Petőfi Népe, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-11 / 160. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Akasztó Akasztó község a Duna-Tisza közén, az 53. számú főút men­tén fekszik, Solttól húsz, Kis­kőröstől tíz kilométerre. A te­lepülés több mint 700 éves, ne­vét először 1278-ban IV. (Kun) László oklevele említi. Száza­dokon át királyi birtok volt, a török hódoltság idején szinte teljesen elpusztult. • Az 1700-as évektől szlovákok­kal települt újra, akik a század végén teljesen elmagyarosod- tak. • Természeti adottságait tekint­ve a homok és a szikes talajok váltakozása jellemzi a termő­földet. A legfontosabb megél­hetési forrást a mezőgazdaság adja. Fő profil a szőlőtermesz­tés. Megközelítőleg 800 hektár a termőültetvény. • A '90-es évektől létrejött borá­szati vállalkozások megélheté­si lehetőséget biztosítanak szá­mos embernek. Több pincé­szet a kialakuló borturizmus fogadására is kiválóan alkal­mas. • Az állattartásra jellemző a juh­tenyésztés, amely a sziki pusz­ták legeltetésén alapul. A le­geltetett területek nagy része a Kiskunsági Nemzeti Park te­rületén található. A pásztor­emberek évszázadok óta főzik a birkapörköltet. • Látnivalók: XIII. századi temp­lomtorony, Stadler-stadion, Mustang lovasfarm, Kiskunsá­gi öntözőcsatorna (országosad kedvelt horgászvíz). • A képviselő-testület: Bengő Antal, Beszedics László, Bog­nár Gábor, Csehi Zoltán, Gyu­ris Ferenc, Gyuris György, Jó­nás Józsefné, Lóki András al­polgármester, Suhajda Antal polgármester, Suhajda Nor­bert, Szabó Gyuláné, Újvári Ig­nác. ■ Az összefogás erejében bíznak Interjú Suhajda Antallal, Akasztó polgármesterével Kevés falu mondhatja el magáról az ország­ban, hogy teljes infrastruktúrával rendelke­zik. Akasztó azon kivételek közé tartozik, ahol nemcsak a telefon, a víz- és a gázháló­zat valósult meg, hanem a szennyvízhálózat is kiépült az utóbbi években. Útjai 92 száza­lékban szilárd burkolatúak, s csak két kilo­méternyi szakasz vár kövezésre. Rövidesen megoldódik a települési szilárd hulladék uniós normáknak megfelelő kezelése is, mert a falu csatlakozott a Közép-Duna-vidé- ki Hulladékgazdálkodási Régióhoz. A telepü­lés új polgármestere, Suhajda Antal a jövőt tekintve is bizakodó.- Jó kondícióban vettem át a falut elődömtől, ezért tervezett fejlesztéseink megalapozottak, van realitásuk. A választások alkalmával meg- kola működésére. A kisebb gyereklétszámhoz újult képviselő-testület is a falu érdekeit tekin- kevesebb normatív támogatás jár, ezért az ön­ti elsődlegesnek, s eddig úgy tűnik, eredmé- kormányzatnak mélyen a zsebébe kell nyúlni nyesen tudunk együtt dolgozni - mondja a pol- az oktatási feltételek biztosítása érdekében, gármester. Ennek ellenére nem sajnáljuk a pénzt az isko­- Milyen beruházásokat terveznek a jövő- látói, sőt külön is támogatjuk az ott folyó infor­ben? matika- és idegennyelv-oktatást.- Rövid időn belül szeretnénk egy, napi 400 - Jelent-e valamilyen előnyt, hogy a falu a adagos diák- és szociális étkeztető konyhát és nagy forgalmú 53-as út mentén fekszik? ebédlőt megépíteni. Az 530 négyzetméteres - Azzal, hogy ezáltal bekerültünk az ország épületkomplexum beruházási költsége hozzá- vérkeringésébe, bizonyára jár valamiféle vetőlegesen 80 millió forint lesz, ehhez kere- előny. Mi azonban egyelőre csak a hátrányait sünk pályázati forrást. A szükséges önerő tér- érezzük. mészetesen rendelkezésünkre áll. A hosszú útról érkező autósok ugyanis az Középtávú terveink között szerepel a falu- egyenes főutcán nem veszik le a lábukat a gáz­ház felújítása. Az intézményt saját programjai pedálról, s ez számos veszélyforrást hordoz, mellett a civil szervezetek is rendszeresen Egyelőre, amíg a kormányprogramban terve- használják - térítés nélkül - rendezvényeik zett elkerülő út megvalósul, örülnénk annak is, megtartására, ezért igencsak lelakott, ráfér egy ha sikerülne az átmenő forgalmat lassítani, alapos felújítás. Hosszú távon pedig a falu ar- Közlekedési lámpákra sajnos nincs pénzünk, culatának ldalakításán gondolkodunk. Megújí- ezért valami mást kell kitalálnunk, mert a hely- tott általános rendezési tervünkben már szere- zet tarthatatlanná vált. pel egy belterületi faluközpont létrehozása - Tudják-e biztosítani a lakosság megélheté- zöldövezettel, párhuzamos parkolókkal. Sze- sét? retnénk építési telkeket kialakítani, új utcákat - A lakosság döntő többsége a bizonytalan­nyitni és intézményeinket a központba kon- ná vált mezőgazdaságból él. Sajnos egyre ke- centrálni. vesebben tudnak ebből a tevékenységből meg­élni, pedig az utóbbi évtizedekben sokan ál­dozták erejüket, pénzüket szőlőültetvények te­lepítésére. A ’90-es évektől számos jól működő borá­szat jött létre a faluban, amelyek nevet szerez­tek az akasztói boroknak. Tervezzük, hogy rendbe hozzuk a községházánál lévő pincét és ott a hegyközséggel közösen kialakítjuk az akasztói borok házát. Kitűnő lehetőségeink vannak a lovas- és horgászturizmus fejlesztésére is, ami amellett, hogy vonzóvá teheti településünket az ország távolabbi vidékein élők számára, a helybeliek­nek munkát adhat. Szeretnénk valamilyen ipart telepíteni a fa­luba, mert az új munkalehetőségek erősítenék megtartóképességét, és biztos jövőt biztosíta­nának az itt élőknek. Fejlett infrastruktúránk­- Hogyan alakul a falu lélekszáma? nak köszönhetően erre van remény, de legjob­- A ’70-es években megkezdődött draszti- ban az akasztói emberek közösségi erejében kus lakosságcsökkenés végre megállt, az utób- bízom. Jól tudják ugyanis, hogy csak össze- bi három évben stagnál a falu lélekszáma. A fogással lehet a gondokon felülkerekedni és csökkenés önmagában is nagy gondot jelent, eredményesen dolgozni. de különösen nagy hatással van az általános is- ' __________________________________■ A LÉLEKSZÁM VÁLTOZÁSA (fő) 3998 3881 3684 13667 1960 1970 1980 1990 2002 Forrás: i SUHAJDA ANTAL 1961-ben született Kiskunhala­son. 1980-ban érettségizett a kalocsai I. István Gimnáziumban. 1987-ben diplomázott a Keszthe­lyi Agrártudományi Egyetemen. 1990-ben növényvédő szakmérnöki diplomát szerzett Keszthelyen. 1992-ig az akasztói Béke Szakszövetkezet agro- nómusa. 2000-től az akasztói hegyközség hegybírója. 2002-től Akasztó polgármestere. Nős, két fiúgyermeke van. A plébános Az igazgató A vállalkozó Az állatorvos Gelányi Fe­renc, római katolikus plé­bános 1990 óta szolgál a faluban. Rémről került Akasztóra, és a többségé­ben katolikus lakosság szinte azonnal befo­gadta. A plébános úr buzgó szolgálattal igyekezett meghá­lálni a falubeliek bizalmát. Nagy súlyt helyez a gyermekek nevelésére, az általános iskola alsó tagozatosainak kilencven­öt, a felső tagozatosok nyolc- van-kilencven százaléka vesz részt hitoktatásban. - A fiata­lok egy része az elsőáldozás és bérmálás után elszakad az egyháztól, de később, házas­ságkötéskor, keresztelő idején újból visszatér - mondja a plé­bános úr. - Akasztón a leg­utóbbi népszámláláskor 2880 polgár vallotta magát katoli­kusnak. Azt nem lehet mon­dani, hogy mindannyian tem­plomba járó emberek, de ün­nepeken, például karácsony­kor, húsvétkor, pünkösdkor, búcsúkor megtelnek a temp- lom padsorai. __________■ D r. Réthey Prikkel Mik­lós, a faluház igazgatója harminckét évvel ezelőtt költözött Akasztóra Somogy me­gyéből, peda­gógus feleségével és két kis­gyermekkel. Ekkor az agrártu­dományi egyetem utolsó éves hallgatója volt, de úgy érezte, hogy igazából tanárnak szüle­tett. Négy évig tanított is a he­lyi általános iskolában, majd 1976. január elsejétől az akko­ri művelődési ház - ma falu­ház - igazgatójává nevezték ki. Új lakóhelyén kezdett el a népköltészettel foglalkozni. - Olyan érintetlen falusi kö­zösséggel találkoztam Akasz­tón, hogy elkezdtem gyűjteni szellemi kincseit - mondja. Ez a gyűjtőmunka 1986-ban egyetemi doktori címet ered­ményezett számára. Az azóta megjelent könyvei közül az Az igaztörténet, a Rákóczi kis úr- fi és a Rejtett rímek ma már a népköltészettel foglalkozó tu­domány alapműveinek számí­tanak. _____________ ■ T óth József tősgyökeres akasztói, aki­nek élete ösz- szefonódott falujával. Ki­tanulta a ke­reskedőszak­mát, majd ugyancsak kereskedelmi szakközépisko­lai érettségit szerezve ezen a pályán érte el sikereit. Már 1983-ban vállalkozóként dol­gozott, miután jövedelemérde­keltségű szerződést kötött az ÁFÉSZ egyik akasztói üzleté­re. 1990-ben alapította meg mostani kereskedelmi vállal­kozását, amely vezető szere­pet tölt be a község ellátásá­ban. Igazi közösségi ember, akinek mindennél fontosabb a szülőfaluja és az itt élő embe­rek érdeke, aki nem tagadja meg a segítséget másoktól. Ti­zenkilenc évig játszott a tele­pülés labdarúgócsapatában, melynek jelenleg szakosztály- vezetője. A helybeliek jól is­merik és tisztelik a faluhoz va­ló hűségéért és jó szándéká­ért, ahogyan ő is a legnagyobb tisztelettel beszél az itteni em­berekről. ■ Dr. Bozi Ró­bert Duna- földváron született 1958-ban, ép­pen a neve napján, júni­us hetedikén. 1982-ben Summa Cum Laude minősítéssel fejezte be tanulmányait a budapesti Ál­latorvostudományi Egyete­men. Néhány évi kutatómun­ka után, 1986-ban került Akasztóra, mert jobban von­zotta a klinikusi munka, mint a kutatás. Nemcsak a faluban, hanem a környéken is jól is­merik és tisztelik tudásáért, segítőkészségéért. Sokan a ku­tyák, a lovak és a különleges állatok doktoraként emlegetik a doktor urat. Ő maga is tart lovakat nomád körülmények között, sőt egy lámapár is gaz­dagítja állatállományát! Klini­kus szakállatorvosi végzettsé­gét eredményesen kamatoz­tatja a haszonállatok gyógyí­tásában is. Sokirányú érdek­lődésére jellemző, hogy dip­lomát szerzett a Pázmány Pé­ter Katolikus Hittudományi Egyetemen is. _____________■ É vezrednyi múlt Talán kevesen tudják, hogy az ségnövekedés miatt kétszeresére akasztói római katolikus temp- kellett növelni méretét. A diktá­lom egy része közel ezeréves em- túra éveiben szegény volt az egy- lékeketőriz. 1744-ben, a jelenlegi ház, ezért csak kisebb javításo- templom középső részének- épí- kát végezhettek rajta, s felújítása tésekor találtak rá az 1200-as évekig elhúzódott. Az elmúlt évekből származó toronymarad- években a hívek adakozásából ványra. Erre építették a kelet- befejeződött a templom teljes fel­nyugati állású templomot az ak- újítása, sőt egy, a korábbinál na: kori betelepülők. 1987-ben e mel- gyobb orgonát is vásároltak. A lé két hajót emeltek, ami a lélek- belső térben látható Kisboldog- szám növekedésének bizonyíté- asszony-oltárkép egy bécsi festő, * ka. 1940-ben nyerte el mai forrná- míg a stációképek Prokop Péter ját a templom, amikor a népes- pap-festőművész munkái. Katolikus templom. Az akasztói templomtorony a XIII. századból való toronymaradvány­ra épült. Előtérben a község világháborús emlékműve. A Stadler-stadion Néhány évvel ezelőtt még a falu anyagi lehetőségeiket. Sokan arra büszkeségének számított a Stad- gondolnak, hogy miután a stadi- ler-stadion. Ma azonban az is- on az országnak is érték, talán a mert okok miatt gazdátlanul áll a tulajdonjog tisztázását fel kellene falu szélén, s az idő vasfoga ki- gyorsítani, s a sportminisztérium, kezdte a legerősebb betoneleme- az MLSZ és a tehetősebb klubok két is. - Vajon mit lehetne vele támogatásával labdarúgó-után- kezdeni? - kérdezik gyakran a fa- pótlás-nevelő bázist létrehozni lubeliek. A létesítmény méltatlan benne. Pálya, szálláshely, étkezé- helyzetén saját erőből nem tud- si lehetőség van, már csak az ille- nak változtatni, mert meghaladja tékesek szándéka hiányzik. a Horgászok öröme Az ország minden részéből látó- megengedett. Ugyancsak a falu gatják az Akasztó határában lé- határában folyik a Duna-völgyi- vő horgászvizeket. A Kiskunsá- csatorna, amely változatos hal- gi-öntözőcsatornán az intenzív állományáról ismert. Az itteni halasítás miatt nincsenek tilal- horgászatban a harcsára vadá- mi idők, ezért örömmel jönnek szók is örömüket lelik, mert jó horgászok a Duna és a Tisza vi- néhány óriásragadozót rejt a dékéről is. A kapitális amurjai- csatorna vize. Mindkét horgász­ról és termetes pontyairól híres víz előnye, hogy a falu közelsé- csatorna partján gyakran hete- ge miatt nem okoz gondot az el- kig tanyáznak a vidéki pecások, látás többnapos itt tartózkodás mert az éjszakai horgászat is esetén sem. A Kiskunsági-öntözőcsatorna akasztói szakasza az ország legkedveltebb horgászvizei közé tartozik. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents