Petőfi Népe, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-16 / 89. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2003. Április 16., szerda Nézőpont Kubatovics Tamás _______ T avaszi reménykedés Nem szeretném elkiabálni, de úgy tűnik itt a tavasz. A kikelet köze­ledtére számos jel utal. Ezek között mindenféleképpen említést érde­mel a tavaszi fáradtság. Eme kellemetlen érzést nem részletezném, mert fáradt vagyok hozzá. Meg nyűgös és naphiányos. Van viszont virág- és zöldhagymaillat. További örömként jelenthetem: Tél tábor­nok elveszítette az idei háborút. Egymás után nyerte a csatákat, aljas módon visszatámadott, de Tavasz főtábornok leverte. Ő ugyanis tud­ta: az idő neki dolgozik. Hosszú ideig ő sem pöffeszkedhet, Nyár főfőtábornok már készülődik. Az előrejelzések szerint talán még az Ősz legfőbb tábornok is szerepet kap idén, de megeshet, hogy az el- nyűhetetlen Tél tábornok az esztendő folyamán visszatér. Mindeb­ből látható, nagy a bizonytalanság. Reméljük, Kulikov marsall sem­miféle szerepet nem kap. Olyan jó érezni, hogy újra leírom: itt a tavasz. Erre bizonyítékul szol­gálhat egy tényfeltáró séta. Tapasztalatom szerint egyre több pár an- dalog az utcákon. Márpedig a hűvös idő sok mindenre alkalmas, de andalgásra nem. Meg aztán, az is tudományosan bizonyított tény, hogy tavasszal gerjednek szerelemre az emberek. Hogy a kutyákat ne is említsem! Vannak csalhatatlan jelek Szintén a tavasz csalhatatlan jele, hogy aszfaltoznak. Az a fránya parancsnok, akinek ne­vét inkább le sem írom, ko­moly károkat hagyott maga után. Ezért a kátyúzásból élő cégek legnagyobb örömére megkezdődnek az útjavítások.------:----———----------------------- No, ez egy drága dolog! Pénzt t ömködnek a lyukakba. Nagy mennyiségű bankó felhasználásával hozzák vízszint közeli állapotba az úttestet. Ebben a folyamatban a bankóból aszfalt lesz, abból pedig folt. Jobb esetben - és kellő meny- nyiségű pénz felhasználásával - egy szőnyegszerű úttakaró. Ami egyébként rögtön kijelöli a jövő évben javítandó kátyúk szélét. Ez a menetrend kísértetiesen hasonlít a fentebb leírt körforgásra: Kulikov marsall itt sem kap szerepet. Az élet apró örömei mellett más ügyek miatt is fontosak ezek a he­tek. Eljött az a tavasz és az a nap, amikor aláírják az Európai Unió­hoz való csatlakozás okmányait. Gondolom, a marsaiból nem esik szó. Én sem írom le nevét. Pedig nem is oly’ rég ő volt mindenki fő- parancsnoka. Igaz, a varsóiban. Ma pedig Athénra figyelünk. JÖVŐNK A CSALÁD. Tegnap rendezték meg a konferencia-sorozat 8. találkozóját a kecskeméti Szentcsalád Közösségi Házban. A részt­vevők előadásokon vehettek részt, amelyek a családi életet érintő kérdésekre keresték a választ. fotó: b. r. NISSAN PRIMERA Tele bölcsességgel S ÉV GARANCIA Ajánlott kenőanyag Mobil D AKAR 360 Ft ÁRELŐNY! Iliavl ác Tárca lift 6500 Baia’ Kölcsey u. 73. niC2l C3 I arad rVII. Tel.: 79/422-422 Fax: 79/522-292 A tojások és a kampós csőr A Petőfi Vadásztársaság cáfolja, hogy tag­jai helyezték volna ki a feltehetően mér­gezett tojásokat, amelyektől védett raga­dozó madarak pusztultak el Kiskunfél­egyháza külterületén - nyilatkozta Besze László, a társaság elnöke. Félegyháza Mint arról tegnap beszámoltunk, lakossági bejelentés alapján valószínűleg mérgezett tojásokat és a feltört csalétkek mellett koráb­bi és egészen friss madártetemeket találtak a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őrei hétfőn a félegyházi Petőfi Vadásztársa­ság területén. A gyanú szerint a tojásokba azonnal ható mérget fecskendeztek, ettől pusztulhatott el csaknem húsz egerészölyv és réti héja. Az ügyben ismeretlen tettes el­len indult eljárás természetkárosítás gyanú­jával. Viszont a környéken lakók azt állítják, hogy vadászok helyezték ki a csalétkeket és meg is fenyegették a szemtanúkat. Besze László, a társaság elnöke elmond­ta: megkérdezte vadásztársait, akik kivétel nélkül cáfolták, hogy ők helyezték volna ki a tojásokat. Visszautasítják a környék lakói­nak állítását is, miszerint megfenyegettek volna bárkit is. Pallagi János vadászmester szerint a vadásztársaság az idén nem helye­zett ki tojásokat és az utóbbi napokban nem folyt vadászat az érintett területen, csupán dúvadakat irtottak a vadőrök. A vadászok néhány hete sűrűn jár­ták a területeket, de mérgezett tojásokat és frissen elpusztult ma­darakat nem találtak. Észlelték ugyan a ré­gebben elhullott védett ragadozó madarak te­temeit, de szerintük azok a rendkívüli téli hideg miatt pusztulhat­tak el. A KNP szerint azonban ezeket mindenképpen jelenteniük kellett volna a természetvédelmi őrszolgá­latnak. Besze László kijelentette, hogy szakem­berekkel konzultált, s úgy tudja, hogy az egerészölyvek és a réti héják nem esznek to­jást, sőt a kampós csőrük miatt képtelenek is feltörni azt. Azonban ornitológus szakem­berek az Objektív Hírügynökség kérdésére elmondták, hogy az említett ragadozó ma­darak igenis képesek a tojásfeltörésre, sőt a kisemlősök számának drasztikus csökkené­se miatt megragadnak minden lehetőséget a táplálkozásra, legyen az akár kihelyezett hús vagy tojás is. Besze László az eset mögött a vadásztár­saság elleni provokációt sejt, mivel időnként ellentétek feszülnek a vadászok és a földtu­lajdonosok között. Hozzátette azt is, hogy pontosan ezen a -területen pusztult el az utóbbi időszakban a legtöbb őz, emiatt nem zárják ki valamiféle fertőzés lehetőségét sem. A tetemekből és a mellettük heverő feltört tojásokból egyébként a szakemberek mintát vettek, ami egyértelmű választ adhat majd a pusztulás okára. Az elnök nem feltételezi vadásztársai egyikéről sem, hogy közük lenne a mérge­zett tojások kihelyezéséhez és a fenyegető­zéshez. Ennek ellenére vizsgálatot indít a társaságon belül. Ugyanakkor sérelmesnek tartja, hogy a környék lakói nem keresték meg őt panaszukkal és szerinte alaptalanul vádaskodnak a vadászok ellen. OBJEKTÍV Megkérdeztük olvasóinkat Locsolkodnak-e húsvét hétfőjén? Hinkel Gábor (Harta): - Hús­vét hétfőn min­den évben elme­gyek locsolkod- ni. A hartai svá­boknál eredeti­leg más volt a szokás, de mára a magyar és a sváb hagyományok keveredtek, így a haverokkal összefogunk és sorra járjuk a lányos házakat. Mindenütt elmondjuk a hagyo­mányos népi vagy népi ihletésű versikéket. Szinte valamennyi házban piros vagy hímes tojással, üdítővel, édességgel kínálnak bennünket. Vannak, akiket egyet­len évben sem szabad kihagyni a locsolkodásból, mert rosszul esne nekik, hogy semmibe vettük hosszas készülődésüket. Marsa Nor­bert (Kecske­mét): - Eddig minden eszten­dőben összeáll­tunk a barátaim­mal, és elmen­tünk locsolkod- ni. Jó buli volt. Gyűjtöttem a pi­ros csokitojást is, tavaly szét is ol­vadt a zakóm zsebében. Ebben az évben azonban megfogadtam, hogy nem megyek locsolkodni. Egy-két barátnőmet felkeresem húsvét hétfőn, de másokhoz nem megyek. Sok helyre kellene men­nem, de ha valakit kihagyok, ak­kor abból biztos, hogy sértődés lesz, így inkább úgy döntöttem, hogy senkihez sem megyek. Meg­untam ugyanis azt a procedúrát, ami a locsolkodással együtt jár. Fodor József (Lakitelek): ­Minden húsvét hétfőn a felesé­gemnek elkészí­tem az italokat, amelyekkel majd megkínál­ja a locsolkodó- kat, aztán elin­dulok én is a hölgyes házakhoz. Minden lánynak, asszonynak olyan verset mondok, ami illik hozzá, esetleg a munkájával kap­csolatos. Kötelességemnek ér­zem, hogy valamennyi hölgyis­merősömet megöntözzem. Attól függően, milyen kapcsolatban va­gyok az illető hölggyel, a locsol- kodáshoz használt folyadék lehet víz, szódavíz, vagy jó minőségű kölni. Általában egy-két barátom­mal indulok el. Patyi Csaba (Kiskunhalas):- Szeretem a húsvéti ünnepe­ket, szerintem ez egy nagyon szép és érdekes hagyomány. Édesapám már egészen kicsi ko­romban elvitt magával locsolkod­ni. Természetesen ma már több­nyire egyedül látogatom végig a rokonokat, barátokat. Az ismerős hölgyekhez azonban baráti társa­ságommal együtt kopogok be és a locsolkodás kellékei között ilyen­kor - a kölnivíz mellett - a szóda­víz is igen fontos szerepet kap. Ahol értik a tréfát, ott elsősorban az utóbbit használjuk. Húsvét éj­szakáján általában a házibuli is a program része. _______________■ F elújításra váró bíróságok (Folytatás az 1. oldalról) Bács-Kiskun Ezzel párhuzamosan, a tervek szerint 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Bíróság elhelyezési körül­ményeit is javítani kell, ahol ugyancsak teljes felújításra szo­rul az épület. A Kiskőrösi Bírósá­gon a nyílászárók cseréje lenne indokolt, Baján pedig a feljáró ment tönkre a kemény téli hideg­ben. A megyei bírói értekezleten az informatikai fejlesztésről is szó esett. Az elmúlt évben 64 számítógépet állítottak rend­szerbe, így Bács-Kiskunban ma már minden bíró ezen dolgoz­hat. Ugyanakkor a tárgyalóter­mekbe sajnos nem jutott a szá­mítógépekből, ezért a legtöbb helyen jelenleg is írógépen, sok helyen pedig utólag készülnek a tárgyalási jegyzőkönyvek. A Bács-Kiskun Megyei Bíró­ság elnöke, dr. Bodóczky László lapunknak elmondta: ezen a tarthatatlan helyzeten még az idén változtatni akarnak. Annál is inkább - hangsúlyozta az el­nök -, mert az új büntetőeljárási szabályoknak megfelelve, a jegyzőkönyveknek a tárgyalás­sal egy időben kell elkészülniük a jövőben. _______noszlopy A grárpályázati szakértő bizonyítványt kapnak Felnőttképzés Kis és közép agrárvállalko­zók, kistérségi és vidékfej­lesztési menedzserek, vállal­kozásfejlesztési alapítvá­nyok, önkormányzatok, civil és érdekvédelmi szerveze­tek, gazdasági kamarák tag­jainak és munkatársainak részvételével európai uniós tanfolyam indul a lakiteleki népfőiskolán. A három hónapos kurzus ma kezdődik és június 18-án feje­ződik be. A hatszor kétnapos tanfolyamot a Lakiteleki Népfő­iskola Alapítvány a Szent István Egyetemmel közösen szervezi. A képzésre csak olyanok jelent­kezhettek, akik agrár, műszaki vagy közgazdasági szakterüle­ten felsőfokú végzettséggel ren­delkeznek. A résztvevőknek ak­tívan részt kell venniük az elő­adásokon és a kiscsoportos fog­lakozásokon, a feladatok meg­oldásában. A felnőttképzési programot sikeresen elvégzők EU agrárpá­lyázati szakértő bizonyítványt kapnak, amellyel európai uniós agrárpályázatok elkészítésében és bírálatában közreműködhet­nek. Az ilyen szakemberekre föltehetőleg nagy kereslet lesz már a jövő esztendőben. m A legszebben szavalt Mencser Henrietta felkészítő tanárával, Suba Jánosnéval. Lakitelek Tiszaalpári kislány nyerte az országos versmondó ver­senyt. Mencser Henrietta az 5-6. osztályosok között bizo­nyult a legjobbnak. Egy kötelező és egy szabadon vá­lasztott művet kellett előadniuk azoknak a felső tagozatos diá­koknak, akik bejutottak az orszá­gos versmondó és népdaléneklő verseny döntőjébe. Az 5-6. és a 7- 8. osztályosok közül a legjobb tíz-tíz versenyző mutatkozott be a lakiteleki népfőiskolán. Kubik Anna színművész, a zsűri társel­nöke úgy értékelte a gyermekek teljesítményét, hogy mindenki rangos költeményt választott, s azt szépen adta elő. Budai Ilonka népdalénekes úgy fogalmazott: amíg egy nép beszél, énekel, tán­col, nem lehet elpusztítani. Válo­gatott kis csapat jött össze, hang­súlyozta. Tehetségesek az éneke­sek, akiknek érdemes tovább folytatni az éneklést. Az 5-6. osztályos versmondók között a tiszaalpári Mencser Hen­rietta bizonyult a legjobbnak, aki Romhányi József: Nyúliskola és Tamkó Sirató Károly: Korszakvál­tás című versét szavalta el. Felké­szítő tanára: Suba Jánosné. A 7- 8. osztályos tanulók között nép­daléneklésben a bácsalmási Sza­bó Zita a harmadik helyet szerez- te meg. _____________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents