Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-16 / 138. szám

I PETŐFI NÉP E ALMANACH Szentkút: a zarándokhely Minden évben az ország leg­különbözőbb helyeiről, de még külföldről is érkeznek a hívek Szentkútra, hogy részt vegyenek a hagyományos pünkösdi búcsún. Sokan - köztük a kiskunfélegyházi Katolikus Ifjúsági Iroda tagjai is - gyalog teszik meg a hosz- szú utat a pálos kolostorig. Szentkúton évente kétszer: pün­kösdkor és Kisasszony napján tartanak búcsút. Szentkút csodá­ja ma is tömegeket vonz. Csoda­tevő kútjának vizéért sorban áll­nak az emberek. A hagyomány szerint a mai pálos kolostor helyén államalapí­tó Szent István királyunk idejé­ben már templom állt. Az ősi templom a mohácsi vészt követő időkben elpusztult, ám kelyheit, szentségtartóit még időben sike­rült kimenteni a templomból. A kegytárgyakat gondosan becso­magolták és elásták. Arról, hogy valaha is előkerültek volna, nincs tudomásunk. Ám a legen­da szerint 1791-ben nagyjából az elásott kincs helyén egy, a nyáját a környéken legeltető pásztor egy éjszaka különleges forrásra bukkant. A korábban nem létező forrásból egyre erősödő fény tört elő, majd hirtelen a Szűzanya ál­dást osztó alakja bontakozott ki a fényből, s közben mennyei hangok hallatszottak. A pásztor másnap elmesélte látomását tár­sainak. A forrás híre gyorsan el­terjedt a környékbeliek között, és az emberek sűrű rajokban in­dultak meg a vízhez, amelyről hamarosan kiderült: csodatevő ereje van. Korsókkal, edények­kel jöttek a népek, ittak, majd megmerítették edényeiket és vit­tek a vízből beteg rokonaiknak, ismerőseinknek. Egymás után több csodás gyógyulás híre is szárnyra kelt, úgyhogy az em­berek szakadatlanul hullámzó csoportokban, egyre távolabbi vidékekről keresték fel a forrást, többszöri egyházi és világi ható­sági tiltás ellenére is. Egy másik legenda épp ehhez a tiltáshoz kapcsolódik. Áz erecs- két ugyanis be akarták tömetni, de a feladatot senki nem vállalta. Végre akadt a környéken egy is­tenkáromlás hírében álló ember, aki vállalkozott a forrás betömé­sére. Az azonban kihányta magá­ból a földet. Sőt kúttá szélesedett. A forrást betömő ember karjai pedig megbénultak, családját so­rozatos csapás érte. A kúttá szé­lesedő forrást ezentúl Szentkút- nak nevezte a nép. Az emberek a forrás fölé szép kutat emeltek, melyet egy hónapja gyönyörű Szűzanya-szobor díszít. A csodatevő forrás fölé szép kutat emeltek, melyet a Szűzanya szobra díszít. Az elnök Dr. Horváth Sándor: - Az Integrál Áfész nemcsak Kis­kunfélegyhá­zán, hanem a vonzáskörze­tébe tartozó községekben is jelen van kereskedelmével, így Petőfiszál- láson is. A kezdetektől, azaz 1946 óta szövetkezetünk felada­ta a lakosság élelmiszerrel való ellátása, a kereskedelem meg­szervezése. Üzletünk vezetője Kiss Józsefné. Munkatársai: Kálmán Józsefné, Papné Tarjá­nyi Erika, Tajti Jenőné és Var­ga Jánosné. Mindannyian azon fáradoznak, hogy minél szín­vonalasabban elégítsék ki a la­kosság igényeit. Üzletünk 160 négyzetméteres eladótérrel ren­delkezik, a település legna­gyobb élelmiszer-ABC-je. A helybeliek egynegyede napon­ta megfordul benne. A község­ben élő szövetkezeti tagok és a lakosság segítségével mindig nyereségesen tudtunk dolgoz­ni. A szövetkezet számára fon­tos község Petőfiszállás. Nem­csak gazdaságilag, de érzelmi­leg is, mivel mindennapi éle­tünk összefonódik. ■ A gazdaboltos Fekete Károly- né: - A pető- fiszállásiak többsége me­zőgazdaság­ból, kertész­kedésből él. Erre alapozva nyitotta meg 1996-ban a kiskunfélegyházi Fekete család gazdaboltját a község határá­ban. Üzletükben elsősorban Profi vetőmagot, műtrágyákat, növényvédő szereket és öntö- zéstechnikai eszközöket árusí­tanak. - Petőfiszállást az elmúlt csaknem egy évtized alatt na­gyon megkedveltük. Szoros kapcsolatot alakítottunk ki a he­lyi őstermelőkkel. Törzsvásárló­ink többsége petőfiszállási. Mi­vel üzletünk az E75-ös főút mel­lett található, meghatározó az átmenő forgalomból eredő ügy­felek száma is. Komoly kihívás­nak tartjuk a küszöbön álló uni­ós csatlakozást, melyre folyama­tosan készülünk. Képzéseken, előadásokon veszünk részt. Ki­emelt kapcsolatot tartunk fenn a Szent István Egyetemmel. Ügy­feleink részére szakmai napokat szervezünk, ahol az egyetem ta­nárai tartanak előadást. Szak- könyveket is árusítunk. ■ A BÚCSÚJÁRÓHELY. Petőfiszállás-Szentkút évszázadok óta a Duna-Tisza köze katolikusainak legked­veltebb búcsújáróhelye. Minden évben, pünkösdkor benépesedik a pálos kolostor környéke, ezrek és ez- rek zarándokolnak el a csodatevő kúthoz, hogy közösen ünnepeljék a Szentlélek eljövetelét.________■ Aggasztónak tűnik a jövő Beszélgetés Seres Lajosné polgármester asszonnyal Petőfiszállás tavaly ünnepelte önállóvá válá­sának ötvenedik évfordulóját. A község az el­múlt fél évszázad alatt komoly fejlődésen ment keresztül. Mindazonáltal Seres Lajosné polgármester asszony aggódik a falu jövője miatt. Erről beszélgettünk vele.- Mire alapozza aggodalmát1 - Önkormányzatunk jelenleg nagyon nehéz helyzetben van. Petőfiszállás infrastrukturális szempontból elmaradott. Hátrányunkat növeli a tanyás településszerkezet is. Úgy érzem, egyre többet kell küzdeni a talpon maradásért. Idén 167 millió forintból gazdálkodunk. Hitelfelvételre ed­dig még nem volt szükségünk. Minden fillért be­osztunk, de fejlesztésekre így sem futja. Intézmé­nyeink fenntartása ugyanis szinte mindent el­visz. Az intézményi állami normatív támogatás csak a költségek 64 százalékát fedezi. A többit az egyéb feladatokra kapott normatívából csoporto­sítjuk át. Különböző pályázatokon próbálunk tá­mogatást szerezni, több-kevesebb sikerrel. Pályá­zatainkat általában forráshiány miatt elutasítják. Fejlesztési terveinket viszont külső forrás be­vonása nélkül nem tudjuk megvalósítani. Fontos lenne például a községi konyha rekonstrukciója, a tanyagondnoki szolgálat bevezetése, útjaink felújítása, de továbbra sem adtuk fel a szociális otthon építésének gondolatát. Aggodalommal tölt el a tervezett közigazgatá­si reform is. Ötven éve, a település önállóvá válá­sa előtt a helybelieknek minden ügyükkel Fél­egyházára kellett utazniuk. Most ismét ennek bevezetésétől tartok. A társulásos szolgáltatások SERES LAJOSNÉ 1950-ben született Kiskunfélegy­házán. 1972-ben érettségizett a félegyházi Közgazdasági Szakkö­zépiskolában. 1969-től a községi tanácsnál dolgozik mint igazga­tási előadó. 1978-tól a helyi Petőfi Tsz belső el­lenőre. 1987-ben mérlegképes könyvelői vég­zettséget szerzett. 1990-től Petőfiszállás polgár- mestere. Férjezett, egy fiú édesanyja. ugyanis bizonyos önként vállalt korlátozást jej lentenek a települések számára.- Bizakodásra semmi ok...?- Csak reménykedni tudok, hogy a közigazga­tási átszervezés nem érinti majd az oktatási in­tézményeinket. Helyi iskola és óvoda nélkül ugyanis a falu léte is megkérdőjeleződik. A kistelepülések visszaszorítását látom abban is, hogy az utóbbi időben az elmaradott falvak fejlesztési támogatásai nem kellő a ütemben va­lósulnak meg. Ezáltal tartósítják a hátrányokat. A községeket kirekesztik a megyei vérkeringésből. Mindezek ellenére bizakodó vagyok. Közsé­günknek ugyanis olyan értékei vannak, amelye­ket ha közösen, összefogva kihasználunk, Pető­fiszállás talpon maradhat. Komoly fellendülést jelenthet az M5-ös autópálya továbbépítése is, amely érinti településünk határát. Épp ezért szor­galmazzuk a helyi lehajtó megépítését is a szent- kúti kegyhelynél. ____________________■ A cégvezető A vezetőnő A cipőgyártó Kiss Jenő, a Kiss Torma Kft. ügyveze­tőjeként meg­határozó sze­mélyiség Pe- tőfiszálláson. A cég termé­keivel tíz éve öregbíti a köz­ség hírnevét. Munkahelyterem­tőként is jelentős szerepet tölte­nek be. Üzemükben tíz helybeli­nek biztosítanak állandó mun­kát. Szezonban ennek dupláját alkalmazzák. A cég családi vál­lalkozásként, családi tőkéből 1993-ban alakult. Kezdetben bú­ként működött. 1997-ben jog­utódlással alakult át kft.-vé. Az ország 16 tormaüzemének ter­mékei közül a Kiss Torma az egyik legkeresettebb. Készítmé­nyeiket ma már bel- és külföl­dön egyaránt jól ismerik. A jövő­ben az exportra még nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni. A cégvezető reméli, az uniós csat­lakozás után a nyugati piac is megnyílik előttük. Termékeik kiváló minőségét több szakmai kiállításon is aranyéremmel is­merték el. A minőség garantálá­sa érdekében 2001-ben pedig bevezették a HACCP minőség- biztosítási rendszert. ■ Enying Ró- bertné. A Fó­kusz Takarék- szövetkezet harminc éve nyitotta meg kirendeltségét Petőfiszállá- son. A pénzin­tézet három éve új, korszerű épületben mű­ködik, a község központjában. Fő tevékenységük: számlaveze­tés, betétgyűjtés és hitelügyin­tézés. A kirendeltség vezetője januártól Enying Róbertné Tóth Szimonetta, aki egyébként épp egy esztendeje dolgozik a taka­rékszövetkezetben. Félegyhá­záról jár ki naponta. Mint mond­ta: az elmúlt egy év alatt nagyon megkedvelte a helybelieket. Sóidul közvetlenebbek, mint a városi emberek. Foglalkoznak egymással.- A munkám révén szoros, bizalmas kapcsolat alakult ki egy-egy ügyféllel. A petőfiszál- lásiak több mint fele nálunk in­tézi pénzügyeit. Egyébként is jobban megbíznak egy olyan személyben, akivel nap mint nap találkoznak, jól ismernek. A helyi vállalkozók kilencven százaléka is nálunk vezeti számláját. ________________■ Janech István:- A Komfort Style Kft. több mint negyven embernek biztosít mun­kát Petőfi- szálláson már csaknem egy évtizede. Eredményességüket bizonyítja, hogy két éve már saját új és kor­szerű üzemükben folyik a gyár­tás. A cipőipari cégek közül pe­dig az országban másodikként vezették be az ISO minőségbiz­tosítási és környezetirányítási rendszert. Éves árbevételük meghaladja a 100 millió forin­tot. A kft. elsősorban úgyneve­zett ortopéd cipők készítésével foglalkozik német megrendelés­re. Az egészségügyi lábbeliket azonban nemcsak gyártják, ha­nem maguk is tervezik.- Cégünknek ez jelenti az ön­állóságot, a talpon maradást. Mi nem bérmunkát végzünk, ha­nem szaktudásunkat felhasznál­va fejlesztünk. Jelenleg például cukorbetegeknek gyártunk ci­pőt. Terveink között szerepel üzemünk további infrastruktu­rális fejlesztése, a termelés sta­bilizálása és a jövedelmezőség javítása. ________________■ Petőfiszállás különösen Vendel képét - állíta­ni, mellyet ha nem teljesítenék annak végrehajtását, gyermeke­imre bízom.” Bánhidy József 1838-ban meghalt. A szobrot több mint tíz évvel később, 1849-ben állították fel. ■ Képviselő-testület: Seres Lajosné, polgármester Képviselők: Hajagos-Tóthné Szász Magdolna, Rádi Györgyi (alpolgármester), Babóné Iványi Anikó, Czombos Ferenc, Kurucsai János, Nagy János, Sári Péter Pál, Seres Lajos, Torma István Jegyző: Erdélyiné dr. Klimó Ildikó Tudja-e? Petőfiszállás 1952 előtt Kiskun­félegyházához tartozott. 1952. január l-jétől önálló település. A ’60-as években épült ki a köz­ség belterületén a villamos-, víz- és úthálózat. Elkészült a törpe vízmű. 1962-ben vehették bir­tokba a helybeliek a művelődési házat, a könyvtárat, a központi iskolát és az új tanácsházát is. 1974-ben kezdték el a tanyák vil­lamosítását. 1975-ben épült meg az új óvoda. Öt évvel később központi helyre költöztették a háziorvosi, védőnői és fogorvosi rendelőt. 1993-ig a község utcái aszfaltburkolatot kaptak, 1992- ben kiépült a gázhálózat. A jobb vízellátás érdekében 1993-ban hidroglóbuszt építettek. Ebben az évben avatták fel a község II. világháborús emlékművét. 1997- ben készült el a település címere és zászlaja. 1998-ban avatták fel az új sportpályát. • 1803-ban három juhász: Sisa Mátyás, Pólyák Pál és Ivanits György elhatározta, hogy „a szent Kút Halmotskán” szobrot állít Szent Vendelnek, a pászto­rok védőszentjének. Az elhatá­rozást akkor nem tudták megva­lósítani, mert a félegyházi ta- < nács a kért célra nem adott föl-1 det a közlegelőből. Közel fél év­század telt el, amíg a juhászok óhaja a gazdag redemptus- nemes, Bánhidy József akaratá­ból beteljesedetett. Végrendele­tében a következőképpen fogal­mazott: „Külömben (sic!) szán­dékom volt Ferencszállási pusz­ta templom helyén kő szobrot -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents