Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-05 / 54. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Százezer forintot nyertek Százezer forintot nyert februárban a lakiteleki Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda Napsugár csoportja. Történt, hogy a Generali-Provi- dencia Biztosító Rt. pályázatot hirdetett Szimba névvel - utalva a cég jelképének számító oroszlánra - olyan tanintézeteknek, amelyek a társaságnál kötöttek tanulóbiztosítást. A biztosító társaság területi igazgatósága, amelyhez három megye tartozik, tíz darab, egyenként százezer forintos díjat osztott ki a pályázók között. Egyiket a lakiteleki Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda kapta. Cserébe azokért a papírállatokért, állatgondozókért, melyeket a Napsugár csoport apróságai Bea óvó néni vezetésével hajtogattak és küldtek el a társaságnak. A százezer forintot február végén adta át Lehoczkyné Pálde- ák Enikő Sütő Lászlóné óvodavezetőnek. Az összegből a község Széchenyi körúti óvodájának udvarára vásárolnak különböző fajátékokat tavasszal. A százezer forint átadásán a Napsugár csoport kicsinyei is Jelen voltak,_______| Az eleven képeslap Lakitelek a Duna-Tisza közén, a Tisza völgye és a homokhátság találkozásánál alakult ki a XIX. század közepén. Budapesttől 120, Kecskeméttől 27 kilométerre fekszik, a Tiszától mindössze három kilométer választja el. Közlekedési csomópont jellegének köszönhetően több irányból is könnyen megközelíthető - akár a 44, számú főközlekedési úton, akár vasúton, a Kecskemét-Kunszent- márton vonalon. Lakitelektől öt kilométerre található a népfőiskola. Négyhektáros, szépen kiépített, gondozott területen helyezkedik el, ahol emigrációs gyűjtemény, uszoda, sport- és kulturális rendezvények várják az érdeklődőket. Lakitelek szerves része a turisztikai szempontból kiemelkedő Tőserdő. A fürdő a gyógyulni vágyókat, míg a Holt-Tisza a pihenni, kirándulni vágyókat várja, A Holt-Tisza mintegy hét kilométer hosszú, a múlt században végrehajtott folyószabályozással alakult ki. Ebben a csendes, növényekkel és állatokkal gazdagon tarkított környezetben helyezkedik el a Kiskunsági Nemzeti Park területe, melynek egységei közül talán ez, a legkisebb a leggazdagabb tájképi szépségekben. A nemzeti park tőserdei, védett területén, a „nagytisztáson” építtette 1926-ban Kecskemét erdőmérnöki szolgálati lakás céljára az általában csak kastélyként emlegetett, kétszintes, tájba illő, műemlék jellegűnek nyilvánított épületet. A mostani vadászkastély és az üdülőtelep közötti út mentén bugyog fel az egyetlen alföldi forrás. A református templom 1929-ben épült. ■ Kihasználni a lehetőségeket Lakitelek neve sokak számára ismerősen cseng Magyarország-szerte. Volt idő, amikor az emberek azt hitték, politikai hírneve alapján tejjel-mézzel folyó kis Kánaán, ahová számlálatlanul folyik a pénz. Mára kiderült: egyáltalán nem fgy van. A Tisza menti település ugyanolyan gondokkal küzd, mint a többi környező falu, község. Varga Sándort 2002 őszén választották Lakitelek élére. Az új polgármesterrel saját, illetve az önkormányzat terveiről, elképzeléseiről beszélgettünk.- Azt szeretnénk, hogy Lakitelek mielőbb egy rekreációs és kulturális centrummá fejlődjön. Ehhez a legtöbb adottság meg is van, Itt van például a Tőserdő, ahol el kell érnünk, hogy a szolgáltatások mielőbb európai színvonalakká váljanak, amelyek aztán egyfelől hozzájárulnak majd a vendégforgalom növekedéséhez, másfelől pedig jelentősen enyhítik majd a foglalkoztatási gondokat. Ám ahhoz, hogy ezt a célunkat elérjük, feltétlenül meg kell oldanunk a környezet- védelmi előírásoknak megfelelően a szennyvíz- csatornázást, amely ugyan már elkezdődött, de mindenképp hosszú távú feladat. A másik a szelektív hulladékgyűjtés és -kezelés, ezenkívül az építési hulladék elhelyezése. Lakitelek jövőjét illetően kiemelt jelentőséggel bír a képzés és a továbbképzés. Ez nemcsak a küszöbön álló integráció, hanem a foglalkoztatás szempontjából is nagyon fontos. Ehhez a népfőiskola nagyon kedvező bázist nyújt. Egyfelől esti gimnáziuma megoldja a középiskolai képzést, másrészt - a napokban kapott információim szerint - a Szent István Egyetem bizonyos képzési részét kihelyezi ide. Ezzel mindhárom: az alap-, a közép- és a felsőfokú képzés is biztosított lesz Lakiteleken. Ehhez kapcsolódóan említeném a nyelvi képzés szükségességét is, amely elsősorban az idegenforgalom szempontjából nélkülözhetetlen. Ami a foglalkoztatást illeti: a községben jelenleg legalább száz leszázalékolt ember él, akiknek a foglalkoztatására legfeljebb bizonyos idénymunkák jelentenek ideiglenes megoldást. Számukra úgynevezett rehabilitációs munkát kell biztosítani, hogy ne kelljen - megalázó móVARGA SÁNDOR 1946-ban született Lakiteleken. 1969-ben szerzett diplomát a gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1975-ben elvégezte az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolát. 1969-től 1991-ig a Szikra Tsz-ben, 1991 és 1993 között egy élelmiszerfeldolgozó cégnél, 1994-től 1998-ig pedig a Szikrai Borászati Kft.-nél, illetve saját vállalkozásban dolgozott. 1998-tól 2002-ig építéshatósági ügyintéző volt Nagykőrösön, majd Kecskeméten. 2002 őszétől Lakitelek polgármestere. Nős, két gyermeke van. dón - különböző segélyekért folyamodniuk. Nagyon lényeges a helybeli fiatalság ügye. Lakitelek jelenleg az elöregedő falvak közé tartozik, noha lélekszáma - a beköltözések révén - folyamatosan nő. Ahhoz, hogy az ifjúság helyzete megoldódjon, feltétlenül szükség van egy olyan sport- csarnokra, amely a különféle sportrendezvények mellett nagyobb kulturális események megtartására is alkalmas, ugyanakkor a helyi civil szervezetek számára is megfelelő teret biztosít. Elengedhetetlen, hogy az önkormányzat gazdasági helyzete mielőbb helyrebillenjen. Csak így érhetjük el, hogy megszűnjön a problémák állandó magunk előtt történő görgetése, és végre megvalósítsuk azokat a korszerűsítéseket, amelyek már rég időszerűek lennének. Itt említeném, hogy az idegenforgalom szempontjából nagyon fontosnak tartjuk a Tősfürdő vízforgató berendezésének mielőbbi megépítését, amelyre épp idén kaptunk kétéves felmentést. Végezetül hadd szóljak még a környezet- és katasztrófavédelem legaktuálisabb problémáiról. Gyakorlatilag az árpádszállási rész árvízvédelme nem megoldott. A hajdani fővédvonallá minősített nyárigát egy szakaszát néhány éve felrobbantották, így az már nem számít fővéd- műnek. Ezzel egyidejűleg a védekezés is a község feladatává vált. Az önkormányzat anyagilag képtelen ennek az állapotnak a megoldására, ezért ebben csak egy hathatós állami támogatás jelenthet segítséget. _______________________§ Lakitelek Képviselő-testUlete: Varga Sándor polgármester, dr. Kovács Gyula alpolgármester, képviselők: Bende László, Csinger Sán- dorné, Harmatos Áronné, Jand- rasits Józsefné, Kutasi Ferenc, Olajos István, Sütő Lászlóné, Szentirmay Tamás, Szűcs Pál, Tőzsér Tamás. Jegyző: Orbán Csaba. • Lakitelek helyén a XV. században Lak nevű település állt, amely a török hódoltság idején kihalt. Újranépesedése a XIX. század második felében kezdődött, amikor a Tisza szabályozása után (1864) nagy ármentesített területek váltak megművel- hetővé, A vasútépítés tovább segítette a település fejlődését, amely 1931-ben saját közigazgatási kirendeltséget kapott, majd 1950-ben önálló tanácsú község lett. Neve 1987 szeptemberében vált igazán ismertté, amikor a magyar szellemi élet több mint százötven kiválósága egy helyi udvaron felállított sátorban megalakította a Magyar Demokrata Fórumot. K0SSÄB SZÁMA (lül Lólekszám Iskolás Óvodás A királyi ménesnek itt volt az itatója. Innen a nagyközség címerében a ló. I. Géza alapítólevelében - melyben Alpár felső részét (Felsőalpárt) a garam- szentbenedeki apátságnak adományozta - szerepel egy bizonyos Bocz nevű udvarnok. Ő az első lakiteleki, akinek neve írásos emlékekben fennmaradt. Lakitelek fellendülése a XIX. században kezdődött, amikor a kecskemétiek gyümölcstermesztésre földet vásárolhattak a környéken, ahol hatalmas területek váltak művelhetővé. ■ A képviselő Lezsák Sándor országgyűlési képviselő:- Az én világom: Lakitelek, Naponta innen, a falu széléről indulok a Parlamentbe, választókerületbe, a népfőiskolára. Mindent Lakitelekhez mérek, mindent Lakiteleknek köszönhetek. Bár nem itt születtem, de immár több mint három évtizede ez a táj az én szellemi szülőföldem: a Tisza, a holtág, a Tőserdő, a tanyák, a lakiteleki utcák, az iskola, a művelődési ház. Beszédes valóságélmény minden család élete, minden ember. Sok százan a tanítványaim, de ők és szüleik engem is tanítottak, fegyelmeztek életre, valóságra, és hatnak rám, formálnak ma is a sorsokat föltáró levelekkel, kérdésekkel, beszélgetésekkel. Este, éjszaka, ha hazatérek, új erőt ad lakiteleki otthonom, kertem, családom, s naponta új feladatot ad világom közepe, ennek a tájnak vonzó kedvese: Lakitelek. ■ Az elnök asszony Jandrasits Józsefné, a Lakiteleki Takarékszövetkezet elnökügyvezetője:- Lakiteleki születésű vagyok. Igaz, több évig távol voltam, egyfelől tanulmányaim miatt, másrészt, mert időközben férjhez mentem Vas megyébe, de 1971-ben férjemmel együtt visszajöttem, és azóta itt élünk. Itt települtünk le, itt alapítottunk családot. Nagyon szeretjük Lakiteleket. S bár gyermekeink már nem itt élnek, ők is rendszeresen visszajárnak. Csodálatos a Tőserdő, és csodálatos maga az egész környező táj, melynek lehetőségeit igyekszünk is kihasználni. Mindemellett mint helybeli születésű, annak is szükségét érzem, hogy tegyek, tegyünk is településünkért. Azért, hogy Lakitelek és környezete ismét olyan szép és vonzó legyen, ahol nem csak mi, de az egyszer idelátogató is jól érzi magát.______________a A tiszteletes Szabó Tamás református lelkész: - A Tolna megyei Bölcskén születtem, édesapám ott volt lelkipásztor. Harmadéves teológus voltam, amikor először Kecskeméten jártam. Itt ismertem meg a feleségemet. Aztán édesapám meghalt, az otthoni gyülekezet pedig természetesnek vette, hogy én lépjek a helyébe. Hazamentem, és összeházasodtunk. Húsz évig szolgáltam Bölcskén, közben megszülettek a gyerekeink. A rendszerváltás után Hegedűs Béla elődömnek, egyben sógoromnak lehetősége nyílt hazatérni Kécskére. Kérdezte: volna- e kedvem a helyére jönni? így kerültünk 1991-ben Lakitelekre, ahol első perctől kezdve úgy éreztük, mintha mindig itt éltünk volna. Lényegében ugyanazt teszem, amit Bölcskén: hirdetem Isten Igéjét, pásztorolom, szolgálom a gyülekezetei, formálom, erősítem hitüket. ■ A vállalkozó Czakó Zoltán, a Czakó és Czakó Bt. ügyvezetője:- Számomra Lakitelek csodálatos hely. Feltehetően ebben az is közrejátszik, hogy itt születtem, másrészt viszont valóban megkapó az a sajátos, természetes környezet, amelyet az élő és a Holt-Tisza, egyszóval: a vizek közelsége jelent. Ez a háttér teszi szebbé, vonzóbbá Lakiteleket, a többi, jobbára a homokon elterülő alföldi településhez viszonyítva. Ezzel magyarázható, hogy soha nem is vágytam el innen. Miért ne kaphatnák meg, amire szükségük van, a lakitelekiek itt, helyben - gondoltam, amikor elindítottuk a vállalkozásunkat. Főleg, hogy a környező települések tekintetében Lakitelek egyfajta központ jelleggel is bír, számos olyan adottsággal büszkélkedhet, melyek nem csak magyarázzák, de táplálják is erős lokálpatriotizmusunkat, a Előtérben az 1956-os kopjafa, mögötte a római katolikus templom és plébánia, melyet 1926-ban szenteltek fel. Nagyméretű faliképét Takács István festette 1983-ban.
