Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-04 / 53. szám

2003. Március 4., kedd petoH "épe Kiskőrös, Vadkert, Kece re A iror\r\ ^ és környéke J Szerkeszti: Sinkovicz László Közös érdekeken alapuló szövetkezés Megalakult a Szőlő- és Bortermelők Szövetkezete Az országban elsőként Kecelen alakult meg a Szőlő- és Bortermelők Szövetke­zete. A közös érdek hozta létre a terme­lők és borászok együttműködését. A közgyűlés Forczek Vidort, a Kecel- Borker Kft. ügyvezetőjét választotta az új szövetkezet elnökévé. Kecel Alig két hónapos előkészítő munka után, február 27-én, megtartotta alakuló köz­gyűlését, a keceli Szőlő- és Bortermelők Szövetkezete. A 158 tag elfogadta a szö­vetkezet alapszabályát és megválasztotta a héttagú igazgatóságot, valamint az ugyancsak hétfős felügyelő bizottságot. Az igazgatóság elnöke jelentős szótöbb­séggel Forczek Vidor, a Kecel-Borker Kft. ügyvezetője lett.- Kikből alakult az új szövetkezet? - kérdeztük a borászati körökben jól ismert elnököt.- Elsősorban azokból a termelőkből, akikkel cégünk évek óta kitűnő kapcsolat­ban áll. Megtiszteltek bennünket bizal­mukkal s működésünk kezdetétől nálunk értékesítik termékeiket. Ugyancsak a bi­zalom jelének kell tekintem, hogy minket kértek fel valamilyen szervezet megalakí­tására, amely biztonságosabbá teszi a to­vábbi együttműködést. A 158 tag 450 hektár ültetvényt és, mintegy negyven­ezer mázsa Szőlőt képvisel. Átlagosan 2,8 hektárnyi terület jut egy főre, amivel egyedül kiszolgáltatott helyzetbe kerül­het a termelő.- Mi hozta létre az első, ilyen jellegű szövetkezetett- Felismerték a gazdák, hogy a jövő­ben, különösen az uniós csatlakozás után, integráció nélkül elképzelhetetlen talpon maradásuk. - Valahová tartoznunk kell, - mondták sokan. Bölcsességükre jellemző, hogy rájöttek, a szőlőtermesz­tés és a borfeldolgozás, értékesítés érde­kei azonosak. Nekünk szükségünk van az általuk termelt szőlőre, borra, nekik pedig a piacon való szervezett megjelenésre, amely megkönnyíti a végtermék értékesí­Több mint százötven tagja van az országban elsőként megalakult Szőlő és Bortermelő Szövetkezetnek, fotó: s. l. tését. Ezzel a kft. tulajdonosai is egyetér­tettek s a szövetkezeti formát látták legal­kalmasabbnak az együttműködésre. Ta­valy októberben megszületett a különbö­ző termelői csoportok létrehozására vo­natkozó rendelet, amely tartalmazta a megalakulással együtt járó támogatáso­kat is. Talán mindezeknek együttesen kö­szönhető, hogy viszonylag gyorsan, alig két hónap alatt sikerült megszervezni a szövetkezetét. A decemberi és januári tá­jékoztatókat követően 188 fő jelentkezett, közülük az alakuló ülésig 158-an teljesí­tették a tagfelvételi követelményeket.- Milyen feltételeknek kellett megfelel­niük a jelentkezőknek?- A szövetkezet induló törzstőkéjének el kell érnie a 3 millió forintot. Ez tagon­ként húszezer forintos részjegy befizetést jelent, amelyhez vagyoni hozzájárulás­ként az éves árbevétel 1 százalékát kell a szövetkezet rendelkezésére bocsátani. Ebből fedezzük a működési kiadásokat. A tagi hozzájáruláson kívül, a cégbe­jegyzés után termelői csoport támogatá­sára pályázhatunk az FVM-től. Amennyi­ben elismerik a szövetkezetét, akkor 60- 150 milliós nettó árbevételig 15 %, 150- 300 millióig 6 %, 300 millió felett pedig 5 százalékos vissza nem térítendő támoga­tást nyerhetünk. A támogatás 80 százalé­ka fejlesztésre, beruházásokra, 20 száza­léka működési kiadásokra fordítható. Je­lentős kedvezmény, hogy az őszi árbevé­tel becslését követően az elnyert pénz 60 százaléka azonnal lehívható.- Mivel tudják segíteni a tagokat?- A már említetteken kívül nagy tétel­ben, olcsóbban tudjuk beszerezni a ter­meléshez szükséges anyagokat, eszközö­ket. Gépvásárláskor a szövetkezeti tag tíz­pontos előnnyel indul a támogatási pályá­zaton. Ha a tagság igényli, létrehozha­tunk egy gépüzemeltetési szakcsoportot, amely különböző szolgáltatásokat végez a tagi gazdaságokban. FORCZEK VIDOR, a keceli Szőlő- és Borterme­lők Szövetkezetének elnöke. 1947-ben született Prónay- falván. 1968-ban Kertészeti főiskolát végzett. 1980-ban Kertészeti Egyetemen szer­zett diplomát. 1968-tól a keceli Szölőfürt Szakszövetkezet borászati főágazat veze­tője. 1991-től a Kecel-Borker Kft. ügyve­zetője.- Ön szerint várható-e újabb szövetke­zetek megalakulása a városban, vagy a térségben?- Már eddig is sokan kerestek meg ben­nünket a környékről és módszereink, ta­pasztalataink iránt érdeklődtek. Minden­kinek elmondtuk, hogy a sikeres szerve­zés alapja a kölcsönös bizalom. Nekünk ez volt a legfontosabb tőkénk az indulás­kor és továbbra is kényesen vigyázunk ennek megtartására. Minden további lé­pés ezután következik. A térségben élő embereknek rossz emlékei vannak a szö­vetkezetekkel kapcsolatban, s ezeket az előítéleteket csak nyíltsággal, őszinte szó­val lehet elfeledtetni. Számításom szerint Kecelen még legalább 2-3 szövetkezet ala­kul a közeljövőben, és a szomszéd tele­püléseken is gyorsan megindul az integ­rációs folyamat. Az alakuló közgyűlésen részt vett dr. Tamás Károly, az FVM volt államtitkára, aki nagyra értékelte a keceliek határozott­ságát. - Kecel kétségtelenül lépéselőnybe kerül a többi településsel szemben a szö­vetkezet megalakításával. Régóta vallom, hogy a mezőgazdaságból élőknek nincs más választásuk, ha folytatni akarják te­vékenységüket. Példaértékűnek tartom a kitűnő szervezést és az itt élő emberek bölcs előrelátását, - mondta az ex állam­titkár. SINKOVICZ LÁSZLÓ Nőnapi borverseny Kiskörös Különlegességnek számító, nő­napi borversenyt rendez márci­us 7-én a Vinunion Első Magyar Szőlészeti és Borászati Egyesü­lés a Hotel Vinumban. Az or­szág borvidékeiről érkező min­tákkal szemben egyetlen köve­telmény, hogy minőségi édes, félédes, illetve félszáraz, rosé, valamint pezsgőbor fajták le­gyenek, ugyanis a hölgyek eze­ket kedvelik leginkább, s a bor­piacon is jelentős igény van az, úgynevezett „kontyalá való” bo­rokra. A verseny érdekessége, hogy a borbírálatot is nők vég­zik, két bizottságban. Az egyik, ismert és elismert borászati szakemberekből, a másik bor­kedvelő médiasztárokból, köz­életi személyiségekből, borba­rát hölgy társaságok tagjaiból áll majd. A szervezők hagyo­mányt kívánnak teremteni kez­deményezésükkel, sikere ese­tén minden évben megrendezik a hölgyek által kedvelt italok versenyét. _________________■ Arany-nap Kecel Tanulmányi, sport- és kulturá­lis versenyekkel ünnepelték a keceli Arany János általános is­kola tanulói, névadójuk szüle­tésnapját. A legkiválóbb telje­sítményt nyújtó osztályok Arany Vándordíját vehettek át Tihor Lászlóné, igazgatótól. A legjobb vers- és mesemondók, énekesek bemutathatták tudá­sukat iskolatársaiknak is. A leg­erősebb osztálynak járó Toldi Miklós-díjat, Szabóné dr. Opauszki Zsuzsanna, jegyző adta át a győzteseknek. _____■ Vita a hatosztályos gimnáziumról Kiskörös Egy, vagy két csoporttal indul­jon az ez évi hatosztályos kép­zés a gimnáziumban? Indula­toktól sem mentes vita után döntött a képviselő-testület. Az évek óta sikeres hatosztályos gimnáziumi képzésben, a gyer­meklétszám csökkenése miatt ta­valy megtorpanás következett be. A kiskőrösi Petőfi Sándor Gimná­zium és Kertészeti Szakközépis­kola, emiatt csak egy tanulócso­portot tudott indítani. Ebben az évben viszont több mint hetve­nen adták be jelentkezésüket, ezért az intézmény igazgatója két csoport indítását tervezte. A nagy érdeklődés azonban a város két általános iskoláját hozta nehéz helyzetbe, mert a hatodik osztá­lyosok létszámcsökkenése miatt várhatóan csoportösszevonásra, valamint néhány pedagógus elbo­csátására került volna sor. A tes­tületi ülésen kialakult vitában az általános iskolákhoz kötődő kép­viselők csak egy hatosztályos gimnáziumi csoport indítása mel­lett érveltek. Szerintük maga­sabbra kell emelni a felvételi mér­cét, hogy kizárólag a legkiválób­bak vehessenek részt a hatosztá­lyos képzésben. - Az önkormány­zatnak a kötelező feladatok közé tartozó általános iskolák működé­sét kell támogatnia, nem az elit­képzést, - állították. Solti Kálmán, a gimnázium igazgatója azonban úgy vélekedett, hogy a jelentke­zett tanulók tanulmányi eredmé­nye közel azonos, néhány tized­nyi különbség alapján nehéz el­dönteni, kit vegyenek fel. Az el­utasítással sérül a szabad iskola- választás joga, s feltehetően vala­mennyi szülő megfellebbezi a döntést. Az oktatási ügyekben já­ratlan képviselők hiányolták, hogy az illetékes szakbizottság nem állt elő határozott javaslattal, és két középiskolai tanár tagja tartózkodott a bizottsági szavazá­son. Pedig tőlük, mint a téma leg­alaposabb ismerőitől vártak volna segítséget a döntéshez. A képvi­selő-testület végül is egy, har­mincfős csoport indítása mellett döntött. A tanulók szülei azon­ban ezzel nem értenek egyet. Többen is elmondták - nevük el­hallgatását kérve -, hogy gyerme­keik retorziótól tartanak iskolá­jukban, ha továbbra is ott folytat­ják tanulmányaikat. Néhányuk szerint tanáraik már most érezte­tik velük sértődésüket, amiért más intézménybe pályáztak. Másfelől elgondolkodtatónak tartják, hogy miért akarja ennyi gyerek elhagyni megszokott kör­nyezetét egy számára ismeretle­nért. - A 12 éves gyerekeket felte­hetően nem a több tanulás, na­gyobb tudás iránti vágy hajtja, ha­nem valamiért nem érzik jól ma­gukat az iskolájukban, - állítják határozottan. s. l. ARANY-NAP AZ ISKOLÁBAN. A keceli nyolcadik osztályosok életképet mutattak be a Toldiból.__________totó: sinkovicz László KISKŐRÖS, Petőfi tér 3. Tel./fax: 78/414-020 SMS: 06-30/90-37-249 E-mail: kivansag@kunsagradio.hu website: www.kunsagradio.hu Kunság Rádió! Hát mi más? A falu kedvére vetélkedtek Faluvetélkedő. Kaskantyúi „fáraó” és udvartartása az Álmodik a nyomor című műsorban. Kaskantyú Több évtizedes hagyományai vannak Kaskantyún a téli faluve­télkedőnek. A valaha „ki, mit tud”-nak indult játék azonban az évek során alaposan megválto­zott. Egy idő óta nem egymással vetélkednek a falubeliek, hanem a közönség kegyeiért. Ebből pe­dig olyan produkciók születnek, amelyekről hónapokig beszélnek a helyiek és a meg­hívott vendégek. Tavaly például a magyar egészség­ügyben tapasztal­ható anomáliákról készítettek fergete­ges kabarét. Az dig több mint ezer lélekszámú telepü­lés ebben az évben is kitett magáért. Ezúttal, Álmodik a nyomor, címmel, egy többmilliárdos lottófőnyeremény megnyerésének következményei­ről szólt a történet. Az álomszerű ese­ményhez kapcso­lódó jelenetek, tré- fotó: s. l. fák csattanói nem maradtak hatásta­lanok a zsúfolásig megtelt szín­házterem közönségére. A zenei és táncbetétekkel színesített, egész estét betöltő műsoron kitűnően szórakoztak a környékbeli pol­gármesterek, valamint azok a meghívott vendégek is, akik elő­ször találkoztak a kaskantyúi „csodával”. Alföldi Albert, a me­gyei közgyűlés alelnöke köszön­tőjében meghatottan beszélt a fa­lusi emberek közösség iránti ra­gaszkodásáról. Ők azok, akik ösz­tönösen megtalálják azokat a le­hetőségeket, amelyek módot ad­nak a felszabadult együttlétre. Mint mondta, több évtizedes nép­művelői munkája során mindig akkor érzett igazán örömöt, ami­kor a kaskantyúihoz hasonló kö­zösséggel találkozott. A műsorban szereplők érde­meit csak növeli, hogy a szövege­ket maguk írták és a jelmezeket, díszleteket is ők készítették. A je­lentős számú támogató mellett minden elismerést megérdemel­nek a helyi pedagógusok, akik a műsorszámokat betanították és szabadidejüket nem kímélve a rendezésből is alaposan kivették a részüket. ■

Next

/
Thumbnails
Contents