Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-30 / 150. szám
4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2003. Június 30., hétfő Nézőpont Sinkovicz László__________ Zene füleimnek a kasza pendülése Nincs szebb hang annál, mint amikor a kasza pengéje megcsendül a búza szárán. Az éles szerszám nyomán megadóan földre dőlő kalászokat gondos kezek gyűjtik össze, hogy azután kévébe kötve, keresztbe rakva várják a szemeket kipergető cséplést. Rítus ez a javából, mégpedig a földből élő ember legszentebb rítusa, mert a jövő kenyerét, az életet hordozzák magukban a duzzadó búzaszemek. A szenteltvízként csorgó veríték ugyanúgy hozzátartozik a szertartáshoz, mint az erőt adó, kedvet növelő aratópálinka. Munka közben azonban már csak a víz dukál, amelyet bokrok hűvösébe rejtett kannából szürcsölgetnek az aratók, kellő mértékletességgel. így ment ez évszázadokon keresztül. Ma már azonban olajtól bűzlő gépek vették át az emberi kéz munkáját. A kasza pengését felváltotta a monstrumnyi kombájnok dübörgése, a vízzel teli cserépkorsót, vagy fedeles kannát a hűtőládába tárolt sör, kóla. Az élet törvénye a haladás, a minél nagyobb hatékonyságra való törekvés, amely alól a kenyérnek valót termelő parasztember sem vonhatja ki magát. Gyermekeink, unokáink már ebben a szellemben nőttek fel, s megmosolyogják apáik sóhaját, amikor ekképpen nosztalgiáznak: A legszebb zene füleimnek a kasza pengése. Nem hagyják a hagyományokat elsorvadni Milyen jó, hogy vannak emberek, akik nem hagyják a múlt hagyományait elsorvadni - jutott eszembe a keceli aratófesztiválon. A hófehér bő gatyában és ingben, a tűző naptól védő kalapban kaszát kalapáló, cserzett ar- cú idős emberek, fél évszázaddal ezelőtti gyermekkorom nyarait juttatták eszembe. Ismerős volt az ökörszarvból készült kaszakőtartó tokmány és most is rácsodálkoztam, mint akkor, hogy nem vágják el kezüket a szélsebes fenő mozdulatok közben. Most is rabul ejtett a kaszások kimért, egyenletes tempója, ami nélkülözi a korunkra jellemző kapkodást, s ami képessé teszi őket a napkeltétől napnyugtáig való munkára. Amikor pedig az utolsó szál búza is asztagban áll, pihenőbe kerül a kasza és kezdődhet a jól végzett munka utáni vigasság. A keceli aratófesztiválon az erőt adó csülkös bableves bekanalazása után jóféle keceli borokkal pótolták elhullajtott verítéküket az aratók, s jót mulattak a harmonikaversenyen. Holnap már a kombájnoké lesz a terep. Egyelőre kevés a szúnyog Duna mente Az aszály és az alacsony Duna miatt egyelőre szúnyog-felhőtle- nül telik a bajai nyár. Míg tavaly ilyenkor már volt, ahol többször is ritkítani kellett a szúnyogokat, idén eddig erre egyáltalán nem volt szükség. Baján és a térségében csak kevés szúnyog keseríti meg a lakosság és a turisták életét. Szakemberek szerint a mezőgazdaságban komoly károkat okozó csapadékmentes időjárásnak köszönhető a szúnyogok alacsony száma. Ilyenkor kevesebb kis, langyos tócsa alakul ki, a rovarok pedig főleg ezekben szaporodnak. A Duna partján az alacsony és stagnáló, 3 méter körüli vízállás sem kedvez a peterakásnak, hiszen ahhoz, hogy az ártéren kisebb vizek kialakuljanak, legalább 5 méteres vízmélység szükséges a folyóban. Az alacsony dunai vízállás és a csapadékmentes idő még legalább két hétig folytatódhat, így ez az időszak jó eséllyel szúnyogmentes marad. Viszont ne gondoljuk, hogy a szúnyogok elpusztultak és az idén már nincs semmi gond velük. Ha csapadékosabbra váltana az időjárás, akkor rögvest megjelennének. Jelenleg az árnyékos, bozótos, erdős területeken húzzák meg magukat a nőstények és arra várnak, hogy szaporodjanak. Németh János, a bajai városüzemeltetési osztály munkatársa elmondta, a közelgő halászléfőző népünnepély miatt kiemelt figyelmet fordítanak a szúnyogokra, de szerencsére Baja egyelőre szúnyogmentes övezet. Diplomát kaptak a végzett joghallgatók Ötödik alkalommal osztottak jogászdiplomákat szombaton Kecskeméten. A Szegedi Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem által közösen fenntartott levelező tagozat 1994-től működik, az 1949-ben felszámolt kecskeméti református jogakadémia utódaként. Az idén 34 végzős hallgatót fogadott doktorrá az avatótanács. Kecskemét Akik Bács-Kiskun megye székhelyének tudományos értékeit számba veszik, még ma is ritkán gondolnak arra, hogy az egykori református jogakadémia évszázados falai között kilenc éve újraindult a jogászképzés, az idén az ötödik végzős évfolyam hallgatói vehették át diplomájukat. A város tudományos életétől elszigetelten, neves szegedi professzorok tartanak estébe nyúló rendszeres előadásokat, úgy, hogy alig irányul rájuk a helyi közfigyelem. Pedig például az alkotmánybíró jelöltek között is többször említett dr. Paczolai Péter államelméleti előadásaiból több kecskeméti politikus is sokat tanulhatna, miként sokak gondolkodását gazdagíthatná az az általános kultúrtörténeti kitekintés is, amelynek kereteibe dr. Balogh Elemér helyezi az egyetemes jogtörténet ismeretanyagát. A felsorolt nevek csak kiragadott példák, szólhatnánk neves szakjogászok rendszeres előadásairól is, ha a terjedelmi korlátok ezt megengednék. Szombaton a Kecskeméti Református Kollégium dísztermében egyházi méltóságok, valamint a helyi önkormányzat és jogászközélet vezető képviselői előtt avattak doktorrá 34 végzős hallgatót. Bogárdi Szabó István, a dunamelléki református egyházkerület püspöke Pál apostol történetével példázta az avatandó doktoroknak, hogy milyen nehéz út előtt állnak. Dr. Kovács Eszter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora megemlékezett a kecskeméti református jogászképzés múltjáról, az avatótanács elnökeként pedig dr. Visy Csaba, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese köszöntötte a végzősöket, akik dr. Szabó Imrétől, a szegedi állam- és jogtudományi kar dékánjától kaptak útravaló gondolatokat. Ismereteket szerezni bárhol lehet, szögezte le a dékán, de igazi tudást csak az egyetemen, ahol alkotó gondolkodásra is példát kap a hallgató. Hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási integráció előnyére vált az egyetemi oktatásnak, ahol így előtérbe kerülhetett az ismeretek multidiszciplináris feldolgozása is. A végzett jogász- doktorok fogadalmat tettek, amelyben megígérték, hogy öregbítik a Szegedi Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem jó hírét. A ünnepség érdekes színfoltja volt a Kecskeméten először alkalmazott talár, valamint a frissen avatott doktorok örömteli kalapfeldobása, amellyel véglegesen befejezték diákéveiket. BÁLÁI r. ISTVÁN Népünnepély az új hídon Főtt a gulyás, folyt a bor, szólt a zene Bács-Kiskun / Tolna Több ezren vettek részt szombaton a Tolna megyét Bács- Kiskunnal összekötő, várhatóan Szent László nevét viselő új Duna-hfd népünnepélyén. A július 4-i hivatalos átadót megelőzően Találkozás az új Duna- hídnál címmel népünnepélyt rendeztek szombaton a Bogyiszló és Fajsz-Dusnok térségében megépült új átkelőhöz. A szervezők kiinduló gondolata az volt, hogy a programok tükrözzék a híd régiókat, kultúrákat, településeket, embereket összekötő szerepét. Mindemellett az új átkelő gazdasági fellendülést hoz a régiónak, hiszen ipari parkokat, vállalkozási övezeteket köt össze, s jelentős mértékben hozzájárul a közlekedés feltételeinek javulásához. Ebben a reményben szerveztek egész napos népünnepélyt az építtetők és a környező települések vezetői. A Magyarország leghosszabb hídjaként emlegetett, 920 (más adatok szerint 917) méteres átkelő mindkét oldalán és a híd közepén is egy-egy színpadot állítottak fel, amelyen a környék fúvószenekarai, ismert színészek, énekesek léptek fel. A gasztronómiai különlegességek mellett különféle szórakoztató műsorok, játszóházak, népművészeti bemutatók, mazsorett csoportok, élő koncertek várták a szórakozni vágyókat. Sőt, a bátrabbak a bungee jumpingot is kipróbálhatták. Este hatra készült el a Lőrinci-Szeme- retelepi Polgárőrség által a 4251 literes óriásbográcsban főtt, Guiness rekordkísérletnek szánt tízezer adagos gulyásleves, amelyből mindenki ingyen fogyaszthatott. A környékbeli településekről félóránként ingyenes autóbuszjárat szállította a hídhoz és vissza az érdeklődőket, mert gépkocsival nem lehetett a helyszínre haj- A 4251 literes bográcsban tízezer személyre készült a gulyásleves, tani. Az átkelőt hivatalosan pénte- vezett acél-vasbeton építmény va- Viktor Bogyiszlóra látogat, ahol ken (július 4-én) avatják fel, s lószínűleg Szent László nevét vi- részt vesz az ottani hídavató ün- akkortól a ma még szekszárdi- seli majd. Információnk szerint népségén, nak, dusnokinak, fajszinak ne- szerdán este fél hétkor Orbán fotó t» «zővioi mikló» mm Gyógyszert vett be Kifosztották az üzletet Kalocsa A Kalocsa Rendőrkapitányság államigazgatási eljárásban vizsgálja egy 30 éves, kalocsai férfi rendkívüli halálesetét. Az illető szombaton reggel 6 óra körüli időben lakásában - minden jel szerint - öngyilkossági szándékból nagyobb mennyiségű (Tri- atridal, Rivotril) gyógyszert vett be és mire rátaláltak, már meghalt. A rendőrség tájékoztatása szerint a férfinak korábban többször volt már öngyilkossági kísérlete, ezért szinte nem volt váratlan a mostani cselekménye sem. Bűncselekményre, valamint idegenkezűségre utaló körülmény a helyszínen ezúttal sem merült fel. ______________________________________objektív Kiskunfélegyháza Kifosztották a betörők a kiskunfélegyházi United Way Alapítvány Segélydiszkont áruházát vasárnapra virradó hajnalban. Az ismeretlen tettesek június 29- én éjszaka lefeszítették a lakatpántot az ajtóról, majd befeszítették a bejárati ajtót, behatoltak az áruházba és onnan különböző élelmiszereket, kozmetikumokat, egyéb vegyi árut tulajdonított el, összesen százezer forint értékben. A gyors rendőri intézkedésnek köszönhetően elfogták és őrizetbe vették G. Gy. 30 éves petőfiszállási lakost, aki alaposan gyanúsítható a betöréssel. OBJEKTÍV KÖZTISZTVISELŐK. Holnap lesz a köztisztviselők napja. Ebből az alkalomból már pénteken megtartották ünnepségüket Kecskeméten a Három Gúnár Rendezvényházban a szakma Bács-Kiskun megyei képviselői, akik között 34 emlékplakettet osztottak ki. ____________________________fot&banczik Róbert Megkérdeztük olvasóinkat Fél-e a bőrráktól? Jójárt István (Balotaszállás- Kecskemét): Egyáltalán nem félek a bőrráktól. Véleményem szerint akinek hajlama van rá, az úgy is elkapja, akinek pedig nincs rá, az úgysem. Ebből a meggondolásból én bátran napozom, nem használok semmilyen napozószert. Jó bőröm van, ellenáll az erős napsugárzásnak. Természetesen azért nem viszem túlzásba a napozást, ha tehetem inkább a hűvösben pihenek. Előfordul, hogy évente egyszer leégek, de gyorsan újra bámulok. Idén már sikeresen lehámlottam, így már nincs mitől tartanom. Somogyi Sándor (Baja): Nem, egyáltalán nem tartok attól, hogy a nyári napozástól bőrrákot kapok. Se én sem pedig a családom nem szokott annyit napozni, hogy ez a veszély fenyegessen bennünket. Egyrészt a munkám nem engedi, s azon kívül is leginkább zárt helyiségben végzem a mindennapi teendőket. Ha a szabadban dolgozom, akkor sapka védi a fejemet, és rendszerint munkaruhában vagyok. Sajnos a pénztárcánkból nem futja 2-3 hetes tengerparti nyaralásra. Marad hát a Sugovica, meg a Duna vasárnap délutánonként. Vadai Henrietta (Bácsalmás): Igen, eléggé tartok a napozás okozta bőrráktól. Ezért csökkentem a lehető legminimálisabbra a napon töltött időt. Egyébként pedig nem is szeretek tétlenül kifeküdni a napra hosszú időre. Szerintem az enyhe, egészséges bámulást el lehet érni árnyékban is, a túlzottan napbarnított bőr meg már nem divat. A barnaság pedig ráadásul még öregít is. Ehhez még hozzátartozik: nem vagyok napozáspárti, ugyanis eléggé fehér a bőröm. Ezért inkább az erre szánt időt aktívan töltöm. ■
