Petőfi Népe, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-14 / 87. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Több rendezvény kell! Borotán az idén szervezték meg az első falunapot. Az emberek igénylik a rendezvényt, amire van lehetőség. Kikapcsolódásuk mellett élni szeretnének a vendégcsalogató esemény kínálta előnyökkel. A faluban az egyik vállalkozó néhány éve kedvtelésből vásárolt egy igazán szemre való Lipicai ménest. Az évek múltával a lovakhoz két csodálatosan szép hintót is kerített és egyre több serleget hozott el a különféle regionális fogathajtó versenyekről. Lehet, hogy a májusi falunappal hagyományt teremtenek és ezentúl Borotán is színvonalas fogathajtó versenyeket rendeznek majd? Ez idáig a településen a legrangosabb rendezvénynek a nyugdíjasok napja számított. Ennek nyolcéves múltja van. Minden évben több mint 450 meghívót küldenek szét a faluban, melyen feltüntetik, hogy a nyugdíjasoknak szánt színvonalas műsorban ki lép majd fel. Rendszerint budapesti színművészeket, énekeseket, zenészeket látnak vendégül a művelődési házban. Ezekre a rendezvényekre évek óta mintegy 400 idős borotai lakos elmegy. Vacsorára minden évben kivétel nélkül szarvaspörköltet szolgálnak fel a fiatalok. Az azt követő zenés estről és bálról egy álló évig beszélnek a faluban. Ugyanilyen felejthetetlen esemény Borotán a Mikulás-nap. Rendszerint 220 gyermeket lát vendégül az önkormányzat. A műsort nem az óvodások és az iskolások adják ekkor, hanem szintén vendég előadók, zenészek, színjátszók rendszerint a fővárosból. A Mikulás szimbolikus csomagocskákkal ajándékoz meg minden kiskorú gyermeket. Igénylik az emberek az ünneplést, a műsoros rendezvényeket. Mivel Borotát a többi településtől a gombatermesztés különbözteti meg, tervbe vettek egy nyári Gomba-fesztivált is, melynek a részleteit egyelőre csak közvonalazták, a valóra váltását 2004-re az EU-csatlakozás évére tervezik. ■ Teleház a könyvtárban? Nem hagyják elnéptelenedni a könyvtárat, mely a művelődési ház keretein belül működik. Vezetője Koch Jánosné nyugdíjas pedagógus, aki fél munkaidőben, de teljes erőbedobással vállalta az intézmény programjainak a megszervezését. A falu könyvtára jelenleg mintegy 12 ezer kötetből áll. Ahhoz, hogy mozgalmas és a fiatalok számára vonzó legyen itt az élet, még az idén információs központot alakítanak ki három korszerű, internet hozzáféréssel ellátott számítógéppel. Ez lehet az alapja egy napjainkban egyre inkább terjedő teleháznak is. A könyvtári tevékenység fejlesztésére az önkormányzat 200 ezer forint plusz pénz biztosított, minden mást pályázatok útján igyekeznek beszerezni. Mozgalmas élet folyik a könyvtárban. A jánoshalmi Lajta László Művészeti Szolgáltató Kht. tagozata működik itt sikeresen. Zongora, furulya, dráma-pedagógia, szolfézs oktatásra 12 gyerek jár. Velük párhuzamosan a könyvtárban tart próbákat és immár 15 éve szép sikereket ér el a 25 tagú Borotai Blockflőte Együttes, Reketye Sándor bajai zenepedagógus vezetésével. A block- flőtések 2-3 évenként Borotán tartják meg a furulyások megyei találkozóját. Koch Jánosné vezeti a 12 tagú kézműves textil (foltvarró) szakkört. Gyöngyfűző kör is működik Arnold Fülöpné szakmai irányításával. Rendszeresen tartanak kamara tárlatokat a könyvtárban. Vendégeskedett már itt játékkészítő mester, de emlékezetes volta a csuhéfonó népművész játszóházzal egybekötött önálló tárlata, valamint a gyöngyfűzők kiállítása. Az iskoláskorúak vers-, és prózamondó versenyeit is ebben a közművelődési intézményben tartják meg. Felvirágozhatnak a vállalkozások Nem igaz, hogy egy a főutaktól távol eső vidéki településnek nincs jövője! Aki képes és mer vállalkozni, az kedvező körülmények között teheti azt. Ma azonban a község még egy lé- lekszámában fogyatkozó, csaknem húszszázalékos munkanélküliséggel küszködő falu. Borota egy eldugott település a Bácska határán. Egykoron, a II. világégés előtt a falunak 3000, a környező tanyavilágnak pedig közel 2000 lakosa volt, ahol 3 általános iskola működött. Az emberek kukoricát, gabonát, gyümölcsöt termesztettek, lábas jószágot tartottak éppúgy mint napjainkban. Csakhogy manapság a mezőgazdaságból nem Olyan könnyű megélni, mint 60-70 évvel ezelőtt. A tanyavilág elnéptelenedett, a fiatalok beköltöztek a városokba, szüleik pedig az utóbb néhány évben utánuk mennek, mert már önmagukat sem képesek eltartani. Dr. Geiger Ferenc polgármester bizakodó ember. Tisztában van azzal, hogy tíz év alatt kétszázzal fogyatkozott a falu, jelenleg 1626-an élnek a községben. Több mint ötszázra tehető a nyugdíjasok száma, ami a lakosság harmadát jelenti. A munkaképes korosztályból 50 fő részesül szociális, mintegy 40 munkanélküli ellátásban, tehát a kimutatható munkanélküliség eléri a 20 százalékot. Ugyanakkor van a faluban egy sertéshús előállításával foglalkozó részvénytársaság mely 93 főnek, egy gombaüzem, mely 30 embernek ad munkát. Egy kis farmon 15, míg a bográcsgyártó üzemben 14 alkalmazott keresi meg a mindennapi betévő falatokra valót. Negyven egyéni vállalkozó él meg a mezőgazdaságból, bár DR. GEIGER FERENC 1937-ben született Borotán. 1985-ben Szegeden az Állam és Jogtudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1990-ig a Borotai majd a Jánoshalmi TSZ-ben 1990-től a Bácska Takarékszövetkezetben dolgozott. 1993 óta a település polgármestere. Nős, 3 felnőtt gyermeke és 4 unokája van. az állattartás most nem hoz hasznot. Az önkormányzat 12 közhasznú munkásnak biztosít ideiglenes jövedelmet. Aki mer befektetni, képes több lábon állni és fel tudja kutatni a piacot, az egy üyen vidéki eldugott faluban is virágzó vállalkozást hozhat létre igen kedvező körülmények között - vallja dr. Geiger Ferenc. Csak másképpen kell szemlélni a körülöttünk éppen zajló változásokat - teszi hozzá. Ezért tesz meg az önkormányzat mindent azért, hogy ne kelljen becsukni a könyvtárat, a művelődési házat, a korszerű sportcsarnokot, az óvodát és az iskolát. Jól látszik a költségvetésből is, hogy éppen az iskola és az orvosi rendelő felújítására (ide kerül majd az egészségház), valamint a víztisztításra (vasta- lanítás, arzén- ammónia- és mangánmentesítés) költenek a legtöbbet. Januártól az EU-csatlakozás jegyében megoldották a szemétszállítást, a vaskúti regionális telepre kerül a hulladék. Ingyen osztottak ki a faluban 550 kukát, és bár évente családonként 6000 forintba kerül a kötelező szolgáltatás, az egyedülállók fele ennyit fizetnek. Saját szeméttározójukat felszámolják, ehhez a regionális összefogással elkészített ISPA-pályázaton szeretnének pénzt nyerni. Már tervezik a szennyvízcsatornák építését, felújításra szorul továbbá a víztorony. Sok a faluban a mozgáskorlátozott, számukra a még működő moziban - ahol hetente egyszer két vetítés van - rehabilitációs központot alakítanak ki. Itt 50 ember számára szeretnének munkahelyet létesíteni. A vállalkozó A rend őre A lelkész A gyógyszerész A falugondnok Farkas József Óbecsén született 1965- ben. A délszláv polgár- háború szele 1991-ben sodorta át az anyaországba. Gépészként egy bajai bográcskészítőnél talált munkát. Fiatal szakemberként izgalmas újításokon törte, töri ma is a fejét. Miután családi örökségből vásárolt egy zománcégető kemencét, önálló céget alapított Borotán. Új hegesztési, festési technikákat kísérletezett ki, napjainkban pedig különleges préselési technikákat alkalmaz. Cégének sikerét ennek köszönheti. Helyben 14 embert foglalkoztat. Farkas József hobbi szinten lipicai lovakat tart és 2 hintójával számos fogathajtóversenyen ért már el harmadik helyezést. ___________■ K ovács Tibor rendőr zászlós 11 éve él a faluban, 3 éve körzeti megbízott. Bácsalmáson született 1969-ben. Szegeden a tiszthelyettes képzőben 1994-ben végzett. - Feleségem pedagógus, itt kapott munkát a faluban, így kerültünk Borotára, ahol szolgálati lakást kaptunk. Itt nincs átmenő forgalom. Ez egy félreeső nyugodt település, viszont sokan élnek az elszórt tanyákon. A visszajelzések szerint a lakosság úgy érzi, jobb a közbiztonság amióta a körzeti megbízottként folyamatosan a faluban tartózkodók. Fogadóórát a polgármesteri hivatal rendőrszobájában tartok keddenként délelőtt, de bárkinek, bármikor azonnal a segítségére sietek. ■ Borotán a jánoshalmi plébános misézik és esket. Lelkipásztori munkatársként és hitoktatóként dolgozik 1991 óta Arnold Fü- löp, aki feleségével és 8 gyermekével él a plébánián. Pécsett született 1960- ban, Kecskeméten a Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd Győrött a teológián végzett. - Örvendetes, hogy az iskolások 80 százaléka hittanos. Heti egy-egy órát tartok az iskolában és a plébánián. így jön ki az óraszám, amiből a stólapénz mellett el tudom tartani a családom. Az idősek lelki gondozásán, áldoz- tatásán és a szertartásokon túl a péntek esti órákat a fiatalok körében töltöm a plébánián, a foci pályán, nyaranta pedig a népszerű hittanos táborokban. ■ Farkas István 36 éve a falu patikusa. Szakmáron született 1942- ben, 1965-ben diplomázott Szegeden. - Egy emberöltőt éltem le itt feleségemmel, aki védőnő. A gyógyszertár a falu tulajdonát képező muzeális értékű XVIII. századi bútorokkal van berendezve. Sajnos ma már egyre kevesebb magisztrális receptet íratnak fel a betegek, holott kitűnő szemcseppeket, kanalas orvosságokat, hajszeszt és krémeket tudok készíteni. A faluban nincs hagyománya a népi gyógyászatnak, nincsenek füvesasszonyok. Éjjel ritkán csöngetnek be, de tanácsot gyakran kémek az emberek. Nagy gondom nyugdíjas vállalkozóként az, hogy nincs ki- nek átadni a patikát. ________■ S tadler János 1957-ben született. Itt járt iskolába, a kereskedelmit Kiskunhalason végezte el. 2002 októbere óta ő a falugondnok, egy mai kisbíró. Az önkormányzat új szállító járművével rendszeresen kijár az elszórt és még lakott tanyákra. Öt tanyára csütörtökönként 150-200 liter ivóvizet szállít a családoknak. Három tanyára folyamatosan friss kenyeret visz, kiváltja a gyógyszereket, bevásárol, betegeket visz be az orvoshoz vagy szükség esetén a kórházba is. Antallaposról minden nap 3 gyermeket fuvaroz az iskolába, illetve az óvodába. A faluban 54 nyugdíjasnak viszi házhoz a napi meleg ételt a konyháról. Reggel 7 órától este 5 óráig van szolgálatban.________■ B orota Borota Bajától 26 kilométerre, Kiskunhalastól 35 kilométerre, a kiskunsági homokhátság és a bácskai löszhát találkozásánál fekszik. Ebből adódik, hogy a település külterületének mintegy 60 százaléka homokos, 40 százaléka pedig jó termőképességű talajból tevődik. A 8034 hektárnyi külterületnek csaknem harmada erdő. • A falu csak közúton közelíthető meg Jánoshalma, illetve Csávoly felől, bár Hajóssal is határos. A település nevét egy 1237-ben keltezett írásban említik először. Voltaképpen egy igen kiterjedt . tanyavilág létezett itt a pusztákon, melyek közül az egyiket Borota néven jegyezték fel. 1750-től egészen a XX. század elejéig Rém község pusztájaként tartották számon Dsidával, Antallapossal és más, gyéren lakott, erdőkkel, rétekkel tarkított pusztaságokkal együtt. A mai település több sikertelen próbálkozás után, 1910-ben vált véglegesen önállóvá Rémtől azáltal, hogy 14.000 kataszteri holdat szakítottak ki a rémi birtokokból és Milla Antal földbirtokostól megvásárolták azt az épületet, mely mindmáig a községháza. • Míg 1900-ban a tanyavüágban 500 lakost tartottak számon, 1920-ban több mint háromezret vettek nyilvántartásba. Borotá- nak közel 4 ezer lakosa volt 1941 és 1960 között, ám kétharmaduk külterületeken élt. A kollektivizálás idején a tanyavilág elnéptelenedett, megindult és azóta is tart a népesség fogyása. • Borota színtiszta magyar falu, melyben a hívők szinte kivétel nélkül római katolikusok. • A földterület nagy részét szántóként hasznosították. Főként gabonát és takarmánynövényeket termesztettek, kisebb mértékben pedig szőlő- és almatermesztéssel foglalkoztak, a legelőkön szarvasmarhát tartottak. • Képviselő-testület: dr. Geiger Ferenc polgármester, Zámbó Gábor alpolgármester, Balázs István, Ferenczi József Pongrác, Gál Sándorné, Horti János, Ivanovné Ladányi Zsuzsanna, Madarász József, Mikó Zsuzsanna, dr. Zámbó Vince (képvi- selők). Jegyző: Pápay László. ■ A Szent Lukács tiszteletére felszentelt templom 1900-ban épült. ■
