Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-21 / 143. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Solt A képviselő-testület: Polgármester: Gál József. Alpolgármester: Kovács János, jegyző: Krausz Henrikné dr„ Testületi tagok: dr. Benedek Gábor, Biró Miklós, Gudszentné Széphegyi Andrea, Hakatol Imre, Kalmár Pál, Len­csés Sándorné, Lendvay Pál, Lengyel László, Nitsch József, Orbán István, Vasaji Sándor, Török Imre. • Solt a Duna középső folyásának bal partján, az Alföld nyugati peremén terül el. Vizi és száraz­földi utak találkozásában, közle­kedésforgalmi csomópontban (három fontos közút, az 51., 52’. és az 53. számú főutak kereszte­ződésében), Budapest, Baja kö­zött a Duna-Tisza közét a Du­nántúllal összekötő egyetlen vasúti és közúti híd mellett fek­szik. Ezért nevezik a Dunántúl kapujának is. • írásban Solt neve először 1145- re keltezett oklevélben található. Városnak, azaz oppidumnak 1348-tól említik. A település ne­ve egyébként Árpád vezér legki­sebbik fiának, Soltnak nevéből származik. De a település már az őskor­tól lakott hely volt. A réz- és bronzkor folyamán itt élt népek kultúrájának emlékét is megta­lálták itt. Fellelték a rómaiak pénzét, fegyvereit és halottak. A földmunkák során nagykiterje­désű avar temető maradványait is feltárták. A honfoglalás kori tárgyi emlékek Tételhegyről ke­rültek a Nemzeti Múzeumba. • A városi léthez kapcsolódik egy monda. Igaz, eddig nem sikerült írásbeli nyomára akadni, de mégis élő hagyományként ter­jed. Eszerint a város IV. Béla ki­rálytól két aranykulcsot kapott, amiért őt az üldöző tatárok elől elbújtatta, s így megmentette. A kulcsokat a református temp­lom tornyának gömbjébe he­lyezték el, ami egy villámcsapás következtében leégett. Az ott lé­vő kulcsok - melyek azóta csu­pán Solt címerében láthatók - összeolvadtak, eltűntek. • A település 1957. július 1-től is­mét városi rangot kapott.____■ Templomok A mai katolikus templom (felvé­telünkön) elődje az 1870 körül elkészült kápolna volt. Nagyob- bítása 1904-ben fejeződött be. A református templom 1780-ban készült el. AII. világháború után felújították, orgonája pedig jó húsz éve készült el. ■ Vonzó legyen itt élni! Solt hat esztendeje város. A több mint fél évti­zed során megannyi pozitív változásnak le­hettek tanúi az itt élők éppúgy, mint a szép számmal lévő átutazók.- A polgármesteri „székfoglalója” tavaly volt. Elődjéhez, Németh József nevéhez fűződik a váro­si dm kiérdemlése, majd jó néhány bemházás be­fejezése, illetve megkezdése. Hogyan tovább?- A rendszerváltást követő helyi pozitív válto­zásokat folytatni kívánom a lehetőségekhez ké­pest úgy, hogy felgyorsuljon a városiasodás. Ér­tem ez álatt nemcsak az oly szem előtt lévő Aranykulcs tér megújítását. Megannyi fontos be­ruházás van még hátra. Ilyen egyebek között a csatornahálózat kiépítésének befejezése. Most a harmadik ütemnél tartunk. Ez ha megvalósul, akkor teljes lesz a csatornázottság. Egyébként kö­zösen szeretnénk megvalósítani Dunatetétlennel és Dunaegyházával. A címzett támogatásra már beadtuk a pályázatunkat. Bízunk a pozitív elbírá­lásban. Összességében - vagyis értve a három te­lepülésen - mintegy 2,6 milliárd forint értékű nagyberuházásról van szó. A közkasszából még arra is sokat kell áldoznunk, hogy elmondhas­suk: jó utakon járunk. Biztató az 51-es számú fő­út Solton áthaladó részének (iskola és a körforga­lom közötü szakasz) rehabilitációja, hiszen az a közútkezelő KHT beruházása. Ehhez egyébként önkormányzatunk mintegy harmincmillió forint­tal járul hozzá. Párhuzamosan készülnek a köz­pontban az autóbuszmegálló-öblök, a járdák a parkolók. Június elejétől már van helyi járatú au­tóbusz-közlekedésünk is. De van még huszonki­lenc olyan utcánk, ahol hiányzik a szilárd burko­lat. Esztendő végeztével ez a szám azért keve­sebb lesz. Aztán miénk a Járáspuszta és Tétel­hegy. E helyeken legsürgetőbb a jó ivóvízellátás ken kívül jócskán vannak terveink, amelyek a kö­zeljövő feladatai. Ilyen például, hogy a Vécsey Károly Általános Iskolának legyen tornacsarno­ka. Azután ott a művelődési ház. Öreg épület. Fenntartása, állagmegóvása rendkívül költséges. Az egészségügy is „beteg”: orvoshiánnyal küz­dünk, s az ügyelet jelenlegi helye nem lehet vég­leges. Ami viszont nálunk megnyugtató, az a közbiztonság.- E választási aktusból jócskán van még hátra. Milyen Soltot szeretne?- Olyan kisvárosra vágyom, ahol az emberek elégedettek. Ehhez persze teljes infrastrukturális ellátottság kell, amely vonzza a befektetőket, akik a munkahelyteremtéssel jobb megélhetést nyújtanak. Vagyis ezáltal a város olyan mérték­ben fejlődhet, hogy az ifjúság - befejezve az is­kolai tanulmányait - Soltot tekinti otthonának. Ezzel pedig elérhetnénk, hogy a népesség fiata­GÁL JÓZSEF 1961-ben Sztálinvárosban (ma Dunaújváros) született. Általános iskoláit Solton, középiskolai ta­nulmányait Kalocsán végezte. 1988-ban a budapesti Rendőrtisz­ti Főiskolán szerzett diplomát. Munkahelyei: 1979-től 1982-ig a solti Kossuth- szövetkezetben növénytermesztő. 1982-től 1993-ig a BM központi állományában, a katonai biztonsági hivatalnál dolgozik. 1993-tól 2002-ig a Kalocsai Rendőrkapitányság solti rendőrőrsé­nek parancsnoka. 2002-től Solt város polgármestere. Nős, egy fiúgyermek édesapja. SOLT A SZÁMOK TÜKRÉBEN Közigazgatási területe: 13.232 ha Lélekszám: 7.268 fő Ebből: - 0-18 éves: 1.654 fő- nyugdíjas: fjlg Lakásszám: ' * 1 11.549 fő í 2.857 db Vállalkozók száma: fi H X ! 515 fő Ebből: - egyéni vállalkozó: 293 fő- társas vállalkozás: 222 fő Forrás: polgármesteri hivatal megteremtése. Ehhez is megvan az önerő, de kel­lene hozzá pályázati pénz, hiszen nem kevesebb, mint 136 millió forint szükséges a vízhálózat ki­építéséhez. Természetesen addig is megoldjuk az említett két szórványtelepülés lakóinak ivóvíz­gondját.- Ha már a víznél tartunk, essék szó a városké­pet meghatározó kopolyákról.- E bányatavak rehabilitációja is a belterület rendezéséhez tartozik. Sokan tekintik szívügyük­nek a vizes élőhelyeket, amelyek nemcsak szép látványt nyújtanak, hanem szabadidő központ szerepet is betöltenek. A már megújult 2,6 hektá­ros tó a horgászok, a kikapcsolódni vágyók ked­venc helye lett. A munkálatok persze folytatód­nak, hiszen több ilyen tavas részünk van. Éppen ezért pályázatot nyújtottunk be a Környezetvé­delmi és Vízügyi Minisztériumba, ahonnan tá­mogatást remélünk. Egyes városrészekben meg­oldásra vár a belvízelvezetés is. De az említette­lodjon, növekedjen. Jó lenne,- ha mint a Dunán­túl egyik kapuja maximálisan ki tudnánk szol­gálni az átutazó polgárokat is, hiszen az idegen- forgalom nemcsak a bevétel miatt fontos, hanem az a jó hírnév szócsöve is. Nem titkolt szándé­kom egy Solt - Duna-menti kistérség kialakítása, amely megfelelő szinten képviselné a vonzás- körzetébe tartozó települések érdekeit és maxi­málisan kiszolgálná az érintett lakosságot. El kell mondjam: a megválasztásommal négy év mun­kára - és nem kampányra! - vállaltam kötelezett­séget. Az irántam érzett bizalmat a tetteimmel kívánom megtartani, kivívni. Ehhez persze hoz­zátartozik, hogy a város érdekében néha látszó­lag népszerűtlen intézkedést is kell hozni - fejez­te be Gál József polgármester. ■ SOLT INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK KIÉPÍTETTSÉGE SZÁZALÉKBAN GázSzenny- Vil- Víz Tele-Kábel-Szilére víz lány fon tv út SOLTI TAVASZI NAPOK. A városnak hagyományosan visszatérő rendezvénye a Solti Tavaszi Napok. Ilyenkor a kultúráé a főszerep. Archív felvételünkön a helyi táncosok.___________________ ■ Élet a kastélyban A város egyik legszebb műem­lék jellegű épülete a Vécsey- kastély,^ amit 1816-ban gróf Vécsey Ágoston építtetett. A te­rületet és a grófi címet I. Ferdi- nánd császártól kapta a napóle­oni háborút követő béketárgya­lásokon nyújtott szolgálataiért. Károly fia az 1848-49-es szabad­ságharc mártír tábornoka gyer­mekéveit töltötte Solton. Miu­tán a család elköltözött, az ősi kastélyt a katolikus egyházra hagyta, amit 1983-ban a telepü­lés megvásárolt. A teljesen fel­újított neoklasszicista stílusú épület ma városi könyvtárként működik. A körülötte elterülő 1,5 hektáros, gyönyörűen ren­dezett parkban több, szépen ki­alakított emlékhely van. Mosta­nában sokan választják házas­ságkötés helyéül is a Vécsey- parkot. Bent, a könyvtárban 32 ezer kötet várja az olvasni vágyókat. Közülük egyébként több mint ezer a beiratkozott tag. Persze ta­lálnak itt folyóiratokat, napilapo­kat is. Az informatikai részleg igen közkedvelt. A számítógépek szinte állandóan foglaltak. Aranykulcs hegyközség Mintegy ezer pince alkotja a ötödikként alakult - tavasszal Szőlőhegy jellegzetes képét, a állt össze 25 főből. A pincék fő- pincefalut. Mint Somogyi Gábor ként a családi ünnepek - le- hegybíró elmondta, az Arany- génybúcsú, névünnep, születés­kulcs hegyközséget 1995-ben nap - színhelye. Sajnos az ültet- hozták létre. A hatszáz tagjuk vények száma, területnagysága legtöbbje kistermelő. A gróf egyre csökken. Egykoron 1500 Vécsey Károly borlovagrend - hektárt is műveltek, ma ez a amely az országban harminc- szám 400, __________________■ A tanító Németh Do­monkos: - 18 évesen, 1958- ban kerültem a solti. köz­ponti általá­nos iskolába. Ott 42 eszten­deig tanítós- kodtam, s hosszú ideig napközis csoport­jaim is voltak. Életemben meg­határozó szerepe volt mindan­nak, amit nagyra becsült testne­velő tanáromtól, Dila Dénestől tanultam. Ő a példaképem oly­annyira, hogy akár testnevelő­nek is tarthatnám magam. A még községi sportegyesületnek hosszú ideig elnöke is voltam. Sok fiatallal leraktuk a kézilabda sportág - amelyben játékveze- tősködtem - alapjait. Az iskolá­ban jól működött a közlekedési szakasz. A különféle versenye­ken elismerten szerepeltek a di­ákok. Közel áll hozzám a tenisz, s velem együtt mindenki büszke a legfiatalabb sakk világbajnok­ra, ifj. Fodor Tamásra. Szeretek úszni is. Bár 2000-ben nyugdíjas lettem, de a mozgást nem ha­gyom abba. A tanítói pálya szép­sége egyébként „megfertőzte” a gyerekünket, aki tanár lett. ■ A vállalkozó Miskolczi Jó­zsef: - Itt szü­lettem Solton. Édesapám fodrászmester volt és sokat ültem az üzle­tében, ahol hallgattam a várakozók meséit. Ott szerettem meg az embereket. Közöttük lenni meg­tiszteltetés. Ezért is lettem sza­kács, majd vendéglátós. Sok-sok szeretet, alázat, tisztelet kell eh­hez a szakmához. A családi vál­lalkozásomban mindegyikőnk tudja, hogy a vendég az első és a legfontosabb. Neki mindig igaza van. De hálásak is ezért, mert visszajárnak. Gondolok nem­csak a Soltiakra, hanem, az át­utazókra is, akik tovább viszik a főút menti Autós Csárda hűét. Egyébként a helyi születésű Ná­dor Antaltól egy életre szóló út­mutatót kaptam. Mint vendéglá­tós dinasztia gyermeke ha kel­lett apám volt, vagy főnököm, de egyébként szakoktatóm. Mi egyébként szeretjük nemcsak a szakmánkat, hanem a városun­kat is. Tőlünk telhetőén támoga­tunk is különféle szervezeteket, intézményeket. _____________■ A képviselő Lengyel Lász­ló: - Több, mint négy év­tizede élek Solton. A tele­pülés legna­gyobb vas- boltjában 1962-ben ke­reskedőként kezdtem dolgozni. Tíz eszten­deje pedig vállalkozásban foly­tatom a munkát. Tizenöt éves korom óta közvetlen kapcsolat­ban vagyok a vevőkkel. Szere­tem az embereket. Talán ezért van, hogy 1967 óta részt veszek a közéleti munkában. Akkoron tanácstagként, most képviselő­ként. Vallom, a választókat tisz­telni kell. Nem szabad visszaél­ni a bizalmukkal. Fontos, hogy a képviselő odamenjen a polgá­rokhoz. Én e ciklus után vissza­vonulok. Be kell lássam, kiöre­gedtem. A fiatalabbak jobban sziporkáznak, s főleg jobbak az idegeik. Ha egy autó árut átve­szek, akkor sem fáradok úgy el, mint egy testületi ülésen. Egye­bek között azért arra büszke va­gyok, hogy a plébánia előtti ka­nadai nyársort én ültettem Pén­tek József nyugalmazott moz­donyvezetővel______________■ A kistermelő Kiss Józsefné:- Az őseim is Soltiak. A szü­leim csak me­zőgazdasági munkával foglalkoztak. Jó 40 éve - igaz gyors­gépíróként - én is a téeszben kezdtem dol­gozni. Az irodai munka után pedig irány a háztáji, a harma­dos paradicsom, paprika. A fér­jem is paraszti családból szár­mazik. Volt mit „örökölni”: a föld, a gyümölcs- és növényter­mesztés szeretetét. Mert ezt másképpen nem lehet csinálni. Van zeller, gyümölcsös, szőlő a ház körül. A szabadföldi kerté­szetünkbe a palántákat is ma­gunk neveljük. S ha a termést nem éri kár, akkor nincs baj. De nagy a kockázat. Ha gond van, kárbavész a befektetés, s akkor még hol a munkánk ára! Most még bírjuk a derekunkat. Igaz, elfáradunk, de utána jólesik a pihenés. Édesanyámék is ugyanezt teszik. Pedig túl van­nak a nyolcvanon. Nekem most más örömteli elfoglaltságom is van, nyugdíjasán gyesen va- gyok az unokámmal. ________■ Az ügyvezető Rencsár Kál­mán: - Tom­pái születésű vagyok. Ami­kor a mai SOLTÚT Kft. (akkoron köz­útinak hívták) telephelye épült, 1974- ben kerültem ide. A társaságot 1991-ben alapítottuk meg. Jelen­leg nyolcvanötén vagyunk, de időszakosan többen. Városunk­ban az útépítési program meg­valósításában folyamatosan ott vagyunk. Emellett részt vettünk a csatorna-beruházás két ütemé­ben. Támogatjuk a helyi rendőr­ségi alapítványt, hiszen valljuk, a rend és biztonság megléte alapvető kell legyen. A legutóbbi pünkösdi napokra pedig díjug­rató kupát alapítottunk. Örü­lünk, hogy a település egyik leg­nagyobb adófizetője lehetünk. Tavaly 16 miihót fizettünk be a közkasszába. Természetesen a város- és megyehatáron túl is dolgozunk. Mondhatni állandó jelleggel négy-öt megyében ott vagyunk, s közel hatvan önkor­mányzatnak visszatérő rendsze­rességgel építjük, javítjuk a tele- pülés úthálózatát. ___________■

Next

/
Thumbnails
Contents