Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-30 / 150. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2003. Június 30., hétfő Nézőpont Sinkovicz László__________ Zene füleimnek a kasza pendülése Nincs szebb hang annál, mint amikor a kasza pengéje megcsendül a búza szárán. Az éles szerszám nyomán megadóan földre dőlő kalá­szokat gondos kezek gyűjtik össze, hogy azután kévébe kötve, ke­resztbe rakva várják a szemeket kipergető cséplést. Rítus ez a javá­ból, mégpedig a földből élő ember legszentebb rítusa, mert a jövő ke­nyerét, az életet hordozzák magukban a duzzadó búzaszemek. A szenteltvízként csorgó veríték ugyanúgy hozzátartozik a szertartás­hoz, mint az erőt adó, kedvet növelő aratópálinka. Munka közben azonban már csak a víz dukál, amelyet bokrok hűvösébe rejtett kan­nából szürcsölgetnek az aratók, kellő mértékletességgel. így ment ez évszázadokon keresztül. Ma már azonban olajtól bűzlő gépek vették át az emberi kéz munká­ját. A kasza pengését felváltotta a monstrumnyi kombájnok dübör­gése, a vízzel teli cserépkorsót, vagy fedeles kannát a hűtőládába tá­rolt sör, kóla. Az élet törvénye a haladás, a minél nagyobb hatékony­ságra való törekvés, amely alól a kenyérnek valót termelő parasztem­ber sem vonhatja ki magát. Gyermekeink, unokáink már ebben a szellemben nőttek fel, s megmosolyogják apáik sóhaját, amikor ek­képpen nosztalgiáznak: A legszebb zene füleimnek a kasza pengése. Nem hagyják a hagyományokat elsorvadni Milyen jó, hogy vannak em­berek, akik nem hagyják a múlt hagyományait elsor­vadni - jutott eszembe a ke­celi aratófesztiválon. A hófe­hér bő gatyában és ingben, a tűző naptól védő kalapban kaszát kalapáló, cserzett ar- cú idős emberek, fél évszá­zaddal ezelőtti gyermekkorom nyarait juttatták eszembe. Ismerős volt az ökörszarvból készült kaszakőtartó tokmány és most is rácso­dálkoztam, mint akkor, hogy nem vágják el kezüket a szélsebes fenő mozdulatok közben. Most is rabul ejtett a kaszások kimért, egyenle­tes tempója, ami nélkülözi a korunkra jellemző kapkodást, s ami ké­pessé teszi őket a napkeltétől napnyugtáig való munkára. Amikor pe­dig az utolsó szál búza is asztagban áll, pihenőbe kerül a kasza és kezdődhet a jól végzett munka utáni vigasság. A keceli aratófesztiválon az erőt adó csülkös bableves bekanalazása után jóféle keceli borokkal pótolták elhullajtott verítéküket az aratók, s jót mulattak a harmonikaversenyen. Holnap már a kombájnoké lesz a terep. Egyelőre kevés a szúnyog Duna mente Az aszály és az alacsony Duna miatt egyelőre szúnyog-felhőtle- nül telik a bajai nyár. Míg tavaly ilyenkor már volt, ahol többször is ritkítani kellett a szúnyogokat, idén eddig erre egyáltalán nem volt szükség. Baján és a térségében csak ke­vés szúnyog keseríti meg a lakos­ság és a turisták életét. Szakem­berek szerint a mezőgazdaság­ban komoly károkat okozó csa­padékmentes időjárásnak kö­szönhető a szúnyogok alacsony száma. Ilyenkor kevesebb kis, langyos tócsa alakul ki, a rovarok pedig főleg ezekben szaporod­nak. A Duna partján az alacsony és stagnáló, 3 méter körüli vízál­lás sem kedvez a peterakásnak, hiszen ahhoz, hogy az ártéren ki­sebb vizek kialakuljanak, leg­alább 5 méteres vízmélység szükséges a folyóban. Az ala­csony dunai vízállás és a csapa­dékmentes idő még legalább két hétig folytatódhat, így ez az idő­szak jó eséllyel szúnyogmentes marad. Viszont ne gondoljuk, hogy a szúnyogok elpusztultak és az idén már nincs semmi gond ve­lük. Ha csapadékosabbra váltana az időjárás, akkor rögvest megje­lennének. Jelenleg az árnyékos, bozótos, erdős területeken húz­zák meg magukat a nőstények és arra várnak, hogy szaporodja­nak. Németh János, a bajai város­üzemeltetési osztály munkatársa elmondta, a közelgő halászléfőző népünnepély miatt kiemelt fi­gyelmet fordítanak a szúnyogok­ra, de szerencsére Baja egyelőre szúnyogmentes övezet. Diplomát kaptak a végzett joghallgatók Ötödik alkalommal osztottak jogászdip­lomákat szombaton Kecskeméten. A Sze­gedi Tudományegyetem és a Károli Gás­pár Református Egyetem által közösen fenntartott levelező tagozat 1994-től mű­ködik, az 1949-ben felszámolt kecskemé­ti református jogakadémia utódaként. Az idén 34 végzős hallgatót fogadott doktor­rá az avatótanács. Kecskemét Akik Bács-Kiskun megye székhelyének tu­dományos értékeit számba veszik, még ma is ritkán gondolnak arra, hogy az egykori re­formátus jogakadémia évszázados falai kö­zött kilenc éve újraindult a jogászképzés, az idén az ötödik végzős évfolyam hallgatói ve­hették át diplomájukat. A város tudomá­nyos életétől elszigetelten, neves szegedi professzorok tartanak estébe nyúló rendsze­res előadásokat, úgy, hogy alig irányul rájuk a helyi közfigyelem. Pedig például az alkot­mánybíró jelöltek között is többször említett dr. Paczolai Péter államelméleti előadásai­ból több kecskeméti politikus is sokat tanul­hatna, miként sokak gondolkodását gazda­gíthatná az az általános kultúrtörténeti kite­kintés is, amelynek kereteibe dr. Balogh Elemér helyezi az egyetemes jogtörténet is­meretanyagát. A felsorolt nevek csak kiraga­dott példák, szólhatnánk neves szakjogá­szok rendszeres előadásairól is, ha a terje­delmi korlátok ezt megengednék. Szombaton a Kecskeméti Református Kollégium dísztermében egyházi méltósá­gok, valamint a helyi önkormányzat és jo­gászközélet vezető képviselői előtt avattak doktorrá 34 végzős hallgatót. Bogárdi Szabó István, a dunamelléki református egyházke­rület püspöke Pál apostol történetével pél­dázta az avatandó doktoroknak, hogy mi­lyen nehéz út előtt állnak. Dr. Kovács Eszter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora megemlékezett a kecskeméti református jo­gászképzés múltjáról, az avatótanács elnö­keként pedig dr. Visy Csaba, a Szegedi Tu­dományegyetem oktatási rektorhelyettese köszöntötte a végzősöket, akik dr. Szabó Imrétől, a szegedi állam- és jogtudo­mányi kar dékánjától kap­tak útravaló gondolatokat. Ismereteket szerezni bár­hol lehet, szögezte le a dé­kán, de igazi tudást csak az egyetemen, ahol alkotó gondolkodásra is példát kap a hallgató. Hangsú­lyozta, hogy a felsőoktatási integráció elő­nyére vált az egyetemi oktatásnak, ahol így előtérbe kerülhetett az ismeretek multidisz­ciplináris feldolgozása is. A végzett jogász- doktorok fogadalmat tettek, amelyben meg­ígérték, hogy öregbítik a Szegedi Tudo­mányegyetem és a Károli Gáspár Reformá­tus Egyetem jó hírét. A ünnepség érdekes színfoltja volt a Kecs­keméten először alkalmazott talár, valamint a frissen avatott doktorok örömteli kalapfel­dobása, amellyel véglegesen befejezték di­ákéveiket. BÁLÁI r. ISTVÁN Népünnepély az új hídon Főtt a gulyás, folyt a bor, szólt a zene Bács-Kiskun / Tolna Több ezren vettek részt szom­baton a Tolna megyét Bács- Kiskunnal összekötő, várha­tóan Szent László nevét viselő új Duna-hfd népünnepélyén. A július 4-i hivatalos átadót meg­előzően Találkozás az új Duna- hídnál címmel népünnepélyt ren­deztek szombaton a Bogyiszló és Fajsz-Dusnok térségében meg­épült új átkelőhöz. A szervezők kiinduló gondola­ta az volt, hogy a programok tük­rözzék a híd régiókat, kultúrákat, településeket, embereket össze­kötő szerepét. Mindemellett az új átkelő gazdasági fellendülést hoz a régiónak, hiszen ipari parkokat, vállalkozási övezeteket köt össze, s jelentős mértékben hozzájárul a közlekedés feltételeinek javulásá­hoz. Ebben a reményben szervez­tek egész napos népünnepélyt az építtetők és a környező települé­sek vezetői. A Magyarország leg­hosszabb hídjaként emlegetett, 920 (más adatok szerint 917) mé­teres átkelő mindkét oldalán és a híd közepén is egy-egy színpadot állítottak fel, amelyen a környék fúvószenekarai, ismert színé­szek, énekesek léptek fel. A gaszt­ronómiai különlegességek mellett különféle szórakoztató műsorok, játszóházak, népművészeti be­mutatók, mazsorett csoportok, élő koncertek várták a szórakozni vágyókat. Sőt, a bátrabbak a bungee jumpingot is kipróbálhatták. Este hatra készült el a Lőrinci-Szeme- retelepi Polgárőrség által a 4251 literes óriásbográcsban főtt, Guiness rekordkísérletnek szánt tízezer adagos gulyásleves, amelyből mindenki ingyen fo­gyaszthatott. A környékbeli településekről félóránként ingyenes autóbuszjá­rat szállította a hídhoz és vissza az érdeklődőket, mert gépkocsi­val nem lehetett a helyszínre haj- A 4251 literes bográcsban tízezer személyre készült a gulyásleves, tani. Az átkelőt hivatalosan pénte- vezett acél-vasbeton építmény va- Viktor Bogyiszlóra látogat, ahol ken (július 4-én) avatják fel, s lószínűleg Szent László nevét vi- részt vesz az ottani hídavató ün- akkortól a ma még szekszárdi- seli majd. Információnk szerint népségén, nak, dusnokinak, fajszinak ne- szerdán este fél hétkor Orbán fotó t» «zővioi mikló» mm Gyógyszert vett be Kifosztották az üzletet Kalocsa A Kalocsa Rendőrkapitányság ál­lamigazgatási eljárásban vizsgál­ja egy 30 éves, kalocsai férfi rendkívüli halálesetét. Az illető szombaton reggel 6 óra körüli időben lakásában - minden jel szerint - öngyilkossági szándék­ból nagyobb mennyiségű (Tri- atridal, Rivotril) gyógyszert vett be és mire rátaláltak, már meg­halt. A rendőrség tájékoztatása szerint a férfinak korábban több­ször volt már öngyilkossági kí­sérlete, ezért szinte nem volt vá­ratlan a mostani cselekménye sem. Bűncselekményre, vala­mint idegenkezűségre utaló kö­rülmény a helyszínen ezúttal sem merült fel. ______________________________________objektív Kiskunfélegyháza Kifosztották a betörők a kis­kunfélegyházi United Way Alapítvány Segélydiszkont áruházát vasárnapra virradó hajnalban. Az ismeretlen tettesek június 29- én éjszaka lefeszítették a lakat­pántot az ajtóról, majd befeszítet­ték a bejárati ajtót, behatoltak az áruházba és onnan különböző élelmiszereket, kozmetikumo­kat, egyéb vegyi árut tulajdoní­tott el, összesen százezer forint értékben. A gyors rendőri intéz­kedésnek köszönhetően elfogták és őrizetbe vették G. Gy. 30 éves petőfiszállási lakost, aki alaposan gyanúsítható a betöréssel. OBJEKTÍV KÖZTISZTVISELŐK. Holnap lesz a köztisztviselők napja. Ebből az alkalomból már pénteken megtar­tották ünnepségüket Kecskeméten a Három Gúnár Rendezvényházban a szakma Bács-Kiskun megyei képviselői, akik között 34 emlékplakettet osztottak ki. ____________________________fot&banczik Róbert Megkérdeztük olvasóinkat Fél-e a bőrráktól? Jójárt István (Balotaszállás- Kecskemét): ­Egyáltalán nem félek a bőrrák­tól. Véleményem szerint akinek hajlama van rá, az úgy is elkap­ja, akinek pedig nincs rá, az úgysem. Ebből a meggondolásból én bátran napo­zom, nem használok semmilyen napozószert. Jó bőröm van, el­lenáll az erős napsugárzásnak. Természetesen azért nem viszem túlzásba a napozást, ha tehetem inkább a hűvösben pihenek. Elő­fordul, hogy évente egyszer le­égek, de gyorsan újra bámulok. Idén már sikeresen lehámlottam, így már nincs mitől tartanom. Somogyi Sán­dor (Baja): ­Nem, egyáltalán nem tartok attól, hogy a nyári na­pozástól bőrrá­kot kapok. Se én sem pedig a csa­ládom nem szo­kott annyit na­pozni, hogy ez a veszély fenye­gessen bennünket. Egyrészt a munkám nem engedi, s azon kí­vül is leginkább zárt helyiségben végzem a mindennapi teendőket. Ha a szabadban dolgozom, akkor sapka védi a fejemet, és rendsze­rint munkaruhában vagyok. Saj­nos a pénztárcánkból nem futja 2-3 hetes tengerparti nyaralásra. Marad hát a Sugovica, meg a Du­na vasárnap délutánonként. Vadai Henrietta (Bácsalmás): ­Igen, eléggé tar­tok a napozás okozta bőrrák­tól. Ezért csök­kentem a lehető legminimáli­sabbra a napon töltött időt. Egyébként pedig nem is szeretek tétlenül kifeküdni a napra hosszú időre. Szerintem az enyhe, egész­séges bámulást el lehet érni ár­nyékban is, a túlzottan napbarní­tott bőr meg már nem divat. A barnaság pedig ráadásul még öre­gít is. Ehhez még hozzátartozik: nem vagyok napozáspárti, ugyan­is eléggé fehér a bőröm. Ezért in­kább az erre szánt időt aktívan töltöm. ■

Next

/
Thumbnails
Contents