Petőfi Népe, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-29 / 124. szám
Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, hetente megjelenő összeállítása Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt Ha Kalocsa, akkor paprika! Kalocsa - Bátya A paprika nemes anyag. Egyedi ízvilágának köszönhetően a magyar konyha egyik legnagyobb értékeként vált ismertté világszerte. Nevezik a Kárpát-medence kincsének, rubinjának, mely rangot ad az ételnek, tisztet a nemzetnek. Mostanság egyre többször vetődik fel a kérdés, vajon milyen jövője van a legmagya- rabb növényként számon tartott paprikának... A paprika jövője iránti felelősség- érzet vezérelte a kalocsai és környékbeli termelőket, amikor idén március 1-én a Kalocsai Fűszer- paprika Rt. kezdeményezésére megalakították a termékértékesítő szövetkezetei (TESZ). A jelenleg mintegy százharminc tagot számláló szövetkezet célul tűzte ki, hogy a mezőgazdasági kistermelők számára - fűszerpaprika és más konzervzöldség-alapanyagot termelő partnereknek - kedvezőbb pozíciót teremtsen az olyan támogatási formák elnyeréséhez, melyre a gazdáknak egyénileg nem lenne esélyük. A TÉSZ-tagok például a fűszerpaprika esetében kilógrammonként 2,50 forint plusz támogatásban részesülnek, a kívülállóknak ezzel szemben csak az alaptámogatás jár. A Kalocsa Környéki Fűszerpaprika és Zöldség Termelői Értékesítő Szervezet (jogi formáját tekintve szövetkezet) biztosítja a Kalocsai Fű- szerpaprika Rt. nyersanyag ellátását, bázisát. „A felvetés kedvező fogadtatásra talált a gazdák körében, hiszen belátták, hogy ez a jövő útja. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a mezőgazdaság nyersanyagtermelő gazdaságai csak akkor vehetnek igénybe különféle támogatásokat, ha közös szervezetbe tömörülnek” - véli dr. Lakatos Lajos, a Kalocsai Fű- szerpaprika Rt. vezérigazgatója. Az alakuló ülésre az agrárszabályozásról szóló FVM-rendelet megjelenése után, március 1-én került sor. A belépéskor fizetendő részjegy árát 40.000 forintban állapították meg. Deák István, a bátyai Piros Arany Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke szerint „ez az a forma, amelynek alapján a termelő képes lesz megfelelő színvonalú támogatáshoz jutni”. Egyedül nem megy... A dusnoki székhelyű Vajas- Agrogép Kft. növényvédő szakmérnöke, Kiss Attila sokkal bizakodóbb. Jó ötletnek tartom a szövetkezeti keretet, hiszen egyértelmű: együtt több esélyünk van. Ugyanakkor az a véleményem, hogy az állam részéről is elkelne a segítség. Mi megteszünk minden tőlünk telhetőt, de senki se várja el tőlünk, hogy a saját hajunknál fogva húzzuk ki magunkat a gijdörből.” A jelen: gondok és problémák A kalocsai régió kiugróan jelentős, gazdaságilag meghatározó növénye jelenleg mintegy tízezer családnak, összesen ötven-hat- vanezer embernek biztosít megélhetést. A fűszerpaprika az egyetlen olyan gazdasági növény hazánkban, melynek termesztése kizárólag magyar fajtákkal történik. Gondok persze bőven akadnak, hiszen az agrárágazat válsága hatványozottan jelentkezik a paprikatermelésben. Az évek óta tapasztalható vetésterület-csökkenés, a közvetlen exporttámogatás megszűnése mellett egyre égetőbb problémát jelent az alacsony világpiaci ár. Az értékesítési nehézségek egy része abból adódik, hogy az unió tagországainak piacain megjelent a lényegesen olcsóbb, ámde minőségileg kifogásolható brazil, dél-afrikai, izraeli paprika. Az európai termelőknek és feldolgozóknak dönteniük kellett: vagy olcsó(bba)n termelnek, vagy folytatják a küzdelmet, ám ebben az esetben veszteségeket lesznek kénytelenek elkönyvelni. Ezt elkerülendő, sokan inkább felhagynak a paprikatermesztéssel. A jövő: olcsó paprika? Úgy hírlik, 2004. május 1-től a hazai őstermelőknek számolniuk kell a lényegesen olcsóbb, minőségileg alacsonyabb kategóriát képviselő spanyol paprikával. Nagy a valószínűsége annak, hogy amennyiben nem sikerül visszaállítani a magyar paprika presztízsét, az EU-csatlakozás után a hazai piacot elárasztja az olcsó paprika. Néhány forgalmaVajon mi lesz a magyar paprika jövője az uniós csatlakozás után? zó már most sem riad vissza attól, hogy a kedvezőbb árfekvésű, importált őrleményt összekeverje a hazaival, és úgy kínálja eladásra. Sokan úgy vélik, mivel nincs igazi márkanév a hazai piacon, ezért a többség inkább tájegység szerint (kalocsai, szegedi) vásárol. Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy amennyiben nálunk is a spanyolországihoz hasonló folyamat játszódik le - ott az Európai Unió belépése után egyhar- madára csökkent a fűszerpaprika- termelés -, ez társadalmi problémát fog gerjeszteni. Főleg azokon a településeken, ahol az emberek jövedelme a fűszerpaprika-ágazatból származik. MIKLÓS IMRE eladni, vagy újratelepíteni? Kivágni, Szőlőtermesztés Az Európai Unió 93 ezer hektárnyi szőlőterületet ismer el kvótás területként. Ennek újratelepítésére, esetleg a kivágására adhat támogatást. De csak azután, miután beléptünk a közösségbe. Felértékelődnek 2004. május 1- je után a hazai szőlőültetvények. Még akkor is, ha az Alföldön az elmúlt két télen kifagyott a szőlők egy része, s az ültetvények jövedelmezőképessége csökkent. Az uniós csatlakozási tárgyalások során, mintegy 93 ezer hektárnyi szőlőterületet sikerült elismertetni kvótás területi egységként Brüsszellel. A szőlőbirtokok értékét növeli, hogy elvileg a kivágásra a magyar termelő is kaphat támogatást. Az uniós nagy bortermelő államokban ezt támogatják, ugyanakkor a megszüntetett ültetvénnyel csökken a nemzeti szőlőkultúra kvótás területe is. Kérdésünkre válaszolva Horváth Csaba a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a főtitkár- helyettese elmondta: a közösség országaiban az a gyakorlat, hogy minimum 1450 (kb. 362 ezer Ft), maximum 12 ezer eurót (kb. 3 millió Ft) kaphat az a tulajdonos, aki véglegesen kivágja ingatlanán a szőlőt. A fentebb említett összegek folyósítási mértéke több dologtól függ, így például attól, hogy egy hektárnyi termésből milyen mennyiségű bort készítenek. A kivágási támogatás esetén a minimum 20, maximum 130 hektós átlagmennyiséget vesznek figyelembe a tagállamokban. Idehaza még nem világos, hogy a kivágásáért mekkora összeg ütné a gazda markát. Horváth Csaba úgy véli: az volna a nemzeti érdek, hogy az újratelepítési jog átruházásáért többet kapjon a szőlőtermesztéssel felhagyó család, mint a kivágásért. Információink szerint évente csak 1500 hektár újratelepítéséhez nyújt támogatást a közösség, hektáronként kb. 7000 euróval. Azaz 60 év kell ahhoz, hogy az egész szőlőkultúrát új vagy keresettebb fajtákkal kiválthassuk. A főtitkárhelyettes szerint az volna az ágazat érdeke, hogy az állam legalább ugyanekkora - de inkább nagyobb - terület újratelepítését segítse elő. _____ BARTA ZSOLT Me gkérdeztük olvasóinkat Drágulnak-e az ingatlanok a csatlakozás után? Füredi János, Ágasegyháza: Szinte biztosra vehető, hogy az ingatlanok ára emelkedni fog, miután belépünk az unióba. Már az elmúlt években is tapasztalhattuk, hogy a panellakások és a családi házak ára egyaránt felértékelődött. Elsősorban a fővárosban, a nagyvárosokban, de a kisebb településeken is érzékelhető volt. Kecskeméten néhány éve még egy egyszobás panel 2,5-3 millió forintért kelt el, ma pedig akár 5 milliót is elkérnek érte. Arra viszont kíváncsi leszek, hogy a csatlakozás után a tanyák ára hogyan változik. Úgy vélem, hogy 2004-től még több uniós tagországban élő ismeri fel a magyar tanyák előnyeit. Gera F. Ti- borné, Bácsalmás: - A jelenlegi állapot szerint a környék el fog lehetetlenülni. Az itteni ingatlanárak már most is annyira nyomottak, hogy szinte tizedébe kerülnek, mint más, fejlettebb térségben. Az ingatlanforgalmazás szerintem most itt abból áll, hogy az emberek megpróbálják eladni a házukat, hogy más környékre költözzenek. A fiatalok ha tehetik elmennek innét, így aztán stagnál az ingatlanpiac.. Véleményem szerint ebben a régióban valami nagyon nagy dolognak kell történnie ahhoz, hogy az uniós csatlakozás után felemelkedjenek az ingatlanárak. Rácz Sándor, Kiskunmajsa: Véleményem szerint az ingatlanárak várhatóan emelkedni fognak az uniós csatlakozás után, de vélhetően nem lesz ugrásszerű a növekedés. A helyzet ezen a területen is bizonytalan. Még az ingatlanértékesítéssel foglalkozók sem sejtik, hogy mit hozhat a jövő. Sokan a spanyol példát emlegetik. A tagországok közül Spanyolországban volt emlékezetes „ingatlanbum” a csatlakozásuk idején, de az árak hamarosan ott is visszaálltak korrekt szintre. A lakóhelyemen és környékén inkább a belterületi ingatlanok iránt van kereslet. A lakás- vásárlások és a -cserék a legjellemzőbbek. Egyed Izsák Margit, Bács- borsód: - Várható, hogy fokozatosan egyre több pénzt kérnek majd el a vidéki házakért, lakásokért is. A nyugatról hazavándorló, vagy elvándorló idős és középkorú embereket az olcsóbb élet vonzza majd ide. Ugyanakkor déli határaink mentén meg fognak jelenni azok a szerencsevadászok, a kívül rekedt vállalkozó szellemű emberek, akik az uniós lehetőségeket, a kényelmet, a magasabb életszínvonalat keresik. Mindez növeli majd az ingatlanárakat. Határainkon belül is ott tartunk, hogy az életszínvonal már nincs összefüggésben a gazdasági háttérrel. A Külügyminisztérium támogatásával minden héten egyoldalas összeállítást készítünk az uniós csatlakozás kérdéseiről. Ha észrevételük, véleményük, kérdésük van úgy azt jelezzék levélben (Petőfi Népe szerkesztősége, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/a), faxon (76/481-434), e-mailen (bartaz@axéls.hu) vagy telefonon (76/518-286). Összeállításunkban megpróbálunk az Önök kérdéseire válaszolni. Hétköznapi Európa Ki utál kicsodát? Némelyik ember tévedhetetlennek hiszi magát. Ilyen voltam én is, hála Istennek a feleségem ügyesen leszoktatott róla. Az előítéletek alapja a saját tévedhetetlenségünkbe vetett hit, plusz valami közösséghez tartozás, ahol ugyanazt kell mondani, mint a többi. Kevés rosszindulat is kell, de nem sok. Ennek nyomán az európai népek föl vannak osztva hülyékre és még hülyébbekre. Az attól függ persze, hogy mély fókuszból vizsgáljuk a népeket. Nem mindegy, hogy a francia, az angol, a német, a magyar, lengyel, vagy a szlovák mondja ki a saját igazságát a többiek- ről. Gondolhatják persze, hogy milyen igazságot és kiről! A nyolcvanas évek végén valami isteni szerencse folytán kijutottam Londonba. Lajosmi- zsei gyerek vagyok, így hát, mit mondjak, eléggé elcsodálkoztam. Vettem ott egy helybeli, eredeti, brit humoros magazint a Punch-ot, s meglepődve látom, viccversenyt rendeztek arról, hogy melyik vicc csinál nagyobb hülyét a franciákból. A nyertes száz fontot kapott. Szerintem meg is érdemelte, pedig nagy pénz volt az. Most ideírom a győztes viccet:- Miért vannak fasorok Franciaországban az utak mellett?- Hogy a németek árnyékban menetelhessenek. Mindez a második világháború után negyven évvel! Na tessék. Ugye, hogy nem is vagyunk olyan kint Európából, ha a szomszédainkat akarjuk nevetségessé tenni? Direkt odaillünk mi is. Nem is kell elmagyarázni, hogy miért, a szőröstalpúakról, meg a tótokról gyakorta hallani humoros megjegyzéseket. Hogy a magyarokról mit mondanak ezek a népek az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig, azt ugyanígy nem érdemes idézni, mert a rovásunkra született viccekből is van bőven. Csak azt nem mi találtuk ki. Egyébként jól elvagyunk így mi európaiak. (Legalábbis mostanában). Én is mindig azt az embert szoktam ugratni, aki közel áll hozzám. Például az angolok a franciákon kívül saját magukat is. Egy angol törvényszéki bíró írja saját parlamentjéről: „Az alsóház imádkozással kezdi munkáját. A lelkész végigtekint a vegyes intelligenciaszintű összegyűl- teken és elmond egy imát az országért.” -hámoriBrüsszeli milüárdok a gazdasági felzárkóztatásra Az ország gazdasági fejlettsége nem éri el az uniós átlagszint háromnegyedét. Ezért a közösség a belépést követő három évben 1000-1200 milliárd forintnyi támogatást nyújt hazánknak. Ahhoz, hogy ezt a hatalmas összeget lehívhassuk, egy gazdasági stratégiai tervet kellett készítenünk. Ennek a neve: Nemzeti Fejlesztési Terv. A Nemzeti Fejlesztési Terv európai uniós csatlakozásunk egyik legfontosabb dokumentuma. Az interneten a http:// www.nfh.hu/ néven található meg. 2004-2006 között az EU kb. 1200 milliárd forintnyi támogatást nyújt az országnak, a források megszerzésének előfeltétele a Nemzeti Fejlesztési Terv (NTF) kidolgozása volt. A Brüsszelből érkező támogatás egy része strukturális és kohéziós alapokból érkezik. Elvileg 2,8 milliárd eurót (680 milliárd forintot) hívhatunk le a terveink megvalósítására. Emellett az agrárszektor is 1,5 milliárd eurót (360 milliárd forintot) kaphat. A fennmaradó összeg egyéb közösségi politikák támogatását, a költségvetési kompenzációt és a schengeni határvédelem kiépítését szolgálja. Az NFT célja a kiegyensúlyozott fejlődés, az egészséges és képzett társadalom, a gazdaság versenyképességének a növelése. E célok megvalósítását öt operatív program segíti. a/ A humánerőforrás operatív program növelni kívánja a foglalkoztatási szintet, a megfelelő képzettség révén javítja a munkaerő versenyképességét. b/ A gazdasági versenyképesség operatív program célja a gazdaság magas, az EU átlagát meghaladó növekedési ütemének fenntartása, a termelékenység növelése. c/ A környezetvédelem és infrastruktúra operatív program, a képzett és szolidáris társadalom kialakítását, a gazdasági versenyképesség növelését és a környezetminőség javítását, a fenntartható erőforrás-gazdálkodást egyaránt szolgálja. d/ Az agrár- és vidékfejlesztési operatív program a mezőgazdasági versenyképesség javítását, az esélyegyenlőség megteremtését, a vidéki foglalkoztatás és alternatív jövedelemszerzés ösztönzését, a vidék népességmegtartó erejének javítása segíti elő. f/ A regionális operatív program felelős az ország hét régiójának egyenrangú fejlődéséért, a különbségek megszüntetéséért. REGIONÁLIS POLITIKA (Egy lőre litó GDP a magyar régiókban, 2000) Régió Az országos Az Európai átlag Unió 25 százalékában tagállamának százalékában Közép-Magyarország 155 83 Közép-Dunántúl 101 r . 55 Nyugat-Dunántúl 114 fe ÉL 62 Dél-Dunántúl 74 § 41 Észak-Magyarország 64 Q 1 36 Észak-Alföld 63 rP G 35 Dél-Alföld 71 ? 40 Magyarország 100 55 Forrás: KSH •
