Petőfi Népe, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-10 / 108. szám

IV. oldal - Petőfi Népe NÉPE PETŐFI 2003. Május 10., szombat ii!iM A bizalom kötelez A Paksi Atomerőmű Részvénytársaságnál a hét végén befejezi munkáját az a bi­zottság, amelynek feladata a fűtőanyag tisztítása során bekövetkezett súlyos üzemzavar kivizsgálása volt. A bizottság jelentését átadjuk az illetékes magyar hatóságnak, az Országos Atomenergia Hivatalnak. Biztosak vagyunk abban, hogy a jelentés tanulságait a sajtó is közreadja, azonban nekünk is feladatunk a ma­gyar közvélemény tájékoztatása, és kötelességünk elnézést kérni a történtekért. A paksi atomerőmű két évtizede megbízhatóan szolgálja a magyar áramellá­tást, az ország villamos energia szükségletének 40%-át adja. Hatékony, minden más megoldásnál olcsóbb terrrtelésével egyben lehetővé teszi, hogy az áram fo­gyasztói ára viszonylagosan alacsony maradjon. Az elmúlt húsz évben büszkék voltunk arra, hogy nem csak hatékonyan, hanem biztonságosan is termeltünk, s ezzel - az országos közvélemény-kutatások tanulsága szerint - elnyertük az ál­lampolgárok mintegy kétharmadának bizalmát. Pontosan emiatt tartjuk szüksé­gesnek, hogy az alapos vizsgálatról a lehető legrészletesebben, ugyanakkor kö­zérthetően szóljunk minden olvasóhoz. A belső vizsgálat lezárása jó alkalom arra, hogy az üzemzavarral kapcsolatos információkat, következtetéseket, intézkedéseket összefoglaljuk, és kiigazítsunk néhány téves hírt, hamis vagy pontatlan állítást. Az eseményről valóságos hír- dömping árasztotta el a közvéleményt, az elmúlt hetekben több mint 1000 tudó­sítás jelent meg az írott és az elektronikus sajtóban. Az információk tömegében nehéz eligazodni, ezért a közvélemény elé tárjuk a szakembereink által megálla­pított tényeket. Az erőmű egyéb közleményei, tájékoztató anyagai internetes hon­lapunkon olvashatók ( www.atomeromu.hu ). Hétfőn ugyanitt megjelentetjük a belső vizsgálati jelentés alapján készült tájékoztatót is. Mi történt az április 10-éről 11-éré virradó éjszaka? Az elmúlt hetekben szinte minden hírben szerepelt a reaktor, illetve a blokk kife­jezés. A reaktor olyan berendezés, amelyben nagy mennyiségű hasadóanyag fel- használásával szabályozott láncreakciót valósítunk meg. A maghasadás során felszabaduló energia hő formájában jelentkezik, amivel nagynyomású gőzt állí­tunk elő. Ez a gőz forgatja az erőmű áramtermelő gépeit. Az atomerőműnek te­hát - némileg egyszerűsített megfogalmazással - van egy nukleáris része, meg egy erre ráépült, hagyományos áramtermelő turbina része. Az erőműnek a hírek­ben mostanában gyakran szereplő 2. blokkját már két héttel korábban leállítot­tuk a szokásos éves nagykarbantartás elvégzésére. Ennek során az atomreak­torból, amelyben működés közben 42 tonna urántöltet van, a karbantartók egy robottal minden fűtőanyag-köteget átemeltek a mellette levő medencébe. Ez a vízzel és az abban oldott vegyszerekkel telt medence a már elhasznált, kimerült fűtőanyag-kötegek biztonságos tárolását (szaknyelven pihentetését) is szolgálja. Magában a 2. reaktorban, amikor az üzemzavar megtörtént, nem volt fűtőanyag, folyt az ellenőrzése. reaktorcsarnok üres reaktor fűtőanyag mosótartály betonszerkezet A karbantartási időszakot kihasználva történt a 2. reaktorból kirakott kötegek tisztítása is. Minden kötegben 126 fűtőanyag-pálca van. Ezek belsejében folyik - amikor a működő reaktorban vannak - a láncreakció. Összesen 210 fűtőanyag- köteget jelöltünk ki vegyi kezelésre, amelynek során a fűtőanyag-tablettákat tar­talmazó pálcák felületén lévő lerakódást kellett eltávolítani. Mitől keletkezett ez? A jelentés megállapítja, hogy a lerakódás oka a korábbi években az erőmű más berendezéseiben végzett vegyészeti eljárás. Az akkori beavatkozások a karban­tartó személyzet védelmét, sugárterhelésük csökkentését célozták, és ilyen te­kintetben sikeresnek is bizonyultak. Hosszú távú kihatásukra azonban akkor nem lehetett következtetni. Az elmúlt években a fűtőanyag-pálcákra vasoxid ra­kódott le, ez a vékony réteg rontja a hőátadás és a hűtés hatékonyságát. fűtőanyag köteg fűtőanyag pálca A lerakódás nem újkeletű probléma volt. A fűtőanyag-kötegek tisztítására már 1999-ben nemzetközi pályázatot írt ki az erőmű, amelyet a német Siemens-KWU nyert meg. A cég jogutódja egyesülés ill. felvásárlás eredményeként a FRAM- ATOME ANP, amely a francia-német nukleáris ipar első számú vállalata. Az el­múlt években 170 darab köteget már sikeresen megtisztítottak más paksi blok­kokon. Ehhez egy erre a célra gyártott, egyidejűleg hét köteget befogadó tartályt használtak. A tisztítás mennyiségi hatékonyságának növelése érdekében a 2. blokkon áp­rilisban egy új, az eredeti hétnél jóval több, már 30 köteget befogadó tartályt he­lyeztek üzembe, amely szintén a FRAMATOME ANP gyártmánya. A tisztítási eljá­rás és az alkalmazott berendezések megkapták az Országos Atomenergia Hiva­tal engedélyét. A tisztítóberendezést szerződés alapján nem paksi dolgozók, ha­nem a külföldi cég szakemberei üzemeltették. A mosótartályt a FRAMATOME szakemberei a szerelőmedencében helyezték el. A robot a pihentető medencéből emelte át ide víz alatt a fűtöanyag-kötegeket. Sokan kérdezték, hogy ezekben a kötegekben ekkor maghasadási reakció folyt- e? Nem, de még jelentős melegedést okoztak a radioaktív bomlások. A betöltött tartályt fedéllel lezárták és elvégezték a vegyi mosást. Utána a vegyszereket semlegesítették, a tartályt kinyitották, a tiszta kötegeket visszaemelték a pihen­tető medencébe. A folyamatot hat alkalommal sikeresen végrehajtották, április 10-én délután pedig befejezték a hetedik csomag tisztítását is. A jelentés szerint ekkor a mosótartály fedelét nem emelték le azonnal, mert más, fontosabb kar­bantartási munkákat végeztek el. A tartályt addig rákapcsolták arra a hűtőrend­szerre, amelynek feladata a biztonságos hőelvitel. A vizsgálat megállapítása szerint ma már egyértelmű, hogy a reaktorblokkban összesen lévő 42 tonnányi fűtőanyag-kötegből a 30 darab, 3,6 tonna súlyú fűtő­anyag hűtése nem volt megfelelő. Ennek oka a vizsgálat szerint a zárt tisztítótar­tály hűtő- és ellenőrző rendszerének tervezési hiányossága volt. A hűtővíz hőmér­séklete a tisztítás után a tartályban folyamatosan emelkedett, a felső részében gőz jelent meg, egyre nagyobb térfogatra növekedve. Az ott „pihenő” fűtőanyag­pálcák több száz Celsius fokra felmelegedtek, a csarnok légterében gázképző­dést lehetett észlelni. A szakemberek úgy döntöttek, hogy a helyzet értékelésé­re a tartály fedelének zárószerkezetét megnyitják. Ekkor a szerelőmedence hi­deg vize beömlött a pálcákra. Az ott dolgozóknak akkor nem volt módjuk előze­tesen megállapítani sem azt, hogy a pálcákon nincs víz, sem azt, hogy túlhevül- tek. A pálcák azonban a nagy hőmérséklet-változás következtében „hősokkot’’ kaptak, megsérültek, megrepedtek és eltörtek. A bennük lévő kis mennyiségű, de nagy aktivitású gáz a medence vizén átbuborékolva a reaktorcsarnokba ke­rült, majd onnan a 100 méteres kéményen keresztül a légkörbe jutott. Az esemény környezeti hatása Az atomerőművek a világon mindenütt a „veszélyes üzem" kategóriába tartoz­nak. Ami egy nukleáris létesítményben történik, bármilyen kis hatással is jár, el­hárítása fokozott figyelmet és gondosságot igényel. A következőkben pontos té­nyeket közlünk, amelyekkel sem leegyszerűsíteni, sem lekicsinyleni nem kíván­juk a történteket. Az erőmű kéményén normál üzemben és a karbantartás során óránként 6- 700 ezer köbméter levegő távozik. Ez biztosítja az ott dolgozók számára a tiszta, friss levegőt, egyúttal hűti az épületszerkezeteket. Az üzemzavart követő néhány napban, egyre csökkenő mértékben, összesen néhány köbdeciméter (liter) ra­dioaktív gáz került ki a környezetbe. Sok ez, vagy kevés - ne vitassuk. Elegendő volt ahhoz, hogy a kibocsátásra 30 nap átlagában megszabott hatósági korlátot az erőmű túllépje. Fontos tudni, hogy a kibocsátásokat a világon mindenütt hosszabb időszakokra vonatkozóan értékelik. A paksi atomerőmű az éves kibo­csátási mennyiségi korlát mintegy felét használta fel eddig. A szokásos üzemi ál­lapot néhány napon belül helyreállt, így az előírt éves határértékeket az erőmű idén sem fogja túllépni. A légköri kibocsátást az erőmű melletti 8 automata mérőállomás közül csak egy észlelte. Rövid idő után az érzékeny műszerek már nem mutattak eltérést a mindenütt jelenlévő természetes háttérsugárzáshoz képest. Ezt nem csak mi ál­lítjuk. Az üzemzavart követő napokban az erőmű környékén többek között méré­seket végzett az osztrák Global 2000 környezetvédő szervezet is, akik korrekten nyilvánosságra hozták, hogy méréseik szerint sincs környezeti állapotváltozás. Nem a súlyos üzemzavar kicsinyítésének szándéka mondatja velünk: a pon­tos kibocsátási adatok, a légköri viszonyok, a szélirány és -sebesség ismereté­ben ha nem is mérhető, de számítható, hogy egy paksi lakos összesen milyen többlet dózis-terhelést kaphatott. Ez az érték 0,13 /zSv (mikrosievert). Ma már köztudott, hogy természetes környezetünk is terhel bennünket radioaktivitással: a tolnai régió minden lakóját például évente 2400 yzSv dózis éri a természetes háttérsugárzásból, további 1000 /uSv mesterséges eredetű terhelés engedé­lyezett. Ebből 90 yzSv a paksi atomerőmű működéséből adódó korlát. A kémé­nyen keresztüli kibocsátás dózismennyisége megegyezik a természetes háttér- sugárzás 20-25 percnyi értékével. Az illetékes hatóságok és kutatóintézetek laboratóriumai megvizsgálták, hogy a ki­bocsátásból eredően milyen radioaktivitás mutatható ki a környezetben a talajon, a fűben, a tejben és az ivóvízben. Megállapították, hogy a hatás minden esetben az élelmiszerekre előírt határérték alatt maradt. Nemzetközi Nukleáris Esemény Skála Az esemény skálát 1991-től alkalmazzák a világban. Célja elsősorban a közvéle­mény tájékoztatása, a különböző események összehasonlíthatóságának elősegí­tése. A nemzetközi skála első három lépcsője üzemzavari jellegű, a további négy fokozat pedig baleseti kategória. A besorolási rendszer felépítési elve szerint a különböző fokozatok között ugrásszerű biztonsági és hatáskülönbségek vannak, amely különösen igaz az üzemzavari és baleseti csoportok közti küszöbre. A 2. blokkon bekövetkezett eseményt a vonatkozó nemzetközi egyezménynek megfelelően a hétfokozatú skálán besoroltuk, és az események bekövetkezte után látható tények alapján 2. fokozatú üzemzavar minősítést kapott. A tartály fe­delét a szakemberek csak öt nap múlva tudták leemelni, és akkor tárult eléjük néhány új információ, amely magukon a tényeken ugyan nem változtatott, de egyértelművé tette, hogy a helyzet pontosabb értékelése súlyosabb üzemzavar megállapítását követeli. Ezt követően a minősítést átsoroltuk, és 3. fokozatú, sú­lyos üzemzavarnak minősítettük. Az Országos Atomenergia Hivatal mindkét be­sorolást jóváhagyta. Az áprilisban bekövetkezett esemény a legsúlyosabb az erő­mű 21 éves fennállása óta, és megtépázott szakmai büszkeségünk miatti szomo­rúságunkon az sem változtat, hogy - amint a sajtó hírül adta - ilyen jellegű meghi­básodás huszonkettő volt az elmúlt 12 évben világszerte. Történt, történhet-e nukleáris láncreakció a mosótartályban? Kell-e tartani láncreakció megindulásától? Ettől sem a tisztítás, sem az üzemza­var alatt, sem azt követően nem kellett és nem kell tartani. A tisztító berendezés üzembe helyezését megelőzően két szakcég készített biztonsági elemzést arról, hogy egy esetleges üzemzavar következményeként létrejöhet-e láncreakció. Mindkét tanulmány számításai nemleges eredményt hoztak. A tartály belsejében lévő sérült fűtőanyag-kötegek megtekintése, továbbá a láncreakció kísérő jelen­ségeinek (neutronsugárzás változása) elmaradása is egyértelműen bizonyítja, hogy az üzemzavar során láncreakció nem történt. Most mi a helyzet? A mosó­tartály jelenleg is a szerelőmedencében áll. Hűtését 4 szivattyú biztosítja, és ki­egészítő mérő-ellenőrző műszerek szolgáltatják a szükséges adatokat. Két egy­mástól független hazai kutatóintézet számításai szerint az állapot stabil, a lánc­reakció veszélye egyértelműen kizárható. A karbantartásra leállított, működőké­pes 2. blokkban, illetve a pihentető- és a szerelőmedencéhez kapcsolódó rend­szerekben az erőmű személyzete naponta több száz műveletet végez. Ezeket a munkákat, eljárásokat húsz éve visszatérően alkalmazzuk a biztonsági előírások betartásával: Ezen tevékenységeinket a megtörtént súlyos üzemzavar kapcsán, a szokásostól eltérően a sajtó fokozott érdeklődése kíséri. Néhány napja történt egy olyan vegyszerezési művelet, melynek során nem tartottuk be a jóváhagyott programot. Bár ez biztonsági kockázatot nem jelentett, a személyi felelősségrevonás megtörtént. Hogyan tovább? Pakson az üzemzavart követően megalakultak azok a szakértői csoportok, ame­lyek elemzéseket végeznek és a megoldás alternatíváit dolgozzák ki. Munkáju­kat orosz és német szakemberek, továbbá hazai kutatóintézetek segítik. Jelen­leg jól elhatárolhatóan két irányban folynak a tervezési munkák. Egyrészt levá­lasztjuk a mosótartályt befogadó szerelő medencét a 2. blokk teljesen sértetlen, működőképes berendezéseitől, rendszereitől. Ezzel párhuzamosan biztosítanunk kell a blokk újbóli indításának feltételrend­szerét. A megfelelő módszerek kidolgozását követően kerülhet sor a megsérült fűtőanyag-kötegek speciális segédeszközökkel történő eltávolítására, kiemelten előtérbe helyezve a legbiztonságosabb megoldást. Az erőmű személyzete rendelke­zik magas szintű szakmai felkészültséggel, két évtizedes üzemeltetési, karban­tartási tapasztalattal, emellett a szükséges anyagi fedezet is rendelkezésre áll, A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság valamennyi dolgozója és vezetője kö­szönetét fejezi ki az ország lakosságának, amiért az elmúlt két évtizedben elfogad­ta eredményes működésünket. A megtörtént súlyos üzemzavarért elnézést ké­rünk a magyar közvéleménytől, annál inkább, mert eddig méltán büszkék lehet­tünk működésünkre: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség értékelése alapján hosszú éveken keresztül a világ 25 legjobb blokkja közé tartoztak a paksi blok­kok. Mindent elkövetünk azért, hogy a paksi atomerőmű még sok évig biztosítsa a közellátást és mindenki megelégedésére biztonságosan szolgálja az országot. Atomerőmű Paksi R t

Next

/
Thumbnails
Contents