Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-29 / 74. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2003. Március 29., szombat EU: reformagrárszelek fújnak Az EU közös agrárpolitikájának reformja a termékektől független, a termelőknek járó közvetlen támogatások bevezetését szorgalmazza. A változtatástól a szakemberek a környezeti károk csökkenését, a versenyképesség javulását, és a mező- gazdaságból élők jövedelmi helyzetének stabilizációját várják. Az Európád Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformja 1992-ben kezdődött. A folyamat célja az volt, hogy a mezőgazdasági támogatásokat a termékek helyett a termelők kapják. Ezt az intervenciós árak csökkentésével, valamint - több ágazatban - a termeléstől részben független közvetlen termelői támogatások bevezetésével érték el - derül ki a Közös Agrárpolitika reformjának félidős értékeléséből. Az EU a reformokkal a közösségi polgárok igényeinek is igyekszik megfelelni. Erős nyomás érzékelhető többek között a környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, és állat- védelmi intézkedések fokozásáért. A kezdeti aggodalmak ellenére az intézkedések javították a versenyképességet, a mezőgazdasági jövedelmek stabilizálását, és csökkentették a környezetkárosító hatásokat. A 15 EU-tagállamban az egy főre eső mezőgazdasági jövedelem kedvezően alakult a reformfolyamat elindítása óta. Ugyanakkor ez a kedvező fejlemény elfedi, hogy a gazdaságok jövedelmében a közvetlen támogatások jelentősége nőtt, illetve az egyes országok, régiók és ágazatok között a jövedelmek jelentősen eltérnek. A támogatások függetlenítése a termeléstől előnyökkel és kockázatokkal is jár. A várható előnyök elérése érdekében lényeges, hogy a támogatások függetlenítését ne olyan célok elérésének eszközeként használják, amelyekhez az agrárpolitika sokkal megfelelőbb eszközökkel is rendelkezik. Az előnyök legjobb kihasználását szolgáló egyensúly megteremtése érdekében az Európai Bizottság azt javasolja, hogy gazdaságonként! egyszeri jövedelemtámogatást vezessenek be. Egy ilyen rendszer - a korábbi bázisszámok alapján - minden olyan közvetlen támogatást egyesítene magában, amit a termelő korábban különböző jogcímeken kapott. Ezzel az intézkedéssel jelentősen leegyszerűsödik a termelők támogatása úgy, hogy az számukra nem jár hátrányokkal. A támogatások függetlenítése hozzájárul a környezetvédelemhez is, mert megszünteti azt a rendszert, amelyben adott termékkel kizárólag a támogatások miatt foglalkozik a gazdálkodó. Ez a megközelítés elősegíti az új tagállamok integrációját a közös agrárpolitikába, valamint előnyt jelent a Vüágkereskedelmi Szervezetben is, mivel az ilyen támogatás nemzetközi viszonylatban is elfogadható. A terv kockázata az, hogy egyes területeken olyan változásokat idézhet elő a termelésben, ami kihat a feldolgozóiparra, és a termőföld parlagon hagyásával is járhat. Ám az agrárpolitika eszközei olyan rugalmasságot is biztosítanak a tagállamoknak, ami lehetővé teszi a kockázatok csökkentését. A KAP-reform céljai # A mezőgazdaság versenyképességének javítása # A közvélemény által igényelt környezetbarát, minőségi termékeket biztosító termelési módszerek alkalmazása # Tisztességes megélhetés és jövedelembiztonság a mezőgazdaságból élők számára ® A mezőgazdaság sokszínűségének fenntartása, a vidéki közösségek támogatása # Egyszerűség az agrárpolitikában, a felelősség megosztása # Az agrártámogatások társadalmi elfogadtatása olyan szolgáltatások nyújtásával, amelyeket a közvélemény elvár a gazdálkodóktól Ütemezés Első lépésként a program a GOF-rendszerben (gabona, olajos magvak, fehérjenövények) szereplő minden termékre, valamint a hüvelyesekre, a burgonyakeményítőre, a marha- és birkahúsra terjed ki. A reformra váró egyéb ágazatok integrációjára később kerülhet sor. Minél több ágazatra terjed ki a rendszer, annál egyszerűbbé válik a támogatások adminisztrációja. A reformokkal kapcsolatos viták során az EU a nézeteltérések ellenére elutasította azt az elképzelést, hogy a Közösség a támogatások eltörlésével vagy nemzeti hatáskörbe utalásával is meg tudná valósítani az állam- polgárok által elvárt célkitűzéseket. ______■ Euró_________246,88 Bolgár leva 125,86 Cseh korona 7,7 Horvát kuna 31,82 Lengyel zloty 56,21 Orosz rubel 7,24 Román lej (100) 0,68 Szlovák korona ' 5,96 Magosz kontra FVM A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elégedetlen a kormány EU-csatlakozással összefüggésben tett eddigi intézkedéseivel. Az FVM ugyanakkor úgy véli, a gazdák megfelelő mennyiségű és mélységű információkhoz juthatnak hozzá. Jakab István, a Magosz elnöke szerint a gazdák nem propagan- disztikus kijelentéseket várnak, hanem tényleges információt arról, milyen körülményekre számíthatnak az uniós csatlakozást követően. A Magosz szerint érdemi tájékoztatás eddig nem történt. A gazdák arra lennének kíváncsiak - állítja az elnök -, hogy egyes termelési ágakban milyen feltételekkel lehet majd a termelést folytatni, milyen űrlapokat kell kitölteni a támogatáshoz való hozzájutás érdekében. A Magosz vezetője leszögezte, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége nem Unió-ellenes. Az agrártárca közleményben reagált a Magosz álláspontjára, amelyben azt írják: a magyar gazdák számos , és részletes EU- információhoz juthatnak a megyei FM-hivatalokban, a falugazdászoknál, a SAPARD-hivatalok- ban, és ismereteket szerezhetnek az agrártárca uniós csatlakozásra vonatkozó kiadványaiból. Az FVM szerint furcsa, hogy a Magosz az előző kormány idején nem tette szóvá azt a hároméves lemaradást, amely az uniós intézményrendszer kiépítésében volt tapasztalható. „Amennyiben ez a késés nem következik be, úgy ma a gazdák felkészítése lényegesen előrébb tartana az uniós tagságra” - áll a tárca állás- foglalásában. Hírek Fordított eset Prommer Mátyás, a nemzetközi szervezet közép-kelet-európai programfelelőse azt mondta: a természetvédelem sok vonatkozásában nemhogy a tagjelölteknek kellene tanulniuk a jelenlegi tagországoktól, hanem fordítva. A hagyományos környezetbarát agrárgazdálkodás gyakorlata, a természetvédelem tudományos háttere, a nagyobb kiterjedésű, összefüggő természeti területeket figyelembe véve a legtöbb közép-kelet- európai ország jobban áll, mint a nyugati államok - mutatott rá a szakember, mti Vezércsere A Malév Rt. igazgatósága rendes felmondással megszüntette Váradi József vezérigazgató munkaviszonyát március 31-i hatállyal, s az első számú vezető feladatainak ideiglenes ellátásával Fehérváry Gézát, a Malév üzemeltetési igazgató- helyettesét bízta meg. Az ÁPV Rt. igazgatóságának javaslatára a Malév Rt. igazgatóságának tagjai lemondanak megbízatásukról, de a társaság 2003. május 5-ére összehívott rendkívüli közgyűléséig ellátják feladataikat. MTI Növekvő hiány A bruttó hazai termék (GDP) az idén 3,6 százalékkal nő, és 2004-re sem haladja meg a 4 százalékot a Pénzügykutató Rt. szerint. A kutatóintézet nyilvánosságra hozott prognózisában növekvő hiánnyal, a folyó fizetési mérleg 3,2 milliárd eurós deficitjével számol. Szerintük tovább nő 400 millió euróval a külkereskedelmi mérleg hiánya is, 2003-ra 3,8 milliárd eurós deficitet prognosztizáltak. MTI Több a munkavállaló A foglalkoztatottak száma 64 ezerrel nőtt a legutóbbi KSH munkaerő-piaci felmérés szerint az egy évvel korábbi értékhez képest. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint a regisztrált munkanélküliek számának növekedése sem egyértelműen kedvezőtlen jelenség, mert a szezonális hatásokon túl ez az inaktívak munkavállalási szándékát jelzi, mti Többé-kevésbé felkészültünk A csatlakozási tárgyalások egyik legnehezebb feladata az agrárfejezet lezárása volt. A Magyarország az EU-csatla- kozás előtt című dokumentumból kiderül: hazánk jó irányba halad a felkészüléssel, azonban az ágazat teljesítményén látszanak az átalakulással járó nehézségek. A mezőgazdaság a csatlakozási tárgyalások egyik legkritikusabb, legtöbb problémát felvető területe, ez azonban nem csupán Magyarország esetében volt így, hasonlóak voltak a tapasztalatok a közösség korábbi bővítéseinél, és a jelenleg csatlakozni kívánó más országok esetében is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mezőgazdaság jelenlegi teljesítménye még mindig az agrárstruktúra változásából fakadó nehézségeket tükrözi. Magyarország igényt tart arra, hogy lehetőséget kapjon olyan mértékű mezőgazdasági termelés fenntartására, amely tükrözi a tényleges termelési potenciált, biztosítja a kedvező adottságú területek kihasználását, hosszú távra fedezi a belső fogyasztást és lehetővé teszi a kivitelt azon termékekből, amelyek esetében az ország többet képes verseny- képesen megtermelni, mint saját szükséglete. A kormányzat feladatait, amelyeket a sikeres csatlakozás érdekében meg kell tenni, „A Közösségi Vívmányok Átvételét Szolgáló Nemzeti Program”, az ANP foglalja össze. Az ANP-ben foglalt feladatok végrehajtása alapvetően befolyásolja, hogy az Unió mennyire tekinti hazánkat EU- érettnek. A csatlakozásra való felkészülés feladatainak megfelelően az FVM az intézményfejlesztésre a költségvetési források mellett jelentős PHARE-támogatást is felhasznált. A gazdálkodók uniós pénze A csatlakozást megelőzően egész sor új szervezet működését kell megtanulniuk a gazdáknak. A források ugyanis a közös agrárpolitika intézményrendszerén keresztül érkeznek majd, melynek kialakításával hazánk némi késésben van. A magyar mezőgazdaság uniós csatlakozásának kulcskérdése, hogy miként sikerül megteremteni az uniós intézményi hátteret, amely a közös agrárpolitika (KAP) fő közvetítője. Az agrárintézményi rendszer fejlesztése az utóbbi hónapokban felgyorsult. Szanyi Tibor, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára a jelenlegi intézményfejlesztés egyik kulcskérdésének tartja az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) finanszírozott támogatások folyósítását végző szervezetek létrejöttét.- Lényeges az EMOGA Kifizető Ügynökség és az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) kialakítása - mondta az államtitkár. A szervezetek létrehozására a tárca a múlt év végén felállította az Európai Uniós Agrárintézmények Programirodát. Az iroda novemberben és decemberben elkészítette a 3,3 milliárd forint értékű PHARE-támogatás- sal számoló intézményfejlesztési projekteket. Á látszólag bonyolult rendszerben működő kifizető ügynökséget az Agrárintervenciós Központ (AIK) és a SAPARD-hi- vatal bázisán akarja létrehozni az agrárkormányzat. A kifizető ügynökség a minisztériumtól szervezetileg elkülönült intézmény lesz. Ez az EMOGA-támogatások mellett az orientációs alapból, valamint a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközökből (HOPE) származó támogatásokat fizeti ki. Hosszabb, távon, 2005-öt követően a hazai agrártámogatásokat is ez a szervezet folyósítja majd. Az elnyerhető vidékfejlesztési támogatásokat helyben a SAPARD regionális irodák intézik. Az EMOGA garanciarészlegéből érkező támogatásokat a kifizető ügynökség megyei szervezetei juttatják el a termelőkhöz. Átalakul az állategészségügy Kifizető ügynökség A kifizető ügynökség szabályozza a termékpályákat, érvényesíti a közös piaci rendtartásokat, meghatározza, utalványozza, nyilvántartja és ellenőrzi a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat, valamint teljes felelősséggel működteti a közvetlen támogatásokhoz szükséges Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert, finanszírozza a vidékfejlesztési intézkedések végrehajtását. és az élelmiszer-biztonság intézményrendszere is. Az állategészségügy területén fontos változás lesz az állat-egészségügyi határellenőrző pontok hálózatának kialakítása, ezek 24 órás ügyeleti rendszerben működnek majd. Az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak az állatok védelmére is. Minden megyében állat- védelmi felügyelő tevékenykedik majd, aki csak az állatjóléti kérdéseiddel foglalkozik. Az állat-egészségügyi korszerűsítés része a vizsgálólaboratóriumok és az informatikai rendszerek modernizációja]^___________________■ AZ OLVASÓ KÉRDEZ, AZ FVM VÁLASZOL Közösségi agrárügyek- Hogyan határozzák meg az uniós mezőgazdasági támogatásokat a csatlakozás után?- Egyrészt a termelési kvóták, másrészt a közvetlen kifizetések mértéke, ütemezése alapján. Minden egyes kvótával szabályozott terméknél a kiharcolt kvóta biztosítja a jelenlegi termelési színvonal fenntartását, és többségük megfelelő mozgásteret nyújt a fejlődéshez is. Mindezek mellett a magyar lakosság növekvő fogyasztása hazai mezőgazdasági termékekkel biztosítható lesz.- Hogy alakul a szántóföldi növények - gabonafélék, olaj- és fehérjenövények - termelési támogatása?- Az egy hektárra jutó kifizetés 2004-ben 55 százalékosos támogatási szint mellett (25 százalék EU-forrás + 30 százalék nemzeti kiegészítés) 39 745 forint, a fehérjenövények esetében 45738 forint. A szántóföldi növények területalapú támogatásának kifizetése az adott gazdasági évet követő november 16. és január 31. között történik majd. A támogatási jogosultság feltétele, hogy a 19 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók a terület meghatározott részét ugaroltassák.- Mi történik, ha a piaci ár az intervenciós ár alá csökken?- November 1-jétől következő év május 31-ig a termelő, kereskedő, tulajdonos felajánlhatja búza-, durumbúza-, árpa-, rozs-, kukorica- és cirokkészleteit felvásárlásra. A minimális mennyiség 80 tonna. Konkrét példa: egy átlagos, 6,9 ton- na/hektár termésátlagot elérő kukoricatermesztő hektáronkénti bevétele a csatlakozás előtt 7000 forint/hektár földalapú támogatás mellett - 22 000 forint/tonna felvásárlási árral számolva -157 ezer forint körül alakul. A csatlakozás első évében 55 százalékos induló közvetlen támogatási szint mellett legalább 24 300 forint/tonna intervenciós árral számolva a hektáronkénti bevétel 207 ezer Ft-ra emelkedik.- Melyek az agrár- és vidék- fejlesztésre fordítható uniós források?- Magyarország európai uniós csatlakozása után jogosulttá válik az EU Strukturális Alapjainak támogatására, melyek elsődleges célja a tagállamok és a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése. A Strukturális Alapok igénybevételéhez a jelöltek Nemzeti Fejlesztési Tervet készítenek.- Mi az agrár- és vidékfejlesztés operatív program?- Ez a Nemzeti Fejlesztési Terv egyik programja. Főbb célja a versenyképes mezőgazdasági alapanyag-termelés megalapozása, az élelmiszer-feldolgozás modernizálása, a vidéki térségek fejlesztése.- Milyen támogatási lehetőségeket tartalmaz a program? 1. A mezőgazdasági beruházások támogatása elsősorban a mezőgazdasági eszközök megújítására, valamint a szőlő- és gyümölcsültetvények korszerűsítésére irányul. 2. Fiatal gazdák támogatása életképes üzemek kialakításában. 3. Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása. 4. Erdőgazdálkodás terén az erdészeti termékek betakarítási, feldolgozási és értékesítési módszereit fejlesztő beruházásokat; az elsődleges fafeldolgozást, illetve az erdei termékek előállításának korszerűsítését segíti. 5. A halászati támogatás célja az ivadéknevelő és áruhaltermelő, halfeldolgozó létesítmények korszerűsítése, melynek révén nő a piacképes termékek aránya. 6. Mezőgazdasági termékfeldolgozás és értékesítés fejlesztése érdekében tőketámogatás nyújtható.- Melyek a vidékfejlesztés fő céljai?- A vidéki térségek gazdasági és társadalmi hátrányainak mérséklése, a vidéki lakosság életminőségének javítása, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, az infrastruktúra fejlesztése.- Hogyan bővíthetők a vidéki jövedelmek?- Támogatás nyújtható: 1. új mezőgazdasági-, illetve a termeléshez közeli tevékenységek bevezetéséhez 2. különleges, egyedi termékek előállítására és a forgalmazásra való felkészüléshez, 3. idegenforgalmi, kézműipari te- vékenységek fejlesztéséhez. ■ t
