Petőfi Népe, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-15 / 88. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Sokszínű ünnepek A település ünnepei igazod- zulja, valamint a környékbeli és nak ahhoz a gazdag és sok- hazai hagyományőrző csopor- színű folklórhoz, melyet a tok. Június második felében, magyar-rác kétnyelvű falu a Szent Iván napján a település magáénak tudhat. központjában kialakított esztétikus pihenőpark ad otthont a falu- Az ünnepek sorát a jellegzetesen napnak. Ilyenkor zajlik a bográ- bátyai rác préló (farsang) nyitja . esős ételek főzőversenyének ne- meg, melyet hagyományosan mes vetélkedője, melynek győz- február első felében tartanak a tese az első helyezettnek kijáró helyi faluházban. A Horvát Ki- megtiszteltetésben' és elismerés- sebbségi Önkormányzat szerve- ben részesül. Kisboldogasszony zésében zajló rendezvényen napján, azaz szeptember 8-án rendszerint horvátországi vagy tartják a búcsút. Ilyenkor jönnek szerbiai vendégegyüttes lép szín- össze a rokonok, családtagok, is-, padra, meghívást kap továbbá az merősök és az elszármazottak, Országos Horvát Kisebbségi Ön- hogy együtt töltsenek egy napot, kormányzat, Horvátország kon- s megbeszéljék a világ dolgait. ■ így kerek a világ Hagyományteremtő szándékkal tavaly szervezett első ízben zenés, táncos, kölyökpezsgős születésnapi partit a Kaláka Nagy- családos Egyesület. A jeles alkalomból egy hatalmas, négyszögletű torta várta az egyesületi tagok gyermekeit, idén pedig Decsák Gáborné, Baksa Istvánné és Horváth Tiborné újabb gigantikus tortacsodát készített. Az eltérés mindössze annyi volt, hogy a cukrászati remekmű ezúttal kör alakú volt. A tortán egészen pontosan száz szál gyertya égett, melynek elfújása csak látszólag volt egyszerű feladat. A torta készítői ugyanis olyan gyertyákat is elhelyeztek, melyek újra és újra meggyulladtak. A csöppségek végül - ha nehezen is, de - sikeresen teljesítették a feladatot, így mindenki jóllakhatott. Nemzetiségi zenét játszanak A kalocsai Pünkösdi Koncert egyik állandó résztvevője a Bátyai Ifjúsági Fúvószenekar. Az 1976-ban alakult zenekar tagjai a bátyai általános iskola tanulói közül kerülnek ki. A nemzetiségi, ezen belül délszláv zenét (is) játszó zenekar történelmi indulókból, magyar, német és délszláv népzenéből, polkákból, ke- ringőkből és népszerű könnyűzenei feldolgozásokból állítja össze műsorát. Rendszeresen vesznek részt versenyeken, helyi és megyei rendezvényeken, jótékonysági koncerteken, megemlékezéseken. A zenekart Jakab Ferenc, a Helyőrségi Fúvószenekar ma már nyugalmazott tagja alapította és vezette 1996-ig. Az együttes jelenlegi karnagya Szklenka István. Hosszú távra terveznek Sokan úgy vélik, a paprika igazi bölcsője nem Kalocsa, hanem a közeli Bátya, amely mind a mai napig híven őrzi és ápolja e nemes növény kultuszát. Sáfrán József polgármester abban bízik, hogy a bátyai paprikának nem csak szép múltja van, hanem tartalmas jövője is lesz. Mindehhez összehangolt munka, gondos tervezés és előrelátó gazdálkodás szükségeltetik - állítja a polgármester.- Milyen rövid., illetve hosszú távú elképzelésekkel vág neki a következő éveknek Bátya?- Meggyőződésem, hogy munkánk csak akkor lehet eredményes, ha nem önkormányzati ciklusokban, hanem ennél hosszabb távon gondolkodunk. A tervezés során meghatározó lehet, hogy milyen pályázati források állnak rendelkezésünkre. Ugyanakkor nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a választópolgárok által megválasztott képviselő-testületnek meg kell szólítania azokat, akik a testületbe delegálták őket. Munkánk során tehát lehetőség szerint igyekszünk rákérdezni a lakosságra, szerintük melyek a megvalósításra váró legfontosabb fejlesztési programok. Meglátásom szerint a fejlesztési programok sorában mindig az éppen aktuális pályázati források szerint kell meghatározni a prioritást, s valamiféle rangsort felállítani. Lehetőségeinkhez mérten és a saját forrásaink figyelembe vételével próbálunk megfelelni a pályázathoz szükséges feltételeknek. Az elmúlt évek legjelentősebb beruházása ért véget tavaly, amikor Öregcsertő, Homokmégy, Szakmár, illetve Kalocsa közreműködésével és Bátya gesztorságával megvalósult a szennyvízberuházás és elkészült a szennyvíztelep rekonstrukciója. A szennyvízprogram keretén belül ezzel gyakorlatilag véget ért a fejlesztés.- Melyek a megvalósításra váró további tervek?- Folytatjuk a szilárd burkolatú utak kiépítését. Ez a beruházás például abba a kategóriába tartozik, amelyről már az elején is beszéltem, tehát átnyúlik a következő ciklusra. Idén elkészítjük a terveket, benyújtjuk a pályázatot, és ha minden jól megy, rövidesen öt-hat utcában nekiSÁFRÁN JÓZSEF 1950-ben született Bátyán. 1972i' ma ' ben érettségizett a kalocsai 1.1st& . t ván Gimnáziumban. 1980-81 között a szombathelyi Államigazgatási Főiskolán végezte el az elnök*á ■: ti képzőt. 1980 óta tanácselnök, majd 1990 óta polgármester Bátyán. Nős, két felnőtt fiúgyermek édesapja. láthatunk a munkának. Emellett folyamatosan végezzük a mintegy hatvanegy kilométer hosszúságú földútjaink karbantartását azért, hogy néhány év múlva személygépkocsival is bejárható állapotba kerüljenek. Tavaly hárommilliót költöttünk, idén négymilliót fordítunk erre. Ugyancsak fontosnak tartom megemlíteni, hogy Bátya reményeink szerint csatlakozik a felső-bácskai hulladéklerakóhoz, ugyanakkor rövidesen megkezdődik településünkön a teljesen zárt rendszerű, kukás szemétgyűjtés. Ehhez az önkormányzat hatszáz kukát szerzett be. Ugyanilyen jelentőséggel bír a háziorvosi szolgálat kérdésének megoldása, az ehhez szükséges tárgyi feltételek megteremtése. Mindemellett figyelünk az önkormányzat intézményeinek műszaki állag- megóvására, fejlesztésére, közterületeink rendszeres karbantartására, gondozására. További elképzeléseink között szerepel egy kábeltelevíziós hálózat kiépítése és a virágosítási program folytatása, melynek részeként az 51-es út mellé és a köztereinkre virágládákat tervezünk kihelyezni. Meggyőződésem, hogy mindezekhez összehangolt munkára, gondos tervezésre, előrelátó gazdálkodásra és folyamatos párbeszédre van szükség a lakókkal és a civü szervezetekkel.- Bátya a jraprikatermesztés egyik központjaként ismert. így marad-e ez a jövőben is?- Minden attól függ, sikerül-e elérni, hogy a paprika hungarikummá váljon. Ha ezt el tudnánk érni, a Kalocsán és környékén megtermelt paprikának újra hírnevet szerezhetnénk. A TELEPÜLÉS LÉLEKSZÁMÁNAK ALAKULÁSA (fő) A polgárőr Markó József 1998 óta látja el a Bátyai Polgárőr Egyesület elnöki teendőit. Nyugalmazott rendőr főtörzsőrmesterként és gyakorlott polgárőrként az elmúlt évtizedekben megfelelő rutinra és ismeretanyagra tett szert a közbiztonság terén. A „civilben” személy- és vagyonőrként dolgozó Markó József 2001. június 23-án a falunapon egy emlékkupát vett át Tóth István országgyűlési képviselőtől az egyesület megalakulásának tízéves évfordulója alkalmából. Munkájukhoz a kezdetektől hozzájárul az önkormányzat és a képviselő-testület, amely anyagilag és erkölcsileg is támogatja az egyesületet. ■ Az alpolgármester A szakmán születésű Kozma József az új testület megalakulása óta társadalmi megbízatásban látja el a település alpolgármesteri • teendőit. Az egykori katonatiszt, tanár és sportember 1989-ben települt le Bátyán, jelenleg a kalocsai gyermekotthonban dolgozik nevelő pedagógusként. Fia rendőrnyomozó, lánya egyetemista. „A képviselő-testület minden tagja a falu érdekében dolgozik, mindannyiunk boldogulásáért munkálkodik. Néha meglehetősen népszerűtlen döntéseket vagyunk kénytelenek meghozni, ám vitathatatlanul mindannyiszor a jó szándék és a település iránt érzett felelősség vezérel minket.”' ■ A plébános A hódmezővásárhelyi születésű dr. Tatár János plébános, a kalocsai Érseki Hivatal általános gondnoka, gazdasági vezetője tizenhat éves korában határozta el, hogy pap lesz. Noha a család vallásos volt, édesapja nem örült döntésének, sőt még az élet is úgy hozta, hogy 1969-ben, a budapesti közgazdasági egyetem elvégzése után két évig a hódmezővásárhelyi gépgyárban volt kénytelen fizikai munkásként dolgozni. Ezután lehetett csak szó arról, hogy megkezdje a papi hivatáshoz szükséges tanulmányokat. A diploma megszerzése után Sándorfalvára, majd Hódmezővásárhelyre, végül - dr. Bábel Balázs érsek hívására - Bá- tyára került. ____ ■ A z elnök Deák István a bátyai Piros Arany Mező- gazdasági Szövetkezet elnöke 1968- ban szerzett agrármérnöki diplomát a keszthelyi agrártudományi egyetemen, majd hét évig a faddi mezőgazdasági szövetkezetben dolgozott kerületvezetőként. Ezután került vissza Bátyára, szülőfalujába, ahol előbb főagronómusként, majd 1981-től a szövetkezet elnökeként dolgozott. Két felnőtt gyermeke közül lánya agrárkémikus, fia üzletkötő. Büszke arra, hogy Bátyán több mint kétszáz éve foglalkoznak paprikatermesztéssel. Meglátása szerint a paprika elsősorban a kiváló minőségnek, a hozzáértésnek és odafigyelésnek köszönheti vi- lághímevét.____________ ■ A vállalkozó Fekete Gézát már gyermekként is a benzingőz és a csavarkulcsok világa vonzotta. Édesapja a helyi termelő- szövetkezet műhelyvezetője volt, így viszonylag korán kitanulta az autószerelés minden csínját-bín- ját. 1971-ben önállósította magát, s családi házuk udvarán megnyitotta első Dacia autóműhelyét. Ismereteit a Renault fellegvárában, Aulnay S-Bois városban tökéletesítette. A vállalkozás azóta kinőtte magát, így a műhely átköltözött a Bajai út 35. szám alá, az új elvárásoknak engedelmeskedve pedig átálltak a Renault személygépkocsik szervizelésére. A műhely az elmúlt évtizedekben orszá- gos hírnévre tett szert. ______■ Bá tya A Kalocsától délre elterülő „paprikafalvak” sorát a horvát nemzetiségű Bátya nyitja meg. A vidéket nyugatról határoló Duna a táj meghatározó eleme. A jó minőségű termőföld, a sok napsütés és a kiváló klíma kedvező feltételeket teremt a fűszerpaprika- . termesztéshez. A térség sokszínűségéhez hozzájárulnak az itt élő sváb, tót, rác és bunyevác nemzetiségek. Bátya lakosságának nagy része a mezőgazdaságból él, a település lakosságának mintegy 95 százaléka római-katolikus vallású. • Bátya első írásos említése 1061- ben történt Bácsaréve néven. Közel ezeréves története során kiemelkedő jelentőséggel bírt a középkorban végbement népességcsere, melynek során a mai Dalmácia, ületve Bosznia területéről települtek le családok Bátyán. Innen eredeztethető a település délszláv jellege, amely mind a mai napig tetten érhető az anyakönyvezett családnevekben, illetve az antropológiai mérésekből származó adatokban. • Korszakváltást jelentett a településen élő parasztok gazdálkodásában az 1770-ben bevezetett Mária Terézia-féle urbárium, melynek eredményeként magasabbak lettek az úrbéri szolgáltatási követelmények. • A település történetének kutatásában és feltárásában jelentős szerepet játszott a Bátyán élő Fehér Zoltán nyugalmazott főiskolai tanár, akinek több tudományos jellegű dolgozata és könyve is megjelent Bátyáról. • A település egyik ékessége a Kisboldogasszony Római Katolikus Templom, melyet a középkori templom helyére építettek, s 1780-ban szentelték fel, majd 1875-ben kapta meg mai formáját. A mellette lévő plébánia 1830-ban épült. A templom előtt látható a Szentháromság-szobor, melyet Marokity János és neje, Markó Katalin emeltetett 1906-ban. • Polgármester: Sáfrán József. A képviselő-testület tagjai: Anisity Ferenc, Bukros Istvánné, Fekete Csaba, Jelencsity János, Kapitány Károly, Kozma József, Perity Lajos, dr. Sztanyik Ferenc, Tamaskó László, Vida Zoltán. Horvát kisebbségi önkormányzat: Anisity Ferenc, Herner Istvánné (elnök), Ivota Tibor, Markó Judit, Takács Tiborné. ■ HŐSÖK SZOBRA. Bátya köz pontjában látható az a szobor, melynek talapzatán 139 első és 77 második világháborús hősi halott, illetve áldozat neve olvasható. ■ í
