Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-05 / 130. szám
Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, hetente megjelenő összeállítása Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt Környezetvédelem: haladékot kértünk Ötödére kell csökkenteni az ivóvíz arzéntartalmát Hogyan állunk a környezetvédelmi szabályozással, és milyen mértékben teszünk eleget az EU-követelményeknek ma? Kővágó Józseftől, az Alsó-Duna-völ- gyi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatójától érdeklődött munkatársunk. Baja Nem állunk rosszul ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a legtöbb környezetterheléssel kapcsolatos hazai határérték megfelel a nemzetközi előírásoknak. Bizonyos esetekben a magyar előírások és szabványok szigorúbbak mint azok, amelyeket az EU- tagállamokban alkalmaznak. Lemaradás is van, mégpedig az ivóvíz minősége, a Soltvadkerten tavaly fejeződött be a csatornázás, a szomszédos Kecelen pedig hamarosan kezdődnek a munkák. szennyvíz kezelés és a hulladékfeldolgozás kapcsán, azonban haladékot kértünk, így a csatlakozás után lesz még időnk behozni a hátrányt. Baján az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség (AFUKÓFE) látja el a megyére háruló szakhatósági feladatoknak mintegy kétharmadát. Kővágó József igazgató elmondta: a felügyelőség tevékenységi köréhez tartozik a levegőtisztaság védelme, a vizek mennyiségi és minőségi védelme, a hulladékok káros hatásai elleni védelem, a zaj és rezgésvédelem, valamint a radioaktív sugárzás elleni védelem. Fentiekkel kapcsolatban egy jól felszerelt figyelő (monitoring) rendszert is működtetnek, mely az ország környezetvédelmi mérő-, észlelő- és ellenőrző-hálózatának részét képezi. Témakörök szerint első helyen kell említenünk az ivóvízellátással kapcsolatos gondokat. Ez azért is időszerű, mert 2003 az ivóvíz éve. Közismert, hogy a déli országhatár mentén a nyers ivóvizekben a megengedett többszöröse az arzéntartalom. Geológiai eredetű arzénről van szó, amit megfelelő berendezésekkel el lehet távolítani az ivóvízből. Hazánkban a megengedett felső határérték korábban 50 mikrogramm/liter volt. Az EU-ban ennek az ötödét írják elő. Ehhez kell igazodnunk, vagyis 10 mikro- grammra kell átállítanunk a meglévő arzénmentesítő berendezéseinket. A Duna vízminőségét egy öt fokozatú skálán mérik a szakemberek. Első osztályú felszíni víznek számít például a kristálytiszta hegyi patak. Hazánk területén a Duna nagyjából a 3. kategóriába tartozik. Ezzel kapcsolatos gond az, hogy Budapest tisztí- tatlan szennyvizei miatt a folyam a főváros alatti szakaszon jelentősen szennyezett, ami különösen nyáron okoz problémát. Bakteriológiai szempontból a folyam egészen Dunaföldvárig kifogásolható a turisztikai idényben. Dunaföldvár alatt az öntisztulás miatt már sokkal jobb eredményeket mérnek a szakemberek. Kővágó József elmondta: arra törekednek, hogy déli határunkon a Duna vízminősége ugyanolyan jó legyen, mint amilyen északi szomszédainktól érkezik. A környezetvédelmi felügyelőség területén az ipari hulladék mennyisége nem számottevő. A leggyakoribb veszélyes hulladéknak számító akkumulátorokat, oldószereket, növényvédő vegyszereket és ezek göngyölegét, valamint a fáradt olajat mindenütt ellenőrzött körülmények között ártalmatlaníttatják. A kommunális KŐVÁGÓ JÓZSEF 1951-ben született Baján. 1975-ben vegyészmérnökként diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1975-től 83-ig az Alkaloida Gyógyszergyárban, 1983-tól 93-ig az ADUVÍZIG, illetve az ADUKÖFE szakembereként dolgozott. 1993-tól az ADUKÖFE igazgatója. Nős, 5 gyermek édesapja. hulladékok közül a környezetre nem ártalmas építési törmeléket feltöltésre, útalapként használják míg a kukák és konténerek tartalmát nemsokára a Vaskúton és Izsákon létesített regionális hulladéklerakóra fogja szállítani 79 település, ami már EU-komform megoldásnak számít. A közlekedésből eredő légszennyezés és a zajVízminőség (arzén és ammónia) -javítás várható 2007-ig: Borota, Bácsalmás, Bácssző- lős, Ballószög, Hajós, Jakabszállás, Jánoshalma, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Pirtó, Soltvadkert, Tataháza, Tázlár 2009-ig: Baja (Mártonszállás), Ballószög, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszent- györgy, Csengőd, Csikéria, Császártöltés, Felsőszentiván, Gara, Helvécia, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kéleshalom, Mélykút (Öregmajor), Nemesnádudvar, Orgovárty, Páhi, Rém, Érsekcsanád, Érsekhalma, Újtelek. FORRÁS! ADUVÍZIG ártalom az ADUKÖFE működési területén gyakran okoz lakossági panaszt, a megoldás azonban gyakran várat magára, mivel a településeket elkerülő utak építésére nincs pénz. KIRÁLY LÁSZLÓ A Külügyminisztérium támogatásával minden héten egyoldalas összeállítást készítünk az uniós csatlakozás kérdéseiről. Ha észrevételük, véleményük, kérdésük van, úgy azt jelezzék levélben (Petőfi Népe szerkesztősége, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/a), faxon (76/481-434), e-mailen ( bartaz@axels.hu ) vagy telefonon (76/518-286). Összeállításunkban megpróbálunk az Önök kérdéseire válaszolni. ☆ 'i ☆ Hétköznapi Európa Bezzeg Európa! Aljas csürhe! - csóválja a fejét ismerősöm. Persze mondania sem kell, a fociról beszél ő is, mint mindenki mostanában. Azaz dehogy a fociról! A múltkori tömegverekedésről, ami a focira egyébként is csak mesz- sziről emlékeztető idétlenkedés után tört ki a Fradi-pályán. - Szégyen, gyalázat! - dohog tovább ismerősöm: - És még mi akarunk Európába menni! Ilyen sem történhet sehol máshol, csak ebben a sz ....országban! Mondom én erre, hogy a verekedőkről valóban a legnagyobb lelki nyugalommal állíthatjuk, hogy aljas csürhe, de azért Európa népe sem kizárólag civilizált gentlemanokból és úrasszonyokból áll ám! Tőlünk nyugatabbra is előfordul (ha nem is ilyen gyakran), hogy focipályán nyíltan fajgyűlölő kántálás hallatszik, és ne adj’ isten, időnként arrafelé is elszabadulnak az indulatok, elcsattan néhány pofon. Az igaz, hogy tőlünk nyugatabbra a hatóság ezt nem tűri sokáig, de ez már megint más tészta.- Na jó! - csóválja a fejét ismerősöm -, de azért ami nálunk megy! Ez a korrupció! Ez a szemérmetlen bűnözés! Ez a nyílt gyűlölködés! Bezzeg Európa...! - Igaz, igaz! - bólogatok szaporán. - Van miért szégyenkeznünk. - De azért ne tekintsünk már úgy a művelt nyugatra, mintha arrafelé nem történne ilyesmi! Mert akad olyan szeglete Európának ma is, (nem is egy, ráadásul a kontinens legnyugatibb szegleteiben, Írországban, vagy a spanyol Baszkföldön), ahol - amúgy békés polgárok - szabadidejükben egymást rob- bantgatják fel, egymás iskoláit, lakóházait támadják meg, csak, mert az egyik „csapat” vallása, származása nem különösebben szimpatikus a másiknak. Arrafelé (például a nagy kultúrával rendelkező, kifinomult Franciaországban), manapság is előfordul, hogy időnként lángra kap egy-egy zsinagóga, egészen barbár időket idézve. Persze szerencsére ez nem általános jelenség, mint ahogy nálunk sem az, ami a Fradi-pályán történt. Előfordul, és itt is, ott is határozottan fel kell lépni ellene. Sok minden változik nyugatról kelet felé haladva, ez igaz. De szégyenkeznivalóért nem kell a szomszédba mennie az Európa-ház egyik öröklakójának vagy albérlőjének sem. így aztán sem a kioktatásnak, sem a túlzott önostoro- zásnak nincs helye. A gyűlölködés és erőszak ellen tenni kell, mihamarabb. Itt is, ott is. BÁN JÁNOS AZ OLVASÓ KÉRDEZ • Az OLVASÓ KÉRDEZ Mit kaphat a gazda, ha 20 hektáros földjén búzát, kukoricát, napraforgót termeszt? A szántóföldi növényeket termelő gazdálkodó több jogcímen is részesülhet a közösségi támogatásokból. a) Terület alapú támogatás. Jogosult rá minden gazdálkodó, aki a támogatott növényi körbe tartozó gabonaféléket, olaj- vagy fehérjenövényeket termeszti: búza, durumbúza és kétszeres, rozs, árpa, zab, kukorica (beleértve a silókukoricát is), szemescirok, hajdina, köles és madárköles, csemegekukorica, szójabab, káposzta- és réparepcemag, napraforgó, borsó, lóbab, édes csillagfürt. Magyarország esetében a 4,73 t/ha referenciahozam alapján a 19,45 hektárt meghaladó támogatási igény esetén ugaroltatási kötelezettség van, aki tehát ennél nagyobb területre vonatkozóan igényli a támogatást, az a terület 10 %-át minden évben pihentetni köteles. (Jogszabály alapján az ugaroltatási kötelezettség azokra az igénylőkre vonatkozik, akiknek támogatási igénye nagyobb szántóterületre vonatkozik, mint a nemzeti referenciahozammal számolva 92 tonna megtermeléséhez szükséges terület.) A pihentetett terület után is jár azonos mértékű terület alapú támogatás, továbbá e területen lehetőség van nem élelmiszer, illetve nem takarmánycélú növénytermesztésre. A támogatás 100 %-os mértéke a felsorolt növényekre egységesen 298 euró/ha. Az átmeneti időszakra vonatkozó szabályok szerint ebből az EU a tagság 1. évében (2004) 25 %-ot fizet. így a támogatás összege: 74,5 euró/18370 Ft/ha EU-forrás, amely kiegészíthető nemzeti döntéstől függően további maximum 89,4 euró/ha (22044 Ft/ha) magyar költségvetési támogatással. b) Intervenció. A közösségi intervenciós rendszer a következő növényekre terjed ki: búza, durumbúza, kukorica, rozs, árpa és cirok. Az intervenciós felvásárlási ár valamennyi felsorolt gabonafélére egységesen 101,31 euró/t (24981 Ft/t). Ez tehát az a minimumár, amit a termelő a piaci viszonyoktól függetlenül biztosan megkaphat a búzáért. A minőségi feltételeknek megfelelő terményt a november 1-től május 31-ig tartó intervenciós időszakban bármely árutulajdonos - tehát nem csak a termelő - felajánlhatja felvásárlásra. A vételár kifizetése a beszállítást követő 30-35. nap A témáról a Külügyminisztérium EU tájékoztató szolgálatánál kaphatnak bővebb felvilágosítást, (interneten: www.euvonal.hu/ , telefonon: 06-80/38-2004) ■ _____________________Megkérdeztük olvasóinkat a csatlakozással kapcsolatban!_____________________ Drágábbak lesznek-e a szolgáltatások? Csikós Beatrix (Tázlár): - Szerintem valamelyest emelkedni fognak a szolgáltatások minden területen, habár már manapság sem olcsó némelyik igénybe vétele. A legnagyobb probléma az, hogy a bérek úgy tűnik nem bírják megfelelő ütemben követni az árváltozásokat. A kisebb településeken még megfizethetőbbek a szolgáltatások, de ugyanazért egy városban már most is jóval többet kérnek. Nem hiszem, hogy a különféle szolgáltatásokat, magas színvonalon végzőknek attól kellene majd tartaniuk, hogy nem lesz szükség a munkájukra. Vadai Henrietta (Bácsalmás): - A szolgáltatások árának egy része csökken az EU- ba való belépés után, mint pl. távközlési díjak, internet használat... de pl. az oktatásra, szakképzésre egyre nagyobb szükség lesz, ezeknek az ára viszont szerintem nőni fog - főleg a képzőket terhelő különféle járulékos költségek miatt. Remélhetőleg viszont a különböző uniós pályázati pénzforrások enyhítik majd vállalkozásokra háruló költségeket, s ez a vállalkozások által nyújtott szolgáltatások árában is érezhető lesz. Kelemen Károly (Baja): Találkoztam már olyan fogorvossal aki azt mondta, aki csak teheti csináltassa meg most a fogait, mert a jövő évi csatlakozás után közel tízszeresében kerül majd ez a szolgáltatás. Ez talán túlzás, de szerintem elkerülhetetlen a szolgáltatások drágulása. Rövid távon azért mert most a földgáz ára maga után vonja a rezsiköltségek növekedését. Várható, hogy a mi szolgáltatásainkat veszik majd igénybe a Lajtán túliak is. Ez felfokozza majd belföldön is az igényesebb szolgáltatások iránti elvárásokat. Subicz József (Ágasegyháza):- Az uniós csatlakozás magával vonja valameny- nyi szolgáltatás áremelkedését. Biztosan többet kell majd fizetnünk az autószerelőnél, a fodrásznál, a strandon és egy fogtömésért. Eddig csak év elején volt áremelés, jövőre majd kétszer lesz. Ezt el kell fogadnunk, nem tudunk mit tenni. Abban azonban bízok, hogy nem lesz drasztikus árkövetés a többi tagországhoz. Nálunk először a fizetéseknek kellene majd követnie az uniós átlagot, aztán igazodni az ottani árakhoz, addig azonban több év fog eltelni. Akik a legtöbbet fizetik Németország az idén az Európai kasszájába, mint a második Unió költségvetésének 22,7 szá- Nagy-Britannia. Az egy főre jutó zalékát finanszírozza: előrelátha- befizetésben a listavezető Lu- tólag 22,3 milliárd eurót utal át xemburg, 247 euróval. Ezután az Európai Unió kasszájába. A Hollandia következik 209 euró- rendelkezésre álló legújabb, val, a harmadik Svédország 165 2000-es adatok szerint Németor- euróval. Németország nettó 143 szág kétszer annyit fizetett az EU euróval a negyedik. __________■ Ipariból információs társadalom Információs társadalommá, a hosszabb távon pedig a foglal- tájékozott és könnyen tájékoz- koztatási gondok enyhítéséhez tatható emberek közösségévé vezethet, kíván válni az Európai Unió a Az uniós államok az új típusú minél közelebbi jövőben. gazdasági fejlődés irányában már több lépést tettek az utóbbi évek- Az információs társadalom intéz- ben. Ezek egyike volt a 2000-ben ményesítésére Brüsszel szerint hozott lisszaboni döntés. Itt az azért van szükség, mert a társa- állam- és kormányfői találkozón dalom fejlődésének lépést kell tartama az adatfeldolgozás, a távközlés, a számító- gépes szolgáltatások ugrásszerű technikai fejlődésével. Az elmúlt években hihetetlenül gyors ipari forradalom játszódott le. Ez pedig együtt járt az információtárolás és -fel- dolgozás nagymértékű egyszerűsödésével, költségeinek a tagországok úgy döntöttek, csökkenésével. Ez az átalakulás hogy 2005-re mindazon polgá- rövid távon az életszínvonal álta- raknak internetes hozzáféréssel lános emelkedéséhez, az embe- kell rendelkezniük, akik erre rek és csoportok közötti egyen- igény tartanak, lőtlenségek csökkenéséhez, __________________________I INTERNET-HOZZÁFÉRÉSSEL BÍRÓ HÁZTARTÁSOK (2002. június, százalék) Hollandia Dánia Svédország Finnország Ausztria Írország Németország Európai Unió Spanyolország Magyarország 20 40 60 Forrás: Világgazdaság
