Petőfi Népe, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-30 / 125. szám

f PETŐFI NÉP E ALMANACH A KATOLIKUS TEMPLOM. A községben 1928-ban épült fel Krisz­tus Király dicsőítésére a római katolikus templom. A templom építé­sére Nagykéri Dr. Scitovszky Béla magyar királyi belügyminiszter ajánlott fel a vapvnnáhól ■ TELEHÁZ. A helyi közösségi élet egyik legfontosabb színterévé vált a teleház. A gyerekek is szívesen járnak oda különösen azokon a na- pokon, amikor ingyenesen játszhatnak a számítógépeken. _______■ N yolc évtizede önálló úton Kelebia 1924. december 16. óta önállóan írja történelmét. Az ősidők óta lakott település ak­kor vált önálló községgé, hiszen „Szabadka vi­rágoskertjét” az újonnan meghúzott határvo­nal elszakította az anyatelepüléstől. A község határában feltárt honfoglalás kori ezüst kin­cseket a bajai Türr-múzeumban őrzik. A ho­mokhátsági területen szőlőt, gyümölcsöt ter­melnek régóta, manapság fehér spárga ter­mesztésével is sokan foglalkoznak. A települé­sen érik be elsőként az országban a korai cse­resznye. A turisták kedvelt célállomása a köz­ség határában húzódó hatszáz hektáros terü­let - mely a Körös-éri Tájvédelmi Körzet része ahol szinte még érintetlen a természet. Nyolcadik éve Maczkó József irányítja a telepü­lést életét, akit arra kértünk összegezze, hogy milyen nagyobb változásokat hoztak az elmúlt évek a község életében.- A leglátványosabbak azok az infrastruktu­rális beruházások voltak, melyek révén sokat ja­vult a község komfortfokozata. Ilyen volt példá­ul a Tompával közösen megvalósított gázberu­házás, a vízhálózat bővítése, az új víztorony fel­építése. A több ütemben megvalósuló „vizes programunk” 2004-ben befejeződhet, melynek révén a külterületen élőkhöz is eljuthat a veze­tékes ivóvíz. Az úthálózatunkból egyelőre mint­egy másfél kilométeres szakasz megépítésére futotta, de kerékpárút készült a település Tom­pa, illetve a Szeged felőli oldalán is, amely biz­tonságosabbá tette a közlekedést. A TELEPÜLÉS LÉLEKSZÁMÁNAK ALAKULÁSA (év/fő) 3000 onnn r ! ! !_ zuuu 1000 CM 00 __ * 0 : o 3111 o co 00 o CO o co _ * '*■’* co 1998 1999 2000 2001 2002 Forrás: polgármesteri hivatal A község lakosságának egyharmada külterü­leten él, akiknek az ellátására komoly figyelmet fordítunk. 1996-ban Bács-Kiskun megyében el­sők között nálunk jött létre a falugondnoki szol­gálat. Az első évben még egy kisbusszal műkö­dött a szolgálat, de egy éven belül sikerrel pá­lyáztunk egy másik szállító járműre is, így most két falugondnok: Friebert Gábor és Békési Ká­roly látják el a külterületen élőket. Munkájukat példaértékűen végzik, nem véletlen, hogy Friebert Gábort választották a Duna-Tisza közi Falugondnokok Egyesülete elnökének és a mun­káját Pro Caritate-díjjal ismerték el. A gondno­kaink napi száz-száz kilométert tesznek meg a járműveikkel, s nekik köszönhetően jut el az ebéd a rászorulókhoz, ők hozzák-viszik a falu­gyűlésre, templomba a felnőtteket és szállítják a gyerekeket az iskolába. Éves szinten hatmillió forint körüli összeget költünk a szolgálatra, ami igen jelentős tétel a háromszázmilliós költségvetésünkben. Ná­MACZKÓ JÓZSEF 1964-ben született Bácsalmáson, tősgyökeres kelebiai családban. A kecskeméti Piarista Gimnázium­ban érettségizett 1982-ben. A keszthelyi agrártudományi egye­temen diplomázott 1990-ben. Az agrárszférában dolgozott, majd képesítés nélkü­li nevelő lett a Zala megyei Csapi községben (1991-92). A veszprémi börtönben fiatalok ne­velője (1993-95). A kelebiai képviselő-testület feloszlása után kiírt időközi választáson lett a te­lepülés polgármestere (1995), s azóta kétszer újraválasztották. Nős. ......................... .............................................i l ünk valóban működik a szociális háló, mely­nek részét képezi a harminc férőhelyes Szent Erzsébet Otthonház, amelynek a bővítését ter­vezzük.- Mire futotta még, illetve milyen terveik van­nak?- Az elmúlt két évben nyolcmillió forintot for­dítottunk a napközis konyha felújítására, más- félmillió forintot pedig az iskola vizesblokkjá­nak felújítására költöttünk. A munkák elvégzé­sét helybéli vállalkozók is segítették. Az óvoda földszintjének felújítására pályázati úton is re­mélünk támogatást. A bővítés mindenképpen szükséges, mert öt éven belül a gyereklétszám növekedése várható. Az egészségügyi intézmé­nyeinket, a fogorvosi rendelőt, az egészséghá­zat, az egyik orvosi rendelőt és a gyógyszertárat felújítottuk, s remélhetőleg évekig nem kell ko­molyabb összeget költeni hasonló munkákra. A jövőbeni terveink között szerepel az 53-as, illet­ve az 55-ös utak bevezető szakaszainak felújítá­sa, a Rákóczi és a Deák utcák aszfaltozása. A fa­luközpont rendezését is szeretnénk megkezde­ni, parkosítani, járdákat építeni, fákat ültetni. Új, fedett piaccsarnok kialakítása és a művelő­dési központ rendbetétele is fontos lenne. Vál­lalkozók segítségével szeretnénk belevágni egy sportcsarnok építésébe, de előbb felújíttatjuk a kézilabdapályát és új buszvárókat is tervezünk. A szennyvízberuházást Tompával közösen sze­retnénk megvalósítani. A temető felújítása is a tervek között szerepel. A bácsborista és a vasút- földi tanyasoron egy-egy tanyát vásárolunk meg, melyet közösségi házakká szeretnénk át­alakítani.- Mire lehetnek büszkék kelebiaiak?- A teleház az egyik olyan létesítmény amely­nek messze földön is jó híre van. A civilházat a Gyermekeinkért Alapítvány működteti, amely komoly anyagi támogatást kap ehhez a Kel- Felder Kft.-től. Büszkék lehetünk arra is, hogy 2000-ben elnyerte Kelebia a Biztonságos telepü­lés címet a belügyminisztertől. Ritka természeti adottságaink is sokakat vonzanak ide. Őrizzük a hagyományokat is és szeretnénk egy helytörté­neti gyűjteményt létrehozni. Évek óta megren­dezzük a Kelebiáról elszármazottak napját, de sokan jönnek haza a júniusi falunapokra és a Szent István-napi programokra is. 1994 óta, jól működő partnerkapcsolatot ápolunk az olaszor­szági Montecassiano-val. Kelebia 2004-ben ün­nepli önállóságának nyolcvanadik évfordulóját, melyet szeretnénk elődeinkhez méltóan meg- ünnepelni.________________________________■ Kelebia A kétoroszlános kelebiai címer­be beleszőtték a község történe­tét. A mellső mancsait ragado- zásra nyújtó, egyfarkú oroszlán Kelebia őstelepeseire, a kunokra utal. A másik címernegyedben egy kettős farkú arany oroszlán ágaskodik, mely az egykori ho­vatartozásra utalva, Szabadka címerét ismétli. A kereszt a tele­pülés lakóinak vallására utal, a hét lebegő aranycsillag pedig Kelebia hét területi egységét szimbolizálja. • Kelebia a bácskai löszhátságon fekszik, a szerbia-montenegrói határnál. A legközelebbi város a mintegy 20 kilométerre találha­tó egykori anyatelepülés, Sza­badka. Az 1. világháború béke­diktátum szakította el Kelebiát Szabadkától, amely önálló köz­séggé alakult. • A község nevének eredetéről két magyarázat ismert. Az első sze­rint az arrafelé tanyázó pásztor- népek voltak a „keresztelők”, akik sok kelepelő gólya láttán adták a területnek ezt a nevet. A másik néveredetmonda a török megszállás idejéből származik, mely szerint amikor a terület egy Keleb nevű aga birtoka volt. A XV. századi leírások már meg­említenek egy Kelebi nevű la­kott helyet, melyen át egy keres­kedelmi út vezetett. • A község határában ritka, védett növények találhatóak. A foko­zottan védett és veszélyeztetett egyhajúvirág, valamint a kora tavasszal virágzó tarka sáfrány is honos a védett területen. • A képviselő-testület: Dr. Bartha Istvánné, Galgóczi Attila alpol­gármester, Gardel Miklós, Házi Irén, Juhász György, Maczkó Jó­zsef polgármester, Péter-Szabó Attila, Szádeczki Imréné, Szűcs Mátyás, Varga Lajos, Varga László, Varga Sándor. Jegyző: Oltyánné Kozla Erika. A teleház vezető Temesvári Lászlóné, az indulása óta irányítja a Ke­lebiai Telehá- zat. - A szege­di középisko­lás évek után, a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem Főiskolai Karának marketing szakán vé­geztem. Időközben férjhez men­tem és két fiunk megszületése után, a teleház lett a második munkahelyem. A Gyermekein­kért Alapítvány által működte­tett szolgáltatóház négy éve sok­sok társadalmi munkával, orszá­gosan az elsők között jött létre. A jól működő teleházak közé tartozunk, 23 állomásos számí­tógépparkunk azonban cserére szorulna. Helyet adunk az álta­lános iskolai informatika órák­nak, a felnőtteknek indított akk­reditált számítógépes képzése­ken már több mint százharmin­cán vettek részt. A házban mű­ködik a Gyermekjóléti Szolgá­lat, a falugazdász és igyekszünk a helyi civil szervezetek kiszol­gáló központja lenni. A vasutas Tóth Gábor tősgyökeres kelebiai csa­ládból szár­mazik, s a szegedi diák­évek után tért vissza a szülő­falujába. 1967 karácso­nyakor születtem Kelebián, ahol szinte nincs olyan család, mely­nek ne lenne kötődése a vasút­hoz, a határőrséghez vagy a vámhoz. Az édesapám is határ­őr volt, egy időben ő volt itt a pa­rancsnok. Első generációs vas­utas vagyok, habár korábban tettem néhány kitérőt például a könyves szakmában, de voltam hitelügyintéző is. Egy kisebb megszakítással, 1988 óta dolgo­zom a vasútnál, amely a telepü­lés legnagyobb munkaadói közé tartozik. A feleségem is vasutas - neki az édesapja is vasutas volt -, ő vámkezelőként dolgozik itt, én pedig szállítmányozási elő­adó vagyok az árufuvarozási fő­nökségen. A vasút sokaknak biztosít megélhetést, nem cso­da, hogy megbecsülik itt a vas­utasokat. A határőr Knorné Papp Judit határőr főhadnagy még csak két éve él Kele­bián, ahová a megye- székhelyről került a férjé­vel együtt. - Kecskeméti származású va­gyok, s a főiskola elvégzése után nyolc évig a rendőrségen dolgoztam. 2001 őszén költöz­tünk ide a férjemmel, aki szin­tén határőr. Megtetszett ez a pálya, s jelenleg a határforgalmi kirendeltség vezető-helyettese vagyok. A nagyvárosi nyüzs­géshez képest eleinte szokatlan volt a „falusi lét”, de nagyon ba­rátságosak az itteni emberek, így hamar sikerült beilleszked­nünk. A településen nagy be­csülete van a mundérnak. Érző­dik, hogy a kelebiaiaknak biz­tonságérzetet ad a határőrök je­lenléte. Megkedveltem ezt a községet, amely nemcsak szol­gálati hely lesz a számomra, ugyanis úgy döntöttünk a fér­jemmel, hogy a jövőnket is eh­hez a faluhoz fogjuk kötni. Új épületben a határőrök Az európai uniós normák szerint épült fel a Kiskunhalasi Határőr-igazgatóság kelebiai határőrizeti kirendeltsége. A mintegy 220 millió forintba kerülő épület avatóját 2002. november 8-án tartották. A határőrizeti kirendeltség új épületében a kor elvárásainak megfelelő munkakörülmények között végezhetik munkájukat a határőrzők. Az új létesítmény avatásán Béndek József vezérőrnagy, a Határőrség országos parancsnoka is jelen volt, ______________________________________________________________________________________________________■ H atár közeli látnivalók A Darvas- és a boristai-erdők & természetjáró és lovas turistái kedvelt kirándulóhelyei. Az er­dők mellett találhatóak a halasta­vak, ahol csónakázásra alkalmas részek is vannak. A községben a római katolikus templom és az előtte álló kőkereszt, az őskeresz­tény apostoli egyház imaháza, valamint az Ady utcai vasutas emlékház megtekintése ajánlott. ___________________________I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents