Petőfi Népe, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-24 / 171. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Öntsünk vizet a tározókba A községben nagyon sokan a mezőgazdaságból élnek. Aki nem magángazdálkodóként, vagy őstermelőként dolgozik, annak is van valamekkora földterülete. A legnagyobb gondot az öntözés jelenti. A kilencvenes évek elejére elkészült az öntözőrendszer, ami nem sokáig működött. A település vezetése most azért lobbizik, hogy a rehabilitációját megoldja. Úgy tűnik, hogy ebben sikerül a holtpontról elmozdulni, mert a Vásárhelyi-terv kapcsán feltöltésre kerülhetnek azok a víztározók, amelyet az állami gazdaság a szövetkezettel közösen megépített. A tározók, valamint a mindig, még télen is szárazon lévő nyár- lőrinci csatorna feltöltésével meg lehetne akadályozni ezen területek további talajvíz-csökkenését. Ez azt is jelentené, hogy sem a gyümölcstermesztés, sem az erdők nem kerülnének felszámolásra. Az öntözőfürt ötezer hektár öntözésére készült. A gazdák sajnos képtelenek erre áldozni, éppen ezért az öntözőrendszer helyreállítása egy későbbi feladat lenne. Amennyiben a tározókat megtöltik vízzel, akkor az öntöz- hetőség is lényegesen közelebb kerülhet, hiszen mindössze tizenkét kilométerre van a település a Tiszától. A kiemelésnek és a vízszállításnak a rendszere működőképes, csak amit eltulajdonítottak azt kell helyreállítani (villanyvezeték, csőhálózat). A település vezetői azt szeretnék, ha ezt 2006-ig meg tudnák oldani. A folyó magas vízállásánál lehetne megtölteni a tározókat. Egy nagyobbról és hét kisebbről van szó. Amennyiben a csatornát is meg tudnák tölteni akkor mind a növény, mind az állatvilágnál mikroklimatikus helyzetet jelentene, és a szárazság nem okozna akkora károkat, mint ami most is tapasztalható. _____________■ T örténelmi templomrom A település egyik különlegessége a templomrom. Az első templom téglalap alaprajzú hajóból és félköríves szentélyből álló téglaépület lehetett, melyet többrétegű döngölt agyag alapozásra, feltételezhetően a XIII. század végén, vagy a XIV. század elején emeltek. 1400 körül az első templomot nagyrészt visszabontva, az Alföldön fellelhető, durva mészkőből épült a második templom. A hajót bővítik, a szentélyt átrakják. Az épületnek íves alaprajzú szentélye lehetett, karzatát két hengeres pillér tartotta. A templomkapu a hajó déli falán volt, a hengeres oszlopok szintje felett pedig karzat. A XV. században támpillérek- kel megerősített, négyzetes alaprajzú sekrestyét építettek. A templombelsőben és az épületrom körül, az 1992-ig folyó kutatásban 541 sírt tártak fel, melyek zöme a XIV. századtól a XVII. századi intervallumra tehető. A romos épületet a XIX. században még álló toronnyal ábrázolták. A helyszíni kutatást követően betemetették a kutatóárkokat. Környezet rendezésre csak 2000-ben került sor. Lehordták a földkupacokat, betöltötték a kutatási szelvényeket, árkokat, növényeket telepítettek, füvesítettek és kerti utakat alakítottak ki. Jól kivehetőek a három építési periódus fő jelenségei: a patkó-szentélyív kétféle ívelése, a korai északi hajófal egy darabja és a sekrestye toldalék. ■ Együtt tevékenykedni a községért Nyáriőrinc a hetvenes évek elején nagy fejlődésnek indult. Az állami gazdaság a településen élők jelentős részének adott munkahelyet. A rendszerváltozás után a nagyüzem kéefték- re bomlott, ahol már kevesebb létszámmal dolgoztattak. Szerencsére a másik nagy üzem az Olympos Top Kft. továbbra is munkalehetőséget biztosít a helybélieknek. Pancza János polgármester a megvalósult feladatokról, a nehézségekről és a tervekről beszélt.- A polgármesterségem első ciklusa nem volt túlzottan sikeres. Azzal kezdődött, hogy a magasnak ítélt iparűzési adó kapcsán, 12 millió forint központi állami támogatást elvontak. Tartaléka nem volt az önkormányzatnak, vagyona sincs, ezért megszorító intézkedéseket kellett hozni, ami nem okozott népszerűséget a községben. A fejlesztésekből sajnos keveset tudtunk megvalósítani. Két utca szilárd burkolását viszont befejeztük. Olyan munkákat tudtunk elvégezni, ami kevesebb anyagi ráfordítást jelentett. Az iskola tetőszerkezetét fel kellett újítani, a sportcsarnokot be kellett fejezni. Az óvoda homlokzatát is ki kellett javítani, és átadtuk a teleházat. Játszóteret építettünk, azon a helyen, ahol elhanyagolt terület volt. Nehezen, de átvészeltük ezt az időszakot. Sajnos nagyon rossz a település közút hálózata. Elhanyagoltuk, mert nem volt megfelelő pénzünk ahhoz, hogy az alapokat aszfalt réteggel boríttassuk be, ezért kigödrösödtek. A kátyúzás azonban nem jó megoldás, mert drága, és nem megfelelő minőségű. Ebben az évben a főutcát, amit legtöbbet használunk, aszfalt burkolattal szeretnénk beborítani. A magas költsége miatt csak két ütemben tudjuk megvalósítani. Szerencsére pályázat útján nyertünk pénzt, így a még földes Arany János utcát is szilárd burkolatúvá tudjuk tenni. Talán sikerül a Kossuth Lajos utcát is befejeznünk, még ebben az évben. Úgy tűnik egyre kevesebb az az összeg, amit szabad fel- használásra fordíthatunk. Az állami támogatások a kötelező feladatokra fogynak el. Ahol saját lehePANCZAJÁNOS 1944-ben született Kecskeméten. 1968-ban elvégezte a kertészeti egyetemet Budapesten. Az első munkahelye a Kecskemét Szikrai Állami Gazdaság volt, ahol 1990- ig dolgozott. 1990-től magángazdálkodó. 1998-tól társadalmi megbízatású polgármester. 2002-től főállású polgármester. Nős, két fiú gyermeke van. tőségünk van, ott a szociális gondoskodást szeretnénk bővíteni, mert nagyon sok idős korú ember él községünkben. Az általános jelenség nálunk is igaz, hogy öregszik a falu. Ez nem lenne túlzottan nagy probléma, ha az öregedés mellett az egészség megmaradna. Nagy gondot okoz a tanyán lévő emberek bekapcsolása a település életébe, hogy ne érezzék azt, hátrányos helyzetben vannak. Mindig járható földutak kellenének, ami a szövetkezet illetve az állami gazdaság megszűnésével az önkormányzatra hárult. Az állami támogatást megpróbáljuk pályázatokkal kiegészíteni. Közmunkásokat alkalmazunk a közterület rendbetételére. Az építési telkeink elfogytak, ezért egy új utcasort szeretnénk megnyitni, ahol úgynevezett parasztportákat fogunk kialakítani. A közbiztonság miatt a tanyákban nem szívesen hagynak őrizetlenül semmit, a község lakói. Ugyanakkor a mezőgazdaságból élőknek nélkülözhetetlen a gépek, eszközök, tárolása és telephely kialakítása. A jelenlegi telkek nem alkalmasak erre, ezért olyan porták kijelölését határoztuk el, ahol ezt a tevékenységet nem kellene abbahagyni. Ahhoz, hogy a terveink sikerüljenek összefogásra van szükség. A mi településünk eddig is több alkalommal megmutatta azt, ha kell, akkor egy emberként áll oda a munka mellé. Bízom abban, hogy az elkövetkezendő időben is együtt tudunk tevékenykedni településünk fejlődése érdekében. ■ A pedagógus G o 1 o v i c s Gyulánéék 1959-ben költöztek Nyárlő- rincre. A szülei itt tanítottak, belőle is pedagógus lett. Először külterületen dolgozott, majd a központi iskolában. Tizennyolc éve igazgató- helyettes. - Kétszázhatvanki- lenc gyerek járt ebben a tanévben iskolába. Két nyolcadik osztály ballagott, de csak egy első érkezett helyette. Előreláthatólag az elkövetkezendő háromnégy évben sem lesz párhuzamos osztály az elsősöknél, mivel csökken a tanulói létszám. Az elkövetkezendő időben a nyelvoktatást szeretnénk még jobban megszilárdítani, a negyedik-ötödik osztálytól kezdve. Amennyiben sikerülne pályázati pénzt nyernünk, akkor az informatikát is fejlesztenénk. Egyébként minden tanulónkat felvették a középiskolákba. Olyan nem nagyon volt, aki csak szakmát választott. Bennünket nem zavar az, hogy nem tartozunk az integrált iskolák közé, mert a gyerekek a középiskolában is megőrzik a jó jegyüket. A borász Tóth Kálmán a Szikrai Borászati Kft. vezetője. Több mint harminc éve dolgozik borászként a településen. - —TőthJ^?ai?— Már az elkészítés pillanatában, 1971-ben is kicsinek bizonyult a borászati üzem. Az évek folyamán fokozatosan bővítettük. Kezdetben negyven mázsa feldolgozására készült, amit a négyszeresére emeltünk. Később a bor mellett kialakult a vermouth, a pezsgő- és az üdítőital-gyártás is. A töretlen fejlődés 1986-ig tartott. Ezt követően a megtorpanás jelei mutatkoztak, főleg a rendszerváltás után, mikor a tulajdonviszonyok átrendeződtek. Korábban az egyik legnagyobb foglalkoztató üzem volt a községben, de még most is sok ember dolgozik nálunk. Nyáriőrinc életében az elmúlt harminc évben nagyon sok családnak biztosított a borászati üzem munkalehetőséget. A tervünk az, hogy az elkövetkezendő években is biztos megélhetést tudjunk nyújtani azoknak, akik nálunk dolgoznak. Az orvos Dr. Kuczka Judit 1990 óta dolgozik a te- lepülésen, mint háziorvos. Előtte 15 évig a megyei kórház belgyógyászati osztályán tevékenykedett. - A családdal együtt jöttünk Nyárlőrincre, de mára a gyerekek felnőttek. Ketten vagyunk a községben háziorvosok, én az önkormányzat alkalmazásában maradtam. A praxis létszáma 1300 fő, nem sok, de főleg az idősebb korosztály alkotja. Ugyanúgy, mint az országos átlagnál nálunk is nagyon sok a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a mozgásszervi és a daganatos betegségek száma. Ellátásuk az egészségügyben dolgozók számára egyre nagyobb felelősséget és terhet ró. Az eltelt közel másfél évtized alatt megszerettem a falut, és a betegeimet. Sokak, főleg az idősebbek egész életét, családját is ismerem. Ne tervezem azt, hogy elmegyek innen. A nyugdíjazásomig itt szeretnék dolgozni, és remélem, hogy még nagyon sok embernek a gyógyításában tudok segédkezni. A gazdálkodó Zöldi Kovács József tősgyölőrincinek aPs*« vallja magát. % dálkodóként Hatvan hektár 2öldl Kovács Jó2se' földterülettel rendelkezem, amit a rendszer- váltás után vettem vissza. Szőlőt, gyümölcsöt és szántóföldi növényeket is termelek. Ezt megelőzően 1990-ig az iparban dolgoztam. Úgy látom, hogy a mezőgazdaság egyre nehezebb helyzetbe kerül. Ennek egyik oka a megváltozott természeti adottságok. Rendkívül kevés csapadék esik a környékünkön. Ilyen körülmények között nehéz gazdálkodni. Nemcsak a termelés, de az állattartás is veszteséges. Egyre rosszabb lesz a helyzet. A község területén lévő földek nagyon gyenge minőségűek, ezért nagy szükség lenne a vízháztartás javítására. Ettől függetlenül továbbra is küszködünk és nem hagyjuk abba a gazdálkodást. Amennyiben sikerülne a Vásárhelyi-tervben a vízháztartást javítani, akkor az életkörülményeink javulhatnának. A kereskedő H a j a g o s Józsefné több mint húsz éve vezeti a községben lévő Univer boltot. Munkájával nemcsak főnökei, de a település lakossága is elégedett. - Nyárlőrin- cen születtem, azóta is itt élek. Az iskola elvégzése után a helyi Univer boltba kerültem, csak később vettem át a bolt vezetését. nem vagyok vándorló típus, ez az első munkahelyem. Üzletünk a község élelmiszer ellátásában vezető szerepet tölt be. Cégünk töretlen fejlődése, a technikai eszközök bővítésével lehetővé tette számunkra a színvonalas áruellátást. Fontos feladatunknak érzem, hogy árban, minőségben, választékban a legjobban megfeleljünk a faluban élő emberek vásárlási igényeinek. Községi, közösségi rendezvények, intézmények támogatása elől magánemberként sem zárkóztam el. Az Univer cégcsoport is sokat segített és segít. Szeretem a munkámat, az embereket és szeretném életem hátralévő részét Nyáriőrinc községben leélni. Tóth Kálmán Nyáriőrinc A képviselő-testület: Pancza János polgármester, Tormási Zoltán alpolgármester, Csernák Jánosné, Fekete Attila, Kiss Ferenc, Kiss György, Kiss Zoltán, Kővágó Ágnes, Szekeres Istvánná, Szomjú Csaba, Zayzon Jenőné jegyző. • Nyáriőrinc Kecskemétről keletre, a Békéscsabára vezető 44-es főút és a kunszentmártoni vasútvonal mellett fekszik. A települést délen mély fekvésű szikes legelő, nyugaton és keleten mezőgazdasági művelés alatt álló területek, illetve erdők határolják. A község hét évszázados történelmi múltra tekint vissza, nevét a Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomáról kapta a XIII. században. Teljes önállóságát az évszázados történelmi múltra utaló Nyáriőrinc néven 1950-ben nyerte el. A védőszent keresztneve elé csatolt nyár szó a futóhomokot megkötő nyárfaerdőknek szól. • A falu első említése 1354-re tehető. A régészeti kutatások alapján azonban már az Árpád-korban is létezett. 1392-ben Mária királynő az ott birtokos Surányi és Géczi családnak pallosjogot adott/Egy 1488-as oklevél pedig Szentlőrinci Péter, Miklós és Gergely kisnemeseket említi. A török korban az összeírásokból lehet megtudni, az itt élő családok számát. Ezek szerint a falu a XVI-XVII. században is folyamatosan lakott volt. A település 1680 körül osztozott a Duna-Ti- sza köze középső hátságán fekvő többi kis falu sorsában, melyek a visszafoglalás háborúságai közepette végkép elnéptelenedtek. Szentlőrinc túlélő lakosai a nagyobb védettséget adó Kecskemétre menekültek, és vitték magukkal az időközben reformált eklézsia 1644-es keltezésű úrasztali poharát, ami így fennmaradt. Innen települt aztán újra a szentlőrinci puszta, a XIX. század végén. • A község középpontjában Árpád-kori templomrom található. A feltárt alapfalak történelmi romkertté alakítása a 2000. évi millenniumi évforduló tiszteletére történt. A vadászat kedvelői a környező erdőállomány területén - amelyet akác, nyár, fenyő és tölgy alkot - hódolhatnak szenvedélyüknek. A lakosság jelentős hányada mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Magas színvonalú szőlő- és gyümölcstermesztési kultúra honosodott meg (alma, őszibarack, kajszi- barack és nektarin), amelyre alapozva két nagy feldolgozó cég tevékenykedik a községben, az Olympos-Top Kft. és a Szikrai Borászati Kft. • A nyárlőrinci emberek szorgalmát, munkájuk eredményét mutatja a folyamatos gyarapodás. Több utcányi új ház, a közművek állandó bővülése a magán- gazdaságok fejlődése mind azt bizonyítja, hogy dolgos emberek lakják a községet. A faluban három hagyományos rendezvény van: a Falunap, amelyet minden évben pünkösd vasárnapján rendeznek meg, az augusztusi Lőrinci búcsú, és szeptember harmadik szombatján az „Árpád- kori templomok ünnepe”.
