Petőfi Népe, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-12 / 109. szám
PETŐFI NÉP E ALMANAC H A község a déli határ közelében, Bácsalmástól 8 kilométer távolságra fekszik. Autóbusszal a Bácsalmás és Csikéria közötti útról közelíthető meg. Talaja részben homokos, szőlőművelésre alkalmas. A kötöttebb területek szántóföldi növénytermesztésre alkalmasak. • Bácsszőlőst 1951-ben szervezték önálló tanyás községgé a bácsalmási szőlők - Dobakanagy- járás, Kunbajapuszta, Ószőlők és Teleki szőlők - határrészeiből. Az alakuló tanácsülés 1952. január 3-án volt. Első tanácselnöke Dankó Sándor volt. • A határrész a XVIII. század végétől vált lakottá, amikor Mária Terézia a svábokat betelepítette. A felparcellázott homokos területeken meghonosították az alföldi szőlőfajtákat és állandó lakhelyű tanyákat építettek. A területen áthaladt az 1885-ben épült baja-szabadkai vasútvonal és a Bácsalmást Szabadkával összekötő makadámút. • i A második világháború és a német lakosság kitelepítése jóvátehetetlen pusztulást okozott ennek a területnek, ugyanis a tanyás szőlőskertek, ültetvények nagy része a németek helyére érkezett, hozzá nem értő telepesekhez került. A község napközi otthonos óvodát, könyvtárat és - alkalomszerű nyitva tartással - művelődési házat működtet. Az iskolát 1993- ban pályázati támogatások révén felújították, az intézmény számítógépekkel és egyéb korszerű audiovizuális eszközökkel felszerelt. Mindezek ellenére a felső tagozatot 1998-ban, az alsót pedig 1999-ben gyerekhiány miatt meg kellett szüntetni. A képviselő-testület: Mondovits Mihály polgármester, Kiss Mihályné alpolgármester, Korpo- novics Imréné, Mózer György- né, Dohány József, Orosz Csaba. Körjegyző: Horváth Ferenc. SZENT ISTVÁN-SZOBOR. A falu központjában áll Erdősi Csaba fafaragóművész alkotása, mely tisztelgés az államalapító és az áldozatosan dolgozó bács- szőlősiek előtt. ■ REMÉNYSÉGEK CSAPATA. Nyolc óvodá6 jelenti a jövő nemzedékét. A jól felszerelt, otthonos intézményben a gyerekek családias légkörben fejlődnek. Az ovisok - Hasznos Anna, Magyar Richárd, Szűcs Szonja Bíborka, Pukovics Bálint, Haszonits Soma, Tóth Xavér, Horváth Mercédesz és Molnár Zsombor - azt kérték, hogy óvó nénijük, Piukovicsné Szűcs Ildikó és Boruzs Erzsébet dadus se maradjon le e képről. ■ Kis faluban, nagy családban Mondovits Mihály a rendszerváltás óta polgármester. Mint mondja, nem könnyű feladat egy csökkenő lélekszámú kistelepülésen vezetőként tevékenykedni. Az előző ciklusban az iskolát is be kellett zárni.- Nagy utat tett meg a falu, 1990-ben szinte még utak sem voltak. A bekötőúton bejött a busz, és pár száz méterre már csak dűlők voltak. Egy szál kövesútja volt Bácsszőlősnek, járda még ennyi sem. A falu képe a legnagyobb jóindulattal sem volt szépnek mondható - idézi fel Mondovits Mihály. - Ha visszagondolok, úgy nézett ki a környezetünk, mintha egy tanyaközpont lennénk. Ehhez képest mára a falu központjában gyönyörű teret építettünk, melyet egy szobor is díszít.- Milyen a kassza helyzete?- A pénz már akkor sem volt elég, azóta sem. Szinte csak a mindennapos kiadásainkra futotta. De kevés pénzből is megvalósítunk olyan dolgokat, ami utána az egész falu hasznára válik. Az útépítéshez, a járdákhoz, de még a gázbevezetéshez is csak az anyagokat vettük meg, hihetetlen összefogással teremtettünk meg mindent. A kis településnek az az előnye, hogy nagy az összeA NÉPESSÉG LAKÓHELY SZERINTI MEGOSZLÁSA (2001) tartozás érzése. Ha csak az összefogáson múlna a falu léte, sosem fájna a fejünk.- Ma a falu komfortosabb, mint egy évtizede.- Eleinte volt egy hidroglóbusz meg az elektromos hálózat. Ez volt a természetes falusi komfort: víz, villany. Utána jött a telefonhálózat bővítése, majd a tartályos, később pedig a vezetékes MONDOVITS MIHÁLY uMél. 1 1941-ben született Bácsalmásf|tv ill Bácsszőlősön. 1983-ban diplomázott az Eötvös József Tanítóképző Főiskolán. 1987-ig a mélykúti tsz-ben könyvelő, ezt követően ii pedagógus. 1990 óta polgármestér. Nős, egy gyermek édesapja. gáz. A nyolcvan háztartásból hatvankettő beköttette a gázt. Elkezdtük a közterületek rendezését, most rózsa nyílik az utcákon, a főtéren pedig szépen cseperednek a futórózsák. Az is fontos, hogy az embereket rá tudtuk szoktatni a szemétgyűjtésre. Úgy tartom, a rend mindig rendet szül. A szép környezet azonban nem elég a boldogsághoz. Az előző ciklusban - még ma is belesajdul a szívem - be kellett zárni az iskolát. Alig maradt tizenpár gyerekünk: egy gyerek taníttatása több mint félmillió forintot emésztett fel. A szűkös költségvetés ezt már nem bírta el. Az utolsó pillanatig húztuk a döntést, de amikor eljött az ideje, egyhangúlag arra szavaztunk, hogy jobb lesz a gyerekeknek is és a falunak is, ha megszüntetjük az iskolát. Ez akkorra már túlhaladt az érzelmi kérdésen, az anyagi lehetőségeink diktáltak. Azóta hozzuk az ovisoknak az ebédet és visszük az iskolásokat. így olcsóbb, de nem tudni, hogy jobb-e. Az ovisainkat és az óvodánkat nagyon óvjuk, a fenntartást valahogy kiszorítjuk.- Hogyan tervezik a jövőt?- Tervezni bár lehet, de nagyon nehéz. Szeretnénk a kultúrházat ismét megnyitni, de előtte rendbe kell hozni. Nemrég az orvosi rendelőt újítottuk fel, az idős lakosság nagyon örül neki. Pályázatot adtunk be a hivatal akadálymentesítésére, ami 5 millió forintot vesz el a költségvetésből. A forráshiányunk mintegy 6 millió forint. Jelentős állami segítségnyújtásra lenne szükségünk, ami nem a tengődésre, hanem a méltó, aktív életre és a megöregedésre elég. Akkor már biztosak lehetnénk Bácsszőlős jövőjében. A körjegyző A klubalapító A bádogosmester Horváth Ferenc 1999 óta körjegyző Bácsszőlősön és Csikérián. Mint mondja, a problémák, gondok minden kistelepülésen hasonlók, de a megoldások különböznek egymástól. Bácsszőlősön a legnagyobb gondot a munkanélküliség jelenti, aminek megoldása meghaladja a jegyzői hatáskört. Vannak olyan családok, amelyek szinte csak segélyből élnek, az iskoláztatás és egyéb gondok megoldását a jegyzőtől várják. Olykor jogerős bírósági végzés kézhezvétele után kérdezik tőle, hogy mit lehet tenni. Jegyzőként óriási toleranciára van szükség, hogy azonosulni lehessen a problémákkal és a szerencsétlenül járt emberekkel. Öröm számára, hogy mindkét településen helyben tudja átlátni a problémákat is. _____________■ Kiss Mihályné idén januárban úgy döntött: belevág a helyi nyugdíjasklub megszervezésébe. Tavaly ősszel ugyanis otthont adtak egy nagyszabású nyugdíjastalálkozónak. A mulatság annyira jól sikerült, hogy kedvet kaptak egy saját klub megszervezéséhez. Mint elmondta, jó lenne ezen belül egy énekkart is felállítani, de nem tudják, hogy kik azok, akik jó hanggal rendelkeznek, s énektanárt is kellene keríteni. Kissné nagyon szereti a nyugdíjasklubban való foglalatosságot, már 64 tagot beszervezett, s nem is ment nehezen. - Emberekkel foglalkozni rendkívül hálás feladat, s én nagyon szeretem ezt csinálni. Tervezzük, hogy meglátogatunk különféle közeli fürdőhelyeket. Egyelőre havonta találkozunk a klubban. ■ Harton István bádogosmester nagyon szereti szakmáját, amit 1969 óta gyakorol. - Másodállásban vízműkezelőként dolgozom. Kisiparosként 1984 óta működöm. Nem fényesen, de megélek a szakmámból, tisztességes munkával pénzt tudok keresni a családom számára. Falun az emberek idősek, ezért a pénzük is kevesebb, a nyugdíjból csak javítgatásokra futja. Ezt ugyanolyan szívesen csinálom, mint a nagyobb építkezéseket. A faluban utoljára a ’80-as években épült új ház. Ezért túlnyomórészt vidéken dolgozom, közületeknek és magánszemélyeknek egyaránt. A bádogosság a hobbim is. Szeretem, mert az anyag a kezeim között formálódik. Nincs két egyforma ház, ezért két egyforma bádogozás sem. _____________■ C sökkenő lélekszám Fél évszázad alatt lakónépességének több mint nyolctizedét veszítette el a község. A folyamat gyakorlatilag a község alapítása óta megfigyelhető. Az egykori, 3000 főt meghaladó létszám ma épphogy meghaladja a négyszázat. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 54 százaléka él a település központjától 2-5 kilométerre lévő külterületi részeken. Akkor 441 főt számláltak a községben, ez 2002-re 414-re csökkent. Az utóbbi nyolc esztendőben csupán háromszor fordult elő, hogy Bácsszőlősön több gyerek jött a világra, mint ahányan távoztak az élők sorából. Tavaly öt újszülött érkezett a faluba, és négyen hunytak el. Ezt megelőzően 1997-ben és 1998-ban ‘haladta meg a születések száma a halálozásokét: mindkét évben négykettő volt az arány. A legkedvezőtlenebb mutatóval 1995 rendelkezik, amikor három születést és tizenkét elhalálozást jegyeztek fel. Hasonló tendenciát mutatnak az 1999-es és a 2001-es adatok: ekkor évente három újszülöttet és tizenegy elhalálozást anyakönyveztek. Ettől alig tér el a 2000. évi adat, amely szerint három születés és hat haláleset került be a falu történetébe. Jelképek a címerben A község címere pajzs alakú, egy- utal. A pajzs kétharmad része sö- harmad-kétharmad részben ősz- tétzöld színű, a remény és a bízatott. A pajzsfő óarany színe a te- kodás jelképe. A két fürt szőlő a lepülés talajára, a homokra utal. település nevére, egyben fő ter- Az ezüst színű, páncélozott kar a mékére utal. A pajzs csücskében Bácsalmáshoz való tartozást fe- az arany színű, körbe sugárzó jezi ki. A három búzakalász a nap az éltető erőt, az itt élők aka- település növénytermesztésére raterejét szimbolizálja. ________■ O LTÁR. Az 1939-ben felszentelt templom védőszentje Szent Orbán. A szőlőfürtös oltárképet Prokop Péter festőművész festette 1955-ben. A templom enteriőrje gondozott, nyugalmat árasztó és a hívők munkáját dicséri._______________________________________________■ A pedagógus Mondovits Mihályné negyven évet tudhat maga mögött a pedagógusi pályán. A katedra azonban nem volt mindig örömteli, hiszen átélte az iskola bezárását. Remek tantestületet tudhatott igazgatóként is maga mellett, s a gyerekek emlékek tömkelegét adták mindenki Éva nénijének. Az összevont osztályban a gyerekek a hátrányok mellett megtanultak önállóan is dolgozni, a figyelmük egy időben a magnós oktatásra irányult. Az egykori igazgatónő jó szívvel emlékezik vissza tanítványaira. Jellemvonásaikat pedig nemegyszer felfedezte tanítványai gyermekeiben is. - Észre lehet venni az öröklődést a gyerekeken, főként, ha mindkét korosztályt tanítottuk. Tanítványként mégis csodásak voltak ők, csibészek és eminensek. ■ A képviselő Orosz Csaba a szavazatok alapján harmadikként került be a testületbe. A képviselőség nem pénzkérdés, mert havonta alig több mint ötezer forint a tiszteletdíj. A választások előtt többen noszogatták, mondván: annyira talpraesett, hogy érdemes lenne a képviselői munkára. - Minden témához akad valami ötletem, véleményem, hátha segítséggel vagyok a döntések meghozatalában. Szeretek képviselősködni, az emberek is megszólítanak, s mondják, hogy ezt vagy azt tolmácsoljam már a testület felé. Legutóbb az önkormányzat épületének akadálymentesítéséről döntöttünk, amit magam is maximálisan támogattam. A legfőbb gondot, a munkanélküliség problémáját azonban még közösen sem tud- juk magunk megoldani.
