Petőfi Népe, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-18 / 91. szám

PETŐFI NÉP E A L M A N A C H Kapitális dámtrófeák Megközelítőleg hatezer hek­táros területen végzi tevé­kenységét a balotaszállási Rákóczi Vadásztársaság. A balotai erdőkben az 1980-as évektől nagyobb számban je­lentek meg a nagyvadak. A betelepített dámszarvasok közül már több olyan példány került puskavégre, melynek trófeája az országos ranglista élmezőnyébe került. Jó kezekben van a vadak sorsa Balotaszálláson. A szakmai mun­kát évek óta felső-, és középfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkezők irányítják. A tradíci­ók egyik folytatója Kovács Krisz­tián, akinek édesapja is a község­ben volt erdész-vadász. A hu­szonkilenc éves ügyvezető főva­dász a soproni egyetemen tanul­ta a szakmát, ahol vadgazda mér­nökként végzett.- Itt nőttem fel, s úgy ismerem a balotai erdőket, mint a tenyere­met. A terület eredetileg apróva­das volt, de a két évtizeddel ez­előtt kezdett erdősítések követ­keztében intenzívebben jelentek meg a nagyvadak: vaddisznók és a gímszarvasok. A dámszarva­sokat később telepítették az er­deinkbe. Az 1970-es évek­ben még tizen­öt százalék volt itt az erdős te­rület, de ma­napság már hetven száza­lék körülire növekedett ­mondta el a vadászmester. Dám­vadakból mintegy nyolcvan dara­bos a törzsállomány, míg a gím­szarvasokét harminc-negyvenre becsülik. A mesterségesen bete­lepített dámszarvasok között nem egy olyan trófeájú akadt, melyeknek súlya több mint négy kilót nyomott és 200 nemzetközi pont körüli minősítést kapott.- Harminchat fős tagságunk aktívan részt vállal az időszerű munkákból, amelyekből egyre több akad. Évente tizenhatezer fácánt nevelünk, melyekből 2-3 ezer darabot bocsátunk ki a terü­letünkön, a többit értékesítjük. A legfőbb bevételi forrásunk a bér­vadásztatás, melynek révén kö­zel nullára tudjuk kiegyenlíteni az éves gazdálkodásunkat - szá­molt be röviden a balotaszállási vadászok munkájáról Kovács Krisztián. A balotai vadászok trófeái sok kiállításon szerepelnek. _________________ ■ H omoki vendégvárók Balotaszálláson szívesen fogad­ják a messzi földről érkezőket. A Fűzfa utca egyik portája még az idegenforgalmi ajánlókba is be­került. Szilvaérés idején azt java­solják, hogy arrafelé kell menni a vasútállomásra, mert az egyik ház előtt a szilvafákon a „Nincs permetezve, fogyasztható” fel­iratú tábla biztatja a vándorokat arra, hogy egyenek a gyümölcs­ből. A község határában lovas fo­gadóban is megszállhatnak a vendégek. A település hírnevét öregbítette Gyuris Károly, akinek a saját készítésű zeneszerszámai, kukorica csuhából font dísztár­gyai a polgármesteri hivatal egyik helyiségében is láthatók. Víg La­jos kolomp- és csengettyűgyűjte­ményének is sok csodálója akadt már. A település történetéről kiál­lítás tekinthető meg az általános iskola folyosóján. A községi ünnepnapokra au­gusztus 20-án és környékén ke­rül sor, amelynek szerves része lett a környékbeli fogathajtók versenye. ___________________■ F alu a puszták helyén A balotai emberek szorgalma és kitartása példaértékű Balotaszállás erdőkkel szabdalt, hatalmas határa szó szerint bővelkedik a kincsekben. Az alig több mint félszáz éves település leg­híresebb kincse az a honfoglalás kori sírle­let, melyből lószerszámveretek, aranydíszek és nyílhegyek kerültek elő. A „balotai kincs” egyik díszítőmotívuma a község címerében is látható. Természeti és ásványi kincsekben is bővelkedik a táj, találtak ott már termálvi­zet, kőolajat és földgázt is. A település - mely 1950-1952 között még ta­nyaközpont volt - belterülete ma már teljesen közművesített, az utak aszfaltozottak. A közte­rületek fásítottsága, parkosítottsága is mutatja, dolgos, szorgalmas, lakóhelyüket szerető em­berek élnek Balotaszálláson. Nem véletlen, hogy több mint fél évtizede rendszeresen be­neveznek a Virágos Magyarország mozgalom­ba. A faluszépítő törekvésnek a község fennál­lásának ötvenedik évfordulóján meg is lett az eredménye, hiszen elnyerték az Év faluköz­pontja 2002 címet.- A kivívott, megtisztelő rang kötelez ben­nünket. Virágokkal, fákkal szépítjük a közterü­leteinket, s a település tisztasági verseny sem maradhat el - mondta el Németh Vendel polgár- mester. Mint megtudtuk: a szervezett szemétszállí­tás is megkezdődött 2003 áprilisától a faluban. A helybéliek szinte egyöntetűen vállalták az ezzel járó közterheket. Az egyre komfortosab­bá váló településen más terveket is szövöget­nek.- A régi szeméttelep felszámolása és egy asz­faltozott hulladékudvar létrehozása is az elkép­zelések között szerepel. A temető rekonstrukci­ójára is sor kerül. Új ravatalozó, urnafal, új főbe­járati kapu és aszfaltutak készülnek. A tanyai dűlőút-hálózat felújítását is folyamatosan végez­zük - vázolta az elképzeléseket a polgármester. A település rendezési tervét is átdolgozzák. A szennyvizet egyelőre még tengelyen szállítják el, de már készülőben vannak az előtanulmá­nyok a község szennyvíztisztítójának létreho­záshoz. Két új utcát is kialakítottak, ahol folya­matosan kelnek el a teljesen közművesített tel­kek. A kábeltelevíziós hálózat kiépítése is folya­matban van. NÉMETH VENDEL 1946-ban született Kiskunhala­son. A középiskolát a halasi II. Rá- kóczi-mezőgazdasági technikum­ban végezte. 1965-ben került gya­kornokként Balotaszállásra. 1989- ig volt a Kossuth Tsz. gépészeti műszaki vezetője. 1989 és 93 között az erdé­szetnél dolgozott műszaki vezetőként. 1990-től Balotaszállás polgármestere. Nős, két gyermek édesapja.- Milyen terveik vannak az intézményekben?- A szűkös költségvetésünkben minden fil­lérnek pontos helye van, de vannak olyan munkák melyeket nem lehet elodázni. Ilyen például a nap­közi otthonos konyha felújítá­sa, vagy az ok­tatási intézmé­nyek felszerelé­seinek beszer­zése. A polgár- mesteri hivatal telekommuni­kációs hálózatá­nak műszaki fejlesztése is fontos feladat.- Kevés olyan település van, ahol többen születtek, mint amennyien meghaltak...- Az elmúlt években ha kis mértékben is, de valóban megfordult a folyamat és örömünkre gyarapodik a lélek- szám, most 1713-an él­nek itt. A következő két-három évben azon­ban mélypont lesz az óvodában és az iskolá­ban, hiszen alacsony lesz a tankötelesek szá­ma. Ezt a krízist kefrát­vészelnünk, mert egy­előre iskolatársulás lét­rehozását nem tervez­zük. A gyermeklét­szám csökkenésének egyik oka, hogy a ha­társzéleken élők, in­kább a közelebb eső te­lepülésekre hordják óvodába, vagy iskolába gyermekeiket. Az álta­lános iskolát pedig töb­ben is Halason végzik. A fiatalok helyben ma­radását később bérla­kások építésével is segíteni szeretnénk.- Sok vállalkozás működik a településen. Mi a helyzet a munkanélküliséggel?- Száznál is több itt a vállalkozás, s aki kere­sett az talált is munkát magának. Szinte alig akad néhány regisztrált munkanélküli a köz­ségben. A balotai emberek szorgalma és kitar­tása példaértékű, ami az egyik legnagyobb ho­zományként vihetünk magunkkal az Európai Unióba. ■ A vasútállomás patinás épülete. A TELEPÜLÉS LÉLEKSZÁMÁNAK ALAKULÁSA (fő) Születések ■ Elhalálozások 13 31 22 2000 2001 2002 Balotaszállás A balotaszállásiak büszkék le­hetnek címerükre, amely az or­szág első olyan települési jelké­pe, amelyet honfoglalás kori motívum díszít. A címer fő mo­tívuma a honfoglalás kori női sírból előkerült, aranyozott ezüst lószerszámot ékesíti. A címer tartalmi összetevői - a Halashoz való kötődést szim­bolizáló korona, a levélkoszo­rúként megjelenő szürkenyár és az abba belefont pásztorkürt -, községet, annak múltját, s máig élő hagyományait hivatot­tak kifejezni. • A település első írásos említése 1483-ból való, nevét a hagyo­mány szerint Baltha kun király­tól kapta. Először 1493. február elsején, a Majsán kelt királyi ok­levélben jelenik meg a Baltha- szállás neve. • A község 1945 előtt Kiskunha­lashoz tartozott, annak egyik pusztája volt. A halasi gazdák itt tartották állataikat. A pászto­rok nevezték el a magasabb homokbuckákat: Kenyérváró­hegy, Sasheverő, Bárányhúzó­hegy. • 1952. január elsején alakúit önálló községgé Kiskunhalas egykori pusztáinak - Alsószál­lás, Balota, Göbölyjárás és Fü­zes - egyesüléséből. ' • Az itt élő emberek hagyomá­nyok iránti tiszteletét példázza, hogy a külterületen található honfoglalást követő korokból származó templomhelyeit - Kő­halomhegy, Templomhegy - az utókor számára és a millennium tiszteletére emlékoszloppal je­lölték meg. • Balotaszállás képviselő-testü- lete: Németh Vendel polgármes­ter, Lajkó György alpolgármes­ter, Balázs-Piri Lászlóné, Barcsik Attila, Brunner Gábor, Eszensz- ki Lajos, Hajdú Gábor, Mester János, Oláh György, Vincze Béláné. Megbízott, helyettesítő jegyző: dr. Lábecz László. ■ A kereskedő Brinkus János vegyeske­reskedő:- 1951-ben születtem, tősgyökeres balotaszállási vagyok. Az ál­talánost a fü­zesi iskolában végeztem. A szüleim is kereske­dők voltak, de nem akarták, hogy ezt a szakmát válasszam. Kis kitérővel, de végül 1970 óta mégiscsak a kereskedelemben kötöttem ki. Dolgoztam Hala­son, Tompán és Kelebián. 1983 márciusában nyitottuk a vegyes­kereskedésünket. Ketten dolgo­zunk a kis boltunkban felesé­gemmel és sokat kell tenni azért, hogy megőrizzük a vevők bizal­mát. A kisebbik lányunk olasz szakon végez az egyetemen. A nagyobbik lányunk kötődik a szakmához, hiszen élelmiszer- ipari főiskolán, sütőipari szakon szerzett diplomát. Minden ide­köt Balotaszálláshoz, már nem tudnék máshol lakni. ■ A rendőr Tartott Zsolt törzszászlós, körzeti meg­bízott rendőr: Kelebiai származású vagyok, de lassan már tel­jesen balota- szállásinak vallhatom magam. Családi há­zat vásároltunk, s itt képzeljük a jövőnket a feleségemmel, ebben a szimpatikus, rendezett falu­ban. 1995-ben kezdtem a rend­őri munkámat és két év múlva kerültem Balotaszállásra. Jelen­leg Barna Zsolt kollégámmal együtt, ketten vigyázunk a köz­ség rendjére. Szerencsére a köz- biztonsággal nincsenek na­gyobb problémák, kiemelt bűn- cselekmények nem történtek. Néha-néha megjelennek az át­utazó bűnözők, de az idegenek érkezését sokszor a lakosok jel­zik, segítve ezzel a bűnmegelő­zést. Mivel nagy kiterjedésű a határ, egy mezei őrszolgálat so- kat segíthetne a munkánkban, a A pedagógus Fehér Géza, Balotaszállás Községért-díj- jal kitüntetett pedagógus:- 1961 őszén kerültünk ide a feleségem­mel Bajáról. Munkánkat Füzesen, a tanyai iskolában kezdtük. Életünk legszebb idő­szaka volt. Ifjúsági koromban súlylökésben voltak elismert eredményeim. A sportot kézi­labdázással folytattam, Balota­szálláson jó kis csapatot hoz­tunk létre. Az úttörő mozgalom­ból is kivettem a részem, feled­hetetlen nyári táboraink voltak. A kultúrházban országos hírű citerazenekart alapítottunk. Az iskolában nyolc évig voltam igazgatóhelyettes, hét évig pedig az ÁMK igazgatója lehettem. Az informatikai oktatást én kezde­ményeztem, s irányítom 1998 óta az iskolában. A négy évtized alatt sikerült a laza homokba gyökeret vernünk, ________ ■ A Z ÉV FALUKÖZPONTJA. Balotaszállás hangulatos főterén több emlékművet is találni. A tér közepén áll a második világháborús áldozatok emlékműve, amely környékén szívesen megpihennek az arra járók. Kis kerítés veszi körül a község első vízmüvét, egy kerekes kutat. A község határában az ott elesett ’48- as honvédek emlékére ültettek ötven fehér nyárfát. Az első világháború balotai halottjainak emlékműve az egykori felsőbalotai iskola romjainál található. ■

Next

/
Thumbnails
Contents