Petőfi Népe, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-11 / 160. szám

2003. JULIUS 12. PetőíVNe SORSFORDÍTÓ FŐZÉSEK Egy buta kérdéssel kezdődött Szentségtörés alapléről beszélni a bajai halászlé kapcsán? Szerin­tem nem az! Ugyanis az életemet változtatta meg Baja és a halié. Kezdődött mindez egy ártatlannak tűnő születésnapi meghívás­sal - hat évvel ezelőtt. Budapesti kollégám - aki bajai származá­sánál fogva szoros kötődéssel viseltetik a város iránt - hívott le ba­rátai, egykori osztálytársai körében tartandó mulatozásra. A több­napos rendezvény első étkezése természetesen halié volt. (Előre bo­csátom, hogy nem voltam nagy halászlérajongó. Úgy tudtam, hosz- szan főzendő, macerás étel.) A kifőzött gyufatésztán nem csodál­koztam, mivel középiskolában kitanultam a szakács mesterséget, rémlett valami a különböző tájjellegű tálalási módokról. Mégis az azóta eltelt évek a feledés homályába burkolták magának a lének a készítési szabályait. Új ember lévén a társaságban, próbáltam beil­leszkedni. Nemcsak azzal, hogy a felém nyújtott italt sosem utasí­tottam vissza, hanem konyhai jártasságomat is próbáltam fényez­ni. Bele is sültem. Első kérdésem - a törpeharcsák láttán - az emlé­kezetes „Ebből lesz az alapié?" volt. Sorsom megpecsételődött. Kínos csönd telepedett a társaságra. Az­tán egy lemondó legyintés kíséretében egyetlen szó hangzott el: Alapié. Ez lett a nevem. Az este folyamán hiába próbáltam beszélge­tést kezdeményezni a társasággal, ugyanazt a reakciót váltottam ki mindenkiből. Éreztem, hogy meg kell követnem őket. Töredelmesen elismertem, hogy szentségtörést követtem el hamari feltételezésem­mel. Bocsánatkérésemet elfogadták, de a nevem megmaradt. Min­denki tudta és megjegyezte. Mivel első bemutatkozó fellépésem a társaságban kedvező fogadta­tásra talált és én is megkedveltem a fiúkat, meghívtak máskor is. Amikor új ember került a közelembe, Alapiéként mutattak be. Jó név. Rövid, egyszerű és emlékezetes. Ezért az igazit meg sem jegyezték. így fordulhatott elő, hogy amikor újdonsült bajai barátom a következő ta­lálkozó egyeztetése céljából felhívott a munkahelyemen, a telefonköz­pontosnak csak az Alapié nevet tudta bemondani. - Tudja, az a sza­kállas, jókedvű fiatalember! - győzködte az új nevemet nem ismerő hölgyet. Teltek az évek, egyre szorosabbra fonódtak a baráti szálak. Min­den évben halié előtt csütörtökön eljöttem a „fővárosba", hogy pénte­ken segítsek az asztalok széthordásában. A három évvel ezelőtti pa­kolás volt a legemlékezetesebb, amit gyermekeimnek is mindig elme­sélek majd. - Úgy ismertem meg anyátokat, hogy ott ült a „D” szek­torban, egy asztalkupac tetején és elkeseredetten várta a felmentő se­reget. Hozzáléptem, sörrel kínáltam (elfogadta) és felajánlottam szol­gálataimat. Hajnali 3-ig raktuk az asztalokat, padokat, tűzifát. Szó mi szó, udvarlás kerekedett belőle. Ugyan hallott már felőlem, mint Alapléről és egy számomra emlékezetes írás is aznap jelent meg ró­lam barátom arannyal övezett tollából a Petőfi Népében, mégis úri­lányhoz méltón tartózkodó volt. Ezek a pesti ficsúrok biztosan csak el akarják szédíteni a vidéki lánykák fejét! - gondolhatta. Kitartó, egész nyaras, és bajai barátaim támogatásától övezett udvarlás után muta­tott be családjának. Aztán felgyorsultak az események. Egy év alatt a vidéki ingázás­nak köszönhetően 35 ezer kilométer került autómba, még ma is le tudnék vezetni - akár csukott szemmel is! - Pécsre vagy Bajára. Erre már nincs szükség. Mindketten Pesten lakunk - hiányolva a bajai nyugalmat - és várjuk családunk legfiatalabb tagjának érkezését. Ad­dig is természetesen gyakran felemlegetjük a bajai népünnepélyt. Iga­zi ünnep ez a nap. Méltó módon bajai halié, finom borok és jó bará­tok társaságában kell megünnepelni. ” m Újjáéledt kapcsolatok Talán csak a Marsról nem ér­keztek vendégek a népünne­pélyre. Bár, erre nincs semmi­féle bizonyíték. Az azonban a világ rendjéhez tartozik, hogy a város, illetve a bajaiak bará­tai akár Kínából, Fokvárosból, Amerikából is hazatérnek a fő­zés napjára. Mások nem tér­ben, hanem időben tesznek meg nagy utat ilyenkor. Mo- tyovszki Andrásék Salgótar­jánból veszik az irányt a Szentháromság tér felé.- Bácsalmási gyerek vagyok. Har­minc év után, 1998-ban tartot­tunk osztálytalálkozót. Egykori iskolás társaim valahogy előkerí­tették a címemet és nagyon nagy örömöt okoztak ezzel. Három év­tizedig nem találkoztunk. Jól si­került a hosszú szünet után tar­tott találkozó. Ezt bizonyítja, hogy úgy döntöttünk, nem vá­runk újabb harminc évet, hanem minden évben összejövünk. A következő évben benéztünk a népünnepélyre is. Rögtön megfo­gott a varázsa, sok régi élmény ju­tott eszembe. Aztán hallottam, hogy bővítik a rendezvényt, és 2000-ben már 2000 asztaltársa­ságnak szorítanak helyet. írtam egy levelet és nagyon boldog vol­tam, amikor megjött a válasz, hogy rendben van, fizethetem a regisztrációs díjat. Azt hittem, en­nél nagyobb öröm nem érhet. Té­vedtem. Ugyanis a sorsoláson az én asztalom kódját húzták ki, az­az én lettem az Év halfőzője. Gyö­nyörű ajándékot kaptam. Bog­rács, háromláb. Ezt aznap nem is tudtam, a Petőfi Népe alapján tu­datták velem ismerőseim.- Óriási ez a buli. Mi már csü­törtökön megérkezünk. A kiala­kult rend szerint Bácsalmáson igyekszünk kifogni a főznivalót. Pénteken Dunafürdőn szokott melegíteni a csapat. Ilyenkor 25- 30 fős társaság jön össze. Horgász vagyok, általában azt szoktuk e ni, amit kifogok. így van ez o hon és az ország más részein Csak Baján változik a helyzet. E dig sosem sikerült kifogni a főzi valót, mindig vásárolni kellett halat. Tavaly például 14 kilót fő tünk, de idén már kicsi lesz a 1 literes bogrács. Salgótarjáni bai taim nem szoktak jönni a népü nepélyre, de ez még változó, mert gyakran nyaggatnak. Ők ősszel szoktam kárpótolni, an kor elvonulunk a Tiszára he gászni. Egyébként nem csak r vagyunk Nógrádból, megese hogy tarjániak látogattak az as tálunkhoz.- Nekem újjáélesztette a ré kapcsolataimat a népünnepéi Most már évente többször járni Bajára, Bácsalmásra. Felesége sosem gondolta volna, hogy eg szer majd ennyi alföldi ismerős barátja lesz. Bevallom, én se hittem volna el, hogy olyanokk futok össze, akikkel egy utcáb; gyerekeskedtem. Nagyon szív sen megyünk. Persze vannak k nyelmetlenségek egy ekkora re dezvényen, de nem ezeket ki nézni. Tudjuk, hogy sokan les nek, de erre készülünk. Talí még egy kicsit várjuk is. Sok mi: denről hajlandó lemondani ; ember, de erről a buliról én s sem akarok lemaradni. o Gyógyfürdő, élményfürdő, strand, aquapark, kemping és motel EGÉSZ ÉVBEN, MINDEN KOROSZTÁLYNAK! VII. SÖR-FÜRDŐ Fesztivál augusztus 01-03., A 3 GENERÁCIÓS FÜRDŐ! További információk: JONATHERMÁL RT. 6120 Kiskunmajsa, Kőkút 26. Tel.: 77/481-855 Fax: 77/481-013 e-mail: ionathermal@mail.datanet.hu http: www.ionathermal.hu mmm Nyisson ablakot a világra! REHAU, német PROFILBÓL készült MŰANYAG ABLAKOK, erkély- és bejárati ajtók gyártása, forgalmazása. 5 ponton záródó bejárati ajtó már 91.000 R (+áfa) ártól Valódi márványpárkányok 3.700 R/m (+áfa) ártól • Ingyenes felmérés • Rövid gyártási idő • Szakszerű beépítés TERMÉKEINK MEGTEKINTHETŐK: Rittgssser és Muller Építő és Ablakgyártó Kft 6500 Baja, Szegedi út 2842. hrsz. 1077 Budapest, Wesselényi u. 23. I CB Tel./fax: 79/323-818 79/322-814 Tel./fax: 06-1/342-2339 E-mail: resmkft.@elender.hu • www.rmkfthu Megnyitottuk új márkaboltunkat Kecskeméten az Arany János utca 10. alatt, Porcelánkészletekkel, díszmüvekkel és figurák széles választékával várjuk Ónokét! Érték Maradandó HOLLÓHÁZA* HUNGARY

Next

/
Thumbnails
Contents