Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-19 / 141. szám

Az Európa Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, hetente megjelenő összeállítása Készült a Külügyminisztérinm támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt Új pályára áll a magyar vasút Fokozott tempót diktálnak a reformok te­rén a MÁV Rt.-nél, mivel ezzel az utolsók között van a magyar vasúttársaság Euró­pában. Az önkritikus mondatokat dr. Ud­vari László, a MÁV Rt. igazgatóságának elnöke nyilatkozta a közelmúltban. A vál­lalati gazdálkodásban már vagy két évti­zede meg kellett volna kezdeni a korsze­rűsítést, hogy valóban XXI. századi igé­nyeknek megfelelő szintű vasúttá válhas­son a MÁV. Az elnök szerint: 2004 máju­sára az EU-konformitási követelmények­nek meg kell felelnie a magyar vasúttár­saságnak. Közlekedés Maga a vasútreform a MÁV stratégiai céljai­ra épül. A fő cél, hogy a társaság minél ma­gasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújt­hasson az áru- és az utasforgalomban egy­aránt. Magyarországon mindkét területen a nyugat-európai átlag fölötü a vasút részará­nya, de a fenntartható fejlődés jegyében tö­rekedni kell ezen arányok további javításá­ra. Húsz-harminc éves elmaradásokat kell pótolni, mind a pályavasút, mind a gördülő állomány vonatkozásában. A szolgáltatások színvonalának emelésével vonzóbbá lehet tenni a vasutat, mind a közlekedők, mind pedig a fuvarozók számára.- Fejleszteni kell az intercity-t, és a vele azonos minőségű távolsági személyszállí­tást, viszont vissza kell fejlesztenünk azokat a járatainkat, amelyeket rutinból, megszo­kásból üzemeltetünk - fejtette ki Mándoki Zoltán, a MÁV Rt. vezérigazgatója egy nem rég adott interjújában. A vasúttársaságnál úgy vélik: a távolsági személyszállításban is a minőség javítása a legfőbb kitörési pont. Mint a vasúttársaság sajtószolgálattól meg­tudtuk, mindezek a reformok nem járnak a mellékvonalak meg­szüntetésével. A ko­rábbi híresztelésekkel ellentétben: a MÁV egyáltalán nem terve­zi 3500-4000 km mel­lékvonal bezárását, erről , kizárólag az ál­lam dönthetne. Infor­mációink szerint ilyen lépéseket nem tervez­nek, de a közeljövő­ben kísérletképpen két regionális vasút­társaság indítását ter­vezik. Az európai közle­kedési folyosók, az úgynevezett korrido­rok közül az egyik leg­fontosabb a Buda- pest-Kiskunhalas-Ke- lebia szakasz. A 156 km-es pályaszakasz rekonstrukciója már régóta időszerű lenne. A MÁV teljes törzshá­lózatának (2727 km) fejlesztése körülbelül ezermüliárd forintot emésztene fel. Jelenleg egy 120 és egy 60 milliárdos felújítási prog­ram zajlik a törzshálózaton. A már folyamat­ban lévő fejlesztésekkel együtt 2007-ig 200 / í , 7 - % Hosszú nehéz utat kell bejárnia a MÁV-nak, hogy megfeleljen az uniós színvonalnak. müliárdért újul meg a hálózat egy része. Az öt kiemelt - országhatártól országhatárig történő - fejlesztés között nem található a Budapest-Kelebia szakasz. tapopi Kálmán Ötletekben nincs hiány PÁLYÁZATOK Baja tíz, Vaskút öt ötlettel állt elő az Európa Pályázati Előké­szítő Alap (PEA) pályázatán. Előzetes becslések szerint 8,5, illetve 28 milliárd forintba ke­rülnének a fejlesztések. Kistérségi és helyi fejlesztések egyaránt szerepelnek a két tele­pülés nevéhez köthető listákon. A javaslatok egy része több tele­pülést érintő, infrastrukturális és egyéb, remélt fejlesztésekről szól. Ezekből csemegézhetnek a kormányzati döntéshozók. A ki­választott ötletek alapján ugyan­is állami pénzekből készíttetik el a részletes terveket. Ezek birto­kában nyílik mód európai uniós fejlesztési pénzek megszerzésé­re. Ezekből a forrásokból szíve­sen merítenének a bácskai térség települései, hiszen számos terü­leten kellene pótolni az elmara­dást. Bajai, de a több települést érintő elképzelésként fogalmaz­ták meg például a térségi kerék- párút-hálózat gerincének kiépí­tését. Ez a városi kerekezéshez szükséges utak mellett tartal­mazza a Sükösdtől Vaskútig, il­letve Bátmonostorig vezető brin- gás utak tervét is. Szintén átlépik a város határát az ökoturizmus fejlesztéséről szóló elképzelések. Ezekben a gemenci és az alsó- duna-völgyi értékek jobb bemu­tatását, azok vonzerejének növe­lését fogalmazzák meg. Vaskút ugyancsak élére állt a kistérsé­gi kezdeményezésnek. Legna­gyobb tervük a környékbeli tele­pülések szennyvízcsatornázása és kezelése. Erre évekkel ezelőtt létrehozták a Bácska-Dunamel- lék Közhasznú Társaságot, ám a környezetvédelmi szempontból fontos infrastrukturális fejlesztés FEJLESZTÉSEK ÉS KÖLTSÉGEK (Ft) Baja: Ökoturizmus 3 milliárd Térségi kerékpárút Elektronikus közigazgatás 630 millió 400 millió Szociális intézmények összevonása Baja belváros rehabilitáció jtep 1,12 milliárd 1,97 milliárd Innovációs központ, Inkubátor ház Közlekedési infrastruktúra 400 millió 500 millió Energia racionalizálás ■i 192 millió Petőfi-szigeti energiakorszerűsítés 136 millió Távhő rendszer korszerűsítése 186 millió Vaskút: Intézményfelújítás, akadálymentesítés 145 millió Iparterületi elkerülő út építése 975 millió Rehabilitációk (sportcsarnok, uszoda, közterületek, sportpálya) 208 millió Ivóvíz minőség javítása 435 millió Csatornázás, szennyvíztisztítás 26,322 milliárd Forrás: Prvinfó nem kezdődhetett meg. A most közel 800 kilométernyi csatorna­benyújtott ötlet szerint 26 tele- hálózat és a 10 korszerű szenny- pülés, 60 ezer lakosát szolgálná a víztisztító. _________________lt. _____________ Elválasztja-e a magyarokat az új uniós határ?_________________ Megkérdeztük olvasóinkat Bartus Tibor (Baja): - A tria­noni traumát csak úgy lehet semlegesíteni, ha a mindenkori magyar kor­mány kétoldali megállapodást köt Szerbia- Montenegróval és Ukrajnával a kettős állampolgárságról. Mai al­kotmányunk szerint vissza lehet kapni a magyar állampolgárságot. Az egységes magyar kultúra hatá­ron belül és túl az egyetlen bizto­sítéka a nemzet megmaradásának a Kárpát-medencében, ami füg­getlen a politikai nézetektől. Könnyíteni tehát lehet, de a schengeni határ akkor is olyan lé­lektani hatást gyakorol majd, mely a néhai vasfüggönyre fog emlékeztetni. Miklós Sán- dorné (Bácsal­más): - Bár ne­kem nincs roko­nom például Szerbiában, de ismerek olyano­kat, akinek a család fele itt él, a másik fele pe­dig kint „rekedt”. Ezeknél a csalá­doknál a vízum bevezetése nagy nehézséget fog okozni, ugyanis ezek szerint novembertől csak pénzért látogathatják szeretteiket. Nem beszélve arról, hogy például ott lesz rögtön a halottak napja, amikor itt a határszélen elég nagy a bejövő családlátogatások, teme­tőlátogatások forgalma. Ezek után pedig még a kegyelet virága­it is csak pénzért tehetik le halott rokonaik itteni sírjánál a kint élő magyarok. Terbe Zoltán (Kiskunmajsa):- Nehezebb lesz majd átjutni az anyaországba a határon túli ma­gyaroknak. Saj­nos, úgy tűnik, hogy a magyar igazolványok szerepe leértékelődik, azok amo­lyan „gesztusokmányok” lesz­nek, de a gyakorlati szerepük megszűnik. Nagyon nehéz lenne ezen a téren bármiféle enyhítést kicsikarni a kárpátaljai, a vajdasá­gi vagy a romániai magyarok szá­mára. Egymástól néhány kilomé­terre élő családokat szigetelhet el egymástól majd ez a helyzet. Mindenesetre Magyarország szá­mára ezért is lenne fontos, hogy az érintett országok is bekerülje­nek mielőbb az unióba. Kővágó Ist­ván (Kecske­mét): - Engem nem érintene a dolog, mivel nem élnek kint rokonaim sem Szerbiában, sem Ukrajnában. Azokat a csalá­dokat azonban nagyon sajnálom, akiknek emiatt majd vízumot kell fizetniük, ha Magyarországra lá­togatnak. Az erős családi kötelé­kekre, segítségnyújtásra gondol­va biztos vagyok benne, hogy a magyar rokonok mindent elkö­vetnek majd, hogy a kint élő sze­gényebb rokonaikkal továbbra is gyakran találkozzanak. Kifizetik a vízumot, vagy ők járnak ki gyak­rabban. A schengeni határ kiter­jesztése nem akadályozhatja meg a családi összetartást. ■ A Külügyminisztérium támoga­tásával minden héten egy­oldalas összeállítást készítünk az uniós csatlakozás kérdései­ről. Ha észrevételük, vélemé­nyük, kérdésük van, úgy azt je­lezzék levélben (Petőfi Népe szerkesztősége, 6000 Kecske­mét, Szabadság tér 1/a), fa­xon (76/481-434), e-mailen ( bartaz@axels.hu ) vagy telefo­non (76/518-286). Összeállítá­sunkban megpróbálunk az Önök kérdéseire válaszolni. _________Hétköznapi Európa_________ Jalta végleg a múlté Már csak Észt- és Lettország­ban vannak hátra a népszava­zások. Ha ott is úgy gondolják a polgárok, hogy érdemesebb az unióhoz csatlakozni, mint azon kívül maradni, akkor tel­jes a siker. Illetve, az egykori, a Jaltában kötött 1945-ös nagy­hatalmi szerződés megállapo­dásainak a többsége a múlté. Mint ismeretes, akkor a nagy­hatalmak, Közép-Európát a sztálini szovjet nagyhatalom érdekszférájának ismerték el. Azaz, akkor megpecsételődött annak a térségnek a sorsa, mely most az Európa Unió ré­sze lesz. Ha képzeletben meg­húznánk egy vonalat, akkor látható, hogy most a nyugat­európai - római katolikus és a protestáns - kereszténység kultúrkörében élők társadal­mai csatlakoznak a kontinens fejlettebb részéhez. Az észtek, lettek bár csak­nem 300 évet éltek a cár és a vörösök fennhatósága alatt, a korábbi svéd, dán és a német kultúr- és gazdasági kapcsola­tok alapvetően befolyásolták a történelmüket. Hasonló a hely­zet a litvánok esetében. Náluk, mindenekelőtt a lengyel és a német hatások a meghatározó­ak az orosz mellett. A katoli­kus lengyelek, bár gyakran há­borúzd a két ősellenséggel - orosszal és a némettel - mégis, a német és a balti hatások befo­lyásolták leginkább a fejlődé­süket. A román, a góüka, rene­szánsz, a barokk építészet re­mekművei éppúgy megtalálha­tók hazájukban, mint a többi csatlakozó országban. A cse­hek, német gyűrűben éltek, sőt az egykori Német-Római Csá­szárság fővárosa is volt Prága. A szlovákoknak velünk volt a közös a történelmük, s ameny- nyire mi európaiaknak tartjuk magunkat, ugyanúgy ők is azok. A Szlovénia hosszú év­századokon a Habsburg Biro­dalom örökös tartománya volt. Az a csaknem fél évszáza­dos zsákutcás fejlődés, amely­nek Jaltában ágyaztak meg vakvágány volt. A nyolc belé­pő nemzet a mai napig érzi en­nek a negatív hatásait. De ta­lán most esély nyílik arra, hogy ahhoz a közös történel­mi, kulturális gyökerekkel ren­delkező közösséghez csatla­kozzunk, melytől 1945 után nagyhatalmi erőszakkal távolí­tottak el bennünket. BÁRT* ZSOLT Az utolérés esélyeiről Csaknem egy évszázadig is eltart­hat, mire a tíz kelet-európai csat­lakozó és későbbi tagjelölt or­szágban az egy főre jutó nemzeti jövedelem eléri a jelenlegi 15 EU- tagállam átlagát. Ez áll az egyik vezető londoni gazdaságkutató intézet új jelentésében. Magyaror­szág a számított térségi átlag har­mada alatt beérheti az uniós átla­got. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a The Economist fo­lyóiratot is gondozó elemző és ki­adói csoport tagja - az EU-bővítés hatásairól szóló felmérésben azt írta: Bulgária és Románia éri utol legkésőbb az uniót. Az EIU által felvázolt hosszú távú növekedési előrejelzés szerint Magyarország - a legkedvezőbb, 4,0 százalék körüli átlagos növekedési forgató- könyvet alapul véve - 34 év alatt juthat el az akkori jövedelmi EU- átlagra (a számításhoz 2,0 száza­lékos átlagos hosszú távú fejen­kénti jövedelem-növekedési jósla­tot vettek figyelembe a jelenlegi 15 tagállam esetében) Románia a neki jósolt kedvező - 3,8 százalé­kos - hosszú távú növekedési át­lag esetén is 80, Bulgária ugyan­ilyen ütemben 63 év alatt érheti be az egy főre jutó uniós GDP-át- lagot az EIU jelentése szerint. ■ AZ OLVASÓ KÉRDEZ- Drágább lesz-e a közlekedés Magyarországon a csatlakozás után?- A közforgalmú személyszál­lításnál különböző támogatások formájában (menetdíjkedvezmé­nyek tanulóknak, nyugdíjasok­nak, más rászorulóknak) a csat­lakozás után is fennmarad az ál­lam meghatározó szerepe. A kü­lönböző utak használatáért fize­tendő díjaknál két elv érvénye­sül: egyrészről a használó a használat arányában fizessen, másrészről a fizetendő díj álljon arányban a fizetőképes kereslet­tel. A jelenlegi magyar autópá- lyadíj-politika azon alapul, hogy a díjban csak a fenntartás költsé­geit jeleníti meg, a megépítésből fakadókat nem. (Ez alól kivétel az M5 autópálya, amely kon­cesszió keretében működik, és így az ott fizetendő díjban érvé­nyesül a megépítés költsége.) Önmagában az infrastruktúra bővülése tehát nem szükségsze­rűen vezet a hazai közlekedés árának növekedéséhez, ugyan­akkor a politika esetleges válto­zása esetén (pl. az építési költsé­gek figyelembevétele a díjak ki­szabásánál) bekövetkezhetnek jelentős változások is.- Mi lesz a kétütemű autókkal?- 2005. július 1-jétől olyan kör­nyezetvédelmi szabályok lépnek életbe, amelyek a kétütemű au­tók esetében csak katalizátorral teljesíthetők.- Van-e az Európai Unióban egységes gépjárművezetői jogosít­vány? Érvényes lesz-e a az EU- ban a magyar gépjárművezetői jogosítvány?- A vezetői engedélyekre vo­natkozó közösségi szabályozás (1991-ben elfogadott irányelv) elsőrendű célja a nemzeti ható­ságok részéről kiadott különbö­ző jogosítványok kölcsönös elis­merése. Ez elősegíti, hogy ha va­laki egy másik tagállamban te­lepszik le, ne kelljen újra vizs­gáznia, az adott ország hatósá­gai ismerjék el a vezetői engedé­lyét. E cél elérése érdekében az irányelv kötelező mintát ad meg az új jogosítványok tartalmi és formai elemeire, egységesíti a gépjármű-kategóriákat és alkate­góriákat, valamint a vizsgák tar­talmi követelményeit. Akinek régi jogosítványa van, az termé­szetesen nem veszíti el szerzett jogait, nem kell újra vizsgáznia, a kölcsönös elismerés elvének előnyeit ő is élvezi. ______■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents