint - olyan is akadt közöttük, aki civil ru­hás rendőrrel érkezett, hiszen mit tudni, milyen értéket vél felfedezni. Egy arany százezer forintosért például 160 ezret sze­retett volna kapni a gazdája. De voltak ott a francia tengeren túli területekről származó papír-, s 1848-ból Kossuth-pénzek. Láttuk a Székesfehérváron koronázott és eltemetett királyok ezüst és bronz éremsorozatát aranyberakásokkal, az 1882- ben kiadott papír egy forin­tost. Voltak első világháborús járadékkölcsönök, állandósá­gi kötvények 100 koronáról, sorsjegykölcsönök 1886-ból, amiket a lipótvárosi Bazilika fenntartására adtak ki, de so­rolhatnánk még az érdekessé­geket. Hoztak a gyűjtők kiad­ványokat, mint például érme­hírlapot, magyar éremhatáro­zót, numizmatikai közlönyö­ket. Újdonságnak számított és keresett volt az euró. Per­sze országonként és évszá­monként vadászták. Már hagyomány, hogy a hírős napon díszvendéget fo­gadnak. Idén a Munkácsy-dí- jas Gáti Gábor - aki a Rákóczi ezüst 5 ezer forintos címletű érme alkotója is - érkezett Kecskemétre. A szobrász- és éremművésszel dr. Nagy Ádám, a kecskeméti csoport egyik alapító tagja, a szegedi Móra Ferenc Múzeum numiz- matikusa beszélgetett, miköz­ben az érdeklődők megnézhették néhány al- szágos találkozóját sokan úgy fejezték be: kotását, kisplasztikáját. Az éremgyűjtők or- jövőre ugyanitt. _______________pulai sára A nagyitónak és a szakkönyvnek is hinni kell. fotó. a szerző felvétele _________________________Megkérdeztük olvasóinkat_________________________ E lmegy-e a kecskeméti repülőnapra? Gyuricza Zsolt, Baja: - Már előre elhatároztam, hogy feltétlenül elmegyek a kecskeméti re­pülőnapra. Ta­valy nem tud­tam jelen lenni, de máskor már voltam. Mindig nagy élmény volt látni, hogy a magyar pilóták milyen fantaszti­kus légi bravúrokra képesek. Szinte legyőzik a levegőben a fizi­ka törvényeit, amikor a lélegzetel­állító gyakorlataikat végzik. Büsz­ke vagyok arra, hogy sorozatban nyerik meg a világbajnokságot, mégpedig olyan nemzetek fiai előtt, amelyek sokkal gazdagab­bak. Ezért az ő pilótáik sokkal többet lehetnek a levegőben, hi­szen a repülés nem olcsó dolog. Azt is tudom, hogy a mi pilótáink a repülés hőskorától kezdve a vi­lág élvonalában, sokszor éppen az élen voltak. Junger Péter, Kalocsa: - Per­sze, hogy elmen­nék, hiszen lehe­tőségem lenne jobban megis­merni a honvéd­séget, ráadásul egyik ismerő­söm éppen a kecskeméti repülő­söknél dolgozik. Egy ilyen ren­dezvény azért is jó, mert a hét­köznapi embereknek egyébként igencsak korlátozott lehetőségük van bepillantást nyerni ebbe a vi­lágba. Bár nem voltam katona, történészként is érdekelnek a fegyverek, a modern hadviselés eszközei. Már gyermekkoromban vonzott a repülés, édesapám mé­retarányos modelleket'készített. Ő volt az, aki megfertőzött, és be­lém oltotta a repülés iránti szere- tetet. Mivel több ismerősöm is dolgozik a honvédség köteléké­ben, gyakran hallok tőlük érde­kes történeteket. Korda Árpád Kiskunhalas: ­Más elfoglaltsá­gom van, de szí­vesen elmennék a repülőnapra, mert magam is szerelmese va­gyok a repülés­nek. Tizenöt évesen Kiskunfél­egyházán próbálkoztam meg a vi­torlázó repüléssel. Olyannyira megtetszett, hogy minden vizs­gán sikerrel vettem áz akadályt. Tíz éve a sárkányrepülésben élem ki a repülés utáni vágyam. Szabadon szállva, felülről nézni a lakókörnyezetünket - úgy, hogy közben nem térkép-e táj - maga a csoda. Jó lenne közelről látni, hogy mit tudnak és hogyan csi­nálják a nagyok. Arról is szívesen hallanék, hogy hogyan viszo­nyultak egymáshoz a repülőna­pon találkozva a közelmúltban még egymással harcoló szerb és amerikai pilóták. ________ ■ F olytassa, igazgató! Oktatás Augusztustól Bogár István látja el a Dózsa György Gaz­dasági, Műszaki Szakközép- iskola és Szakiskola igazga­tói teendőit. Új intézményről van szó, amely a műszaki és a mező- gazdasági iskola összevonásá­val jött létre. Az indoklás szerint erre töb­bek között a tanulólétszám csökkentése miatt, illetve az ok­tatási tevékenység hatékonyabb ellátása érdekében volt szükség. A megadott határidőre egyet­len pályázat érkezett, amelyet a kalocsai képviselő-testület a leg­utóbbi ülésen zárt ajtók mögött bírált el. A döntés értelmében augusz­tus 1-től az új intézmény igazga­tói teendőit Bogár István, a ko­rábbi Dózsa György Szakközép- iskola vezetője látja el. MUNKATÁRSUNKTÓL Szalmaművészet ÜGYES KEZEK. Gyerekjáték, ékszer, falikép s különféle dísztárgy is készíthető szalmából. Ennek lehettek tanúi a közelmúltban Kunpeszéren, ahol az ágasegyházi Csáki Ildikó szalmafonó mutatta be munkáit. A gyerekek - s persze a felnőttek is - érdeklődéssel fi- gyelték az ügyes kezeket.___________________________fotó: p. s. D r. Gátay Ferenc 1926-2003 2003. július 29-én, kedden, 13 óra 30 perckor, a kecskeméti Köztemetőben búcsúztatják elhamvasztása után dr. Gátay Ferencet, a Bácsépszer Vállalat 77 éves korában elhunyt nyugalmazott vezérigazgatóját. Polgári család harmadik gyermekeként Szombathelyen, 1926. április 16-án látta meg a napvilágot Gátay Ferenc. Öt később egy kisfiú és egy kislány követte. Talpig becsületes és vallásos közalkalmazott édesapja áthelyezé­sei miatt több városban tanult. 1944-ben, a nagyváradi premontreieknél érettségizett. Egyetemistaként hívták be katonának. Lengyelországban ke­rült szovjet hadifogságba, ahonnan csak 1947 augusztusában térhetett ha­za. Itthon nélkülöző család, állásnélküliség, osztályidegen címkézés várta. Bányamunka után vették fel az akkor még Pázmány Péterről elnevezett egyetem jogi karára. Korai közgazdasági érdeklődését jelzi, hogy záródol­gozatát a magyar hitelrendszerről írta. Egy kölcsönkért katonaládával érkezett meg 1952-ben első munkahelyére, a Zala Megyei Tanácshoz. Hamarosan a vállalati pénzgazdálkodási csoport helyettes vezetőjeként 54 gazdasági szervezetet felügyelt, segített. Meg­kapta az ország legjobb vállalati pénzgazdálkodási dolgozója címet. Embe­ri tisztességének és megbecsültségének köszönhetően 1956-ban az appa­rátus munkástanácsának tagjává választották. A következő évben kecskeméti származású testnevelési tanár, kiváló spor­toló menyasszonya kedvéért kérte áthelyezését Bács-Klskunba. (Több mint négy évtizedig éltek boldog házasságban, nevelték két gyermeküket.) Itt mostohább körülmények között kellett folytatnia Dunántúlon megkez­dett munkáját. 1964. július elsején, párton kívüliként került a Beruházási Vállalat Igazgatói posztjára. Szervezőkészségéért és tenni akarásáért nevezték ki a hosszú ideje gondokkal küszködő Bácsépszer vezetőjének 1975 tavaszán. A válla­lat mérnökei, közgazdászai, technikusai, szakmunkásai a munkaterületük legjobbjai közé tartoztak. Közülük többen ma a honi építőipar meghatáro­zó személyiségei. Kihalt építőipari szakmák újjáélesztésével készültek fel a piaci körülmények változásaira. Szakmai elismeréssel méltatták a kecs­keméti főtér épületeinek (városháza, az újkollégium, a színház, a cifra pa­lota, a bank) általuk kivitelezett felújítását. Ezt követték fontos fővárosi megrendelések: a Zeneakadémia, a Vígszínház rekonstrukciója stb. Nyereséges mérleggel adta át az általa vezetett korszerű vállalat Irányítá­sát utódának. Élete utolsó éveiben a „becsület lázadójaként" négy igényes kötetben fog­lalta össze nézeteit a világról, küzdelmeit a jobbért. Törekvéseit pontosan jellemzi betegsége előtt Irt egyik utolsó versének mondandója: „Orvossá képeztem magam, / szakom: társadalmi kórtan". Munkásságát több kitüntetéssel, szakmai díjjal, köztük az Eötvös Loránd díjjal és Bács-Kiskun megye alkotói díjjal ismerték el.

Next

/
Thumbnails
Contents