Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-07 / 132. szám

Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, hetente megjelenő összeállítása Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt A jó és a rossz együtt jár az EU-ban Beszélgetés Thomas Glaserral, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának tanácsosával- Magyarország, mint a többi ország, elő­nyöket is élvez, és hátrányokat is szenved majd az EU-ban - mondta Thomas Glaser, az Európai Bizottság Magyarországi Dele­gációjának tanácsosa a keceli virágfeszti­válon vele készített interjúban. Kecel Thomas Glaser két éve él hazánk­ban, mint az Európai Bizottság Ma­gyarországi Delegációjának taná­csosa. Ez idő alatt, mint állítja, sok tapasztalatot gyűjtött és sikerült megismernie a magyar mentali­tást.- Mi a feladata az unió tanácso­sának? - kérdeztük Glaser urat.- Először is mindenhez értenie kell egy kicsit, mert a különböző szakterületekről érdeklődőket nem utasíthatja el azzal, hogy nem tudom. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy polihisztor vagyok, csu­pán tájékozottnak kell lennem egyes szak­ágazatok helyéről, szerepéről az unióban. A szakmai kérdéseket illetően segítem a kommunikációt az érdeklődők és a szakér­tők között.- A közelmúltban sok bírálatot kaptunk az uniós csatlakozásra való felkészülés el­maradásaival kapcsolatban. Mennyiben voltak jogosak ezek a kritikák?- Ezek nem is annyira kritikák voltak, sokkal inkább jóindulatú figyelmeztetések. Az unió komolyan veszi Magyarországot, ezért fejezte ki elégedetlenségét egyes terü­letek elmaradása miatt. Ugyanis, ha az or­szág nem teljesíti a feltételeket, akkor mi sem tudunk segíteni. Jól tudjuk, hogy nem lehet egyik napról a másikra változtatni a dolgok menetén, de elvárunk egy folyama­tos haladást a követelmények felé.- Melyik területen tapasztalhatók a legna­gyobb gondok?- Az ország számára jelenleg az élelme­zésügyi előírásoknak való megfelelés tűnik a legfontosabbnak. Július elsejétől foglalko­zik majd egy szakértő bizottság ezzel a kér­déssel, és várhatóan novemberben fejeződik be a vizsgálat. Ha nem születik elfogadható eredmény, akkor kizárják az or­szágot az élelmiszerexportból. Az élelmiszeriparban ugyanis óriási a versengés a piacokért és nem len­ne jó, ha a versenytársak azzal ér­velnének, hogy a magyar termé­kek nem felelnek meg az előírá­soknak.- Ön szerint miben vagyunk jók, mi magyarok, és min kell vál­toztatnunk?- Magyarországnak kitűnő termelési adottságai vannak. Kedvező az éghajlata, jó az oktatási rendszere, amely elismert szak­embereket képez. Fontos azonban, hogy amit csinálnak, azt jól tegyék. Ebből adód­hatnak problémáik, mert például a mező- gazdaság kifejezetten rosszul működik. A magyar mezőgazdász nem szokta meg, hogy piacra termeljen. Ha mondjuk a legna­gyobb árufelvevő szupermarketek öt centi­méter átmérőjű paradicsomot kérnek, akkor nem mondhatja a termelő, hogy nekem hét centiméteres van, de az is ugyanolyan jó. Itt sok ember azért foglalkozik mezőgazdaság­gal, mert hozzájutott valamennyi földterü­lethez és eldöntötte, hogy ebből fog megél­ni. Megteheti, de ahhoz meg kell szereznie a szükséges tudást is, és alkalmazkodnia kell a piac igényeihez, nem pedig értelmetlenül termelni a nagyvilágba. Ami a változtatásokat illeti, mielőbb meg kell szabadulni az örökösen múltba vissza­tekintő, pesszimista gondolkodástól. Ha a nyugati ember elé tesznek fél pohár vizet, az azt mondja: - Jaj, de jó, van fél pohár vizem, amivel a szomjam olthatom! A magyar em­ber meg azon kesereg, hogy csak fél pohár Az unión belül hatalmas a versengés az élelmiszerpiacokért. A vadkerti almások termékei kelendőek lesznek, fotó. b. zs. innivalója van, holott lehetne egésszel is, és mi lenne vele, ha éppen szomjas lenne! A múlton való merengés nem visz sehova. Mindig előre kell tekinteni.- Az emberek a politikát hibáztatják, ami­ért nem tudják igazából, hogy mi vár rájuk az EU-ban. Némely politikusok aggodal­muknak adnak hangot, mások csak a pozi­tívumokról beszélnek. Ön, hogyan látja ezt a kérdést?- Az életben mindig együtt vannak jelen a jó és a rossz dolgok. Nincs ez másként az EU-ban sem. Ami pedig a politikát illeti, sze­rintem egy egészséges politikai rendszer működik az országban. Kétségtelen azon­ban, hogy mindkét oldal erősen nyomul, miközben mondják a magukét. Az emberek meghallgatják őket, de végül legjobb belátá­suk szerint teszik le a voksukat. Ők dönte­nek saját sorsukról, s ez így van rendjén, Magyarországon és Európában egyaránt. SINKOVICZ LÁSZLÓ Europol: együtt a bűnözők nyomában Az Europol - teljes nevén Eu­rópai Rendőrségi Hivatal - az Európai Unió tagországainak rendőrségei közötti együtt­működést összehangoló szer­vezet. Az Europol létrehozásáról az Eu­rópai Unió tagországai döntöttek még 1992-ben, a maastrichti szer­ződéssel, de működését hivatalo­san csupán 1999 nyarán kezdte meg. Fő célja, hogy javítsa a tagál­lamok illetékes hatóságainak ha­tékonyabb együttműködését a nemzetközi bűnözés súlyosabb formái ellen. Az Europol és az EU-tagjelölt országok közötti hivatalos együtt­működés kereteit az 1998 májusá­ban kötött úgynevezett előcsatla­kozási megállapodás teremtette meg. Magyarország jó háttérrel érkezett a tárgyalásokra: már azok megkezdésekor hosszabb ideje volt hágai összekötője, létre­hozott egy nemzetközi bűnügyi együttműködési központot is, és évek óta folyt annak az 50-60 szakembernek a felkészítése, akik delegálhatók voltak a bel- és igazságügyi együttműködésben érintett EU-szervekbe. Időközben az ORFK-n belül létrejött a ma­gyar Europol-osztály is. Az Europol teljes jogú tagjai azonban csak az Európai Unió tagállamai lehetnek. Az Europol az EU bel- és igazságügy-miniszteri tanácsá­nak felel, ez irányítja és ellenőr­zi a hivatalt. Az igazgatótanács­ban szintén minden EU-tagál- lam egy taggal képviselteti ma­gát. Ez a testület felügyeli köz­vetlenül a szervezet tevékeny­ségét. Az Europol a világszervezet­ként működő Interpollal ellen­tétben nem rendelkezik önálló nyomozati, bűnüldözési jogha­tósággal, hanem elsődlegesen együttműködési, információ- cserét bonyolító hivatalként funkcionál. A szervezetnek csak az EU- tagállamok a tagjai, de a tizenhá­ISMERTTÉ VÁLT BŰNCSELEKMÉNYEK MAGYARORSZÁGON Év ggjgBVft Eset 1991 440.370 1996 **** 466.050 2000 y~n> 450.673 2001 r o.. A 465.694 Forrás: ORFK W____________________ rom tagjelölttel, valamint Izland- dal, Norvégiával, Svájccal, az Egyesült Államokkal és az Inter­pollal is együttműködési megálla­podást kötöttek, illetve tárgyalnak erről. A szervezet elsőként Ma­gyarországgal kötött hivatalos együttműködési megállapodást, 2001 őszén. ■ Olvasóink véleményét kértük: Hogyan változik a bűnözés a csatlakozás után? Ferenczi Lász­ló, Kecskemét: ­A kérdés azért nehéz, mert a jö­vő év közepére tervezett csatla­kozás után nem lép életbe a Schengeni határ­egyezmény, így egyelőre nem lesz olyan könnyű az átjárás az unió országai között, mint azt beharangozták. Ez azt is jelentheti, hogy minden marad a régiben, de lehet, hogy változás történik a bűnelkövetések terén. Természetesen szeretném, ha po­zitív irányba mozdulna el a mér­ce, azaz kevesebb lenne a bűnö­zés. Egyelőre a Bács-Kiskun Me­gyei Rendőr-főkapitányságon nem készült olyan tanulmány, amelyben ezzel a kérdéssel fog­lalkoznának. Tóth István­ná, Kiskunha­las: - A nyitott határok ellenére nem tartok at­tól, hogy növe­kedne a bűnö­zés és romlana a közbiztonság. A külföldi bűnö­zői réteg már régen megvetette a lábát hazánkban. Az átutazó bű­nözés eddig is jellemző volt, s aligha fog változni a helyzet a csatlakozástól. A határőreink vi­szont profitálhatnak az unióból, mivel a külső határok őrzői lesz­nek, így nyilvánvalóan sokkal korszerűbb eszközökkel szűrhe­tik ki a nemkívánatos személye­ket. A csatlakozás után arra szá­mítok, hogy a képzett több nyel­ven beszélő rendőrök maradnak a pályán. Bokor Béla, Baja: - Én opti­mista vagyok. Abban bízom, hogy az uniós követelmé­nyeknek meg­felelően gyor­san fejlődnek majd a bűn­megelőzés eszközei. Új fiatal nyomozók, rendőrök teljesíte­nek majd szolgálatot, akik ide­gen nyelveken beszélnek, kor­szerűbb technikát kezelnek majd. Már csak azért vagyok bi­zakodó, mert mi leszünk Euró­pa határa a Balkán és a volt szovjet köztársaságok között, ahol a szervezett bűnözés és a korrupció igen elterjedt. Erre az egész uniónak ide kell majd összpontosítania a saját bizton­sága érdekében. András Pé­ter, Dusnok: ­Én bizakodom, hogy ha belé­pünk az unióba jobb lesz a köz- biztonság. Ter­mészetesen bennem is felve­tődnek kéte­lyek, hogy a határok megnyi­tásával a bandák, a bűnüldözők könnyebben közlekedhetnek. Kevesebb ellenőrzések lesznek. Ugyanakkor a törvények szigo­rításának köszönhetőén talán el is rettennek. Én kis községben élek, ahol eddig sem panasz­kodhattunk a közbiztonságra. Elégedett vagyok, s bizton­ságban érzem magam. Szá­munkra ezen a téren nem hi­szem, hogy sok változást hoz majd a csatlakozás. __________■ A Külügyminisztérium támoga­tásával minden héten egy­oldalas összeállítást készítünk az uniós csatlakozás kérdései­ről. Ha észrevételük, vélemé­nyük, kérdésük van, úgy azt je­lezzék levélben (Petőfi Népe szerkesztősége, 6000 Kecské­mé, Szabadság tér 1/a), fa­xon (76/481-434), e-mailen ( bartaz@axels.hu ) vagy telefo­non (76/518-286). Összeállítá­sunkban megpróbálunk az Önök kérdéseire válaszolni. Hétköznapi Európa Minden megoldható Nem sokban különbözik Szlo­vénia Ausztriától. Legalábbis a néhány napot ott töltő, talán kissé felületesen szemlélődő turista szerint. Két éve jutottam el először ebbe a dél-alpesi or­szágba. Kellemes meglepetés­ben volt részem. Nemcsak arra gondolok, hogy az ember úgy érzi magát, mint Ausztriában. A zenéjük szinte hasonló, az infrastruktúra is sokkal jobb, mint a miénk. Tisztábbak a te­lepüléseik, úgy tűnik, hogy jobban odafigyelnek a környe­zetükre is. A városaik az egy­kori monarchia korszakát idé­zik. Ami azonban meglepett egy apró, de számomra min­denképpen jelentős eset volt. A bledi várban sétálgattunk, ami­kor is a fényképezőgépem fel­mondta a szolgálatot. Egy évti­zede vettem, úgyhogy nem csodálkoztam volna, ha csütör­tököt mond. A gond szerencsé­re nem volt jelentős, csak az elemek merültek le. Történt mindez egy szombati napon, este hat előtt, ráadásul egyetlen szlovén tolárom (helyi valuta) sem volt. A kastélyban nyitva volt egy kis bolt, ahol négyes csomagokban árulták a tartós elemet. Kevert szláv nyelven próbál­tam elmagyarázni, hogy mit is szeretnék. Olaszul, németül, angolul kérdezett vissza az el­adó, valójában mi is a problé­mám. Végül is megértette, hogy elemet szeretnék venni.- A helyzet azonban nem ennyire egyszerű - mondot­tam. Csak két darabra van szükségem. - Rendben, nem kell megvennie a négyes szet­tet - s kivett a csomagból két elemet.- Van egy kis problémám, folytattam. Nincs tolárom. Lí­rám van, de átváltani nincs sok kedvem. A pénzváltók is mesz- sze vannak, mire visszajön­nék, már bezárnak. Mi pedig az este tovább utazunk.- Semmi gond mondotta: fizessen amivel tud, az átvál­tást majd ő elintézi másnap. Sem az átváltással, sem a cso­mag felbontással nem kellett foglalkoznom. Amikor lefelé ballagtam a várból azon töp­rengtem: vajon mindezt meg­tették volna-e idehaza egy szlovén turistáért, mondjuk a visegrádi, vagy az egri várban? Nem hinném. BARTA ZSOLT DIÁKOK AZ UNIÓRÓL. Lakiteleken, a népfőiskolán megyénk kisis­kolái számára rendeztek vetélkedőt az Európai Unió témakörében. Az érsekhalmiak Hollandiát ismertették a közönség előtt. A kis csa­pat a második helyen végzett a versenyben. Felvételünkön balról jobbra: Zámbó Csilla, Sugár Orsolya, Boros Réka, és Szauter Blanka. Előttük guggolnak felkészítő tanáraik: Lévai Klára igazgatónő és Ki- rály Rózsa tanárnő. _________________________________________■ Állásajánlat, A hét elejétől több mint 600, magyar állampolgárok számá­ra fenntartott, állandó státusú európai uniós köztisztviselői állásra lehet pályázni az Euró­pai Unió internetes honlapján található űrlapokon, amelye­ket csütörtökön tettek közzé. Györkös Péter, a Külügyminiszté­rium EU-koordinációs főosztá­lyának vezetője tájékoztatta a sajtót erről. Élmondta: kezdő tisztviselői, jogász, nyelvész és titkársági asszisztens kategóriá­ban június 24-ig lehet pályázni az EU valamennyi intézményé­ben,-a 2004-től 2010-ig terjedő időszakra. Mint elhangzott, a magyarok számára fenntartott álláshelyekre tájékoztatás az írásbeli, majd szóbeli verseny- vizsgák Budapesten és egy vidéki városban, valamint Brüsszelben zajlanak idén ősszel, angol, né­met vagy francia nyelven. Az európai uniós állások tí­pusairól, a pályázat feltételeiről, online regisztrációról további in­formációk: a http://www.euro- pa.eu.int/epso internet elérhe­tőségen található. Amennyiben az unióhoz törté­nő csatlakozás kérdései érdeklik, a Külügyminisztérium EU tájé­koztató szolgálatát érdemes tár­csázni. Az ún. EU-vonal, hétköz­napokon 8-18 között fogadja a hí­vásokat: 06-80/38-2004 Az Európai Unió Kommuniká­ciós Közalapítvány (EUKK) in­formációs hívószáma: 181 ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents