Petőfi Népe, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-30 / 125. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Negyven éve hímeznek Négy évtizede Szele Erzsébet tanítónő ösztökélésére jött létre a csátaljai Székely Díszí­tőművészeti Szakkör. Akkor 37 asszony vett részt a mun­kában, közülük nyolcán még ma is hímzik az eredeti buko­vinai motívumokat. Lőrincz Istvánné és Tamás Menyhért- né népi iparművészekké let­tek.- Minden héten kedden este 6- kor találkozunk és maradunk, amíg kedvünk tartja. Nem kötelező a megjelenés, ezért inkább a nyug­díjas asszonyok gyűlnek össze ilyenkor. Tíz-tizenöten szoktunk lenni - meséli Müller Magdolna a szakkör vezetője. - Jól gondolja, aki azt hiszi, hogy nem ilyenkor haladunk a legjobban a hímzés­sel. Szerintem senki sem csodál­kozik azon, hogy ilyenkor inkább a szánk jár és nem a kezünk. Ott­hon nyugodtabban lehet dolgoz­ni. Mivel nincs rajzolt minta, ezért számolgatni kell a szemeket, ami­hez szükség van a figyelemre. Nem vettem észre, hogy rongálná a szemünket a hímzés, még 80 év fölötti tevékeny tagunk is van. Egyébként ez az asszonyi munka nyugtató hatású. Legalábbis egy­szer régen volt itt egy fiatal orvos, aki erre hivatkozva maga is beült közénk. Negyven év alatt ő volt az egyetlen férfi a társaságban, bár tiszteletbeli látogatóink szoktak lenni. Olyan is előfordult már, hogy valaki elköltözött Csátal- járól, de időnként visszajár kö­zénk. Jelenleg tizennyolcán va­gyunk. Kísérleteztünk azzal, hogy iskolásokat is bevonjunk a szak­körbe, de nem volt túl sikeres a próbálkozás. Mi használati tár­gyakat hímezünk, nem bemutató­ra dolgozunk. De jó lenne egy ál­landó kiállítás, egy szoba, ahol he­lye lenne a tablóknak, oklevelek­nek, mintakönyveknek - vall sze­rény igényeikről Müller Magdol­na. ■ Kenguruk a pályán Évek óta nem szerepel a labdarú­gó-bajnokságok tabelláin Csátal- ja neve. A községnek ugyanis nincs csapata. A helyi sportélet feltámasztására februárban tet­tek kísérletet. Ekkor alakult meg a Kenguru FC utánpótlás-nevelő egyesület. A klub edzéseire 40- 50 gyerek jár, fiúk lányok egy­aránt. Már sikereket is elköny­velhettek a 5-10 éves ifjú sporto­lók, hiszen a területi döntőt meg­nyerve a megyei megméretteté­sen is bemutathatják tudásukat. Munkájukhoz az önkormányzat 500 ezer forintos támogatást biz­tosit. Felvetődött az elgazosodott sportpálya újjáélesztésének ötle­te is, valamint az öltöző korsze­rűsítése. Ötletként szóba került, hogy a felnőttek Nagybaracská- val közös csapatként szerepel­hetnének a zöld gyepen zajló bajnokságban. Elképzelhető az erősportok fejlesztése is, a majá­lison ugyanis színvonalas viadalt hozott az erős emberek verse­nye. Ekkor egy világcsúcstartó is bemutatta tudását. A szlovákiai testvértelepülésen élő Őszi Fe­renc telefonkönyv tépésben ér­demelte ki a címet. ■ Önállóan nehéz előre lépni Csátalja kistelepülés. Lélekszáma nem éri el az ezemyolcszázat. Fejlesztéséhez együttmű­ködések és megfontolt döntések szükségesek.- Legnagyobb gondunk, mint a térség többi tele­pülésének: kevés a munkahely. Helyben alkalmi, illetve idénymunkára van lehetőség az agrárvál­lalkozásoknál. A többség Bajára jár dolgozni - kezdi a település bemutatását Kovács Antal. - A csökkent munkaképességűek közül jelenleg BO­SS főnek van munkája, a rehabilitációs foglalkoz­tató azonban 40-50 alkalmazott fogadását tervezi. Ehhez helyet kívánunk számukra biztosítani. Az elöregedés miatt sok a régi, üresen álló ház, ezért alacsonyak az ingatlanárak. Megkezdődött egy fo­lyamat, a városból kiköltözők vállalják az ingá­zást, hiszen 1,5-2 millió forintért már saját házhoz juthatnak. Munkahelyteremtő terveink megvaló­sulását hátráltatja, hogy a volt Ganz épületét a tu­lajdonos nem használja. Ugyanakkor fontos, hogy a helyi vállalkozások támogatják terveinket, intézményeink működtetéséhez, programok megvalósításához anyagi segítséget nyújtanak.- Az alap infrastruktúra állapota a vállalkozá­sok és a lakosság életminősége szempontjából is fontos. Milyen körülményeket biztosít a község?- Majdnem minden méter út szilárd burkolatú, de ezek javítgatása nem olcsó mulatság. Ma már természetes igénynek nevezhető a szennyvízcsa­tornázás. Hasonlóan a többi környékbeli településhez, ná­lunk is ez lenne a legnagyobb feladat. Viszont önállóan senki sem tudja ezt megoldani. A Bácska-Dunamelléki Kht. tagja­ként részt veszünk a beruházás előkészítésében. Szeretnénk, ha ennek a szervezetnek az ér­tékeire, felhalmozott tudására támaszkodva, a lakosság teher­bíró képességét szem előtt tart­va tudnánk lépni ebben a kér­désben. Szintén jogos elvárás a kábeltelevíziós rendszer kiépítése. De nem szabad az elsőre leg­jobbnak tűnő ajánlatra rávetődni, alapos tájéko­zódás és mérlegelés után dönthetünk.- Április végén testvér-települési megállapodást írtak alá a szlovákiai Alsószelivél. Terveznek-e to­vábbi hasonló kapcsolatokat? KOVÁCS ANTAL 1958-ban született Kecskeméten. 1980-ban katonatisztként diplo­mázott Szentendrén, majd Marca­liban, Kecskeméten szolgált, 1996- tól rendőr Baján, 2002-től polgár- mester. Nős, két fiú apja. Hobbija a sport. Életkor szerinti MEGOSZLÁS (fő) 60 év fölött: 408 Forrás: polgármesteri hivatal- Alsószelivel egy tizenöt éve kezdődött ismer­kedés érett az évek folyamán hivatalos együtt­működéssé. Rendkívül fontosnak tartom, hogy kapcsolatokat tartsunk a határon túli magyarok­kal. Ez a tapasztalatszerzés miatt is előnyös lehet mindkét fél számára. Meglátjuk merre fejlődik kapcsolatunk az erdélyi Dicsőszentmártonnal. De nem tartom elképzelhetetlennek az együtt­működést németországi, horvátországi és szer­biai településekkel sem. Ilyen kapcsolatépítések­ben fontos szerepet játszhatnak művészeti cso­portjaink, így például a német nemzetiségi gyer­mek néptánccsoport, amelynek vezetője Németh László. Úgy gondolom, nyitottnak kell lennünk a világra.- Milyen elképzelések szerepelnek rövid távú terveik között?- Április végén költöztettük új helyére a pol­gármesteri hivatalt. így lehető­ség nyílt a korábbi hivatali épület egyéb hasznosítására. Oda költözik a könyvtár, sze­retnénk kialakítani két nemze­tiségi szobát, amelyek házi múzeumként mutatnák he a község történetét. Tervezzük továbbá a település központjá­nak díszburkolását. Arra vá­runk, hogy megjelenjenek ilyen jellegű munkákat támo­gató pályázatok. Persze a pá­lyázati lehetőség sokszor csalóka. Példaként em­líthetem a játszótér elképzelt felújítása kapcsán tapasztaltakat: a kiírásban kijelölték azokat a ke­reskedőket, akiktől beszerezhetők a támogatott játékok. Csakhogy náluk 3 miihó forintért adják azt, amit a környéken 800 ezerért is meg lehet venni. Ilyen hintára nincs szükség. ___________p 1 4 év: 287 A tanár Mayer Antal­tól a mai na­pig kérnek ta­nácsot egyko­ri diákjai, kol­légái. Nem csoda, hiszen 45 évet töltött a katedrán. - Somberekén 1956-ban kezdtem tanítóként, majd magyar-történelem szakot végeztem. Tanítottam Dávodon, Bátmonostoron, majd 1968-tól 2001-ig Csátalján. Tízévesen ha­tároztam el, hogy pedagógus le­szek. Úgy érzem, jól döntöttem. Nem is tudom, mi lett volna ve­lem, ha nem ezt a pályát válasz­tom. Alapelvem volt, amit nem mindenki fogadott el, hogy a gyereket szeretni kell. Szülőfa­lumban, Bezdánban két éve jár­tam legutóbb. Melyik falu a ha­zám? A Bácska. Nemzetiségileg színes, kevert világ, ahol az együtt élő emberek nem a szár­mazás alapján ítélik meg egy­mást. ■ A segítő Kubatov An- talné 1972 óta titkára a Vö­röskereszt he­lyi szervezeté­nek. - Két­száznegyven tagunk van, 40 aktíva dol­gozik önkén­tesként a különböző segélygyűj­tő vagy adományozó akciókban. Évről évre megrendezzük az idő­sek napját, a véradó ünnepséget, a tanév befejezése előtt a gyer­meknapot. Ezeken az eseménye­ken műsorral, étellel kedveske­dünk a meghívottaknak. Kará­csony előtt szeretetcsomagokat osztunk. Életmód klubunkba rendszeresen hívunk orvos elő­adókat, tanácsadást rendezünk. Ezekre 80-100 ember szokott összejönni. Szerencsére kevesen utasítják vissza kéréseinket. Az önkormányzat, a vállalkozók többsége velünk együtt vallja, hogy segíteni jó érzés. Rászoru- lók mindig vannak. __________p A karvezető Takács Má­tyás 1975-től vezeti a Szé­kely Népdal­kört. A 20 fős kórus három­szor arany mi­nősítést, 1992- ben pedig ní­vó-díjat ka­pott, évente 10-15 fellépésen áll közönség elé. - Először régi stí­lusú bukovinai székely népdalo­kat énekeltünk, később feldolgo­zásokat, majd kórusműveket is betanultunk. Ma már egyházi szertartásokra is meghívnak bennünket. Alsószeli kórusával 15 éves a kapcsolatunk, ez veze­tett testvér-települési szerződés­hez. Évente találkozunk a dicső- szentmártoni magyar kórussal is. A külhoni magyarok előtti, teltházas fellépéseink mindig emlékezetesek. Hagyomány nél­kül nincs jövője a nemzetnek, ezért továbbra is célunk, hogy szóljon a dal magyarul Erdély­ben, Felvidéken és itthon is. ■ A doktornő Dr. Komáromi Mónika 1996 óta háziorvos a faluban. Bel­gyógyászat, háziorvostan és üzemorvosi szakvizsgával rendelkezik. - Könnyű volt a beilleszkedés, kevesebb a stressz mint a kórházban. Az át­lagos napi betegforgalom 77 fő, ennek felét teszi ki a gondozás. Magas vérnyomásban 720, szív- betegségben 415 fő szenved, je­lenleg 74 személy tumoros. A halálokok között 50-60 százalék a szív- és érrendszeri, egyhar- mad a daganatos megbetegedés, az alkoholizmus évente 24 áldo­zatot követel. A rendelő a kötele­zőnél jobb felszereltségű, van 24 órás vérnyomás-ellenőrző, ko­leszterin mérő, hallásvizsgáló és légzésfunkció készülékünk is, az ágyhoz kötött, nehezen moz­gó betegeknek vérvétel miatt sem kell Bajára utazniuk. u A vállalkozó Gilián József 1992-ben ala­pította rész­vénytársaság­gá vállalkozá­sát. Ez a szőlő- termesztés és borászat mel­lett kibővült állattenyész­téssel, halászattal, vadászattal és kereskedelemmel. Az utóbbi években a társaság eredményét csaknem teljes egészében fej­lesztésekre fordította. - Sosem feledkezhetünk meg a szőlőter­melést meghonosító svábokról. A község a kadarkát ajánlotta fel EU hozományként, ami tisztel­gés az ősök előtt. A térség jövője szempontjából fontos, hogy az erdősítés felé lépjünk, mert a kedvezőtlen adottságú földekre nem jut majd támogatás. Ta­pasztalataim szerint nehezen nyitnak az emberek a turizmus felé, pedig a rokonsági kapcsola­tokat is kihasználva ez jelentheti a legnagyobb esélyt. _________p C sátalja A régészeti leletek szerint már az őskorban lakott település volt. Jelenleg rendezett utcájú, mérnöki tervezésű község. El­sődleges neve - okiratban 1251- ben említtetik - Tárnokmonos­tor volt, a királyi tárnokok lakó­helye, ahol a Haraszt nemzetség monostort emelt. A Csátalja név is kéttornyú templomból szár­maztatható. • Az 1543-as dézsmajegyzékben az érsek tulajdonaként szerepel, a török kiűzése utáni 1699-es Bács vármegyei összeírásban pusztaként megtalálható, hét gazda lakhelyeként. A Rákóczi- szabadságharc idején elpusz­tult. Az újratelepítést Gombos Gábor kamarai tiszttartó kezdte meg 1729-ben, ekkor érkezett a falu katolikus németajkú lakos­sága. így lett az első bácskai né­met település, mely 1763-ban már rendezett faluként van fel­tüntetve. • A falu lakosságát még 1900-ban - amikor 3491 volt a lélekszám - 95 százalékban németek lakták. Nagy emberveszteséget okozott a II. világháború és az 1947-es kitelepítés. Helyükre folyamato­san érkezett az új népesség: 300 bukovinai székely a Délvidék­ről, elsősorban Istensegítsről, magyarok Gyomáról, illetve a szlovák-magyar lakosságcsere következtében a Felvidékről. • Az általános iskola falán - szinte csoda folytán - megmaradt a ba­jai ifjú Éber Sándor freskója, mely Szent László királyt ábrá­zolja a történelmi Magyarország térképével. • Képviselő-testület: Kovács Antal (polgármester), Heipl János (al­polgármester), Csernák István, Dobokai Róbert Lászlóné Simon Dóra, Kerti Lászlóné, Komár Pál, Kubatov Antalné, Pusztai Káröly, Szanyiné Szabó Katalin, Takács Mátyás. Jegyző: Gallóné Pétiké Éva. • Német kisebbségi önkormány­zat: Röckl Éva (elnök), Németh László (alelnök), Heipl János, Müller Magdolna, Sántáné Uszléber Ildikó. ___________________________1 TEMPLOM. A község nagyon szép, római katolikus temploma 1745-ben épült, barokk stílus­ban. (1911-14 között megna­gyobbították és átalakították.) A temetőkápolna 1753-ban kelet­kezett. • ■

Next

/
Thumbnails
Contents