Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-06 / 131. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2003. Június 6., péntek Nézőpont Bálái F. István______ Spekulálnak a pénzünkkel Lehet, hogy mégsem veszek új autót. Pedig tervezem, de két-három hét kell még, hogy összejöjjön a pénzem. Viszont félek, hogy a forint leértékelése keresztülhúzza a számításomat, s nem tudom azt a mo­dellt megvenni, amit most tervezek. Nem örülök tehát a forint „sáv­eltolásának”, miként nem örülnek azok a százezrek sem, akik euró- val finanszíroznák a nyári utazást. így, a szabadságolási szezon kez­detén nagy érvágás a leértékelés, kiszúrt a jónéppel a kormány. Amúgy elvileg különben a piac és a monetáris szigor híve vagyok. Nem mintha szakértője volnék a pénzpolitikának, de ennek az isko­lának a képviselői szoktak számomra leginkább elfogadható logiká­val érvelni az álláspontjuk mellett. Nincs ellenemre, hogy a gazdaság és az export élénkítése érdekében a kormány pénzpolitikai intézke­déseket hozzon, de ami most történik, azt egyik iskola logikájával sem tudom követni. Az a gyanúm, hogy valakik időnként rákapcsol­nak bennünket a „szívócsőre”. Az biztos, hogy azok a speku­lánsok nagyon jól kerestek a valutatőzsdén, akik néhány napja eurót vettek forintért, tegnap délelőtt pedig „zárták a pozíciót”, s visszaváltották a pénznemeket. Ők persze „csak” forintban kerestek jól, igaz, vagyunk még néhány millióan, akik beleegyeznénk, hogy csak forintban gazdagodjunk meg. A sáveltolással a kormány és a jegybank állítólag azt jelezte a pénzpiacnak, hogy nem engedi a forint árfolyamát az euróval szemben 1/240 fölé erősödni, pedig ennek a veszélye egyáltalán nem fenyegetett, a forint az utóbbi napokban egyébként is gyen­gült. Miután az euró árfolyama tegnap elérte a 270 forintot is, a bankelnök és a pénzügyminiszter jelezte, hogy 250 körüli árfolyam a kívánatos, amiért készek be is avatkozni. Ha így van, mi értelme, hogy a sávközép 282 forint lett, hiszen a forint épen 250 körül állt! S mi értelme egyáltalán a sávnak? Aki ezt logikusan meg tudja ma­gyarázni, hívjon fel, fizetek neki egy pezsgőt. Egyben biztos vagyok: a pénzpolitikát úgy kellene irányítani, hogy ilyen hektikus mozgások lehetőleg ne legyenek. Az pedig különösen fájó, ha nem is valamilyen nemzetközi fordulat, hanem hazai ügyet­lenség manőverezi el az árfolyamot. Ez csak a spekulánsoknak jó, mi pedig nem tudjuk eldönteni, hogy menjünk-e egyáltalán nyaralni. Aki külföldre megy, ráfizet! Ad vagy elvesz a kórháztörvény? ■Társadalmi párbeszéd nélkül zöldút a profitérdekelt befektetőknek Az utóbbi hetekben nagy port kavart a ké­szülő kórháztörvény. Az érintettek igye­keznek felsorakoztatni az érveiket - pro és kontra. A kérdés valójában az: mit je­lent a betegeknek és az ágazatban dol­gozóknak a magántőke beáramlása az egészségügybe? A témáról dr. Borda Fe­renccel, a Bács-Kiskun Megyei Orvosi Ka­mara elnökével beszélgettünk. Egészségügy- Mit szorgalmaz a kormány a törvényja­vaslatban?- A kormány az egészségügyi intézmé­nyek privatizációját szabályozó törvényja­vaslatában megengedi, hogy az intézmé­nyek tulajdonosai profitorientált cégeket engedjenek be fővállalkozóként, illetve tu­lajdonosként a kórházakba, szakrendelők­be. Azzal érvel, hogy a jogszabály meg­szünteti a spontán privatizáci­ót és szervezett, ellenőrzött keretek közé szorítja a magá­nosítást. A javaslat szerint a magántőke megjelenésével a betegek jobb ellátáshoz jut­hatnak.- Mit gondol erről az orvosi kamara?- A kamara elejétől kezdve azt vallja, hogy a törvényjavas­latban nincsenek meg azok a garanciák, amelyek megakadályozzák, hogy a gazda­sági érdek háttérbe szorítsa a szakmaisá­got és a betegellátás érdekeit, illetve bizto­sítsa a munkavállalóknak a munkahelyek megtartását, valamint a bérszínvonal javí­tását. A garanciák azért is kérdésesek, mert a beruházó nyilván ügyel arra, hogy csak olyan szerződést kössön, amely nem akadályozza meg á rnyereség elérésében, és amely kiemelt mozgásteret biztosít ah­hoz, hogy a befektetés busásan megtérül­jön. Márpedig a profit biztosítására lehető­séget ad a diagnosztikai és terápiás tevé­kenység fokozása, a kiadások egy részé­nek a lakosságra történő áthárítása, a ke­vésbé jól fizető szakterületeken áz ágy­számcsökkentés, a személyzet leépítése, vagy akár az ingatlanok áruba bocsátása. A kamarának van egy másik problémája is. Összehasonlításként mondom: a nálunk jóval gazdagabb Angliában hatalmas viták során teszik lehetővé, hogy az állami tulaj­donú kórházak mellett alapítványok is mű­ködtethessenek egészségügyi intézménye­ket. Ezzel ellentétben Magyarország bár­miféle társadalmi párbeszéd nélkül ereszti rá egészségügyére a profitérdekelt befekte­tőket. A kamara attól fél, hogy a törvény- tervezet következtében kialakulnak majd a gazdag- és a szegénykórházak. Jó példa erre Dél-Amerika, ahol óriási vagyonok vesznek el a társadalombiztosítási alapok­ból, és a tőkés társaságok marakodnak a betegeken a szakma feje felett. Tény azon­ban az is, hogy Nyugat-Európában ugyan vannak magánklinikák, de az állami egész­ségügy dominanciája megmaradt. Arról nem beszélve, hogy a betegek számára az a garancia, ha a tulajdonos egyben szakmai felelősséget is visel.- A közelmúltban a Magyar Orvosi Kamarának volt egy küldöttközgyűlése, ahol a tör­vénytervezethez módosító ja­vaslatokat dolgoztak ki. Eze­ket később az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága egy­hangúlag elfogadta.- Valóban. A küldöttközgyűléssel kap­csolatosan el kell mondani, hogy kiderült: a kamara egyáltalán nem egységes ebben a vitában. A kórháztörvény miatt sokan sem a saját, sem pedig a beteg jövőjét nem lát­ják biztosítva. Éppen ezért úgy gondolják, hogy a tervezetet vissza kellene vonni. Ezt azonban a kamara képviselő-testülete le­szavazta. A hivatalos vélemény az, hogy amennyiben a módosító javaslatokat be­építik a törvénytervezetbe, akkor az új szabályozás működőképes lehet. Az orvo­sok jelentős része azonban a jövőt illetően továbbra is bizonytalan.- Ezek szerint a kamara nem zárkózik el teljesen a magántőke bevonásától?- A kamara elismeri a privatizáció szükségessé­gét, csak az arányokon fo­lyik a vita. Megállapítja például, hogy a zárt egész­ségügyi kassza logikátlan piaci viszonyokat teremt, melyekben az intézmé­nyekre a kötelező költség- vetési gazdálkodás hátrá­nyos. A többi között ilyen okok miatt elfo­gadja, hogy csak szabályozott magánosí­tás történjen, valamint azt is, hogy az egészségügyi intézmények gazdálkodását át kell alakítani. Az előbb említett hat mó­dosító javaslat egyike arra vonatkozik, hogy szülessen olyan megoldás, amely a közalkalmazottból alkalmazottá váló munkavállaló foglalkoztatásával kapcsola­tos garanciális elemeket erősíti meg. Ezzel párhuzamosan a kamara ellenzi az egész­ségügyi gyártók és forgalmazók többségi tulajdonszerzését és a profitorientált mű­ködési formák bevonását is. A javaslat szerint lehetővé kell tenni, hogy az orvo­sok és más egészségügyi dolgozók vállal­kozóként vehessenek részt az átalakulás folyamatában. Nagyon fontosnak tartja azt is, hogy az egészségügyi dolgozók tu­lajdonhoz jutását kedvezményes hitel- konstrukciók segítsék. Ami pedig a beteg szempontjából a legfontosabb, hogy egy orvosszakmai testületnek legyen egyetér­Az egészségügy nem profit-, hanem problé­maorientált rendszer. Ezért a haszon sem anyagi, hanem a lakosság egészségügyi ál­lapotának javulása, ami nemzeti kincs. Az ép testű, ép lelkű ember ugyanis a jóléti társadalom alappillére. tési joga a tulajdonosi döntésekben. Ha ezek az elképzelések beépülnek a tör­vénybe, akkor talán lesz rá garancia - mondta dr. Borda Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Orvosi Kamara elnöke. TAKÁCS VALENTINA Jl 1 EGÉSZSÉGHÁZ „Az emberek két csoportra oszthatók: Az egyik részük allergiás, A másik részük allergiás lesz. ” (Tapasztalat) Fénnyel gyógyítható a szénanátha! Végleges gyógyulást eredményezhet a magyar professzor találmánya Megkezdődött a visszaszámlálás! A fák, füvek, gyomok már készü­lődnek, hogy milliószám bocsás­sák pollenjeiket a levegőbe. Ami­vel egy időben náthás, tüsszögő, rosszkedvű, beteg emberek lepik el ismét az utcákat. Vagy mégsem? Egy magyar professzor világújdon­ságnak számító találmánya esélyt teremtett arra, hogy idén már keve­sebb embernek kelljen zsebkendő­jét szorongatva végigszenvednie a nyarat. __ A Szegedi Egyetem Bőrgyógyászati és ‘ Allergolőgiai Klinikájának kutatói iga­zolták, hogy a prof. dr. Kemény Lajos találmányára épülő Rhinolight készü­lékkel megszüntethetők a szénanáthá­ban szenvedő betegek panaszai. A probléma jelenleg másfél millió embert érint Magyarországon. Ennyien tüsz- szögnek, köhögnek, egyszóval szen­vednek a nyár elejétől őszig tartó pol­lenidőszakban. S miután az összes szé­nanáthást sajnos nem lehet átköltöztet­ni a garantáltan pollenmentes tenger­partra, számum eddig a gyógysze­res terápia jelen­tett - sajnos, gyak­ran csak részleges - segítséget. Ezért is ki­emelkedő jelentő­ségű az új mód­szer. Ennek lé­nyege, hogy spe­ciális összetételű fénnyel világítják meg az orr nyál­kahártyáját. A ke­zelés mindössze néhány percig tart, és nem jár sem fájdalommal, sem mellékhatásokkal. A Rhinolight- terápiát kúraszerűen kell alkalmazni, viszont sok beteg már az első alka­lom után jelentős javulásról számolt be. A fényterápia hatékonyabbá teszi az antiallergiás gyógyszereket, de ön­magában is eredményesen veszi fel a harcot a szénanáthával. A szükséges kezelések számát az allergiát kezelő szakorvosok határozzák meg. Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a Rhinolight hatása nemcsak gyors, de tartós is. Az ismételt kezelések erősítik a szervezet védekezőképességét éppen ott, ahol az allergiát kiváltó alíergénnel érintkezik, az orrban. így a Rhinolight alkalmazása lehetőséget nyújt a végle­ges gyógyulásra. A készülék által kibocsátott fény nagy intenzitású, túlnyomó része a lát­ható fény tartományába esik. így sem­milyen káros hatást nem fejt ki az orr­nyálkahártyán. Azonban fontos tudni, hogy miután a Rhinolight készülék fényereje több ezerszerese például a Bioptron lámpáénak, ezért a kezelések csak szakorvosi felügyelet mellett vé­gezhetők. A szegedi kutatásokat követően elsők között a kecske­méti Meditres Egészségházban vehető igénybe a Rhinolight terápia. Kiknek javallott az eljárás? - kérdez­tük dr. Pongrácz Józseftől, az egészségház vezetőjétől.- Elsősorban azoknak, akiknél a gyógyszeres kezelés hatástalan volt, vagy csak részleges eredményt hozott. De fontos tudni, hogy a Rhinolight-kezelés önmagában is haté­kony. Vagyis azoknak sem kell végigtüsszögniük a nyarat, akik nem szedhetnek gyógyszert, mert mondjuk gyerme­ket várnak, szoptatnak, sportolnak, vagy csak egyszerűen el kívánják kerülni a gyógyszerek kellemeüen mellékhatá­sait.- Mikor érdemes elkezdeni a kezeléseket?- A szénanátha tüneteinek megjelenése előtt már aján­lott. De akkor sincs későn, ha már tombol az allergia.- Hány kezelésre lehet szükség?- Átlagosan két héten keresztül, heti két-három alkalom elég. Ennél többre annak lehet szüksége, aki folyamatosan és sok mindenre allergiás.- A házi porra és az állati szőrökre való túlérzékeny­ség esetén is alkalmazható a fényterápia?- Igen, egyértelműen. • Van kizáró oka a Rhinolight alkalmazásának?- Jelenlegi ismereteink szerint nincs.- Hol és hogyan vehető igénybe a kezelés?- Kecskeméten a Meditres Egészségházban (Bagoly ut­ca 1/A. A betegeket előzetes időpont-egyeztetés után fo­gadjuk, amelyet a 76/495-555 számon a 101-es melléken te­hernek meg.- A Bagoly utcában a legtöbb kezelésért nem kell fi­zetniük a betegeknek. Ez érvényes erre a modern eljá­rásra is?- Noha fontos népegészségügyi problémára jelent megoldást a Rhinolight terápia, az egészségbiztosítási pénztár egyelőre nem tmogatja az alkalmazását. Tehát a költségeket a betegeknek kell állni. A készüléket a Rhinolight Kft.-től béreljük, így a kezelések árát is ők szabták meg; júniusban bevezető áron 3500, július elsejé­től várhatóan 5000 forintot kell fizetni alkalmanként. Azon­ban az Egészségügyi Tudományos Tanács elfogadta az el­járást, ami alapfeltétele az OEP támogatásának. Változás te­hát várható, de - ismerve a hazai viszonyokat - nehéz len­ne megmondani, hogy mikor. PEDAGÓGUSOK KÖSZÖNTÉSE. A megyei önkormányzat kecskeméti, Juhar utcai speciális intéz­ményében ünnepségen köszöntötték a pedagógusokat. Simon Sándomé, a kunfehértói gyermekott­hon, Uletve dr. Kovács Gyula, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője a Pedagógus Szolgála­tért Érdemérmet vehette át. Képünkön a halasi zeneiskola Rézangyalok együttese látható, totó. b. h. Birtokhasznosítási bizottság alakult Félegyházán Mkzögazdaság Birtokhasznosítási bizottság alakult a napokban Kiskun­félegyházán. Feladata az lesz, hogy véleményezze a Nemze­ti Földalap helyi földterüle­teinek hasznosítására be­nyújtott pályázatokat. A város határában a földhivatal nyilvántartása szerint jelenleg 600 hektár állami földterület van. Amennyiben a jelenleg bérbe adott területek bérleti joga lejár, a Nemzeti Földalap pályázatot ír ki a hasznosításra. A helyi bizottság a törvény szerint véleményezheti a Nemze­ti Földalapot Felügyelő Bizott­sághoz beküldött pályázatokat, hogy az adott földterületet érté­kesítsék, vagy továbbra is bérbe kerüljön. Azt azonban, hogy ki­nek adják bérbe, vagy kinek érté­kesítik, az FVM szintjén döntik el (az államot mint tulajdonost a miniszter képviseli). Kívánatos lenne, hogy a helyben lakók, a családi gazdálkodók élvezzenek előnyt a hasznosításnál. (Az utóbbiak érdekképviselőjét, a MAGOSZ-t kihagyták a felügyelő bizottságból. A szerk.) A négytagú helyi bizottság Kiskunfélegyháza város és szűk környezete területén illetékes. Elnökévé két évre Horváth Gá- bornét, a Kiskunsági Mezőgaz­dasági Szövetség elnökét válasz­tották. A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara, az erdőbirtoko­sok és a város önkormányzata képviselteti még magát egy-egy taggal a testületben. Szabadnapos fiúk Apostaq Egy apostagi apa bejelentette a kunszentmiklósi rendőrkapi­tányságon június 3-án: 11 és 12 éves fia egy 13 éves dunavecsei fiúval együtt indult iskolába, de nem érkeztek meg oda és azóta ismeretlen helyen tartóz­kodnak. Az adatgyűjtés köz­ben az a hír jutott el a rendőr­séghez, hogy a gyerekeket a Szalkszentmárton és Dunave- cse közötti árterületen látták a nap folyamán. A nagy erőket megmozgató keresés az árterü­let átvizsgálásakor nem hozott eredményt. Este 21 órakor a fi­úkat egy rendőrjárőrpáros ta­lálta meg Kunszentmiklós bel­területén. Elmondták, hogy nem volt kedvük iskolába men­ni, úgy gondolták, kivesznek egy szabadnapot. A nyomozók a három gyereket átadták a szülőknek. ■

Next

/
Thumbnails
Contents