Petőfi Népe, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-24 / 171. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Öntsünk vizet a tározókba A községben nagyon sokan a me­zőgazdaságból élnek. Aki nem magángazdálkodóként, vagy ős­termelőként dolgozik, annak is van valamekkora földterülete. A legnagyobb gondot az öntözés je­lenti. A kilencvenes évek elejére elkészült az öntözőrendszer, ami nem sokáig működött. A telepü­lés vezetése most azért lobbizik, hogy a rehabilitációját megoldja. Úgy tűnik, hogy ebben sikerül a holtpontról elmozdulni, mert a Vásárhelyi-terv kapcsán feltöltés­re kerülhetnek azok a víztározók, amelyet az állami gazdaság a szö­vetkezettel közösen megépített. A tározók, valamint a mindig, még télen is szárazon lévő nyár- lőrinci csatorna feltöltésével meg lehetne akadályozni ezen terüle­tek további talajvíz-csökkenését. Ez azt is jelentené, hogy sem a gyümölcstermesztés, sem az er­dők nem kerülnének felszámo­lásra. Az öntözőfürt ötezer hek­tár öntözésére készült. A gazdák sajnos képtelenek erre áldozni, éppen ezért az öntözőrendszer helyreállítása egy későbbi feladat lenne. Amennyiben a tározókat megtöltik vízzel, akkor az öntöz- hetőség is lényegesen közelebb kerülhet, hiszen mindössze ti­zenkét kilométerre van a telepü­lés a Tiszától. A kiemelésnek és a vízszállításnak a rendszere mű­ködőképes, csak amit eltulajdo­nítottak azt kell helyreállítani (villanyvezeték, csőhálózat). A település vezetői azt szeretnék, ha ezt 2006-ig meg tudnák olda­ni. A folyó magas vízállásánál le­hetne megtölteni a tározókat. Egy nagyobbról és hét kisebbről van szó. Amennyiben a csatornát is meg tudnák tölteni akkor mind a növény, mind az állatvilágnál mikroklimatikus helyzetet jelen­tene, és a szárazság nem okozna akkora károkat, mint ami most is tapasztalható. _____________■ T örténelmi templomrom A település egyik különlegessége a templomrom. Az első templom téglalap alaprajzú hajóból és fél­köríves szentélyből álló téglaépü­let lehetett, melyet többrétegű döngölt agyag alapozásra, feltéte­lezhetően a XIII. század végén, vagy a XIV. század elején emel­tek. 1400 körül az első templo­mot nagyrészt visszabontva, az Alföldön fellelhető, durva mész­kőből épült a második templom. A hajót bővítik, a szentélyt átrak­ják. Az épületnek íves alaprajzú szentélye lehetett, karzatát két hengeres pillér tartotta. A temp­lomkapu a hajó déli falán volt, a hengeres oszlopok szintje felett pedig karzat. A XV. században támpillérek- kel megerősített, négyzetes alap­rajzú sekrestyét építettek. A templombelsőben és az épület­rom körül, az 1992-ig folyó kuta­tásban 541 sírt tártak fel, melyek zöme a XIV. századtól a XVII. századi intervallumra tehető. A romos épületet a XIX. században még álló toronnyal ábrázolták. A helyszíni kutatást követően bete­metették a kutatóárkokat. Kör­nyezet rendezésre csak 2000-ben került sor. Lehordták a földkupa­cokat, betöltötték a kutatási szel­vényeket, árkokat, növényeket telepítettek, füvesítettek és kerti utakat alakítottak ki. Jól kivehe­tőek a három építési periódus fő jelenségei: a patkó-szentélyív kétféle ívelése, a korai északi ha­jófal egy darabja és a sekrestye toldalék. ■ Együtt tevékenykedni a községért Nyáriőrinc a hetvenes évek elején nagy fejlő­désnek indult. Az állami gazdaság a települé­sen élők jelentős részének adott munkahelyet. A rendszerváltozás után a nagyüzem kéefték- re bomlott, ahol már kevesebb létszámmal dol­goztattak. Szerencsére a másik nagy üzem az Olympos Top Kft. továbbra is munkalehetősé­get biztosít a helybélieknek. Pancza János pol­gármester a megvalósult feladatokról, a ne­hézségekről és a tervekről beszélt.- A polgármesterségem első ciklusa nem volt túl­zottan sikeres. Azzal kezdődött, hogy a magas­nak ítélt iparűzési adó kapcsán, 12 millió forint központi állami támogatást elvontak. Tartaléka nem volt az önkormányzatnak, vagyona sincs, ezért megszorító intézkedéseket kellett hozni, ami nem okozott népszerűséget a községben. A fejlesztésekből sajnos keveset tudtunk megvaló­sítani. Két utca szilárd burkolását viszont befe­jeztük. Olyan munkákat tudtunk elvégezni, ami kevesebb anyagi ráfordítást jelentett. Az iskola te­tőszerkezetét fel kellett újítani, a sportcsarnokot be kellett fejezni. Az óvoda homlokzatát is ki kel­lett javítani, és átadtuk a teleházat. Játszóteret építettünk, azon a helyen, ahol elhanyagolt terü­let volt. Nehezen, de átvészeltük ezt az idősza­kot. Sajnos nagyon rossz a település közút háló­zata. Elhanyagoltuk, mert nem volt megfelelő pénzünk ahhoz, hogy az alapokat aszfalt réteggel boríttassuk be, ezért kigödrösödtek. A kátyúzás azonban nem jó megoldás, mert drága, és nem megfelelő minőségű. Ebben az évben a főutcát, amit legtöbbet használunk, aszfalt burkolattal szeretnénk beborítani. A magas költsége miatt csak két ütemben tudjuk megvalósítani. Szeren­csére pályázat útján nyertünk pénzt, így a még földes Arany János utcát is szilárd burkolatúvá tudjuk tenni. Talán sikerül a Kossuth Lajos utcát is befejeznünk, még ebben az évben. Úgy tűnik egyre kevesebb az az összeg, amit szabad fel- használásra fordíthatunk. Az állami támogatások a kötelező feladatokra fogynak el. Ahol saját lehe­PANCZAJÁNOS 1944-ben született Kecskeméten. 1968-ban elvégezte a kertészeti egyetemet Budapesten. Az első munkahelye a Kecskemét Szikrai Állami Gazdaság volt, ahol 1990- ig dolgozott. 1990-től magángaz­dálkodó. 1998-tól társadalmi megbízatású pol­gármester. 2002-től főállású polgármester. Nős, két fiú gyermeke van. tőségünk van, ott a szociális gondoskodást sze­retnénk bővíteni, mert nagyon sok idős korú em­ber él községünkben. Az általános jelenség ná­lunk is igaz, hogy öregszik a falu. Ez nem lenne túlzottan nagy probléma, ha az öregedés mellett az egészség megmaradna. Nagy gondot okoz a tanyán lévő emberek bekapcsolása a település életébe, hogy ne érezzék azt, hátrányos helyzet­ben vannak. Mindig járható földutak kellenének, ami a szövetkezet illetve az állami gazdaság meg­szűnésével az önkormányzatra hárult. Az állami támogatást megpróbáljuk pályázatokkal kiegé­szíteni. Közmunkásokat alkalmazunk a közterü­let rendbetételére. Az építési telkeink elfogytak, ezért egy új utcasort szeretnénk megnyitni, ahol úgynevezett parasztportákat fogunk kialakítani. A közbiztonság miatt a tanyákban nem szívesen hagynak őrizetlenül semmit, a község lakói. Ugyanakkor a mezőgazdaságból élőknek nélkü­lözhetetlen a gépek, eszközök, tárolása és telep­hely kialakítása. A jelenlegi telkek nem alkalma­sak erre, ezért olyan porták kijelölését határoz­tuk el, ahol ezt a tevékenységet nem kellene ab­bahagyni. Ahhoz, hogy a terveink sikerüljenek összefogásra van szükség. A mi településünk ed­dig is több alkalommal megmutatta azt, ha kell, akkor egy emberként áll oda a munka mellé. Bí­zom abban, hogy az elkövetkezendő időben is együtt tudunk tevékenykedni településünk fejlő­dése érdekében. ■ A pedagógus G o 1 o v i c s Gyulánéék 1959-ben köl­töztek Nyárlő- rincre. A szü­lei itt tanítot­tak, belőle is pedagógus lett. Először külterületen dolgozott, majd a központi isko­lában. Tizennyolc éve igazgató- helyettes. - Kétszázhatvanki- lenc gyerek járt ebben a tanév­ben iskolába. Két nyolcadik osz­tály ballagott, de csak egy első érkezett helyette. Előrelátható­lag az elkövetkezendő három­négy évben sem lesz párhuza­mos osztály az elsősöknél, mi­vel csökken a tanulói létszám. Az elkövetkezendő időben a nyelvoktatást szeretnénk még jobban megszilárdítani, a ne­gyedik-ötödik osztálytól kezdve. Amennyiben sikerülne pályáza­ti pénzt nyernünk, akkor az in­formatikát is fejlesztenénk. Egyébként minden tanulónkat felvették a középiskolákba. Olyan nem nagyon volt, aki csak szakmát választott. Bennünket nem zavar az, hogy nem tarto­zunk az integrált iskolák közé, mert a gyerekek a középiskolá­ban is megőrzik a jó jegyüket. A borász Tóth Kálmán a Szikrai Bo­rászati Kft. vezetője. Több mint harminc éve dolgozik bo­rászként a te­lepülésen. - —TőthJ^?ai?— Már az elké­szítés pillanatában, 1971-ben is kicsinek bizonyult a borászati üzem. Az évek folyamán foko­zatosan bővítettük. Kezdetben negyven mázsa feldolgozására készült, amit a négyszeresére emeltünk. Később a bor mellett kialakult a vermouth, a pezsgő- és az üdítőital-gyártás is. A tö­retlen fejlődés 1986-ig tartott. Ezt követően a megtorpanás je­lei mutatkoztak, főleg a rend­szerváltás után, mikor a tulaj­donviszonyok átrendeződtek. Korábban az egyik legnagyobb foglalkoztató üzem volt a köz­ségben, de még most is sok em­ber dolgozik nálunk. Nyáriő­rinc életében az elmúlt har­minc évben nagyon sok család­nak biztosított a borászati üzem munkalehetőséget. A ter­vünk az, hogy az elkövetkezen­dő években is biztos megélhe­tést tudjunk nyújtani azoknak, akik nálunk dolgoznak. Az orvos Dr. Kuczka Judit 1990 óta dolgozik a te- lepülésen, mint házior­vos. Előtte 15 évig a megyei kórház bel­gyógyászati osztályán te­vékenykedett. - A családdal együtt jöttünk Nyárlőrincre, de mára a gyerekek felnőttek. Ket­ten vagyunk a községben házi­orvosok, én az önkormányzat alkalmazásában maradtam. A praxis létszáma 1300 fő, nem sok, de főleg az idősebb korosz­tály alkotja. Ugyanúgy, mint az országos átlagnál nálunk is na­gyon sok a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a mozgásszervi és a daganatos betegségek szá­ma. Ellátásuk az egészségügy­ben dolgozók számára egyre na­gyobb felelősséget és terhet ró. Az eltelt közel másfél évtized alatt megszerettem a falut, és a betegeimet. Sokak, főleg az idő­sebbek egész életét, családját is ismerem. Ne tervezem azt, hogy elmegyek innen. A nyugdíjazá­somig itt szeretnék dolgozni, és remélem, hogy még nagyon sok embernek a gyógyításában tu­dok segédkezni. A gazdálkodó Zöldi Kovács József tősgyö­lőrincinek aPs*« vallja magát. % dálkodóként Hatvan hektár 2öldl Kovács Jó2se' földterülettel rendelkezem, amit a rendszer- váltás után vettem vissza. Sző­lőt, gyümölcsöt és szántóföldi növényeket is termelek. Ezt megelőzően 1990-ig az iparban dolgoztam. Úgy látom, hogy a mezőgazdaság egyre nehezebb helyzetbe kerül. Ennek egyik oka a megváltozott természeti adottságok. Rendkívül kevés csapadék esik a környékünkön. Ilyen körülmények között ne­héz gazdálkodni. Nemcsak a termelés, de az állattartás is veszteséges. Egyre rosszabb lesz a helyzet. A község terüle­tén lévő földek nagyon gyenge minőségűek, ezért nagy szük­ség lenne a vízháztartás javítá­sára. Ettől függetlenül továbbra is küszködünk és nem hagyjuk abba a gazdálkodást. Amennyi­ben sikerülne a Vásárhelyi-terv­ben a vízháztartást javítani, ak­kor az életkörülményeink javul­hatnának. A kereskedő H a j a g o s Józsefné több mint húsz éve vezeti a köz­ségben lévő Univer boltot. Munkájával nemcsak fő­nökei, de a te­lepülés lakos­sága is elégedett. - Nyárlőrin- cen születtem, azóta is itt élek. Az iskola elvégzése után a helyi Univer boltba kerültem, csak később vettem át a bolt vezeté­sét. nem vagyok vándorló típus, ez az első munkahelyem. Üzle­tünk a község élelmiszer ellátá­sában vezető szerepet tölt be. Cégünk töretlen fejlődése, a technikai eszközök bővítésével lehetővé tette számunkra a színvonalas áruellátást. Fontos feladatunknak érzem, hogy ár­ban, minőségben, választékban a legjobban megfeleljünk a falu­ban élő emberek vásárlási igé­nyeinek. Községi, közösségi rendezvények, intézmények tá­mogatása elől magánemberként sem zárkóztam el. Az Univer cégcsoport is sokat segített és segít. Szeretem a munkámat, az embereket és szeretném életem hátralévő részét Nyáriőrinc községben leélni. Tóth Kálmán Nyáriőrinc A képviselő-testület: Pancza Já­nos polgármester, Tormási Zol­tán alpolgármester, Csernák Jánosné, Fekete Attila, Kiss Fe­renc, Kiss György, Kiss Zoltán, Kővágó Ágnes, Szekeres Ist­vánná, Szomjú Csaba, Zayzon Jenőné jegyző. • Nyáriőrinc Kecskemétről kelet­re, a Békéscsabára vezető 44-es főút és a kunszentmártoni vas­útvonal mellett fekszik. A tele­pülést délen mély fekvésű szi­kes legelő, nyugaton és keleten mezőgazdasági művelés alatt ál­ló területek, illetve erdők hatá­rolják. A község hét évszázados történelmi múltra tekint vissza, nevét a Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomáról kapta a XIII. században. Teljes önállósá­gát az évszázados történelmi múltra utaló Nyáriőrinc néven 1950-ben nyerte el. A védőszent keresztneve elé csatolt nyár szó a futóhomokot megkötő nyárfa­erdőknek szól. • A falu első említése 1354-re te­hető. A régészeti kutatások alap­ján azonban már az Árpád-kor­ban is létezett. 1392-ben Mária királynő az ott birtokos Surányi és Géczi családnak pallosjogot adott/Egy 1488-as oklevél pedig Szentlőrinci Péter, Miklós és Gergely kisnemeseket említi. A török korban az összeírásokból lehet megtudni, az itt élő csalá­dok számát. Ezek szerint a falu a XVI-XVII. században is folya­matosan lakott volt. A település 1680 körül osztozott a Duna-Ti- sza köze középső hátságán fek­vő többi kis falu sorsában, me­lyek a visszafoglalás háborúsá­gai közepette végkép elnéptele­nedtek. Szentlőrinc túlélő lako­sai a nagyobb védettséget adó Kecskemétre menekültek, és vit­ték magukkal az időközben re­formált eklézsia 1644-es keltezé­sű úrasztali poharát, ami így fennmaradt. Innen települt az­tán újra a szentlőrinci puszta, a XIX. század végén. • A község középpontjában Ár­pád-kori templomrom található. A feltárt alapfalak történelmi romkertté alakítása a 2000. évi millenniumi évforduló tisztele­tére történt. A vadászat kedvelői a környező erdőállomány terü­letén - amelyet akác, nyár, fenyő és tölgy alkot - hódolhatnak szenvedélyüknek. A lakosság je­lentős hányada mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Magas színvonalú szőlő- és gyümölcs­termesztési kultúra honosodott meg (alma, őszibarack, kajszi- barack és nektarin), amelyre alapozva két nagy feldolgozó cég tevékenykedik a községben, az Olympos-Top Kft. és a Szikrai Borászati Kft. • A nyárlőrinci emberek szorgal­mát, munkájuk eredményét mu­tatja a folyamatos gyarapodás. Több utcányi új ház, a közmű­vek állandó bővülése a magán- gazdaságok fejlődése mind azt bizonyítja, hogy dolgos emberek lakják a községet. A faluban há­rom hagyományos rendezvény van: a Falunap, amelyet minden évben pünkösd vasárnapján ren­deznek meg, az augusztusi Lő­rinci búcsú, és szeptember har­madik szombatján az „Árpád- kori templomok ünnepe”.

Next

/
Thumbnails
Contents