Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-27 / 72. szám
Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, hetente megjelenő összeállítása Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt Az egészségmegőrzés nemzeti érdek Az unióban egyetlen tagállam egészségügyére nézve sincsenek kötelező szabályok. Az uniós népegészségügy irányelveihez azonban alkalmazkodni kell. Egészségügy Az Európai Unió népegészségügyi programja öt évre szól, 2003-tól 2008-ig. Ennek elvárásairól és a magyar népegészségügy helyzetéről a napokban dr. Városi Zsuzsanna Bács-Kiskun megyei tiszti főorvos a sajtót, dr. Molnár Ilona kecskeméti tiszti főorvos pedig a háziorvosokat tájékoztatta. A fórumon elhangzott: az egészségügy egyike azon kevés területeknek, amelyre semmilyen uniós szabályozás nem vonatkozik. Ugyanakkor a magyar népegészségügyi programnak el kell fogadnia az uniós népegészségügyi program irányelveit. A két koncepciónak számos közös pontja van, hiszen Magyarország több kérdésben már évekkel ezelőtt eurokomform szabályozást vezetett be. A nálunk tapasztalható problémák ennek ellenére súlyosak. A 80-as évek Ebből a szempontból igen fontos terület a munkaegészségügy. Az uniós országokban már nem csak a munkahelyi ártalmak kiküszöbölésére figyelnek oda, de még arra is, hogy milyen az ott dolgozók lelkiállapota. Az egészséges, jó köz- érzetű munkaerő ugyanis többet, hatékonyabban dolgozik, tehát nagyobb hasznot hoz a munkaadónak és Az elmük húsz évben jelentősen csökkent az élve születések száma idehaza: míg két évtizede több mint 148 ezer gyermek látta meg a napvilágot, addig 2001-ben már csak 97 ezer Tavalyelőtt 132 ezer ember hunyt el. Ugyanebben az évben több mint 56 ezer terhesség-megszakításra került sor Az 1980-ban született férfiak még arra számíthattak, hogy 65 évig élnek, a nők pedig arra, hogy 72 évig, a 2001-ben születettek viszont már 68 és 76 évig élhetnek átlagosan. óta rohamosan fogy a magyar népesség. Kevesebb gyermekek születik, mint amennyien elhaláloznak idehaza. Érdekes, hogy ilyen téren harminc évvel ezelőtt Ausztriához hasonló adatokkal indultunk. Ehhez képest az osztrákok már elérték az uniós átlagot, nálunk azonban egyre emelkedik az összes halálozás száma. Különböző betegségekre leosztva szintén ez a helyzet. Felvetődik a kérdés, hogy mi adja a feltűnő különbséget. Míg Magyarországon az ember egészsége magáért az emberért fontos, addig az unióban ez elsősorban gazdasági érdek, hiszen értékes munkaerőről van szó. Számunkra ez ugyan furcsának tűnhet, mert mi érzelmi alapon közelítjük meg a témát. Épp ezért Magyarországon nem készült olyan felmérés, hogy a társadalomban milyen gazdasági veszteséget is jelent az ápolásra szoruló polgárok munkából történő kiesése. Az adatok azt mutatják, hogy az uniós felfogás a célravezetőbb. A tagállamokban a népegészségügyre sok pénzt áldoznak, mert ezt ott gazdasági befektetésként is értelmezhető. Az egészséges ember jobb munkaerő. az ország gazdaságának. Tény, hogy Magyarországon ilyen téren már egy évtizede eurokomform szabályozások vannak. Az ÁNTSZ tapasztalatai szerint azonban ezeket sok esetben sem a munkaadó, sem pedig a munkavállaló nem tartja be. Egy számítógépes munkahelyen például oda kellene figyelni a képernyővédőre, védőszemüvegre, billentyűzet-tartóra, a monitor beállításának szögére, de még arra is, hogy minden ötven perc munka után tíz perc szünetet tartsunk. Ezeket a szabályozásokat az unióban komolyan veszik és szigorúan ellenőrzik. A hatékony részletek pedig egy egészségesebb társadalomhoz, magasabb átlagéletkorhoz vezetnek. A tájékoztatókon elhangzott az is: Magyarországon az átlagéletkor emelésével párhuzamosan a születések számának is emelkednie kell. Különben felbomlik az egyensúly, még jobban elöregszik a társadalom, ami tovább rontja a helyzetet. ____________________TAKÁC* »ALPITDU-g9t E BC ysr-M imwT -ufi-TÖvmisnőú .t' i rf><! Stratégiai fontosságú felkészítés Bács-Kiskun Mire számíthatnak a megyében tevékenykedő vállalkozók? Hogyan is érinti tevékenységüket az uniós csatlakozás? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattak azok az érdeklődők, akik részt vettek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett kistérségi felkészítő programokon az elmúlt hetekben. Bács-Kiskun megye a program lebonyolításának második helyszíneként szolgált. A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara társszervezőként 10 kistérségben rendezte meg a tájékoztató, felkészítő szemináriumokat. Az 1250 vállalkozót, üzletembert, érdeklődőt megmozgató tartalmas felkészítő program előadásait február 24. és március 7. között Baján, Bácsalmáson, Jánoshalmán, Kiskunhalason, Kiskunmaj- sán Kalocsán, Kunszentmikló- son, Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán és Kecskeméten rendezték meg. A szervezők tapasztalata az volt, hogy a vállalkozók és a gazdasági társaságok képviselői érdeklődéssel követik az Európai Unióval kapcsolatos eseményeket, igénylik a folyamatos, pontos és hiteles tájékoztatást. Minden résztvevő egy kamarai felkészítési-képzési csomagot kapott kézhez, amelynek segítségével „ráhangolódhatott” az EU-ra és alapismereteket szerezhetett. A megA kalocsai rendezvényen nagyon sokan voltak. alapozó egyéni felkészülést követően félnapos szemináriumok keretében rövid előadások hangzottak el a kormány Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programjáról, a Nemzeti Fejlesztési Tervről, az EU pályázati lehetőségeiről. A vállalkozások megismerhették azokat a szakmai minimum követelményeket, amelyeknek a csatlakozásig feltétlenül eleget kell tenniük. A tapasztalatok, alapján a kamara folytatja a tagok uniós felkészítését. Ennek keretében a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara májustól indítja a „12 lépés Európáig” címet viselő európai uniós csatlakozást elősegítő, tájékoztató és felkészítő program- sorozatát. A szimbolikus 12 lépés, egy naptári évet ölel fel, s minden hónapban ugyanazon a napon kerül megrendezésre a különböző szakmacsoportoknak szóló szeminárium. b. zs. Tervezi-e, hogy gyakrabban utazik külföldre a csatlakozás után? Nánási Károly, Bácsalmás- Nagyon jó lenne ezek után gyakrabban járni külföldre, ugyanis szeretek utazni. Azt gondolom azonban, hogy az utazáshoz meg kellene emelni a nyugdíjakat is, illetve azokat a juttatásokat, amiket például a mozgáskorlátozottak kapnak. Mi az egyesületen belül is szoktunk szervezni utazásokat, de jelenleg csak annyira futja, hogy ezt száz kilométeren belül tegyük. Bízom abban, hogy tagországként hátha el tudunk jutni egyszer a bácsalmási mozgás- korlátozottak egyesületével még külföldre is. Szűcsné Ambrus Adrienn, Kiskunhalas:- Nagyon bízom benne, hogy az európai uniós csatlakozás után könnyebb lesz majd más országokba eljutni, s a határokon is gyorsabban lehet átkelni. Németországban is élnek rokonaink, akikhez így akár többször is kiutazhatnánk. A férjem Olaszországban dolgozik. Szerettem volna én is ott munkát vállalni, de nem sikerült. Ha uniós tagok leszünk, várhatóan nagyobb lesz az esély az elhelyezkedésre. Mindketten nagyon kedveljük Olaszországot, s természetesen velünk lenne kisfiúnk is, aki idén lesz hároméves. Csengődi Eleonóra, Kiskőrös:- Nem hiszem, hogy bárki is többet utazna külföldre, ha uniós tagország leszünk. Az utazás ugyanis, akár kirándulás, vagy vásárlás céljából történik nem országhatár vagy útlevél, hanem pénz kérdése. Sajnos az emberek többsége a magas árak és a szerény jövedelmek következtében elszegényedett. Ezért először az utazásról, mint leginkább nélkülözhető dologról mondanak le. Alacsony bérek mellett, akkor sem érdemes külföldre utazni, ha ott olcsóbban lehet vásárolni, mert a nyereséget elviszi az út költsége. Szabados Antal, Kecskemét: gyök,bhogy ha 1 tehetem azt követően gyakrabban kijárok majd külföldre. Eddig is nyaralhattunk kedvünkre, de ezután a határnál kevesebbet kell majd várnunk, és pénzt sem kell váltani. Egyszerűbbé válik a pihenés. A vásárlás sem lesz utolsó szempont. Ne- J künk vékonyabb pénztárcájú magyaroknak így például lehetőségünk nyílik majd olcsóbban hozzájutni gazdag szomszédaink használt műszaki berendezéseihez. ■ Megkérdeztük olvasóinkat A Külügyminisztérium támogatásával minden héten egyoldalas összeállítást készítünk az uniós csatlakozás kérdéseiről. Ha észrevételük, véleményük, kérdésük van, úgy azt jelezzék levélben (Petőfi Népe szerkesztősége, 6000 Kecskemét, Szabadság tér l/a), faxon: 76/481-434, e-mailen ( bartaz@axels.hu ) vagy telefonon 76/518-286. Összeállításunkban megpróbálunk az Önök kérdéseire válaszolni. Hétköznapi Európa ____ Vita az idősekről Azt mondja nekem egy ismerősöm a minap, hogy baj lesz az uniós szavazással.- Miért? - kérdezem én, hiszen minden közvélemény-kutató magasan az igen voksok többségét jelzi előre.- Persze, de nem számolnak az öregek nagy tömegeivel. Az öregeknek már mindegy. Vagy el se megy szavazni, vagy ha igen, akkor nemet húz be, mert az öregek eddig még minden változással rosszul jártak. Legalábbis Magyarországon. Most se lenne másképp, inkább maradjon minden a régiben. Ezt a kis időt már bírjuk tó nyugalomban. - mondják. Szerinte így gondolkodnak az idősek.- Nem úgy van az! - mondtam erre én, mert az öregek okosabbak, mint gondolod. Például az én szüleim idősek már, de eszükbe se jutna nemmel szavazni, hiszen unokáik is vannak. Egy unoka többet ér száz prospektusnál, meg uniós reklámnál a tévében. Nyilvánvaló, hogy az idősek is szeretnék saját éveiket bearanyozni bizonyos EU-s támogatások jóvoltából, meg azért mert tudva tudják, hogy, ha valaki, hát ők megérdemlik. Erre persze nem sok az esély. De tudnak távlatokban gondolkodni is. A távlat pedig az unoka, meg az unoka unokája és ezt ők nagyon jól tudják. Volt egy idős barátom, akivel együtt dolgoztam egy gyárban még húsz évvel ezelőtt. Kilopott onnan egy csavarkul- csot. Kérdeztem tőle viccesen, hogy miért teszi ezt, hiszen azt mondják: övé a gyár, sajátmagától lop. - Tudod mit, a részemet eladom neked egy tós- fröccsért. A gyerekek, meg az unokák jövőjét szerintem senki nem akarja ellopni. A részét se eladni. A tósfröccs szavazás után jöhet. -HÁMORIAZ OLVASÓ KÉRDEZ Több telefont kaptunk az elmúlt hetekben azzal kapcsolatban, miként is változik majd a magánautóimport a csatlakozás után. A választ a külügyminisztériumból szereztük meg.- Ha EU-tagállamból hoz be valaki autót, azt az egységes belső piac léte miatt vámmentesen, továbbá egyéb alakiságok (vámkezelés) nélkül teheti meg. Ily módon a vámteher egyéb jogcímeire (áfa, fogyasztási adó) sem kerül alkalmazásra a jelenleg a vámhatóság által határozati formában közölt, kivetéses pénzügyi teher. Hatósági eljárással tehát a vásárló kizárólag csak a forgalomba helyeztetés kapcsán találkozik;- A harmadik (tehát nem EU- tag) országban történő vásárlás esetén az államhatáron változatlanul le kell folytatni a vámeljárást, a vám mértékét illetően azonban két eset lehetséges: 1. / amennyiben a kérdéses jármű EU-s származású, a behozatal során alkalmazandó vámmérték 0 %; 2. / EU-n kívüli származású jármű esetében továbbra is fennáll a vámfizetési kötelezettség, kedvező változás azonban, hogy a jelenleg alkalmazott vám-mérték termékcsoportonként differenciált mértékben, de átlagosan 30-40 %-al csökken. (A témával kapcsolatban a Külügyminisztérium EU-tájékoz- tató Szolgáltató honlapján - www.eu2004.hu - olvashatnak bővebben.) ■ Uniós programok Kecskemét Ma 15 órától a FIDESZ-MPP és az Európai Néppárt, Párbeszéd Európáról címmel regionális konferenciát rendez. A kecskeméti Piarista Gimnáziumba várják az érdeklődőket 15 órától. Itt dr. Horváth Zsolt és Nyitray András országgyűlési képviselők mellett ismertetőt tart Bába Iván a párt külügyi kabinetjének a vezetője, az ország belépés előtti helyzetéről. Kohári Nándor a mezőgazdaság kérdéseiről, dr. Csatári Bálint a Dél-Alföldi régió jövőjéről, s dr. Szécsi Gábor, a határon átnyúló együttműködési rendszer lehetőségeiről beszél. Ma 18 órától dr. Palánkai Tibor akadémikus, és dr. Balogh László megyei elnök tart lakossági fórumot az uniós csatlakozásról a jakabszállási polgár- mesteri hivatalban. Az MSZP Kecskeméti Városi Szervezetének a rendezésében pénteken a kecskeméti Ceremónia Bor- és Rendezvényházban, Nyitott az „Európai Kapu” címmel dr. Gaál Béla egyetemi tanár tart előadást 16 órától. Majd kedden 10 órától dr. Baráth Etele, a MÉH államtitkára ugyancsak ezen a helyszínen Nyugdíjasok az Európai Unióban címmel tart ismertetőt az érdeklődőknek. ÁRKÜLÖNBSÉGEK AZ EU-TAGORSZÁGOK KÖZÖTT (BELFÖLDI ÁTLAGÁRAK AZ UNIÓS ÁTLAG SZÁZALÉKÁBAN, 2002) Termék A legolcsóbb ország A legdrágább ország Sertéshús Németország: 78 Svédország: 131 Marhahús Írország: 67 Belgium: 117 Lazac Spanyolország: 61 Dánia: 133 Narancs Spanyolország: 51 Nagy-Britannia: 141 Banán Spanyolország: 76 Svédország: 120 Paradicsom Spanyolország: 58 Németország: 115 Burgonya Írország: 56 Dánia: 175 Sajt Hollandia: 75 Olaszország: 125 Közepes képernyős tv (Sony) Svédország: 78 Dánia: 123 Mini hifi (Sony) Nagy-Britannia: 83 Svédország: 122 Videomagnó (Sony) Németország: 81 Dánia: 126 Forrás: Európai Bizottság_______________________I^V’____________________
