Petőfi Népe, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-14 / 162. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI K Ö R K É P VÉLEMÉNYEK 2003. Július 14., hétfő !!!■■■ Nézőpont Géczy Zsolt _________ A tűzgyújtás ihletett pillanata Ez lett volt életem eddigi legjobb napja, ha nincs ez a lopás! - sóhaj­tott fel tegnap ébredés után, dél körül tízéves lányom. Es valóban, a bajai nagyrendezvény éppen úgy zajlott, ahogy az a nagykönyvben írva vagyon. Flottul mentek a dolgok, délután verőfényes napsütés­ben pakoltak ki a népünnepély legfontosabb emberei, azaz a halfő- zők és vendégeik. A sörsátrak is időben beüzemeltek, a férfinép csak jobban szereti azok környékén tölteni a tűzgyújtás előtti órákat, mint a zsúfolt bazársoron. Ott inkább a hölgyek és a gyerekek költötték a pénzt. Bár költöttek volna többet, vélekedem utólag. Akkor bezzeg másként gondoltam, de hát utóbb már könnyen okos az ember. Szóval ezen a nyolcadik népünnepélyen is ugyanolyan ritmusban zajlott a délutá­ni készülődés, mint az eddigieken. Persze apró malőrökkel fűszerez­ve. A szomszédaink például már négy óra magasságában alágyújtot­tak, de megbocsátottunk, mert messziről jöttek - Tihanyból -, s így nem ismerhették eléggé a bajai halászléfőzés mikéntjét, mondhatni rítusát. Valami egészen más étket készítettek bográcsukban a halból, jó hosszasan főzték. Aztán, ahogy az lenni szokott, eme jelentős napon is eljött a 18 óra, a tűzgyújtás ihletett pil­lanata. Ha nem volt több, a ti­hanyiakhoz hasonló „tévely­gő”, akkor 2013 bogrács alatt gyújtottak tüzet a halászléfő­zés mesterei. Egy kondér mé­retűből viszonylag gyorsan ki is ömlött, de ott sem maradtak éhen: visszalapátolták a becslésem szerint húszkilónyi halat és kezdték elölről. A remekek elkészülte után pedig turnusokban járultak az emberek a tízfős asztalokhoz, hogy - sokan a héten már nem először - belakjanak a bajai speciali­tásként híressé vált léből. Idén is halremekek készültek A szervezők pedig az éjféli tűzijáték után valószínűleg elégedetten koccintottak, majd - mivel többen máris foglalni akarták a helyüket 2004-re - elkezdték szervezni a jövő évi halászléfőző népünnepélyt. A kilencediket, melytől azt várják a bajaiak, hogy ugyanolyan csodás lesz, mint az előző nyolc. Csak a táskámat ne emelték volna el hajnalban, pénzzel, iratokkal, kulcsokkal és telefonokkal megpakolva! Mert így úgy érezzük a csa­ládban, hogy az ünnepünket lopták el. Stylustalanul „elfaragott” jövő Kolóniái, biedermeier, barokk. Aki az 1980-as években, de még az ezredforduló táján is járt a Kecskeméti Asztalos Szö­vetkezetnél, nem hitte volna, hogy a stíl­bútorokat magas színvonalon gyártó üzem jövőjét „el lehet faragni.” El lehe­tett. Szélnek eresztett egykori tagjai, az utód kft. dolgozói fél éve várják, hogy ki­fizessék elmaradt bérüket és egyéb já­randóságaikat. Kecskemét__________ S zigeti János irodájában beszélgetünk, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társai ság Bács-Kiskun Megyei Szervezetének hu­mántanácsadó szolgálatánál. A nyugalma­zott főtanácsos tanácsadóként vállalta a kár­vallottak tizenhét fős csoportjának képvise­letét. Tőle s néhány egykori dolgozótól - akik a nevüket nem kívánják fölfedni - isme­kellő erővel, így az elképzelés hamvába holt. Terjedt a hír: a bank nem hitelez to­vább, és rohamosan növekszik az adósság - így emlékeznek a jelenlévők. Mindenesetre a 2000. április 26-án kelt adásvételi szerződésben az eladó még Kecs­keméti Asztalos Szövetkezetként szerepel. Ugyanis a kiútkeresés vége az lett, hogy Ko­vács László elnök eladta a Szolnoki út 1. alatti telephelyet a rajta lévő épületekkel és építményekkel (gépekről, eszközökről nem esik szó a szerződésben) a MIZSE-TÁP Kft. ügyvezető igazgatójának, Kollár Csabának. A 7384 helyrajzi számú telephely 1 hektár 521 négyzetméter nagyságú földterületének és a rajta lévő épületeknek, építményeknek az együttes vételára - áfával - 22 millió 369 ezer 750 forint volt. A Kereskedelmi és Hitel­bank Rt. javára jelzálogjog volt bejegyezve a szövetkezet ingatlanára, 6 millió, illetve 8 millió forint összegben. Az eladó kötelezte magát, hogy a banki tartozást 9 napon belül rém meg a történteket. A rendszerváltás után volt egy mélypont kifizeti és erről a pénzintézet igazolását át- a termelésben és a gazdálkodásban, de az- adja a vevőnek. A szerződés szerint az átru­tán rendbe jöttek a dolgok. Viszont 1998-at megelőzően újra csökkenni kezdett a meg­rendelés, amikor még száz körüli létszám­mal dolgoztak. Ennek oka az volt, hogy fon­tos, nagy megrendelőik átalakulták, meg­szűntek, és szinte csak a lakossági, egyedi megrendelések maradtak. Friss szemléletű marketingre lett volna szükség új vevők megnyeréséhez. 1998 volt az a mélypont, ahonnét nem tudták kivonszolni a szövet­kezet szekerét. Ebben az évben Rigó Endre addigi elnököt nem választották újra, nyugdíj­ba ment. Az addigi máso­dik embert, Kovács László műszaki vezetőt választot­ták meg a helyébe. A dol­gozók úgy vélik, váltásra szükség volt, de a szövetkezet üzleti kapcsolataiban űr támadt Rigó Endre távozásával. Vegetáltak 2000-ig s közben új utakon gondolkodtak. Az egyik elképzelés az volt, hogy a dolgozók megvásárolják a szövetke­zetei és gazdasági társasági formában viszik tovább a termelést. Fölvetődött a felszámo­lás valamilyen formája is. Végül is a dolgo­zók, tagok nem szálltak be a vállalkozásba Apróhirdetés a Petőfi Népében 2000. április 17-én: VACSIKÓZI (Kecskemét!) 196 négyzetméteres, luxusigénye­ket kielégítő családi ház eladó: 44 M (millió!) Ft. házott ingatlanon más teher nem volt. Az egyezség utolsó pontjában a vevő vál­lalja, hogy a megvásárolt ingatlanban - kü­lön szerződés keretében - biztosítja az eddi­gi tevékenység folytatását. E külön szerző­dést a dolgozók nem ismerik, azonban tény, hogy 2003. január 2-án munkásgyűlést hí­vott össze a már Kecskeméti Asztalos Styl- bútorgyártó és Kereskedelmi Kft. vezetősé­ge, amelyen bejelentették: holnaptól nem kell jönni dolgozni. Szóban és írásban ígéretet kaptak rá, hogy a kieső munkaidő­re, állásidőre személyi alapbérük jár a dolgozók­nak. (A felmondást csak később, március 7-i dátum­mal küldték meg számuk­ra.) Azonban mind ez ideig egy fitying nem sok, de annyit se kaptak. Szigeti János, az SZVT humántanácsadó szolgálatának mun­katársa a kft. tizenhét dolgozójának felké­résére tanácsadóként február végén levél­ben kapcsolatba lépett Kollár Csaba ügyve­zető igazgatóval, kérve megbízói és a többi­ek állásidőre járó bérét. A válasz: „A Stylbú- torgyártó Kft. gazdasági helyzetére tekintet­tel 2003. január 13-án kértem a Bács-Kiskun Megyei Bíróságtól a társaság felszámolásá­nak elrendelését fizetésképtelenség miatt. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság elrendelte a társaság felszámolását... A dolgozók kérését emberileg megértem, de a társaság vagyo­ni és pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé, hogy az állásidőn lévő dolgozók... követelé­sét a felszámolási eljárást megelőzően a kft. pénzügyileg teljesítse” - írta Kollár Csaba le­velében Szigeti Jánosnak. A tanácsos szerint az elmaradt bérek kifi­zetése elsőbbséget élvez a felszámolási fo­lyamatban minden egyéb hitelezői igénnyel szemben. Sőt, lehetőség van rá, hogy az adós a felszámolandó vagyonra hitelt ve­gyen fel a munkaügyi bérgarancia alaptól tartozása rendezéséhez, azonban ehhez szükség van a felszámolóbiztos közreműkö­désére is. Viszont a Stylbútor Kft. esetében - úgy tűnik - jelenleg nincs „érvényes” fel­számoló. A cégbíróság nyilvántartásában az Unicornis-Agronomix Kft. szerepel, azon­ban Szigeti János szerint ez már túlhaladott állapot, nem találja a valóságos partnert. Örömmel venné, ha az aktuális felszámoló megtisztelné egy telefonnal (76/487-948), hogy felvehesse vele a kapcsolatot. Ötven- hét ember várja nem jelentéktelen összegű járandósága kifizetését: elmaradt munka­bért, végkielégítést, felmondási időre járó juttatásokat, üzletrésze rendezését. A. TÓTH SÁNDOB Felmondólevél „Járgy: Munkaviszony rendes felmondása Értesítem, hogy társaságunknál fennálló határo­zatlan idejű munkaviszonyát 2003. március 7. napjától számított 90 nap felmondási idővel 2003. június 04. napjával megszüntetem. A fel­mondási idő alatt 2003. évi időarányos szabad­ságát kiadom, ezt meghaladóan a felmondási idő teljes tartamára a munkavégzés alól felmentem. Tájékoztatom, hogy Ön végkielégítésre jogosult, melynek mértéke 5+3 havi átlagkeresetének megfelelő összeg. A szabadság idejére Önt tá­volléti díj, a felmentési időre átlagkereset illeti... Indoklás: Munkaviszonyának felmondására - csoportos létszámleépítés keretében - azért ke­rült sor, mert gazdaságtalan működés miatt a tár­saság tevékenységét megszüntette, amely együtt jár a társaság felszámolásával. Kecske­mét, 2003. március 7. Kollár Csaba ügyvezető igazgató." Jelen és jövő a kecskeméti okmányirodában A kecskeméti okmányiroda országosan az egyik legleterheltebb. Ráadá­sul sokkal kevesebb az ügyintéző, mint amennyire valóban szükség vol­na. A nehézségek és a hatalmas ügyiratszám ellenére az ügyintézők ki­válóan látják el feladatukat. Talán nem véletlen, hogy az iroda oktató­helyként is működik. A közelmúltban dr. Peredi Katalinnal, Kecskemét főjegyzőjével beszélgettünk a témáról.- Milyen jelenleg a felépítése az ok­mányirodának?- A kecskeméti polgármesteri hivatal épületében, négy helyen működik ok­mányirodái rész, immár harmadik éve. Jellemző az állandó feladatbővülés, amit most összesen harmincöt ügyintéző vé­gez. Ebből a létszámból huszonhat főt a Belügyminisztérium, további kilencet pedig a város képviselő-testülete bizto­sít.- Nem hétköznapi arány...- Valóban nem, hiszen ritkán fordul elő, hogy egy város, település a saját költségvetéséből ennyit áldozzon ok­mányirodái ügyintézők alkalmazására. Kecskemét azonban kivétel, hiszen a testület is azon van, hogy az ügyintézés minél rugalmasabb, gyorsabb legyen. Egyébként a létszámhiány országos probléma. Tavaly augusztusban a BM készített egy országos összefoglaló je­lentést az okmányirodák működéséről és helyzetéről. Ennek alapján határoz­zák majd meg a jövőbeni feladatokat és a fejlesztési lehetőségeket. Nos, ez a jelentés is megállapította, hogy az ok­mányirodákban tevékenykedő ügyinté­zői létszám rendkívül alacsony.- Havonta hány ügyfelet fogadnak?- Júniusban összesen 12874 ügyfél fordult meg a kecskeméti okmányirodá­ban. Csak útlevélkérelemből napi 150- 200 érkezett. Az útlevél-ügyintézés új feladat, de azért számítottunk arra, hogy egy nagyobb okmányigénylési hullám következik. Folyamatos túlmunkával ugyan, de a kollégák kulturáltan tudták kezelni ezt az időszakot, amely lassan a végéhez közeledik.- Országos viszonylatban mennyire sok a tizenezres ügyiratszám?- Tény, hogy Magyarország egyik leg­leterheltebb okmányirodája a kecske­méti. Nem csak a környező tizennégy te­lepülésről fordulnak hozzánk, de jönnek az ügyfelek még Szolnokról és Budapestről is. Megkeresnek tehát bennün­ket minden olyan munkaterü­leten, amelyben országos ha­táskörünk van. Egyébként ilyen az előbb már említett útlevél-ügyintézés is.- Miért éri meg valakinek 60-80 kilométert utazni egy okmányért?- Én azt hiszem, hogy a nálunk tapasztalható magas színvonal­nak híre megy. Az ügyintézőink rendkí­vül gyorsak és ügyesek, ezért biztosan állíthatom, hogy a leterheltség ellenére is az ország egyik legjobban működő okmányirodája Kecskeméten van. A szakmán belül is elismerik a munkatár­saimat, hiszen országos oktatóhelyként működünk. A kollégák mentorként ta­nítják az okmányirodák leendő ügyinté­zőit. Ami a polgármesteri hivatal egé­szét illeti, idén februárban ismét készí­tettünk egy ügyfél-elégedettségi vizsgá­latot, 500-as mintavétel alapján. A vizs­gálatból kitűnik, hogy ügyintézőink ma­gatartásával ügyfeleink 93 százaléka elégedett volt, segítőkésznek és udvari­asnak értékelte őket. A hivatal ügyme­netével a megkérdezettek 90 százaléka volt elégedett, míg 97 százalék az ügy­intézés szakszerűségével is. A polgár- mesteri hivatal munkájának színvonalát bizonyítja az is, hogy júniusban ismét - immár harmadik éve - sikerült megvé­denünk és megtartanunk az ISO minő­ségirányítási tanúsítványunkat. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy a polgármeste­ri hivatalban a folyamatok szabályozot­tak, és a hivatalban dolgozó valamennyi munkatárs a törvényes és minél maga­sabb színvonalon történő munkavég­zésre törekszik.- Visszatérve az okmányirodára: el lehet érni telefonon, egyáltalán van le­hetőség arra, hogy valaki telefonon ke­resztül előzetesen időpontot egyeztes­sen?- Természetesen. Az okmányirodá­nak hat fővonala és harminchárom mel­lékállomása van. A telefonszámokat már többször közzétettük a Városházi Hírek­ben. Ami a telefonos időpont-egyezte­tést illeti, erre eddig is volt és ezután is lesz lehetőség. Például az ügyfelek útle­vélügyben a 76/513-565-ös közvetlen számot hívhatják, vagy a 76/483-683-as központi számot, ahol a 2256-os mel­lékállomást kell kérni. Útlevél-ügyinté­zés esetén jelenleg július 24-re tudnak időpontot adni a kollégák. Jogosítvány esetén azonban maximum két napot kell várni, de gyakran már másnapra is van időpont.- Az utóbbi hetekben tapasztalható volt, hogy nemcsak időpontra fogadtak ügyfeleket, hanem sorszámot is adtak ki.- Igen, itt egy kis változás történt. So­kan ugyanis nem jelentek meg az előre megbeszélt időpontban, ezért úgy gon­doltuk, hogy az ügyfeleknek egy új lehe­tőséget adunk a sorszámokkal. Ezeket táblára helyezzük ki, mégpedig reggel 7.15-től és délután 12.30-tól. Aki igényli, az a tábláról veheti le a külön­böző munkaterületekre szóló sorszámot.- Az ügyfelek sokszor nem értik, hogy miért van szükség biztonsági őrre egy okmány­irodában. Meg tudná ezt ma­gyarázni?- Először is azért, mert bel­ügyminisztériumi rendelet. A rendeletet pedig azért hoz­ták, mert az ilyen irodákban biztonsági okmányok és komoly számí­tógépes adatbázis van. Ilyen helyen nyil­vánvalóan szükséges a biztonság is. Ezenkívül meg kell jegyeznem, hogy ne­künk nagy szerencsénk van a biztonsá­gi őreinkkel. Ok nagyon segítőkészek, a munkakörükön túl sokszor szinte ügy­intézői feladatok elvégzésével segítik a kollégák munkáját és az ügyfelek tájé­kozódását.- Eddig komoly problémát jelentett télen, hogy az ügyfeleknek a hidegben kellett várakozniuk. Változik-e valami a következő hideg időszakig?- Terveink szerint igen. Mint ismere­tes, a város képviselő-testülete már rég­óta tervezi az okmányiroda elköltözteté- sét. Idén a költségvetésből biztosítottak önerőt ahhoz a pályázathoz, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanácshoz nyújtottunk be. A pályázat azonban nem nyert. Ennek ellenére köl­tözhet az iroda, hiszen a szükséges ösz- szeg jelentős része rendelkezésünkre áll. A fennmaradó rész miatt ősszel mó­dosítani kellene a költségvetést, ennek előkészítése már folyamatban van. így aztán elmondhatom, hogy valószínűleg már a harmadik negyedévben a Rákóczi út 5. szám alatt fogadják kollégáim az ügyfeleket. Ez a volt Kereskedelmi és Hitel Bank épülete, ahol közel hatszáz négyzetméteren működhet majd az ok­mányiroda négy része, ezen belül a né­pesség-nyilvántartó is. Az ügyféltér és a váróhelyiség kellőképpen nagy, a helyi­ségek klimatizálását elvégeztetjük, így végre télen-nyáron méltó körülmények között, még magasabb színvonalú ügy­intézéssel fogadhatjuk a hozzánk fordu­lókat. A költözés egyébként azért is na­gyon fontos, mert további feladatbővü­lés várható. A jövőben ugyanis az ok­mányirodák adják majd ki a mozgáskor­látozott-igazolványokat. Ezért nyilván­valóan még jobban odafigyelünk arra, hogy az új okmányiroda valóban aka­dálymentesen megközelíthető legyen.- Bővül-e az új iroda eszközparkja?- A Belügyminisztérium biztosít szá­munkra két új fotoshopot, három, szin­tén új, komplett munkaállomást, sőt a nyomtatókat is kicserélik. Én úgy ér­zem, hogy az iroda, a munkatársak és mindazok, akik ebbe a tevékenységbe bármilyen szinten bekapcsolódtak, ed­dig is mindent megtettek a színvonalas ügyintézés érdekében. Egy új, modern helyen mindez már csak még jobban működhet. (Fizetett hirdetés) JÚNIUSI ÜGYIRATSZÁMOK MUNKATERÜLETENKÉNT A KECSKEMÉTI OKMÁNYIRODÁBAN: Jogosítvány: 1048 Forgalmi engedély: 6811 Vállalkozói igazolvány: 476 Útlevél: 1779 Lakcímkártya: 1816 Személyi igazolvány: 1103 Ideiglenes személyi igazolvány: 317 Összesen: 13350 Forrás: kecskeméti polgármesteri hivatal

Next

/
Thumbnails
Contents