Petőfi Népe, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-26 / 97. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2003. Április 26., szombat 1 ■■■ Kvótákhoz kötött uniós támogatás Forrás: Külügyminisztérium !^tsm^mmmsasaititMtaiiTS^«aameasmeama>a^> Budapest Magyarország EU-csatlakozása az úgynevezett közös piaci rendtartások azonnali alkalmazását követeli meg, ennek eredményeképp 2004. május 1-jétől a magyar termelők ugyanazt a védelmet élvezik a külső versenytársakkal és az agrárpiac bizonytalanságaival szemben, mint a jelenlegi uniós tagországok gazdálkodói. A magyar mezőgazdasági termelőkre, feldolgozókra és forgalmazókra az uniós csatlakozás időpontjától kezdve érvényesek lesznek a közösségi intervenciós fel- vásárlási árak és a termékek piaci kivonásához kapcsolódó támogatások - mint például a borfelesleg lepárlási vagy a sertéshús magántárolási támogatása. Abban az esetben, ha a csatlakozás után a piaci ár az intervenciós ár alá csökken, a termelő és a kereskedő - minden évben november 1. és május 31. között - felajánlhatja gabonakészleteit intervenciós felvásárlás céljára. A gabona intervenciós ára az EU-ban jelenleg tonnánként 101,31 euró, ami 245 forintos euróárfolyammal számolva tonnánként 24 821 forintot jelent. (A gabonaintervenciós árak legalább 80 tonna termény EGY HEKTÁRRÁ JUTÓ UNIÓS TÁMOGATÁS leuroban) felajánlása esetén érvényesek.) E felvásárlási garancia az év jelzett időszakában mindaddig folytatható, ameddig a piaci árak nem érik el az intervenciós árakat. A külső versenytársakkal folytatott küzdelemben remélhetőleg komoly segítséget jelent majd, hogy a magyar agrárium szereplői 2004. május 1-jétől a többi uniós tagállam gazdálkodóival azonos exporttámogatásra jogosultak. Ugyanakkor az új tagok csatlakozása révén jelentősen bővül az EU mezőgazdasági termelése és feleslegek alakulnak ki, amelyek korlátozása végett különböző kötelező mennyiségi keretszámok, kvóták betartását írja elő a közösségi agrárpolitika. A Magyar- ország által elért mennyiségi keretszámok az utóbbi 4-5 év termelési szintjét tükrözik, illetve a legtöbb esetben bizonyos növekedést is megengednek. E meny- nyiségi keretszámok a tejkvóta kivételével nem a termelés maximális szintjét korlátozzák, hanem a hazánk számára elérhető közösségi támogatás keretösszegét rögzítik. A kvóták túllépése nem jár büntetéssel, ám a kvóta feletti termelésre közösségi támogatás sem jár. (A cukor esetében a többletet támogatás nélkül exportálni kell.) Az EU csak azokban az ágazatokban alkalmaz kvótát, ahol közvetlen támogatás, illetve garantált INTERVENCIÓ Ha az adott termék piaci ára meghatározott szint alá csökken, akkor az állam garantált áron felvásárolja azt. E határértéket intervenciós árnak nevezik. KVÓTA Az EU a közvetlen terméktámogatást, garantált értékesítést akkor biztosítja egy-egy tagállam számára, ha az adott termékből nem állít elő bizonyos (számára meghatározott) mennyiségnél többet. E keretszám a kvóta. értékesítést biztosító közösségi felvásárlási rendszer működik. Tehát nincs kvóta például a zöldség-, gyümölcságazatban, a borszőlőtermesztésben, a baromfi- és a sertéságazatban, és a legtöbb további termék esetében sem. A tejkvóta valóban fizikai értékesítési korlátot jelent, mivel a nemzeti kvóta túllépését az EU pénzügyi szankciókkal terheli. Ugyanakkor a Magyarország számára megállapított tejkvóta jelenleg meghaladja a mostani hazai termelést. Kormányzati szakemberek szerint összességében egyetlen ágazatnak sem kell majd visszafognia termelését a kvóták miatt. EUROPRESS Tenger (ny)i gond Budapest Változó szabályok gyümölcsei Tonnánként 2 ezer forint költségtérítést nyújtana az FVM a termelőknek, ha az államtól visszavennék tavaly felkínált intervenciós kukoricakészleteiket. A gazdálkodói érdekképviselet kifogásolja a terveket, mondván: a tárcának az itthon felesleges árut közvetlenül a külpiacokra kellene juttatnia. Am a költségtérítés támogatási aggályokat vethetne fel a WTO-korlátok miatt. Kétezerforintos tonnánkénti költségtérítéssel igyekszik rávenni az FVM a gazdákat, vegyék vissza a tavalyi intervenciós állami felvásárlás során felajánlott kukoricakészleteket. A megjelenés előtt álló rendelettervezet szerint az érdekeltek május 9-ig nyilatkozhatnának arról, élnek-e a pluszdotációs lehetőséggel. Az intervenciós akció keretében tonnánként 21 ezer forinthoz juthattak tavaly novembertől, most pedig arról kell dönteniük, igényt tartanak-e terményeikre, vagy végleg az államnál hagyják azokat. A gazdák eredetileg 368 ezer tonna árut kínáltak fel, amely a hírek szerint mára 260-270 ezer tonnára apadt. A tényleges megvételhez a tárcának így is 5-6 milliárd forintot kellene előteremtenie, bár a források nagy része - 1-2 ezer forintos tonnánkénti veszteséggel - a későbbi eladáskor előreláthatólag megtérülne. Bírálja a terveket a szövetkezeti érdekképviselet gabonaválasztmányi tagozata, mondván: az FVM-nek minden állami készletet exportra kellene juttatnia. Guba Mihály, a választmány elnöke közölte: ellentétes lenne az intervenciós célokkal, ha az egyszer kivont termény a 2 ezer forintos dotáció nyomán újra a belpiacra kerülne, ahol a felesleg már eléri a 800-900 ezer tonnát. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) viszont jelentős korlátokat szab: az idén 168 ezer tonna áru kivitelét dotálhatjuk, s erre összesen 148 millió forint fordítható. HAZAFI LÁSZLÓ A magyar gyümölcslégyártók felkészültek az EU-tagságra, amelynek jegyében július 1-jén érvénybe lép a Magyar Elel- miszerkönyv gyümölcslé-előállításra vonatkozó új előírása. Az előírások változása nyomán várhatóan bővül majd a honi gyümölcslé-termékskála, és növekszik a minőségi termékek iránti fogyasztói igény. Budapest Nagy Krisztina, az Egyesület a Magyar Gyümölcsléipar Termékeinek Minőségéért (HFQ) irodavezetője szerint az egyik legfontosabb új szabály a következő: azon gyümölcsök esetében, amelyek leve természetes állapotban, vagyis erjesztés, tartósítás és egyéb eljárások nélkül élvezhető - ide sorolhatók egyebek mellett a citrusfélék, az alma, a körte és az őszibarack -, a nektároknak július 1-jétől az eddigi 25 százalék helyett legalább 50 százalékos gyümölcstartalommal kell rendelkezniük. Az egyféle gyümölcsből készült termékeknél a gyümölcs nevét kell feltüntetni, viszont a három vagy több gyümölcsből összeállított üdítők esetében a vegyes gyümölcs vagy más hasonló elnevezés is használható. A gyümölcslevek készítéséhez felhasználható anyagokat is szabályozza a Magyar Élelmiszerkönyv. így az előállításhoz csak víz, édesítőszer - azaz cukor vagy méz -, citromlé vagy citromsav, továbbá vitamin, ásványi anyag, szén-dioxid, technológiai segédanyag és borkősav használható fel. Július 1. után a jelenlegi magyar szabvány által engedélyezett természetazonos aromák, színezékek, állományjavítók, a GYÜMÖLCSLÉ: a 100 százalékban gyümölcsből készült termék GYÜMÖLCSNEKTÁR: az 50-99 százalék gyümölcsöt tartalmazó termék GYÜMÖLCSITAL: az összes többi, alacsonyabb gyümölcstartalmú termék szorbinsav illetve annak sói sem használhatók gyümölcsléelőállítás céljaira. Szakértői vélemények szerint az új előírás alkalmazása nyomán a nektároknál az emelkedő gyümölcstartalom miatt 20-25 százalékos árnövekedésre kell számítani. Ugyanakkor a szakemberek úgy vélik, hogy a fogyasztóknak nem kell búcsút venniük az eddig megszokott termékektől, italoktól, mert azoknak csak a nevük változik meg az új előírások következtében. (MTI) Gazdatüntetés Bács-Kiskunban Kiskőrös - Soltvadkert Több mint száz munkagéppel lassították az 53-as út forgalmát Kiskőrös és Soltvadkert között a gazdák. A félpályás útlezárással válasz nélkül maradt követeléseiknek akartak nyomatékot adni. Pénteken a vártnál többen vonultak ki a nagy forgalmú 53-as útra munkagépeikkel a térség kistermelői. Zsikla Győző, a Független Kisgazdapárt főtitkára, a tüntetés főszervezője szerint mintegy ötven résztvevőre számítottak, de száznál is több traktor, erőgép, szállító jármű zárta el a közel másfél kilométeres útszakasz felét.- Ez azt jelenti, hogy nagy a baj, mert a sürgető tavaszi munkákat is félbehagyva mozdultak meg a gazdák a párt felhívására - mondta a főtitkár. A kisgazdapárt megyei szervezete április 2-án petíciót adott át az FVM Megyei Hivatala vezetőjének azzal a kéréssel, hogy juttassa el dr. Németh Imre miniszterhez. Ebben követelték a külföldiek munkavállalásának Országossá válhat a demonstráció egyszerűsítését, a téli fagykár enyhítését, szőlő esetében hektáronként 200 ezer forinttal. Kérték a földalapú támogatás megemelését, a sertés és baromfi felvásárlási árának emelését biztosító intervenciós intézkedéseket, valamint a földtörvény módosítását, hogy a külföldiek ne tudják spekulációs céllal felvásárolni a termőföldeket. - Miután nem kaptunk választ követeléseinkre, figyelmeztető tüntetést szerveztünk. Amennyiben ezután sem történik valamilyen intézkedés a gazdák érdekében, országos méretűvé terjesztjük ki a demonstrációt - mondta Zsikla Győző. A tüntetők küldöttsége felkereste a Soltvadkerten tartózkodó Orbán Viktort, és meghívta a demonstráció helyszínére. Az exminiszterelnök azonban 13 óráig, a tüntetés végéig nem jelent meg a lezárt útszakaszon. SINKOVICZ LÁSZLÓ Állománycsökkenés Az ország állatállománya tovább csökkent az előző évben. Visz- szaesett a szarvasmarhák, és a juhok száma, sőt a baromfi- állományé is, amely a korábbi években még növekedett. A sertések száma viszont emelkedett - közölte a KSH. ■ SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 16. HÉT (FORINT) 1. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 250,77 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 256,45 2. szövetkezeti átlagár: 255,99 3. egyéni vállalkozói átlagár: 242,83 II. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 253 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 234 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 253 4. Központ (Budapest, Pest megye): 262 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 247 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 256 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala):III. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 324,36; U: 321,15; R: 255,01; O: 238,59; P: 221,65 Forrás: HÚSCÉH Euró ___________245,51 B olgár leva 125,47 Cseh korona 7,78 Horvát kuna 32,58 Lengyel zloty 57,39 Orosz rubel 7,22 Román lej (100) 0,67 Szlovák korona 6,00 ENYHÜLHET A SERTESTULKINALAT Németh Imre agrárminiszter szerint 20 ezer sertés időleges tárolása a már meghozott exportösztönző intézkedésekkel együtt leapaszthatja a sertéspiaci túlkínálatot. Az agrártárca az élősertés-export támogatását kilogrammonként 85-90 forinttal, az elő- és mélyhűtött félsertések kivitelének támogatását pedig 150 forinttal emelte. Ezen intézkedések 160 ezer sertés exportját teszik lehetővé. Nemzetközi hírek MEZŐGAZDASÁG ÁTALAKULÓ SAPARD-PROGRAM Az agrártárca a SAPARD-prog- ram átalakítását tervezi a második félévben, annak érdekében, hogy a támogatási igényeket ki lehessen elégíteni. A minisztérium célja, hogy az elmúlt három évben fel nem használt uniós előcsatlakozási források eljussanak a termelőkhöz - ez csaknem 46 milliárd forint többletforrást jelenthet a hazai agrárium számára. A mezőgazdasági és a vidék fejlesztési célokra az immár folyamatosan benyújtható SAPARD-pályázatok, az agrárkassza e célú kerete és a Nemzeti Fejlesztési Terv nyújt forrást. ASZÁLYVESZÉLY SZABOLCSBAN Rendkívül kevés csapadék hullott márciusban és áprilisban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol aszály fenyegeti a mezőgazdasági termést. Az utóbbi ötvenhárom napon csupán 14 milliméter csapadék hullott a régióban. A következmények enyhítése végett a szabolcsi vízügyi igazgatóság zsilipekkel tartja viszsza a belvizeket és a víztározókat egy kivételével üzemvíz- szintig töltötte fel. A januári és februári hó elolvadásából származó vízmennyiség még megfelelő nedvességet ad a szabolcsi földeken, de a homokosabb területek csapadékra szomjaznak. MEGYÉK NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSE Hajdú-Bihar megye felzárkóztatását elősegítő, az európai uniós csatlakozást előkészítő együttműködési megállapodást kötött a franciaországi Eure et Loir, valamint Hajdú-Bihar megye. Az együttműködés első konkrétuma, hogy a romániai Bihor és az ausztriai Vorarlberg térséggel közösen négyen nyújtanak be pályázatot az EU által kiírt „Lobbizás Európában” elnevezésű projektre. A pályázaton négy éven át 50-50 ezer euró támogatást nyerhetnek el. BELGA-HOLLAND BAROMFIVÉSZ Tovább terjed a baromfivész Belgiumban, ahol 700 ezer baromfit küldtek kényszervágásra a betegség miatt, amelyet február végén észleltek először Hollandiában. Belgium betiltotta az élő csirke és a tojás exportját, amit a baromfitermékek országon belüli szállítására is kiterjeszt. A tízmillió eurós kár az egész ágazatot megrázhatja. Hollandiában a hatóságok 11 millió szárnyas kényszervágását rendelték el. A fertőzött gazdaságok száma jelenleg 197, további 21 pedig fertőzésgyanús. A baromfivész a becslések szerint naponta 2 millió eurójába kerül a holland baromfiiparnak. LETT FÖLDELADÁSI MORATÓRIUM Lettországban a hazai agrártermelők védelmében a 2004-es EU-csatlakozástól számítva hét évig nem engedélyezik a termőföldvásárlást külföldieknek, így más uniós országok polgárainak sem. Ez ideig csak lett, illetve olyan uniós állampolgárok vásárolhatnak mezőgazdasági hasznosítású földterületet, akik előtte legalább három évig Lettországban éltek s gazdálkodtak. A moratórium az EU-val kötött csatlakozási szerződés része. TÍZMILLIÁRDOS FAGYKÁR KELETI SZOMSZÉDUNKNÁL Ukrajnának a kormány becslése szerint 10 milliárd hrivnya, azaz 1,9 milliárd dollár kárt okozott a téli fagy, illetve a talajt borító jégkéreg miatt elpusztult őszi vetés. További gondot jelent a poros, száraz, szeles időjárás, amely újabb károkat okozhat a legyengült őszi kultúrákban. Néhány megyében az őszi vetés 60-90 százaléka pusztult el, de néhány gazdaság 100 százalékos veszteséget szenvedett. Az agrártárca szerint idén legalább 3 millió hektár őszi vetési arathatnak, ami fedezni fogja az ország gabonaszükségletét.
