Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-20 / 142. szám
Kömpöc Kömpöc a Kiskunmajsát Kistelekkel összekötő műút mentén fekszik, Majsától mintegy 9 kilométerre. Földje gyenge minőségű homoktalaj, a legelői szikesek. A község címerében a településre jellemző növények és állatok is helyet kaptak. A helység neve először a Mátyás király által kiadott oklevélben bukkan fel, melyben engedélyt ad a „Halas-székhez tartozó Csólyosszál- lásán, Fejértón, Majosszállásán és Kempecz szállásán lakó kun kapitányainak, hogy a pestis járvány miatt... lakosaikban megfogyatkozott szállásaikra más helyekről lakosokat telepíthessenek.” • Az 1720-as évek elején a kömpö- ci pusztákat kecskeméti gazdák bérelték. A megerősödő jász települések nemsokára kiszorították a kecskemétieket a kunsági pusztákról. 1745-ben, a redemp- ciókor Kömpöcöt Jászapáti váltotta meg. A pusztát 1749-ben a jászapátiak elcserélték az egri káptalannal. A pusztát később elsősorban Félegyháza bérelte. Az Egri Káptalan 1918-ban úgy határozott, hogy Kömpöcöt eladja. A pusztát Majsa vásárolta meg ötmillió koronáért, az adásvételi szerződést 1920-ban megerősítették a szerződő felek. Kömpöc 1950-ben vált önálló községgé. • Különleges növényeket is felfedezhetnek, akik gyalogtúrára indulnak a kömpöci határban. A vidékre jellemző a pusztai fűtej, a homoki varjúháj, a homoki térdkötőfű, valamint a homoki gyopár. Az útifüvek közül a törpe és a sárga virágú, keskeny füzérű, hagymalevelű útilapu a leggyakoribb. Az orvosi székfű millió számra található az utak mentén. Jellemző növény a rózsaszín- és a fehér cickafarkkóró. • A település környéki mezők és erdők gazdag madár és állatvilággal rendelkeznek. A jellemzően apróvadas terület kiváló vadászterep. A nappali ragadozó madarak közül a vércsék, az éjjeli ragadozó madarak közül a baglyok fordulnak elő szép számmal. A kakukk, a zöld- és tarkaharkály mellett, búbos banka is fészkel a vidéken. A hüllőket a mocsári teknős, a közönséges és zöld gyíkok képviselik. A kétéltűek közül békák különböző fajtáit lehet megfigyelni leginkább. • Az egyik fennmaradt legenda szerint a község a nevét a török hódoltság előtt kapta, amikor a területet egy Kömpötz nevű vitéz birtokolta. • A betyárvilág idejéből sok történetet megőrzött az emlékezet. Az elbeszélések szerint gyakran megfordult a vidéken Rózsa Sándor és Bogár Imre, akiknek kedvelt szálláshelye volt a Kó- nya-féle tanya. Az egyik történet szerint Bogár Imrét, a Kormánytanyánál akarták elfogni, de a betyárvezér belebukott lováról az ingoványba. A község képviselő-testülete: Csáki Nándor alpolgármester, Czombos Ferenc, Kónya László, Korom Pál, Szanka Péter polgár- mester, Szanka Péterné, Ti- sóczki Lajos, Tisóczki László. Jegyző: Kapás Anita. ________■ PETŐFI NÉP E ALMANACH Létkérdés a munkahelyteremtés Négy évtized alatt majdnem a felére csökkent Kömpöc lakóinak száma. A kedvezőtlen adottságú termőföldeken manapság is sokan próbálkoznak a megélhetéssel, de egyre kilátástalanabb a parasztság helyzete. A természet sem kíméli a kömpöcieket, hiszen egyik évben a belvízzel küszködnek, a másikban pedig az aszály miatt sülnek ki a vetések. Munkahelyek alig akadnak a faluban, aki teheti, ingázik a közeli településekre. Utolsó reménysugárként a falusi turizmus fellendülésében bíznak, hiszen az apró község épp a Bugac-Maj- sa-Ópusztaszer tengely közepén található. A muskátlikkal díszített faluközpont láttán az átutazó talán nem is gondolná, hogy a színes virágok egy megmaradásáért küszködő települést ékesítenek. Már csak két bolt és két vendéglátóipari egység működik a faluban. Vállalkozások alig akadnak, a két fő munkáltató a polgármesteri hivatal és az iskola. Utóbbit már csak társulásban tudják fenntartani Harkakötönnyel és Pirtóval, de az iskola és óvoda fenntartása így is tizennégymil- lió forintba kerül. Néhány éve még sok asszonynak adott munkát a faluszéli varroda, amely még Svédországba is exportált mentőmellényeket.- Elöregedőben van a község az általános iskola osztályaiba is már csak hatvanhárom diák jár. A legnagyobb gondunk, hogy kevés itt a munkahely - vázolta a komor helyzetet Szanka Péter polgármester. A község vezetőjének családja is próbálkozott korábban a magánkereskedelemmel, de két éve le kellett húzniuk a rolót.- A lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk, hogy itt maradjanak a fiatalok, de munkahelyek híján ez szinte reménytelen próbálkozás. A gazdálkodásból élők helyzete is igen keserves. Bizonytalan és kiszolgáltatott helyzetben vannak a tehenes gazdák, a tejtermelők, a sertéstartók, de az itteni kacsatenyésztők is hiába várják hónapok óta a pénzüket. Ilyen körülmények között már annak is örülünk, hogy hivatalos értesítést kaptunk arról, hogy a postát nem zárják be Kömpöcön, sőt tovább tart nyitva. Jó lenne az is, ha a Majsáról kora délután induló buszjárat érintené a falunkat is, mert az megkönnyítené a délutáni műszakban Szegeden dolgozó kömpöciek munkába járását - sorolta Szanka Péter. A polgármester elmondta, hogy a külterületen is elkelne a nagyobb segítség, hiszen több mint kettőszázötvenen élnek a tanyákon, amelyek között még mindig akadnak olyanok, ahová nem jutott el a villanyáram.- A költségvetésünk mindössze hatvannyolcmillió forint, s ebből kell megvalósítani a terveinSZANKA PÉTER 1947. július 30-án született Szegeden. Az általános iskolát Kömpöcön végezte, majd a tokaji kereskedelmi szakmunkásképzőben kiváló minősítéssel szerzett középiskolai bizonyítványt (1965). A katonaévek után 1968 és 74 között boltvezető Kömpöcön. 1977-től 86-ig a vízügyi kutatóintézet kömpöci telephelyén laboráns. 1986. július 16-tól magánkereskedőként dolgozott. A családi vállalkozás 2001. október 27-én szűnt meg. 1998-ban választották Kömpöc polgármesterévé. Nős, két gyermek, Kitti (1973) és Orsolya (1977) édesapja. két. A nehézségek ellenére az elmúlt évek során sok beruházást fejeztünk be, amelyek közül kiemelkedett a gáz bevezetése 1999-ben. Az új porták közművesítésére is sokat költöttünk. A belvíz hatalmas károkat okozott korábban az épületekben, de az átereszek kialakításával sikerült megoldani a vízelvezetést. A külterületi utak karbantartására minden évben külön keretet biztosítunk. Büszkék vagyunk arra is, hogy testvérközségi szerződést kötöttünk az erdélyi Gyer- gyóújfaluval. A millennium évében a községháza, az iskola és az óvoda tatarozása voltak a legjelentősebb beruházások. A kultúrházunkat is felújítottuk, új vizesblokk is készült. Szinte minden hétvégére jut rendezvény a szépen felújított, Beregszászi István nevét viselő ifjúsági és nyugdíjasklubban. A helyi civil szervezeteknek száztizenhét fős tagsága van, akik sok programot szerveznek az itt élőknek, mint például a július végi falunapokat. Szeretnénk a község határában lévő horgásztónál egy szabadidőközpontot kialakíta2003 júliusától hosszabb ideig tart nyitva a kömpöci posta. ni, ahová családostól mehetnének pihenni az itt élők és vendégeik. Reméljük az iskola belső felújítására is telik és az óvoda konyháját is a követelmények megfelelő szintre kell fejleszteni. A terveink megvalósulásra pályázati úton remélünk támogatásokat, mert saját erőnkből ezekre sem nagyon telne - számolt be röviden a közel- múltról és a tervekről a polgármester. ________■ A polgárőr Süli Tibor polgárőrparancsnok és társai évek óta járőröznek a faluban és környékén, hogy óvják az értékeket és a rendet. - Nyolcadik éve, hogy szabadidőnket feláldozva ellátjuk ezt az önként vállalt figyelő szolgálatot. Tizennégyen vagyunk tagjai az egyesületnek, melynek egyik fő célkitűzése a tanyavédelem. A külterületen élők örömmel fogadják érkezésünket, megnyugtatja őket a jelenlétünk. Néhány éve az olajtársaság egyik üzemanyag-vezetékét megcsapoló bandát is a mi segítségünkkel fogták el. Az önkormányzat is támogatja munkánkat, s így tudtunk venni egy használt Lada terepjárót, melyet Gémes Imre csólyospálosi vállalkozó segítségével újítottunk fel. A háromezer hektáros kömpöci határban jócskán akad ellenőrizni való terület, csak bírjuk benzinnel. Rajtunk nem múlik semmi, mert mi azt vállaltuk, hogy éjjel-nappal óvjuk az itt élőket, a falu közbiztonságát ___________________■ A főmunkatárs Csókási Sán- dorné több mint három évtizede intézi az ügyesbajos dolgokat a kömpöci községházán. - Tős- gyökeres kömpöci vagyok. Az érettségi után a helyi posta volt az első munkahelyem, később Szegedre is ingáztam. Már megszületett a lányunk, amikor adóügyi előadót kerestek a tanácsnál. Éltem a lehetőséggel, hogy itthon dolgozhassam. 1972. július 17-én álltam munkába. Nagyon aranyos kollégáim voltak, sokat tanultam tőlük. Bagi Sándorné, Szakácsi Ferencné és Beregszászi Istvánná segítettek a legtöbbet. Három éve igazgatási főmunkatársként dolgozom a hivatalban. Szeretem a munkámat, habár akadnak „árnyékos oldalai” is. Anyakönyvvezetőként is tevékenykedek, de kevés a feladatom, mert az évi három esküvő itt már soknak számít. Nincsenek munkahelyek, így nincs a remény arra, hogy a fiatalabbakat mara- dásra bírjuk. _______________■ A falugondnok Ferenczi István járművét jól ismerik a kömpöci határban, hiszen falugondnokként sok külterületen élőnek segít a bevásárlásban, hordja az ebédet, vagy éppen beszállítja a támaszra szorulókat az orvoshoz. - Balástyán születtem és házasságkötésem után, 1977-ben kerültem Köm- pöcre. Korábban a házi szociális gondozóhálózatnál voltam gépkocsivezető, de az átszervezések után 2000-től a falugondnoki szolgálatnál dolgozom. Közel kettőszázhatvanan élnek szétszórtan a tanyavilágban. Sok közöttük a magányos ember, akinek már az is jól esik, ha egy kicsit beszélgethet valakivel. Mindig akad valaki, aki tőlünk kér valamilyen segítséget. Régóta tagja vagyok a polgárőrcsoportnak és a járőrözések során is látom, hogy mennyit küszködnek a megélhetésért az itt élők. A mezőgazdasággal továbbra is sokan próbálkoznak, de amit fáradságos munkával előállítanak azt alig bírják értékesíteni. ■ Az első betelepülők Az első kömpöci betelepülők nem a félegyházi „göbölytartó lakosok” közül kerültek ki, hanem a közeli Pallavicini-urada- lomból jöttek az 1850-es évek elején. Az első betelepülők neveit rigmusokba is szedték, így maradtak fenn a következő ragadványnevek: Hirös csikós Lojzi, Rossz tanyájú Nagy Mihály, Hatalmas Bárkányi, Vetró Pista nagygombú lajbija, mégis emelgetős marhája, Nagyhajú Dragony elszaladt egy darabon, Szükségkiáltó Takács, Nagyhírű Szőri Pál, Deres bajuszú Martonyosi, Utcán szaladgáló Mihály János, Fekete, Gálántos Patyó. Fodor Ferenc tanulmányából kiderül, hogy a kiskunmajsai római katolikus plébánián található anyakönyvek szerint először 1850-ben kereszteltek Kömpöcön született gyermeket. Kömpöc első telepeseinek keserves volt az élete. Bálint Sándor így írt erről: „Eleinte hantházakban vonták meg magukat. Őseik nyomán máig emlegetik az 1863. évi lucaszelet, amely nemcsak a vetéseket, hanem még a tarackot is gyökerestül messzire elhordta. ínséges éveik is bőven akadtak. A szélmalomban olykor a tarackot is megőröltették. Nem volt legelő, a jószág halomra hullott. Aki tehette a dunai árterületekre hajtotta el marháját.” A kömpöci honfoglalás azonban folytatódott a faluhelynek fenntartott területen. Az 1860-as évek elején, Kömpöc már két utcából álló település volt. (A községnek jelenleg hét utcája van.) Az 1900-as évek elején készült összeírás szerint már 115 ház volt a településen. A szántók aránya is folyamatosan gyarapodott, a földterület 43 százalékát művelték akkoriban. A nagycsalád is jellemző volt, s nem volt ritka, hogy 8-12 gyereket neveltek a szülők. Legelőször a Csücskő és Sarok nevű határrészek települtek be, de később a leggyengébb minőségű földdel bíró Siványt is feltörték. ■ A HŐSÖK EMLÉKMŰVE. A háború és a fasizmus (1939-1945) kömpöci áldozatainak tiszteletére emlékművet állítottak a község főterén. „Az ismeretlenségben is legyen örök nyugodalmuk” - olvasha- tó a márványlapon, amelyen harminckilenc nevet tüntettek fel, m A KATOLIKUS TEMPLOM. A templomépítő bizottság már 1937- ben megalakult Kömpöcön. Kérésére a majsai képviselő-testület 1942. június 27-én jóváhagyta a kömpöci magtár lebontását templomépítés céljára. A templom azonban csak 1953 augusztusában lett felszentelve. ■ .......................- ' .
