Petőfi Népe, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-30 / 100. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH A szobrok városa .* Különleges alkotások fából Nepomuki Szent János szobra 1793 óta óvja az útrakelőket Majsán. szomszédságában, az Arany-is­kolánál a névadó költő mell­szobra látható. A Széchenyi-is- kolánál avatták fel Széchenyi István szobrát. A Szózat zene­költője, Egressy Béni is szobrot kapott a nevét viselő zeneiskola előtt. A szoborra sok pénz gyűlt össze közadakozásból is. A helytörténeti múzeumban áll a Tanítók fája, melyen az egyko­ron és manapság is Majsán ok­tató pedagógusok neveit örökí­tették meg. Kapisztrán Szent János mű­vészi szobrát Pólyák Ferenc ké­szítette el és az alkotás az ’56-os emlékkápolna bejáratánál lát­ható. A kegyhely egyik tornya alatt a forradalom mártírja, Tóth Ilona tiszteletére állítottak szobrot. A település történetét bemu­tató állandó kiállítás megte­kinthető a város Kossuth-díjas grafikusáról elnevezett Konecs- ni György Helytörténeti Gyűjte­ményben (Félegyházi út 5-7.) A múzeumot, valamint a tájházat (Ady u. 54.) is az ’56-os Törté­nelmi Alapítvány működteti, melynek elnöke Pongrátz Ger­gely, aki a város határában lét­rehozta az ország első és mind­máig egyetlen ’56-os emlékmú­zeumát, valamint az első ma­gyarországi ötvenhatos kápol­nát. A majsai ’56-os emlékmúze­um és a kápolna a Kiskunmaj- sa-Szeged közötti úton - a vá­ros központjától öt kilométerre -, a 34-es kilométerkő után ta­lálható. Kiskunmajsa az elmúlt évti­zed során számos új műalko­tással gyarapodott. Korábban a Szentháromság-szobor, az I. világháborús emlékmű, a Petőfi-szobor és a gimnázi­um előtti Dózsa-szobor vol­tak a legismertebb majsai köztéri alkotások. A legrégebbi majsai szoBor éve­kig a plébánia kertjében volt látható. Lajber András 1793-ban készíttette el Nepomuki Szent János szobrát, amely a felújítá­sa után, 2000-ben került vissza a város főterére. A majsai szobrok sorát litván fafaragók is gyarapították. Ük- merge település adományozta a szovjet csaptok távozásának évében a _ Szabadulás-szobrot, melyet az Egressy-zeneiskola előtti parkban állítottak fel. Mayossaszállás egykori temp­lomromjainál Rimantas Zinke- vicius litván faszobrász - a Maj- sa Alapítvány támogatásával - alkotott piétás emlékművet a néhai majsaiak tiszteletére. A templomnál és környékén is érdemes elidőzni a szobrok­nál. A település újratelepítésé­nek 250. évfordulóján került Barth Károly és Mózer Ilona domborműve a templom falá­ra. A dombormű fölötti kazet­tákban látható két régi, feltehe­tően olasz mesterek által készí­tett faszobor, melyek Szent Pált és Szent Pétert ábrázolják. A restaurálás Figura László majsai fafaragó munkáját di­cséri. A templomkertben áll a kop- jafás Hétvezér emlékmű. Tő­Egressy Béni szobra a zeneiskola parkjá­ban. ■ Gyógyhely lehet Majsa Kiskunmajsán manapság is sokan foglalkoz­nak mezőgazdasággal. A nagy kiterjedésű, ta­nyás vidék több családnak ad megélhetést. Nem véletlen, hogy az itt élők jobban tartanak az uniós csatlakozástól, hiszen sok még a bi­zonytalanság a jövőt illetően. - Talán emiatt vettek részt kevesebben az uniós népszavazá­son Majsán - vélekedett Faludi Tamás polgár- mester -, de akik elmentek, azok döntő több­sége a csatlakozásra szavazott.- Majsa manapság a fürdőjéről a legismertebb. Mit tesz a város a kivívott rang megőrzéséért?- Az idegenforgalom valóban az egyik megha­tározó ágazat lehet a város életében. A település korábban ígéretet tett arra, hogy minden segítsé­get megad az ágazatnak és élére áll a kezdemé­nyezéseknek, de komoly lépések korábban nem történtek. Az év elején közös fórumot szervez­tünk az üdülőtulajdonosokkal és a fürdőt üze­meltető társasággal. Az elképzeléseink és a terve­ink sok területen megegyeznek, így valóra váltha­tóak a korábbi ígértek. Komoly fürdőfejlesztési tervek készültek és a város rendezési tervében is A LÉLEKSZÁM ALAKULÁSA (FŐ) ADOTT ÉV JANUÁR 1-JEI ÁLLAPOTOK FALUDI TAMÁS 1954-ben született Kiskunmaj­sán. Az általános iskolát és a kö­zépiskolát - Dózsa-gimnázium 1972 - is szülőhelyén végezte. 1974- ben autószerelő szakmun­kás bizonyítványt szerzett. Mun­kahelyei: 1974-75: Mezőgép (Kiskunmajsa), 1975- 1995: az olajiparban dolgozott anyagbe­szerzőként. 1990 óta tagja a kiskunmajsai kép­viselő-testületnek. 1995-98 között társadalmi megbízatású alpolgármester. 2002-től Kiskun­majsa polgármestere. Az SZDSZ országos taná­csának tagja. Két gyermek: Judit (1980) és Ta­más (2000) édesapja. 15.000 10.000 5000 1999 2000 2001 2002 2003 költségvetésünkre. Nagy örömömre az önkor­mányzat azonban így is elfogadta az ivóvízháló­zat bővítésére vonatkozó tervet, így huszonhét olyan utcába vezethetjük be a vizet, ahol eddig még nem volt. A csapadékelvezető rendszer ki­építését is tervbe vettük. Az egyik kiemelkedő tervünk a főtér és a városközpont teljes rekonst­rukciója. A tervek már korábban elkészültek, többi között végre elkészülhet az új szökőkút is. A városszépítést fásítással és virágok kiültetésé­vel is folytatjuk. Több mint egy évtizede nem épültek Majsán bérlakások és szeretnénk elindí­tani egy önkormányzati bérlakás-építési progra­mot is.- Mi lehet Majsa uniós hozománya, illetve mi­lyen várost szeretne látni a ciklus végén?- Rengeteg javaslatot kaptunk a lakosságtól ar­ra vonatkozóan, hogy mit vigyünk büszkén az unióba. Sokan említették az ’56-os múzeumot és emlékkápolnát, de szinte mindegyik javaslatban kiemelt szerepet kap az üdülőfalu és környéke, szerepelt az ifjúsági fúvószenekar, amely néhány Az üdülőfalu bővítése mellett, egy gyógyszálló év alatt komoly elismerést váltott ki a szereplésé- építésre is lehetőség nyílhat, melyre már akadna vei. Hogy milyen Majsát szeretnék? Tisztább, vi- befektető is. Már létrehoztunk Majsán egy tour- rágosabb, barátságosabb kisvárost, ahol sokkal inform-irodát, amely koordinátori szerepet is be- közelebb kerülnének egymáshoz az emberek, tölt a térség idegenforgalmában. Jászszentlászló- ■ val, Bugac-Bugacpusz- taházával és Móricgát- tal közösen egy a tele­püléseinket összekötő kerékpárút hálózat megépítésére is pályá­zunk. A Fürdővárosok Szövetségébe is kérjük felvételünket, valamint kezdeményezzük Kis­kunmajsa gyógyhellyé nyilvánítását.- Az üdülőövezet te­hát lendületesen fejlő­dik. Mi a helyzet a bel­területtel?- Hatalmas építke­zést fejezünk be, hi­szen a nettó 2,4 milli­árd forintba kerülő szennyvízberuházás révén, a város egész te­rületén elkészül a csa­tornarendszer. Az ön- kormányzat erején felül vállalta ezt a be­ruházást, melyhez 800 millió forint hitelt vett fel a város. A hiteltör­lesztés 2006-ig rá­nyomja bélyegét a Az ország egyetlen '56-os emlékkápolnája és múzeuma is Majsán található. Kiskunmajsa 1743 június 9. és július 1. között költöztek Máj sára az üllési lako­sok. A város újratelepülésének évfordulója alkalmából, 1993 óta rendezik meg a Majsa Napok ünnepségsorozatot. A vigalma­kat szeptemberben a Mária-napi búcsúkor tartják. • Az első iskolaépület 1763-ban készült el Majsán. A mai polgár- mesteri hivatal épülete 1783-ban már állt. A posta 1845-ben kezd­te meg működését a települé­sen. Az első gyógyszertárt 1861- ben nyitották Majsán. • Az egyik leghíresebb Majsa kör­nyéki leletet 1816-ban találta Biliczki Imre majsai juhász, aki Kígyóspusztán egy aranycsatra bukkant legeltetés közben. A kígyósi kun kincsek a Nemzeti Múzeumban láthatók. • Kiskunmajsa 1837-ben már me­zővárosi rangot vívott ki. Az adóterhek fokozódása miatt a címről 1872-ben lemondott a te­lepülés. A városi rangot 1989. március 1-jén kapta meg. • A Kiskunfélegyháza-Kiskun- majsa vasútvonalat már 1899- ben megnyitották. Halas és Majsa között 1912-től lehet vo­nattal közlekedni. A kisvasút 1928 óta működik Kiskunmajsa és Kecskemét között. • Kiskunmajsa partnervárosai (zárójelben a kapcsolatfelvé­telek időpontja): Gyergyó- szentmiklós - Románia (1941), Topolya - Szerbia-Montenegró (1993), Lommatzsch - Németor­szág (1995), Bad-Schönbom - Németország (1997), Lubliniec - Lengyelország (1999). • A város képviselő-testülete: Csömör Lajos, Dósai Imre, Far­kas Mihály, Farkas Zoltán, Faludi Tamás polgármester, Fogl András, Feró Sándor, Kertész F. Zsuzsanna, Kiss Endre, Kiss Károly, Kolompár Orbán, Leiz Sándor, Mózer Gyula alpolgár­mester, Nagy Béla, Serbán György, dr. Szabó Lajos, Tárai Éva, Terbe Zoltán, Udvardi Illés. Jegyző: dr. Csávolszki László, u ÉLMÉNYFÜRDŐ. Kiskunmajsa elmúlt negyedévezredes krónikájának egyik legfontosabb éve 1743, ami­kor üllési - majd később tószegi - telepesek érkeztek az elnéptelenedett majsai pusztákra. Az újratelepí­tés utáni évtizedek során városi rangot is kivívott magának (1837), de a teherviselés terhei miatt később visszaadott címét csak 1989-ben nyerte el ismét a település. Napjainkban az alig tizenkétezres, zömében római katolikus vallásúak lakta kisváros az 1984-ben nyitott gyógyfürdőjéről - képünkön az élményfür- dő - ismert leginkább, mely a Duna-Tisza köze egyik legkedveltebb pihenőhelyévé vált. _____________■ A hírlapárus Dinnyés Fe­renc hírlap­árus: - Szántó születésű va­gyok és tíz­évesen, 1957- ben kerültem a családom­mal Kiskun- majsára. A ’47-es híresen jó korosztály volt, legalábbis a majsai labdarúgók körében, hiszen szinte egy csa- patnyian voltunk. A középisko­lát Félegyházán végeztem, mi­közben az NB 11-es Kecskeméti TE-ben fociztam. 1969-ben jöt­tem haza, s itt alapítottam csalá­dot. 1974-ig még fociztam a maj­sai csapatban, sőt a ’80-as évek elején újra szerelést húztam, és sikerült a járási bajnokságból feljutnunk. A fiaim Tamás és Fe­renc is fociztak. Ha időm enged­ni hetente egy-két alkalommal teniszezem. A megyében én nyithattam meg az első magán­lottózót 1994-ben. Hírlapárus­ként is sok az ismerősöm és ide­kötnek a barátaim is. ■ A szervező Dózsáné Mi- hálka Erzsé­bet, a majsai művelődési központ mű­velődésszer­vezője: - Óvo­dás koromban kerültem Maj- sára a csalá­dommal. A helyi Dózsa-gimná- ziumban érettségiztem és itt születtek gyermekeim is, akik már középiskolások. A prog­ramjainkkal szeretnénk vissza­állítani azt a korábbi jó hangula­tot, a nyüzsgőbb közösségi éle­tet, melyek jellemzőek voltak er­re a településre. Kicsit fásultab- baknak tűnnek az itt élők. A jö­vőben jó lenne több mosolyt lát­ni a majsai emberek arcán, akik néha-néha önfeledten töltenék szabadidejüket. Felelevenítet­tünk néhány régi hagyományt: a bolond farsangot, a majálist. Si­kere volt annak a jótékonysági estnek is, melynek bevételét be­teg majsai gyerekek gyógykeze- lésére ajánlottak fel. _______■ A z elnök Szikora Gyu­la, a Jonather- mál Rt. elnök- vezérigaz- gatója: - Tős- gyökeres majai család­ból szárma­zom. 1956- ban szület­tem. A kecskeméti középiskolai, illetve a pécsi egyetemi évek után itt kezdtem el dolgozni. Három lányom is itt született. Minden ehhez a településhez köt, így ma sem tudnám elkép­zelni azt, hogy máshol éljek. 1993 óta dolgozom a fürdőt is működtető társaságnál. Jó len­ne, ha a városunk szebb és ren­dezettebb külsővel fogadná a szép számmal idelátogatókat. Igényesebbnek kellene lenniük ezen a téren az itt élőknek, hi­szen a szemetes közterületek aligha vonzzák majd ide a turis­tákat. Á parkosításába társasá­gunk is bekapcsolódott, például az alsó temető kerítése mellett végig hársfákat ültettünk. m

Next

/
Thumbnails
Contents