Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-26 / 147. szám
Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, hetente megjelenő összeállítása Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt Nem vagyunk már vonzóak? Kecskeméten a ’90-es években jelentős külföldi beruházók telepedtek le. Felvételünk a Phoenix Mecano üzemének megnyitóján készült, fotó. b. r. A tőkevonzásért folyó versenyben egyre inkább lemarad Magyarország. A tíz évvel ezelőtti hatodikról a világranglista 49. helyére csúszott vissza 1998-2000 között. Kelet-Európa Az Európai Unióhoz csatlakozó országok működő tőke beáramlásáról készült elemzésében az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet megállapítja, hogy a magyar gazdaság relatív előnye a külföldi tőkéért folyó versenyben csökkent. Ennek hátterében nemcsak a piaci folyamatok állnak, hanem kevésbé hatékony gazdaságpoliükai döntések is. Az Ecostat példaként felhozza, hogy a Toyota és a Peugeot autógyár is más szomszédos országban épít ki új kapacitásokat. Az elemzés összehasonlítja az EU-hoz csatlakozó országok 1998-2000-es tőkevonzó képességét a 1988-90-essel. Amíg az így összevethető korábbi tőke beáramlási világ- rangsorban a második Észtország mögött Magyarország alig lemaradva a hatodik helyen állt, addig az 1998-2000-es listán a 49. helyre csúszott vissza. A csatlakozók közül például ötödik Málta, 13. a Cseh Köztársaság, 35. Szlovákia, 38. Lengyelország, 102. Ciprus és 110. Szlovénia. Az Ecostat tanulmány egyébként 2001-ig összegzi a térségünkbe áramló külföldi tőke állományát, amelyből kiderül, hogy a Kö- zép-Európába összesen 98,7 milliárd dollár direkt működő tőke telepedett meg, ebből Magyarországon 23,6 milliárd dollár, amely 23 százalékos részesedést jelent. A rangsort egyébként Lengyelország vezeti 39 milliárd dollárral, a második Csehország 26,8 milliárddal, s Magyarország mögött messze elmaradva áll a negyedik helyen 6 milliárd dollárral Szlovákia, az ötödik helyen pedig 3,4 milliárd dollárral Szlovénia. Ha felállítjuk a térségbe érkező egy főre eső működő tőkeállomány rangsort, akkor a következő képet kapjuk: Csehország áll az élen 2604 dollárral, második Észtország 2318 dollárral, s harmadik Magyarország 2311 dollárral. (Az átlagos állomány 1485 dollár.) Magyarország szempontjából már jóval kedvezőtlenebb képet mutat a 2002-es adat: a térségbe érkező 14,6 milliárd dollárból mindössze egymilliárd dollár landolt Magyarországon, ami alig hét- százalékos részesedéssel egyenlő. (A Magyarországra vonatkozó működő tőke adatok a tanulmány szerint feltételezhetően alábecsültek. Ezt igazolja az is, hogy a forrásként felhasznált The Vienna Institute for International Economic Studies tavaly júliusi becslése szerint Magyarországra egymilliárd dollár működő tőke érkezhet 2002-ben, addig a Magyar Nemzeti Bank immár végleges, 2002-es adata 1,22 milliárd dollár.) Az okok között említi a tanulmány, hogy Magyarországon a privatizáció nagyrészt már befejeződött. „A tőkebevonás új korszakába léptünk, a növekvő bérnyomás, a recesszióba hajló világgazdaság és az erősebb forint egyaránt a tőkebeáramlás ellen hat. A nemzetközi erőforrás bevonásoknál figyelembe kell venni, hogy a tulajdonosi részesedések mellett nő a tulajdonosi hitelek szerepe is” - áll az Ecostat elemzésében. Az anyavállatok által nyújtott kölcsön növekvő szerepét mutatja, hogy amíg a kilencvenes évek elején ennek még alig voltak nyomai, addig 2001-ben 650 millió, tavaly pedig 400 milliós euró érkezett hozzánk ebben a formában. De nemcsak érkezik, hanem távozik is ebben a formában a tőke - mutat rá a tanulmány. Sokszor tulajdonosi hitel segíti a helyi leányvállalatokon keresztül a külföldi cégek felvásárlását, miközben a többi EU-hoz csatlakozó országban a most felgyorsuló privatizáció vonzza oda a külföldi tőkét. ■ AZ OLVASÓ KÉRDEZ- Mikor váltja fel a forintot az euró?- Az EU-csatlakozás pillanatában még nem. Viszont Magyar- ország már ettől kezdve automatikusan tagja lesz a Gazdasági és Monetáris Uniónak (EMU), bár a közös valuta bevezetése alól felmentést kap mindaddig, amíg nem lesz képes a valutaunió feltételeit (az ún. konvergencia-kritériumokat) teljesíteni. A kötelező EMU-tagság és az ebből következő gazdasági fegyelem folytán a feltételek teljesítése folyamatos lesz. A magyar gazdaság- politika jelenlegi célkitűzése az, hogy e feltételek, kritériumok döntő részét már a csatlakozás időpontjára teljesítsük. A valuta- árfolyam stabilitására vonatkozó feltétel szerint a csatlakozást követően minimum két évig részese kell legyünk az uniós árfolyam-mechanizmusnak, ezalatt el kell kerülni a hazai valuta leértékelődését. Ez a technikai feltétel azt jelenti, hogy lesz egy olyan, legalább kétéves időszak a csatlakozást követően, amikor Magyarország még nem lehet tagja az euróövezetnek az összes többi feltétel teljesítése esetén sem. így legkorábban az EU-csat- lakozást követő második év végén kerülhet Magyarország olyan helyzetbe, hogy az eurót be tudja vezetni.- Az euró bevezetésekor érvényüket vesztik-e a forintban kötött szerződések?- A forintban futó szerződések, kölcsönök, követelések az euró magyarországi bevezetésének napján átalakulnak euróbán meghatározott ügyletekké. A forintot euróra átszámítani kötelezően azon a korábban rögzített árfolyamon kell majd, amit a Magyar Nemzeti Bank az Európai Központi Bankkal együtt határoz ÜHHj ** >-» V« «X tv jjP meg. A pénzcsere semmiféle jogalapot nem teremt a szerződések "" S 4fifl érvényességének megkérdőjelezésére. Jf ms- Milyen előnyökkel jár az euró? IAAeurö am- Megszűnik az árfolyamkoctUU s r Píf MBS -oo kázat az euróövezeten belül, eltűnnek az átváltásokból eredő költségek, az euró hosszabb távon stabilabb lehet, mint a nemzeti valuták külön-külön, az árak összehasonlíthatóbbá válnak, ezáltal könnyebb a vásárlóknak döntést hozniuk, a belső piac hatékonyabban tud működni.- Mit kell azért teljesíteni a gazdaságnak, hogy bevezethessük az uniós valutát?- • Az infláció nem lehet több mint a három legalacsonyabb inflációs rátával rendelkező tagország inflációja plusz 1,5%. A hosszú távú kamatlábak legfeljebb 2 százalékkal haladhatják meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam hasonló mutatóinak átlagát. • Az államháztartási deficit nem lépheti túl a GDP 3 százalékát. • Az államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát. Az euró-zónába történő belépés előtt legalább két évig a nemzeti valutának bizonyítania kell árfolyam-stabilitását. Erre a legmegfelelőbben az új európai árfolyam-rendszer (ERM-1I) tagjaként van lehetőség._______________■ Megkérdeztük olvasóinkat Külföldi kézre jut-e a termőföldünk? Bárkányi László (Kecskemét):- Véleményem szerint minden jogi tiltás és korlátozás ellenére is sajnos néhány éven belül jelentős magyar föld- Bárkányi Lásztó , terület kerül majd külföldi kézre. Ismerve a magyar mentalitást, biztosan találnak a gazdag külföldiek kiskapukat, s így hozzájutnak majd a földünkhöz. Jól hangzik, amit ígér á kormány a földterületekkel kapcsolatban az uniós csatlakozás után. Valóban jó lenne, ha 10 évig nem vásárolhatnának földeket a külföldiek. De szinte biztosra veszem, hogy valami úton sokan kikerülik majd a szabályozást. Kalmár Sándor főtanácsos (Baja): - Most sem egyéni gazdálkodó, sem pedig jogi személy hivatalosan nem juthat magyar termőföldhöz. Vonatkozik ez az erdőkre, nádasokra, halastavakra, ültetvényekre egyaránt. A törvény kimondja, hogy 3 évig hazánkban kell laknia a külföldinek és hivatásszerűen gazdálkodnia kell. Uniós felvételünk után 7 évig nem vásárolhat földet külföldi nálunk, ami a hazai (mező) gazdasági érdekektől függően 3 további évvel meghosszabbítható. Kiskapuk vannak, és az elmúlt években is voltak. Fodor Mihály (Kiskunhalas):- A termőföld ügyében nagyon megfontoltan kell dönteni, mert amíg magyar kézben van a föld, ad- Fotl0'Ml,,aly dig van magyarság. A külföldiek földvásárlását ugyan különböző módon korlátozzák, de ennek eddig sem volt semmi jelentősége. Elég ha valaki szétnéz a kiskunhalasi, kunfehértói vagy éppen a kiskunmaj- sai határban, lassan több külföl di ingatlantulajdonossal találkozik, mint magyarokkal. Svájciak, hollandok, németek alakítják már most is az árakat, melyekkel a magyarok nem versenyezhetnek. Piukovics Mi- hályné (Máté- telke): - Remélem nem. A családom mezőgazdaságból élt és most is azzal foglalkozom. Csak reménykedni tudok abban, hogy a következő tíz évben, ami az EU- s csatlakozásunkat követő felzárkóztató időszak lesz, nem fogják a külföldi befektetők felvásárolni a magyar földet. A gazdáknak valahogy ki kell tartamuk addig, amíg rendeződnek az EU-s támogatási viszonyok, különben ha eladják a földjeiket, utána nagyon borsos áron lehet majd visszavásárolni. Az itteni föld nagyon jó, kár lenne elherdálni, csupán a létfenntartás fejében. ■ A Külügyminisztérium támogatásával minden héten egyoldalas összeállítást készítettünk az uniós csatlakozás kérdéseiről. Ma az alábbi összeállítással lezárul ez a sorozat. Tudjuk, hogy rengeteg kérdést lehetne megválaszolni még. Azt tanácsoljuk, hogy a könyvtárakban megtalálható kiadványok mellett az interneten fellelhető honlapokat is tanulmányozzák: wwmeucsátláko- zas.hu, euvonal.hu. _______Hétköznapi Európa_______ Május elsejére várva En nagyon várom már a jövő évi május elsejét. No nem a virsli és a sör miatt, mert annak már befellegzett jó egy évtizeddel ezelőtt. Az átkosban még tellett rá az állami szektornak, az idők folyamán kialakult vállalkozói réteg azonban nem szórja a pénzét ilyen nosztalgikus hülyeségekre. De, mint említettem, jómagam nem a virsli és a sör miatt várom a május elsejét, hanem sokkal inkább az ekkor esedékes sorsfordító esemény okán. Ettől kezdve ugyanis tízmillió honfitársammal együtt teljes jogú polgárai leszünk a fejlett Európának. Gondolják csak el! Április 30-án este, mint balkánhoz közeli magyarok fekszünk le és reggel a németekkel, osztrákokkal és dánokkal egyenrangú polgárként ébredünk. A változásokkal kapcsolatos reményeink sora végtelen a jövőre nézve. Legelőször is minden különösebb macera nélkül száguldozhatunk az országhatárokon át, úgy, hogy nem kell kólás flakonokban benzint cipelnünk. Sőt, leghelyesebb, ha üres tankkal toljuk át autónkat a nyitott határon át, és ott töltjük tele az olcsóbb üzemanyaggal. Továbbmegyek, hosszabb túrára utazván hagyjuk itthon gönceinket, a rúd téliszalámit és semmi esetre sem készítsünk az útra szendvicseket drága honi paradicsommal, zöldpaprikával. Még tovább gondolva a dolgot talán az* a legjobb, ha utazás előtt itthon eladjuk tízéves autónkat, és odaát veszünk az árából fele annyi időset. Tehát a spórolós magyar akkor jár jól, ha csupasz fenékkel, gyalog lépi át, a jelképes országhatárt és nyugati szomszédainknál vásárol meg mindent, mert ott olcsóbb. Az itthon maradók is számos változásban bizakodhatnak május elsejétől. Mindenekelőtt felgyorsul az ügyintézés a hivatalokban. Mondják, hogy a fejlettebb demokráciákban egy tízezres város polgár- mesteri hivatalában 4-5 alkalmazott gyorsan és flottul intézi a polgárok hivatalos ügyeit. Beadványuk nem akad el a hivatal útvesztőiben, nincs küldözgetés ablaktól ablakig’és kérelmük jogosságát a törvények döntik el, nem a hivatalnok hangulata. A postán sem kell negyedórát várni a pénzfeladással, mert a postáskisasz- szony egyből eltalálja a számítógép billentyűjét, és egyetlen mozdulattal regisztrálja az ügylet tényét. Mindezért annyi fizetést kap, hogy sör- és virslihegyeket vásárolhat belőle május elsején. sinkovicz László Nem kell elkapkodni Bécs- Az Európai Unió új tagállamai ne siessenek a valutaunióhoz való csatlakozással, hanem előbb emésszék meg a csatlakozást - fejtette ki Bécsben Günter Verheugen, az EU-bővítéssel foglalkozó biztosa. Verheugen egy német tanácsadó cég zártkörű szimpóziumán beszélt tegnap este, s kijelentéseit a szerdai osztrák lapok idézték. Az EU-biztos úgy vélekedett: az EU-nak fizetendő hozzájárulások, és a társfinanszírozások, amelyek nélkül nincs uniós támogatás, az első években erősen megterheli majd az új tagállamok költségvetését, s megnehezíti, hogy teljesítsék a maas- trichti kritériumoknak a GDP három százalékánál nem magasabb államháztartási hiányra irányuló előírását, amely szükséges az euró bevezetéséhez. Verheugen utalt az egykori NDK példájára, ahol a német márka elsietett bevezetése megsemmisítette szinte az egész ipart, s hangsúlyozta, hogy a saját valuta fontos védelmi rendszert jelent a reformállamok számára. Hangsúlyozta: a bővítés alapvetően már lezárult, gazdasági téren a tíz új tagállam integrációja megvalósult, és politikai szempontból is mindegyik helyet foglal már az asztalnál. Verheugen egyébként egyértelműbb csatlakozási perspektívát követelt a nyugat-balkáni államok számára. Különösen üdvözölte Horvátország felvételi kérelmét, de azt mondta, csak abban az esetben kerülhet sor a felvételre a tervezett román és bolgár csatlakozással egy időben, ha e két országban elhúzódik az átalakulási folyamat. REÁL GDP-NÖVEKEDÉS 2002-BEN (az előző évhez képest, százalék) Litvánia 6,7 Írország 6,3 Lettország 6,1 Észtország 5,7 Szlovákia 4,4 Görögország «l»*!S** 3,9 Magyarország 3,3 Szlovénia 3,1 Csehország 2,0 Nagy-Britannia 1,8 Svédország 1,8 Lengyelország 1,4 Franciaország 1,2 Olaszország 0,4 Hollandia 0,3 Németország 0,2 Forrás: Viláqpazdasáq
