Petőfi Népe, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-03 / 153. szám

■ Szabadszállás Képviselő-testület: Polgármes­ter: dr. Balázs Sándor. Alpolgár­mester: Köhlerné Nagy Ibolya. Képviselők: Bányai János, Ben- cze András, Cserjés Sándor, Csi­kós András, Csornák László, Csőke József, E. Kovács Imréné, Emődi Imre, Katona Lajos, Peli­kán Imre, Szabó Zoltán, Szőke Péter. Jegyző: Czeglédi Istvánné. • Szabadszállás ősi kun település, lakói kiváltságokat élveztek. Történelme szorosan összefo­nódik a Jász-Kunság történeté­vel. A tatárjárás után IV. Béla az ország közepén kihalt lakosság helyére kunokat telepített. Sza­badszállás nevével IV. (Kun) László 1279-ben kelt adomány­levelében találkozhatunk legelő­ször, Zombathsallasként. Elne­vezését vagy az idetelepített kun nagycsalád, vagy a családfő ne­ve alapján kapta. IV. László a kunok helyhez kötése, honosí­tása érdekében rendeletben til­totta meg a sátorban lakást. A református templom. ■ 1820-tól 1871-ig mezőváros volt. 1870-től fejlődésnek indult a kis­ipar, virágkora az I. világháború kezdetére tehető. A két világhá­ború között a település fejlődése stagnált. A II. világháború után kezdődhetett meg az intézményi ellátottság mai szintre való fel­emelése. Ez azt jelenti, hogy 21 intézménye közül tíz térségi, il­letve országos jelentőségű (kór­ház, mentők, felnőttek gimnázi­uma, honvédség). A honvédség alakulatai 1951-től települtek le. Ez meghatározta a település fej­lődését, elősegítette a középfo­kú oktatás kialakulását, a nagy­község kereskedelmi, infrastruk­turális előrehaladását. • Gazdasági életében térségi sze­repet tölt be feldolgozóipara, a szőlő- és a zöldségfeldolgo­zás, amelyek a mezőgazdasági termeléssel és értékesítéssel együtt teljes vertikumot alkot­nak. Az országban jelenleg egyetlen helyen, Szabadszállá­son gyártanak gömbrágót, bel­földi és jelentős mennyiségben külföldön történő értékesítés­re. Kereskedelme és lakossági szolgáltatásai térségi funkció­kat töltenek be. • A nagyközségnek Göncz Árpád köztársasági elnök 1995. július 1-jén városi címet adományo­zott. A város szeretné vissza­szerezni korábbi kistérségi ve­zető szerepét és ismételten a környék domináns településé­vé válni. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kíván fektetni kultu­rális emlékeinek ápolására, to­vábbfejlesztésére ______ ___■ P ETŐFI NÉP E ALMANACH AZ ÜZLETKÖZPONT. A város egyik büszkesége ez az épületsor. Nyolc évvel ezelőtt az önkormányzat adott telket a vállalkozóknak, akik küenc különböző üzletet alakítottak ki. ■ A látványos dolgokra még várni kell Szabadszállás első emberének az elmúlt év októberében fiatal, agilis, talpraesett polgár- mestert választottak. Az öt jelölt közül dr. Ba­lázs Sándor kapta a legtöbb szavazatot: 53 százalékot. Rendőrtisztből polgármester lett.- Miért döntött úgy, hogy felhagy a rendőri mun­kával és civil foglalkozást keres?- Ennek két oka van. Miután elváltam, a ki­sebbik kislányomat egyedül kellett nevelnem. Ez nem könnyű a rendőri szolgálat mellett. El kellett gondolkodni azon, hogy a rendőrségen elért kar­rieremet hogyan tudom átmenteni egy hasonló szervezet kereteibe. A másik ok az volt, hogy mindig szerettem Szabadszállást. A gyökereim itt voltak s vannak, és ez meghatározó számom­ra. Átgondoltam a gyermeknevelési kötelezett­ségemet és a lokálpatriotizmusomat, s úgy hatá­roztam, hogy indulok a választáson. Nagyon sze­rettem a rendőri munkát, komoly nosztalgiám van, de el kellett döntenem: jó apa akarok lenni vagy karriert befutni. Én az előzőt választottam, de nem mondtam le arról sem, hogy polgármes­terként is sikereket érjek el.- Milyen elképzelésekkel vágott neki az új, me­rőben más feladatnak?- A hétvégeken mindig hazajöttem, és valami­lyen szinten rálátásom volt a helyi dolgokra. Gya­korlatilag minden polgármesterjelölt ugyanazt a célt tűzte ki maga elé: a csatornázás megvaló­sítása, az egészséges ivóvíz megteremtése, jobb szintre hozása, a szeméttelep rekultivációja. Lát­szólag kisebbnek minősülő tervek között szere­pel - de nem az - a város arculatának kialakítása. Kellenek szép parkok, szobrok a közterületekre, s egyáltalán: jelleget adni a településünknek. Na­gyon fontosnak tartom azt is, hogy a szabványok­nak megfelelő játszótereink legyenek.- Amikor egy település élére új ember kerül, az első dolga az, hogy megnézze, kivel, kikkel tud együtt dolgozni.- Valóban így van. A hivatalt megpróbáltam az én elvárásaimnak megfelelően átalakítani. Ez le­het, hogy egy kicsit katonás vagy rendőrös. Le­het az is, hogy ez nem mindenkinek tetszik, de úgy vagyok vele, hogy kell egyfajta fegyelem, DR. BALÁZS SÁNDOR r^SPI] 1965-ben született Budapesten. 1996-ban végezte el a Rendőrtiszti i ­Főiskolát. 2000-ben jogi diplomát — i. szerzett. 1988-tól Budapesten kü­lönböző beosztásokban rendőr­' 11 ként dolgozott. 2002-től Szabad- szállás polgármestere. Elvált, két kislánya van. ami nálam - éppen a rendőri múltamból kifolyó­lag - másként néz ki. De ez nem jelentette azt, hogy valakinek is megszűnt a munkahelye. Sőt, vettünk fel egy pályázati figyelőt, akinek a mun­kája eredményeként már nyertünk is pályázato­kat. Az a lényeg, hogy a súlypontok megfelelően legyenek elosztva. A feladathoz rendeljük a lét­számot.- Mit jelent az önkormányzatnak, hogy itt van az Alföldi Kiképző Központ?- Elsősorban egy folyamatos partneri viszonyt. A településünkön 1951 óta van katonaság. Jelen­leg több mint háromszáz főt foglalkoztatnak. Hasonló szemléletű parancsnokok dolgoznak ott, mint amilyen én is vagyok, vagy amilyen­nek érzem magam. Fontosnak tartom, hogy ha a szabadszállási katonák bárhova mennek a világ­ba, a szakmai tudásukon kívül elviszik a váro­sunk jó hírnevét és zászlaját is.- Az eltelt idő alatt hogyan látja: elégedettek-e az ön és a hivatal munkájával?- Különböző véleményeket hallok. Annak ide­jén azt mondtam, hogy azok szavazzanak rám, akik változást akarnak. Elmondtam, ha megvá­lasztanak, egy csapásra nem alakulnak át a dol­_ gok. Egy hosszú folyamatot kell elkezdeni. Látvá­nyos eredményeket még nem lehet tapasztalni azért sem, mert először a munkavégzés stílusát kell kialakítani és olyan munkamódszert elfogad­tatni, amit én jónak tartok. Egyeseknek szemlé­letváltásra is szükségük lesz. A látványos dolgok majd ezután következnek, de nem gyors léptek­kel. A képviselőtársaimmal és a hivatali dolgo­zókkal együtt azon leszünk, hogy városunk mi- nél gyorsabban fejlődjön s szebb legyen. ■ Erős szellemi tőke Talán sokak számára meglepő, hogy Szabadszállás milyen ko­moly szellemi tőkével rendelke­zik. Ezt a tőkét folyamatosan, hó­napról hónapra megmutatják az érdeklődőknek. Itt elsősorban azokat az alkotókat kell megem­líteni, akik festéssel, grafikával, szobrászkodással vagy éppen fo­tózással foglalkoznak. Nagyon sok olyan amatőr képzőművész van, akinek a munkájára érde­mes odafigyelni. Ők évente újabb és újabb alkotásokkal mutatkoz­nak be elsősorban a József Attila Közösségi Házban. Közülük né- hányan már más településeken is kiállítottak. Az alkotók egy része az általános iskolában tanít, míg mások amatőr szinten, kedvtelés­ből vagy éppen saját maguk ön­kifejezésére kezdtek el alkotni. Jó néhányan még nagyon fiatalok, akikre még szép jövő vár, ha to­vább folytatják az elkezdett utat. A teljesség igénye nélkül csak néhány név: Huszár Olga, Ka­lász Kornélia, Markó Judit, Me- gyer Márta, Tabajdi István, Bo­ros Noémi. A képzőművészeket figyelemmel kíséri és tanácsok­kal látja el Kis Tóth Ferenc, a Ma­gyar Képzőművészeti Egyetem festő tagozatának tanára, aki a városban él. Ezt a szellemi tőkét erősíti - igaz, más jelleggel - a Kiskun Népdalkor és a Vadró­zsák Citerazenekar. Fellépéseik­kel a népzene és a népdal hagyo­mányait ápolják és próbálják át­adni az utódoknak. Evek óta mű­ködik a Szász Károly Alapszintű Művészeti Iskola, amelynek drá­ma-, zene- és kézműves tagoza­ta van. Az ott tanuló diákok ma­gas szinten próbálják előadni a tanultakat. Több országos verse­nyen is sikerrel szerepeltek. Az iskola a református egyház tá­mogatásával működik. A József Attila Közösségi Ház rendszeres programokat szervez a város la­kóinak. Évek óta számítógépes képzés is folyik, s a most meg­nyílt Internet-kávézó újabb le­hetőségeket ad a számítógépet kedvelők egyre népesebb táborá­nak. A szellemi és a kulturális tőke adott a városban. A lakossá­gon múlik, hogy mennyire hasz­nálja ki, mennyire él ezzel a le­hetőséggel. Szerencsére a befo­gadóképesség egyre nagyobb. Az alkotók töretlenül dolgoznak, a közönség pedig egyre nagyobb érdeklődést mutat. A szellemi alapokkal próbálják a gazdasági alapot megteremteni. ________■ M egélnek a termelésből A településen két mezőgazdasá­gi nagyüzem is működik. A Ró­na és az Aranyhomok Mezőgaz­dasági Szövetkezet. Az elmúlt évek alatt szép si­kereket és eredményeket értek el. A tagokon kívül nagyon so­kan őstermelőként tevékeny­kednek. A zöldségfélék szinte teljes skáláját - snidling, vörös­hagyma, cékla stb. - termesz­tik. Nemcsak termelésükkel, de szárítással is foglalkoznak. Az uniós csatlakozás után is azt szeretnék, hogy akik a mező- gazdaságból élnek, haszonnal tudjanak dolgozni, és ne legye- nek megélhetési gondjaik. ■ A KÓRHÁZ. Korábban térségi feladatokat látott el a kórház, mert já­rási egészségügyi intézményként funkcionált. Több mint három év­tizede azonban csak szülészet működik. A környező településeken élő kismamák itt adnak életet gyermekeiknek. _______________■ A helytörténész Tóth Sándor Szabadszállás díszpolgára:- Jegyző- gyakornok­ként a szabad- szállási levél­tár rendbeté­telére kértek fel 1945-ben. E szerencsés megbízatás gyúj­totta fel máig égő kutatási szen­vedélyemet. Egész eddigi éle­temben a szülőföld iránti szere- tetemet próbáltam megmutatni. 1986-ban megalakítottuk a Pető­fi Baráti Kört, amely még most is a város kulturális életének meg­határozó csoportja. Szabadszál­láson nagyon sok híres személy élt és tartózkodott. Elég csak Petőfi Sándort vagy József Atti­lát megemlíteni. Az eddig meg­jelent könyveimben települé­sünket, az itt élőket, a történel­mi múltat szerettem volna meg­ismertetni az olvasókkal. Váro­sunk eddigi történetét az elmúlt évben megjelent könyvemben próbáltam bemutatni. Talán ezzel is hozzájárultam ahhoz, hogy megismerjék szűkebb ha­zánkat. ■ A pedagógus Deliné Gur- mai Zsuzsan­na tizenkét évig volt az ál­talános iskola igazgatója:- Az őse­im is szabad- szállásiak vol­tak, a család­fát hosszú időre vissza lehet ve­zetni. Negyven éve annak, hogy tanítok, ebből 38-at Szabadszál­láson. Nekem e település min­dent jelent, gyakorlatilag az éle­temet. Az igazgatást nagyon szerettem, rengeteg problémát és feladatot adott, de egyben ki­hívás is volt. Büszkén mondha­tom, hogy nagyon jó csapatban dolgoztam. Szép eredményeket értünk el a tanulóinkkal. Nagy sikernek tekintem, hogy alapító­tagja lehettem a Tálentum Ala­pítványnak. Az iskola fő bevéte­le az évente megrendezendő alapítványi bálokból szárma­zik. Ebből a pénzből évente egymillió forinttal támogatjuk a gyerekeket. Ars poeticámban a legfontosabb a gyerekek szere- tete, a kollégák szakmai szabad- sága és a tolerancia. _________■ A parancsnok Papp Miklós ezredes:- Négy év­vel ezelőtt he­lyeztek Sza­badszállásra. Ekkor nevez­tek ki az Al­földi Kiképző Központ pa­rancsnokának. Előtte Tatán dol­goztam parancsnokhelyettes­ként. Az első egy-két évben, amikor idekerültem, nagyon sok gonddal és problémával talál­koztam. Szabadszállás népére ugyanis az jellemző, hogy az idegeneket nagyon nehezen fo­gadják be. Szerencsére másfél­két év után nekem már nem vol­tak ilyen gondjaim. Úgy érzem, hogy az azóta eltelt időben nem­csak az Alföldi Kiképző Köz­pontban a munkatársaimmal, de a város polgármestereivel és a te­lepülés lakosaival is sikerült na­gyon jó kapcsolatot kialakítani. Sajnos hétvégeken ritkán'tudok itt lenni, de a programokat min­dig megnézzük a feleségemmel. Jól érzem magam Szabadszállá­son. Úgy gondolom, a város la- kói elfogadtak és befogadtak. ■ A vállalkozó Szőke Péter tősgyökeres szabadszállá­si: - A szüle­im és azok nagyszülei is Szabadszállá­son éltek és élnek. Renge­teg szállal kö­tődöm a településhez. A város­ban 1996 óta van önálló vállal­kozásom. Édesipari termékek­kel, ezenbelül rágógumigyár­tással foglalkozunk. Hatvan- hetven embernek tudunk állan­dó munkát adni. Nyári időszak­ban további harminc-negyven diák dolgozik az üzemünkben. A termékeink felét belföldön, a másik részét külföldön értéke­sítjük. Nemcsak Európába, de Afrikába és Amerikába is szállí­tunk. Szabadszállás nekem a múltat, a jelent és a jövőt is je­lenti. Gyermekeim is a vállalko­zásban dolgoznak. Bízom ab­ban, hogy az unokáim is itt fog­nak letelepedni, s a város jelen­ti majd nekik a boldogulást. Ehhez vállalkozásom bővítésé­vel, munkahelyteremtéssel pró- bálok aktívan hozzájárulni. ■ Az igazgató Debreczeni Sándor közel húsz éve él Szabadszállá­son: - Hiva­tásos katona­ként kerültem a településre. Három éve nyugdíjba mentem. Közben - 1998-ban - a városban megalakult Búzaka­lász Gimnázium szabadszállási tagiskolájának lettem a vezetője és azóta is e posztot töltöm be. Parancsra jöttem Szabadszállás­ra, de annyira gyökeret vertünk a városban, hogy itt telepedtünk le. A fiam is idenősült, és itt kép­zeljük el az életünk hátralévő ré­szét. A gimnázium a hivatásos katonák érettségiztetésére jött létre. Később megnyitottuk a ka­put a város és a környező tele­pülések lakói előtt is. Az iskola olyan lehetőséget biztosít a régi­óban élőknek, hogy aki akarja, az a középiskolai tanulmányait nálunk végezheti. Szeptember­től tervezzük az érettségizettek­nek a szakképzés beindítását. Gazdasági-informatikai képzést szeretnénk megvalósítani. ■

Next

/
Thumbnails
Contents