Petőfi Népe, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-25 / 172. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Színházépítő alispán Földváry Gábor a „színházépítő alispán” 1787-ben született a Pest megyei Domony községben, és 1854-ben hunyt el Tasson. Élete, munkássága és eszméje szorosan egybeforrt kora nemzeti törekvé­seinek küzdelmeivel. Nevét első­sorban, mint színházépítő és szervező írta be a magyar szelle­mi élet történetébe. 1837-ben Pesten az ő munkásságának eredményeként megnyílt az a színház, amely magyar nyelven szólt a közönséghez és magát a nemzet színházának tekintette és nevezte. Földváry életútja bővel­kedett eredményekben és küz­delmekben. Időszerűsége sem­mit sem halványult, példája ma is elevenen hat, mert haza és hala­dás jelszava soha nem avulhat el. Kurucos hagyományú, protes­táns köznemes család fiaként jo­gi pályára lépett. Huszárhad­nagyként végigharcolta a napó­leoni háborúkat. Korának erköl­csi parancsát követve a haza és haladás hűséges szolgálatának szentelte életét. Földváry Gábor személye meghatározó módon kötődik Tasshoz. Munkásságá­nak itt élte legtermékenyebb idő­szakát. Nemcsak a Nemzeti Szín­házat, de a Vakok Intézetét és az első Hitelszövetkezetet is ő hozta létre. Itt pihente ki a küzdelmek fáradalmait, ide vonult vissza élete alkonyán a szabadságharc leverése után, és itt hunyt el. Csa­ládi sírboltjában, a tassi refor­mátus temetőben nyugszik. Ami­kor az általános iskola névadójá­nak választotta, valójában az ő szellemiségét, az önerőből in­duló cselekvés nemességét fo­gadta el. ■ Horváth Attilát művész tanár­ként ismerik a településen. Sor­sának meghatározó mozzanatai Tasshoz kötik. Kunszentmikló- son járt gimnáziumban, ott érett­ségizett majd a közelmúltban tíz évig volt a gimnázium tanára. A budapesti Dési Huber képzőmű­vész körben folytatott tanulmá­nyai után Szegeden rajztanári diplomát szerzett. Közel 10 évig volt a hajósi művésztelep tagja. Rajztanárként fafaragó-faluszé- pítő csoportot tizenöt éven át ve­zetett Tasson. 1997-ben, 38 év ta­nári munka után a tassi Földváry Gábor Általános Iskolából vonult nyugdíjba. Művei sokoldalú ér­deklődésről tanúskodnak. Látás­módja expresszív, telítve erős ér­zelmi hatásokkal és jelképes uta­lásokkal. Érdeklődésének közép­pontjában az ember, a haza és az öröklött múlt áll. Ugyanakkor le­nyűgöző szeretettel és alázattal fordul a természet ősi világa felé, bensőséges hangulatú tájképein. Nemcsak festészettel, de szobrá­szattal is foglalkozik. Köztéri munkái közül Kunszentmikló- son állították fel Szent Miklós szobrát, a haranglábat, valamint az Ősbakér című munkáját. Leg­utóbb az iskola volt tanárainak emlékplakettjét készítette el a gimnázium vezetésének felkéré­sére. Munkásságát 1997-ben Pi- linszky-díjjal jutalmazták. Tass község emlékplakettel jutalmaz­ta tevékenységét. Eddig tizenhat önálló kiállítása volt. Fejlesztések pályázati pénzből Tasst tulajdonképpen két településnek is le­hetne nevezni. Az egyik maga a község, a má­sik az üdülőterület. A Duna és a Kiskunsági öntözőcsatorna ide vonzotta a pihenni vágyó­kat. Nyáron az üdülő ház miatt megduplázó­dik a településen élők száma. Csík Józsefné szerint ennek vannak előnyei és hátrányai is.- A kilencszáz üdülő a maga örömével és gondjá­val is a miénk - mondja. - Nagy probléma az, hogy pénzt, erre a területre egyelőre nem tudunk fordítani. Csak a kötelező feladatokat tudjuk el­végezni. A Dunán és a Kis-Dunán érkező hajók, uszályok átemelése az itt lévő zsilipnél történik. A Duna közelségét jobban ki lehetne használni, hogy a településünknek ne csak a munka jusson, de hasznot is tudjunk belőle kovácsolni. Készül a kistérségi fejlesztési tervünk. Ennek segítségével talán pályázati pénzt is tudunk nyerni, amit az üdülőterület fejlesztésére fordítanánk. Ismerve az önkormányzat anyagi lehetőségeit a választáskor annyit ígértem, hogy becsülettel dolgozom, fizetjük a kötelezettségeket és az in­tézményrendszert a lehető legjobban működtet­jük. Sajnos fejlesztésre nálunk is kevés pénz ma­rad, ezért a képviselő-testülettel úgy döntöttünk, hogy ezt az összeget az önerő biztosítására hasz­náljuk és pályázatokat fogunk benyújtani. Az el­telt közel tíz hónap alatt több mint tíz pályázatot adtunk be, sajnos eddig szerény sikerrel, de a kis összegnek is örülünk és tovább pályázunk. A Du­nai úti iskola (alsós) nyílászárójának cseréjére például hárommillió forintot nyertünk. A Felső- Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete és négy település közös pályázatán napközis tanár és egy szociális gondozó egyéves bérét kaptuk, valamint egy robogót. A napközis terem felújítá­sára szintén hárommillió forintot nyertünk. Szükség lenne az általános iskola teljes felújításá­CSÍK JÓZSEFNÉ 1948-ban született Tasson. 1966- ban érettségizett Kunszentmik- lóson. 1972-ben középfokú posta- forgalmi technikomot végzett. 1974-ben gyógyszerész asszisz­tensi képzést szerzett, azóta a gyógyszertárban dolgozott. 1973-tól tanács, il­letve VB tag. 1990 óta önkormányzati képviselő. 1994-től alpolgármester, 2002-től polgármester. Két gyermeke és négy unokája van. ra, ami 32 millióba kerülne. Nagy problémánk az, hogy nincs faluházunk. Szeretnénk a régi mo­zit átalakítani, de csak a tervezése 4,5 millió. A községünkben sok még a földút, a szilárdak pe­dig elég rossz állapotban vannak. Már elkészült négy parkoló építési engedélye, és most van fo­lyamatban három útnak a tervezése. Ezekre szin­tén pályázni szeretnénk. A játszótér építését már elkezdtük. Ebben az évben növényeket ültet­tünk, jövőre remélhetőleg sikerül játékokat is vennünk. A piac környékét parkosítottuk, a lefe­désére is kész építési engedélyünk van. Elkészült a szabadtéri színpadunk, ahol augusztus 20-án megtartjuk az első falunapot. A dr. Szelecsényi Zsigmond által készített kutat is felújítottuk. Ta­vasszal elkezdtük a község fásítását, 2000 darab fát ültettünk, amit ősszel folytatunk. Harminc vi­rágládát helyeztünk ki a községben, a közterüle­teken füvesítünk és virágokat ültetünk. A község szennyvíz-hálózata már 2002-ben megvalósult. A lakosság közel száz százaléka rákötött. Ez azon­ban nem került pénzbe, mert az önkormányzat átvállalta a hitel visszafizetését. Bízom abban, hogy a terveinkből a választási ciklus végére sike- rül sok elképzelést megvalósítani, ________p T ass A képviselő-testület: Csík Jó­zsefné polgármester, Mag József alpolgármester, Bálint Sándor, Baracsi Zsolt, Dabi Sándorné, Dobos Bence, Gajdicza Lász- lóné, Gubacsi István, Józan Györgyné, Németh Gábor, Po- lánszki Sándor, Rácz János, Kiss Lajos szóvivő, Ácsné Devecsai Mária jegyző. • A község neve honfoglalás kori jelenlétről tanúskodik, bár a ha­tárában felszínre bukkantak ré­gebbi leletanyagok is. A név azonban egyértelművé teszi, hogy ősi magyar település. Ked­vező földrajzi fekvése az, hogy a Csepel-sziget déli csücskén ta­lálkozik az úgynevezett Öreg- Duna és a Kis-Duna és ez jó át­kelőhely volt az őslakók számá­ra. Az Árpád-kor leszármazási táblázatából tudjuk, hogy Tas fejedelemfi Árpád unokája volt, és ezt a birtokot ő ülte meg. Szent István király idejében Tass neve Fejér vármegyében, a solti székhez tartozott. 1109-ben Kálmán király átírólevelében maradt'meg a község első emlí­tése. 1284-ből Tass a Csepel-szi- gettel együtt királyi birtok lett, s a királyi asztalhoz tartozó tárno­kok és ételhordók szálláshelyét biztosította. • A tatárjárás után egy okirat az Ákos nemzetség földjeként emlí­ti. A későbbi századokban végig megőrizte fennállását. Nemesi jogait 1514 után veszíti el. A re- j fprmáció idején a község áttért a református vallásra, többségé­ben ma is reformátusok lakják. • A település műemlék épületei közül elsőként említhető a refor­mátus templom, amely 1888-ban épült. Klasszicista stílusú, eklek­tikus jegyekkel. A Darányi kas­tély két miniszternek is reziden­ciája volt. A XVIII. század végén épült klasszicista műemlék. A Szerbith kastély szintén a XVIII. században épült, késő barokk és I klasszicista stílusjegyekkel, m A klubvezető Árki Károly még csak ti­zennégy éve él Tasson, de szinte szülőfa­lujának tekinti a települést. Kunszentmik- lóson szüle­tett, Pesten élt és a nyugdíjba vonulása után költözött a községbe. Egy éve vezeti a nyugdíjasklubot. - Het­vennégy tagja van a klubunk­nak, akik közül 19-en a népdal­körben énekelnek. Akadt már néhány fellépésünk is. A tagok­kal minden héten találkozunk, még nyáron is. A szomszéd tele­pülésekkel is tartjuk a kapcso­latot. Megünnepeljük a névna­pokat, szórakozunk, éljük a nyugdíjasok életét. A klubtagok egy harmada férfi, a többi nő. Közel negyven éve annak, hogy Tasson megalakult a nyugdíjas klub, igaz egy idő. után ketté vált. Azt hiszem, hogy nálunk mindenki jól érzi magát. A köz­ségi rendezvényeken sokszor segédkezünk. Mindenkitől azt kértem, hogy tegye rendbe a há­za előtti részt, hogy ezzel is szebb legyen településünk. Azt hiszem hallgatnak rám az idő­sek. ■ Az igazgatónő Józan Györgyné hu­szonhét éve dolgozik pe­dagógusként a településen. Harmadik cik­lusban igazga­tóként irányít­ja az iskolát. - Az elmúlt tanévben 286 tanu­lónk volt, jellemzően párhuza­mos osztályaink vannak. Az el­ső és a második osztályosok is­kolaotthonos oktatásban része­sülnek, amit az önkormányzat­nak köszönhetünk, mert így két pedagógussal többre van szük­ség. A gyerekek ugyanis a köte­lező órákat délelőtt és délután kapják meg. Ötödik osztálytól emelt szintű oktatás folyik ma­tematikából és testnevelésből. Minden nyáron vízitábort szer­vezünk a helyi diákoknak, akik­nek csak jelképes összeget, mindössze ötven forintot kell fi­zetni a részvételért. A közeljövő­ben szeretnénk bevezetni a két nyelvű oktatást, mert jelenleg csak németet tanulnak. Ennek lenne része a nyelvi labor. Drá­mapedagógiai oktatást már tíz éve folyik iskolánkban. A terve­inkből minél többet szeretnénk megvalósítani. _______ ■ A tiszteletes Dobos Bence három éve a település lel­kipásztora. A fővárosból ér­kezett Tassra, és nagyon ak­tívan kezdett a munkához.- A községben élők többsége református vallá- sú. Nagyon felnézek az előde­imre, akik sokat „pásztoroltak”. Az iskolában bevezettük a hit­tan oktatást. Az elmúlt év óta hitoktató is segíti a munkámat. Az a célunk, hogy minél több református gyerek járjon hittan­ra, hogy a későbbiek folyamán saját maguk tudják eldönteni azt, hogy hívők lesznek-e. A gyerekek révén a szülőket is próbáljuk bevonni az egyházi életbe. Ennek az egyik lehetősé­ge az, ha elhívjuk őket a műso­ros rendezvényeinkre. Hittantá­bort is szerveztünk, aminek a végére a szülőket is meghívtuk. Fontosnak tartom azt, hogy akiknek az életéből kimaradt a hitélet, azokat most ráirányít­suk. Jól érzem magam a község­ben, és október óta nemcsak lel­készként de képviselőként is a települést szolgálom. A gazdálkodó Szőke Gábor gazdálkodó­ként dolgozik szüleivel. A kertészkedést és a növény- termesztést családi vállal­kozásban vég­zik. - Száztíz hektáron gazdálkodunk. Ebben az évben tönkölybúzát és mus­tárt termeltünk a legtöbb terüle­ten, mintegy ötven hektáron. Bionövény-termesztéssel is fog­lalkozunk, negyven hektár van belőle. Az az elképzelésünk, hogy az elkövetkezendő évek­ben még harminc hektáron bionövényünk lesz. A paradi­csom és fűszerpaprika valamint a sütőtök, mind ökotermékek. Sajnos ebben az évben az aszály komoly károkat okozott. Mond­hatjuk azt is, hogy dolgoztunk egy jót. Egynyári és évelő növé­nyeket is termelünk fólia alatt. Egy részét a nagybani piacon értékesítjük, a többit a környező településeken. Nagy problé­mánk az, hogy a szántóföldön gazdálkodók nem élvezik az ál­lami támogatást. Ettől függetle­nül mi megpróbálunk kitartani és meglátjuk mit hoz a jövő. Korszerű tudásközvetítés Tíz évvel ezelőtt vette fel a tassi általános iskola Földváry Gábor nevét. Ezt az eseményt egy jubi­leumi képeskönyv kiadásával is megünnepelték. Az általános iskola elsődleges célja a korszerű tudásközvetítés, vallják a tanárok. Ehhez megfele­lő szaktudás, elegendő tárgyi és anyagi feltétel szükséges. Nem kevesebb az a cél sem, hogy se­gítsék kibontakoztatni tanítvá­nyaikban rejtőzködő tehetsége­ket, melyek megnyilvánulására számos alkalmat kell teremteni­ük. A gyerekeket meg kell taníta­ni a közösségben élés szabályaira is. Az sem mindegy, hogy a gyer­mekkor milyen emlékekkel rak­tározódik el. A diákok jelenét él­ményekkel feltölteni az iskola fel­adata, hogy jövőjük megalapo­zott legyen, hirdetik. Fontosnak tarják a kisebb kö­zösségek szokásainak ápolását, gyakorlását. Több olyan iskolai hagyományuk van, amelyet át­vettek elődeiktől, és ők is szeret­nék a következő nemzedéknek továbbadni. Az iskola több éve szervezi az erdei iskolát. A tele­pülés központjától néhány kilo­méterre a ráckevei Duna-ág köze­lében működik a tábor. Az erdei iskola vízparti, iskola, ahol a víz, a part és az árterület jellemzőit és élővilágát ismerhetik meg a tanu­lók. Az iskola 2000-ben csatlako­zott az egészség-megőrzési moz­galomhoz. Úgy tartják, hogy a pedagógu­soknak fontos szerepet kell vál­lalni a tanulók egészséges élet­módra nevelésében. Segíteniük kell a gyermekek testi, lelki és szociális fejlődését. A családdal együtt az egészséges életvitelt megalapozó szokások kialakítá­sában is kulcsszerepet kell betöl­teniük. A gyermekek harmoni­kus mozgása érdekében bevezet­ték a néptánc oktatást. Az órák rendszerességének köszönhető­en a tanulók mozgása finomo­dott, tartásuk javult, ütemérzé­kük fejlődött. Néhány év óta drámapedagó­giával is foglalkoznak az iskolá­ban. Ennek köszönhetően kiala­kult egy olyan tanulói réteg, aki értik és szeretik a színházat. Az iskola hat éve büszkélkedhet di­ákrádióval, ami a Tass-ka nevet kapta. A hagyományokhoz híven az oktatás ideje alatt jelentkez­nek szerdánként húsz percben. Az utóbbi időben egyre pergősebbek lettek a műsoraik, mert lelkesedésben, ügyes diá­kokban nincs hiány. Az iskola 7. vagy 8. osztályos tanulói közül a jó tanuló és kiemelkedő közössé­gi munkát végző diák Földváry- dijban részesül. _____________■ M űvész és tanár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents