Petőfi Népe, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-04 / 79. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Képviselő-testület Szabó Gellért polgármester, Bálint Miklósné alpolgármester, Bőszén Imre, Darányi József, Hamos István, Jánosy Jenő, László Benjámin, Varga János, Vörös Dezső, Zana Antal. ■ ELISMERÉS. Kimagasló mun­kájáért a belügyminiszter A köz- szolgálatért érdemjel ezüst foko­zatát adományozta Szabó Gel- lértnek. Az érdemjelet a március 15-e kapcsán rendezett ünnep­ségen dr. Metzinger Éva, a me­gyei közigazgatási hivatal veze­tője adta át. ■ • Helytörténet Szentkirály a Duna-Tisza köze egyik legősibb települése. I. La­jos király 1354-ben kelt okleve­lében ezen a néven szerepelt. Nevét templomának védő­szentjéről, Szent István király­ról kapta. A községnek gazdag a régészeti hagyatéka. Számos lelet bizonyítja, hogy a kör­nyék már a bronzkorban is la­kott volt. A régészek szerint öt Árpád-kori falu is lehetett ezen a vidéken, közülük háromnak temploma is volt. Magyaror­szág térképén, melyet bizo­nyos Lázár diák 1514 körül ké­szítetett, kiemelt módon mu­tatja be Szentkirályt. A falu a középkori templom melletti dombra épült, utcás, soros tele­pülés volt. 1987-ben ünnepelt László- falva apraja és nagyja. Augusz­tus 20-án visszakapta a falu a Szentkirály nevet. A Lászlófalva elnevezést mindig is idegennek érezték. A név-visszaszerzési akcióval mindenki egyetértett. A név visszaadást méltón ünne­pelte meg a település. Két évvel később felavatták Szent István király szobrát, amely a település jelképévé vált. A község jelenleg egyetlen műemlékkel rendelke­zik. A református templom alap­falaiba beépítették a középkori Szentkirály templomának falait, ami máig is látható. _________■ KA TOLIKUS TEMPLOM. A Szent Istvánról elnevezett szent- királyi templomot 1901. decem­ber 14-én szentelték fel. ■ Fejlesztésekre is jut pénz SZABÓ GELLERT 1957-ben született Kecskeméten. 1981-ben szerzett oklevelet a Hódmezővásárhelyi Állattenyész­tési Főiskolán. 1983-ban ugyanott elvégezte a szaküzemmérnöki képzést. 1981-től 1990-ig a helyi Egyetértés TSZ-ben fő- és törzsállat-tenyésztő- ként dolgozott. 1990-től Szentkirály polgármes­tere. 1996 óta tagja az Európa Tanács Helyi és Regionális Közhatóságok Kongresszusának. A Magyar Faluszövetség nemzetközi ügyekért felelős alelnöke. Nős. szerepel még a polgármesteri hivatal felújítása, teljes villanyhálózatának cseréje, hőszigetelése, valamint két helyiséggel történő bővítése. Az is­kola és az óvoda korszerűsítését a megyei közok­tatási közalapítvány támogatásával tervezzük megvalósítani. Ugyancsak pályázati segítséggel szeretnénk kiépíteni egy közlekedési lámpával felszerelt gya­logátkelőhelyet a Kecskemétet Tiszakécskével, Szolnokkal összekötő forgalmas útra. Tavaly elkezdtük a földutak szilárd burkolattal történő borítását. Ebben a falu közvetítőként vesz részt. Az érintett földtulajdonosok biztosít­ják az önrészt, az önkormányzat a pályázati tá­mogatást hívja le. Egy munkára már megvan a ki­vitelezési szerződés, nyertes pályázatunk folya­matban lévő munka. Egy további másfél kilomé­teres szakaszra pedig terv van. Ehhez a SAPARD- alapra szeretnénk pályázni.- Számos települést az elöregedés jellemez. Szentkirályon mi a helyzet?- Jelenleg stagnáló, illetve enyhe csökkenés jellemzi a falu népességét. Idén januárban 1987, míg egy évvel korábban 1985 lelket számlált a település. Hála Istennek a születések számát te­kintve kedvező a helyzet. Az önkormányzat is arra törekszik, hogy megállítsa az elköltözése­ket, segítse, támogassa a fiatalok letelepedését. Reményeinket erősíti, hogy befejezéséhez köze­ledik egy harmincnyolc telkes új utcasor köz­művesítése. A víz-, gáz- és a villany-gerincháló­zat elkészült, már csak a villamos-csatlakozó­rendszer kiépítése van hátra. így az év első felé­ben elkezdhetjük a telkek értékesítését. Bízunk benne, hogy hamarosan valamennyi terület gaz­dára is talál. ■ Szentkirály, másik négy Kecskemét környéki faluval együtt. 1952. január 1-én lett önálló. Előtte közigazgatásilag Kecskeméthez tartoz­tak. Azóta felnőtt egy generáció. Szabó Gellért polgármester, aki a rendszerváltás után ke­rült Szentkirály élére már ennek a korosztály­nak a képviselője.- Mire futja az idei költségvetésből?- Lehetőségeinket illetően nem panaszko­dunk. Az önkormányzati gazdálkodás kiegyen­súlyozott működést tesz lehetővé. Mindemellett fejlesztésre is telik. Problémát okoz viszont, hogy. a megyei területfejlesztési alapok közti forrásel­osztás miatt az önkormányzat nem juthat hozzá a források egy részéhez. Szerencsére ez nem vo­natkozik a minisztériumok pályázataira, illetve a régiós szintekre telepített támogatási alapokhoz való hozzáférésre. Legfontosabb, egyben legköltségigényesebb problémánk a szennyvízhálózat kiépítése. Ebben jelenleg a tájékozódás szintjén tartunk. Koráb­ban készült egy projekt Kecskemét és a vonzás- körzetébe tartozó tizenöt település csatornázásá­ra vonatkozóan. Ez a brüsszeli ISPA-véleménye- zés után lecsökkent Kecskemét és a közvetlen körzetébe tartozó három településre. A lajosmi- zsei és a tiszakécskei alrégiók kiestek, így Szent­király is. Ez elsősorban a belterületi útfelújítással összefüggésben igazán fájdalmas. Vége felé tart a tanyavülamosítás tervezési sza­kasza, amely tizenhat szentkirályi tanyát érint. Ennek megvalósításához elsősorban a regionális fejlesztési tanácshoz telepített alap támogatására számítunk. Napirenden van még az úthálózat és a temető felújítása. Utóbbi annyiban jelent prob­lémát, hogy a sírkert bővítésére szánt területrész kapcsolódik egy régészeti feltárás helyszínéhez. Akkor elmaradt a feltárása, most viszont a kultu­rális tárca közelmúltban közzétett pályázata ré­vén talán sikerül befejezni.- Minden pályázat önerőhöz kötött. Ez meny­nyire biztosított?- A képviselő-testület a település távlatos fej­lesztése érdekében létrehozott egy fejlesztési ala­pot a korábbi gázközmű-vagyonból. Ezt elsősor­ban a szennyvízhálózat kiépítésére kívánjuk for­dítani, de A nepesseg megoszlása egyéb beru­Összlakossá?0) a .. házásra is fut­H Óvodás ja belőle. Idei terveink közt REFORMÁTUS TEMPLOM. A középkori templom falainak felhasz­nálásával, annak helyén 1901-ben kezdték el építem a mai szentkirá- lyi református templomot, melyet 1902, június 2-án avattak fel. ■ Szent István-ereklye Puskás Mihály plébános, a díszes ereklyetartóval. ■ Bizonyára kevesen tud­ják, hogy Szentkirály sa­ját Szent István-ereklyé- vel büszkélkedhet. Ál­lamalapító nagy kirá­lyunk koponyájának egy szilánkja, amelyet míves ereklyetartóban őriznek, Puskás Mihály tisztelen­dő révén került a helyi plébánia tulajdonába. Történt, hogy az akkor még Lászlófalvaként jegyzett falu eredeti ne­vének újbóli felvételére készült 1987-ben. Ta­vasszal, amikor már kör­vonalazódtak a névvál­toztatás lehetőségei, a plébános azzal a kérdés­sel fordult Marosi Izidor váci püspökhöz: vajon volna-e lehetőség arra, hogy a névcsere alkalmából a falu egy Szent Ist- ván-ereklyét kapjon? A püspök kicsit meghökkent, de megígér­te, hogy utánanéz a dolognak. Másfél hónap múlva, a nagyböj­ti lelkigyakorlatos napok zárté ünnepségére, egy csomag kísé­retében érkezett meg Marosi Izi­dor püspök Szentkirályra. Sejtel­mesen bontogatni kezdte a cso­magot, amelyből - a plébános legnagyobb meglepetésére - egy drágakövekkel kirakott Szent István-ereklye került elő. Mint kiderült: az eredetileg Dubrov­nikből származó csontdarabka megjárta az Újvilágot is. Évekig egy egyesült államokbeli (USA) domonkos rendi kolostor szer­zeteseinek birtokában volt, akik azonban első szóra szívesen fel­ajánlották a távoli anyaország­beli falu számára. A míves erek- lyetartót 1989 karácsonyára egy neves magyarországi ötvös ké­szítette. ■ A lelkipásztor Kovács Lász­ló: - A szent- királyi gyüle­kezettel való kapcsolatom az előttem szolgáló há­rom lelkész idején kezdő­dött. Ez a kap­csolat a múlt nyáron vált igazán konkréttá és személyessé, ami­kor átvettem a szolgálatot. Gyü­lekezetünk elsődleges feladata Isten akaratát, szeretetét, jelen­létét képviselni, sőt megjeleníte­ni a településen. Számomra kü­lönösen fontos az, hogy a gyüle­kezet egységben tudjon dolgoz­ni. A másik jelentős dolog a munkatársi közösség. A refor­mátus gyülekezet életfontossá­gú kérdése, hogy ne csak a lelki- pásztor szolgáljon, hanem a gyülekezet minden tagja. Fontos a gondnok, a presbiterek, a gyermekmunkások és a gyüle­kezet minden tagjának rendsze­res és alkalmi szolgálata egy­aránt. Remélem, gyülekezetünk egysége az elkövetkezendő idő- ben még erősebb lesz. _______■ A vállalkozó Kovács Péter:- Feleségem­mel 1978-ban Kalocsáról ke­rültünk Szent­királyra, pon­tosabban a he­lyi téeszbe. Én szőlészként dolgoztam, fe­leségem kertészként. Kezdetben szolgálati lakásban laktunk, ké­sőbb saját házat építettünk. A változásokkal aztán megszűn­tek munkahelyeink, kénytele­nek voltunk más munkalehető­ség után nézni, de mindenképp Szentkirályon. Erre jelentett megoldást a 12 éve megalakult munkavédelmi és üzemi higié­niai eszközöket forgalmazó Beltex Kft., melynek 10 éve va­gyunk megyei képviselői. Idő­közben megszerettük a helybe­lieket, akik barátságos, kedves emberek és rendkívül szorgal­masak. Szentkirály csöndes, bé­kés település, viszont aránylag közel fekszik Kecskeméthez, Tiszakécskéhez, nem beszélve az üdülőövezetekről. Ennél töb­bet nem is kívánhatunk. ■ A fák szakértője Farkas Zol­tán: - Tősgyö­keres szentki­rályiak va­gyunk apai és anyai ágon is. Már a nagy- szüleink is itt laktak. Bá­tyám, Mihály és én is agrárvégzettségűek va­gyunk. Több mint tíz éve foglal­kozunk faiskolával. Saját, vásá­rolt, illetve bérelt földeken gaz­dálkodunk. Fő tevékenységünk a gyümölcsfatermelés. Vásárló­körünk főleg Bács-Kiskun, Csongrád és Heves megyéből kerül ki, de máshonnan is jön­nek. A körte-, alma-, birs-, őszi­barack-, kajszi, cseresznye- és meggyfákból több fajta is meg­található. Célunk: a tünetmen­tes faiskola átalakítása vírus­mentessé. Tavasszal megkezd­tük a vírusmentes törzsfaiskola telepítését. Olyan társulásban is vállalunk tulajdonrészt, amely új fajták meghonosítását tűzi tó célul. Mi tevékenységünkkel szeretnénk emelni szülőfalunk, Szentkirály hírnevét. ______ ■ A benzinkutas Pócsa Lász­lónál - Nyolc éve dolgo­zunk Szentki­rályon, csalá­di vállalkozás­ban. A Motor­ina benzinku­tat üzemeltet­jük. A telepü­lésen ez az egyetlen üzem­anyagtöltő állomás, amellyel ki tudjuk szolgálni a környékbelie­ket. Legnagyobb vásárlónk a Ko­vács Kft., ők télen-nyáron ná­lunk töltik fel kamionjaikat. Amikor közel egy évtizede meg­vettük a kutat, szinte azonnal teljesen át is alakítottuk. Azóta mindig odafigyelünk arra, hogy kulturált körülmények között legyen a kiszolgálás és minden­ki meg legyen elégedve. Azt hi­szem a szentkirályiak büszkék arra, hogy ilyen benzinkútjuk van. Az elkövetkezendő időben is az a tervünk, hogy magas színvonalon szolgáljuk tó azo­kat, akik tőlünk vásárolják gépe­ikhez, autóikhoz, kamionjaik­hoz az üzemanyagot. Mi ezzel segítjük a szentkirályiakat. m A vendéglős Szűcs János:- Tősgyökeres szentkirályi vagyok. A ’60- as években szüleimmel beköltöztünk Kecskemétre. A városban kezdtem el dolgozni, az egyik helyi szövet­kezetben. Egyszer aztán elérke­zettnek láttam az időt az önálló­sodásra és állatfelvásárló let­tem. Elsősorban sertéssel, lóval foglalkozom. A disznókat itt­hon, a lovakat Olaszországban értékesítem. A rendszerváltás után kínálkozott egy nagy istál­ló itt, Szentkirályon. Sikerült ju­tányos áron megvennem. Felújí­tottam, megnagyobbítottam. Közben eladó lett a közeli ven­déglőépület, azt is megvettem. Én továbbra is állatkereskedés­sel foglalkozom, az éttermet Ró­bert fiam vezeti. Szeretem Szentkirályt. Helybeli születé­sűként mindenkit ismerek, en­gem is mindenki ismer. Szép ez a táj, ráadásul minden emlékem is ideköt. Jó Szentkirályon, m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents