Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-26 / 71. szám
Petőfi Népe 2003. Március 26., szerda Halas, Maisa, Jánoshalm a és környéke Szerkeszti: Tapodi Kálmán Túlkínálat a mammográfia-piacon? Egyik kiskunhalasi olvasónk hívta fel a figyelmünket - egy kecskeméti illetőségű részvénytársaságtól a neve, címe és a lehetséges részvétel időpontjának feltüntetésével kapott - tájékoztatóra, melyen a mammográfiai szűrés szükségességét ismertetik. Az anyagban még a gyermekeket is felszólítják (!?) - mert nektek is szükségetek lesz arra, hogy a saját gyerekeiteknek legyen majd nagymamája.” indoklással -, hogy kérjék meg édesanyjukat : menjen el a szűrővizsgálatra. Kiskunhalas Emlővizsgálatra a halasi '¥ ' Semmelweis-kórházban is m ** JR biztosított a lehetőség, ahol arról érdeklődtünk, hogy indokolt-e a halasi | nőknek és asszonyoknak oda-vissza több mint száz- df Kiss Marianna ! harminc kilométert utazniuk a vizsgálatért. Kérdéseinkkel dr. Kiss Mariannát, a kórház radiológiai osztályának főorvosát kerestük meg.- Tudnak-e a kecskeméti cég tevékenységéről?- Igen, a szűrőprogram keretén belül működnek. Ez egy - a rákbetegség kialakulását - megelőző program, amit az egészségügyi minisztérium pályázatán elnyerhető pénzből finanszírozza a kormány. A pályázat nyerteseinek módjában áll ilyen tájékoztató anyagot kiküldeni. Biztos, hogy megfelelő hatékonysággal és színvonalon végzik a szűrést, mert a létesítés és a tevékenység folytatása során is nagyon szigorú szabályoknak kell megfelelni.- Miben különbözik egymástól a két mam- mográfia?- A kórházunkban tavaly szeptemberben adták át a szakma szabályai szerint, kulturált körülmények között működő szakrendelőt - klinikai mam- mográfia - amely december elsejétől teljes intenzitással fogadja a betegeket. A tevékenységet társadalombiztosítás finanszírozza, ezért ide csak beutalóval lehet jelentkezni. A vizsgálatokat előjegyzés alapján végezzük. Az eredményt többszörös kontroll alá vesz- szük, hiszen először itt helyben is megvizsgáljuk, majd később még két szakember is ellenőrzi.- Kik jelentkezhetnek vizsgálatra?- A háziorvosán keresztül minden nő, de negyven év felett két évenként javasolt. A panaszmentes jelentkezőknek egy-két hónapot várni kell. Akinek panasza van, azt soron kívül megvizsgáljuk.- Az egészségügyi-kormányzat megteremtette a kórházi mammográfiák konkurenciáját?- A kórházunk 126 ezer ember betegellátását biztosítja. Az eddigi működésünk A halasi kórházban tavaly avatták fel a mammográfiai szakrendelőt, fotó, pn-archív alatt nyolc emlőrákos beteget szűrtünk ki. Január elejétől a jelentkezők száma rohamosan növekszik, jelenleg heti 150-200 előjegyzést veszünk fel. Mindenhol az a cél, hogy kiszűrjük a még nem tapintható emlőrákot. Nem érezzük a hasonló tevékenységet folytató, de távolabbi szűrőállomások hatását és nem tekintjük őket konkurenciának. T. D. A természetvédők tiltakozása Kiskunhalas Természetvédők tiltakoznak a kiskunhalasi regionális hulladéklerakó tervezett helyszíne ellen; a helyi egyesület levélben fordult Kóródi Mária környezetvédelmi miniszterhez, hogy utasítsa a Kiskunsági Nemzeti Parkot a törvény betartására. Fehér Péter, a Szélkiáltó Természetvédelmi Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: a kijelölt terület - egykori honvédségi lőtér- védett növények és állatok természetes élőhelye. Felmérésük szerint a hulladéklerakónak kijelölt terület hektáronként 30 millió forintos eszmei értéket képvisel. Az egyesület korábban már kérelmezte, hogy nyilvánítsák védetté a területet, amelyen a hulladéklerakó a dél-alföldi települések összefogásával, ISPA támogatással épülne. Fehér Péter szerint az ügyben a szakhatóság engedélyével, a Kiskunsági Nemzeti Park közreműködésével törvénysértés készül. Kifejtette: a szakhatóság a természetvédelmi törvény két paragrafusára hivatkozva azzal a kikötéssel adja meg az engedélyt, hogy a területen lévő növényeket és állatokat más természetes élőhelyre kell telepíteni. Hozzáfűzte: álláspontjuk szerint a nemzeti park engedélyével épp a törvény két említett paragrafusát sérti, amelyek a védett növények és állatok, valamint élőhelyeik károsítását tiltják. Az egyesület februárban a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségnél is jelezte a törvénysértés gyanúját, ott azonban azt válaszolták: észrevétellel az illetékes települési jegyzőhöz fordulhatnak. A természetvédők levélben hívták fel Kóródi Mária környezetvédelmi miniszter figyelmét az ügyre, és panasszal kívánnak élni a Legfőbb Ügyészségnél a Bács-Kis- kun Megyei Főügyészség határozata ellen. ■ A HUSZÁROK ZÁSZLAJA. Március 15-én, a nemzeti ünnep napján díszzászlót kapott a majsai huszárbandérium. A zászlót - melyet Sági Lajos plébános szentelt meg - Dobó Szilveszter hadnagy vette át a nádor huszárok nevében. A zászlóra az első szalagokat a Mayossa Hagyományőrző Egyesület tagjai kötötték. ___________ Fort, t. k. HÁROMLÁBÚ KACSA. Kettő helyett, három kacsalábon foroghat ez a háromkilósra nőtt szárnyas. Farkas Benőné kiskunmajsai otthonában neveli év eleje óta a „sztárkacsát”, amelynek idővel három combja kerülhet a tepsibe. ______________ fotó: d. i. Tizenhat évet kaptak Nemrégiben született meg a másodfokú ítélet egy 1 árom éve Jánoshalmán történt csoportos rablás ügyében. Nona rablásban született ítéletekről talán minden hónapban hírt lehetne adni, ez az eset mégis többet érdemel mint egy rövidhír. Bíróság A sértett Az ügy főszereplője, H. A. hajdanán jobb napokat is látott már. A most ötvenhat éves, rokkantnyugdíjas férfi az egyetem elvégzése után mérnökként kezdett dolgozni, először Debrecenben, majd - egy felfelé ívelő karrier részeként - Kelet-Berlinben. A bírósági tárgyalás során H. életének ezen szakaszáról sokkal több nem derült ki, az azonban biztos: nem csak élményekkel meggazdagodva tért haza és telepedett le Jánoshalmán. Szintén nem képezte a tárgyalás témáját, hogy élete miért bicsaklott meg, az azonban igen, hogy mennyire. Nagyon. Az eljárás nyomozati szakában a kirendelt igazságügyi elmeszakértő a következőképpen nyilatkozott: H. A. idült alkoholizmusban, agysorvadásban, viselkedészavarban, kezdődő szellemi leépülésben és paranoid személyiségfejlődésben szenved. A szakértő azt is kiemelte, hogy olyan személyeknek, akikre „üldöztetéses téveszme rendszere” kiterjed, és akikkel kapcsolatban korábban negatív élménye volt, meg nem történt eseteket tulajdoníthat. A vádlottak, illetve valamennyi kihallgatott tanú szerint pedig tulajdonított is. Még élettársa is agresszív, féltékeny, hazudós embernek festette le, aki mindenféle történeteket kreál, leginkább arról, hogy a nő milyen módokon csalta meg őt. A védelem pontosan erre, vagyis H. üldözési mániájára építette stratégiáját. A vádlottak A 43 éves R. F.-et - akit csak „Tenkes” néven ismernek sokan -, tizenhat éves korától kezdve lopásért, rablásért valamint garázdaságért tizenkétszer ítélték el, és összesen mintegy 18 évet ült börtönben, illetve fegyházban. Saját bevallása szerint élettársával alkalmi munkából élnek, havi jövedelmük nem éri el az ötvenezer forintot, egy gyermekük van. L. I.: 42 éves, büntetve nem volt, korábbi házasságából öt gyermeke született, jelenleg egyedül él. Havi jövedelme 20 ezer forint - alkalmi munkákból. B. Cs. 28 éves, lopás és súlyos testi sértés miatt eddig négyszer ítélték el: megrovásban részesült, illetve felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Szintén alkalmi munkás, jövedelme havi 30-40 ezer forint, élettársával közösen három gyermeket nevelnek. L. I. és B. Cs. közel három éve, egy áprilisi délutánon a város egyik kocsmájában „készült” az aznap esti utcabálra. Az ivóba betért H. A. is, aki éppen ezt megelőzően vette fel visszamenőleges nyugdíját, mintegy 150 ezer forintot a postán. A két férfi meglátta H.-nál a pénzt, és elhatározták, megszerzik azt. Tervükbe beavatták „tapasztaltabb” ismerősüket, Tenkest is, aki ráadásul korábban - kölcsönkérési szándékkal - többször is járt H.-nál, így jól ismerte annak lakhelyét. Az esü bálban még részt vettek, majd éjfél körül akcióba léptek. A rablás H. A. - miután élettársával összevesztek, és a nő elköltözött egy időre - egyedül tartózkodott otthon, és éppen tévét nézett, amikor a hívatlan vendégek megérkeztek. A három férfi nem sokat teketóriázott: egyikük a házigazda arcába fejelt, eltörve ezzel annak orrcsontját, majd ott ütötték, ahol érték. A dulakodás erejére jellemző, hogy az ágy, amelyen a sértett ült, leszakadt. A verekedés, pontosabban a verés közben követelték H.-tól, adja át nekik 150 ezer forintját. Ám be kellett érniük 60 ezerrel, ugyanis hiába túrták fel a lakást, a párnába rejtett többi pénzt nem találták meg. Távozóban még megfenyegették a sértettet, ha feljelenti őket, akkor megölik. A megfélemlített H. nem tett feljelentést, inkább - a megmaradt pénzből - egy televíziót és egy kerékpárt vásárolt magának. Orvoshoz is csak másfél hét múlva ment el, ahol csak annyit mondott, megverték. Eközben a rendőrség lakossági bejelentés útján értesült arról, hogy többen arra készülnek, hogy kirabolják H.-t, aki a rendőrök figyelmeztetésére úgy válaszolt, a rablás már megtörtént. A hivatalból indított nyomozás hamarosan sikerre vezetett: augusztus elején a három rabló előzetes letartóztatásba került, majd megindult a bírósági eljárás. R. F.-et időközben egy más ügyben lopásért börtönbüntetésre a rablók ítélték, két társa azonban szabadlábon védekezhetett. A bírósági eljárás Bács-Kiskun megyében ennek az ügynek a kapcsán alkalmazták először a különösen védett tanú intézményét. Igaz, hogy a nyomozás során tett vallomását a tanú a bíróság előtt már nem ismételte meg, mert időközben - feltehetően az agresszív személyekként ismert vádlottak fenyegetése miatt - ismeretlen helyre távozott, a bíró mégis elfogadta azt bizonyítékként. E szerint R. F. eldicsekedett a tanúnak, hogy két társával megvertek egy személyt és elvették 60 ezer forintját. Maga H. is logikusan, értelmesen adta elő bántalmazásának történetét, amelynek egyes körülményeit más tanúk is megerősítettek. A védelem azonban úgy érvelt: szellemi leépülése és ül- dözéses téveszmerendszere miatt H.-tól objektív vallomás nem várható, és mivel közeli ismerősei is hazudós embernek ismerték, szavahihetősége erősen megkérdőjelezhető. A tárgyalások során azonban H. - annak ellenére, hogy a két szabadlábon védekező vádlott rendszeresen megfenyegette, bántalmazta (például lelökték a kerékpárjáról), hogy vonja vissza vallomását - továbbra is kitartott az addig mondottak mellett. Sőt, szemmel láthatólag egyre inkább visszanyerte szellemi képességeinek egy részét, és szinte ügyvédi következetességgel védte saját igazát. A kirendelt elmeszakértők pedig megállapították: H. téveszmerendszere leginkább élettársával kapcsolatos féltékenységére koncentrálódik, de kizárható, hogy ok nélkül, csakis a féltékenység vezérelte bosszúból vádolta volna meg a három férfit azzal, hogy kirabolták. Ez azért is volt nehezen elképzelhető, mert a féltékenység „tárgya”, az élettárs a vádbeli időszakban nem tartózkodott a városban. Az elsőtökön eljáró bíróság a tanúvallomások és a szakértői vélemények alapján a három vádlottat bűnösnek találta csoportosan elkövetett rablás bűntettében. R. F. hat, L. 1. öt, B. Cs. szintén öt év fegyházbüntetést kapott, és ugyanennyi időre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. A vádlottak fellebbeztek, ám a másodfokon ítélkező megyei bíróság nemrégiben helyben hagyta az elsőfokú ítéletet. SEBESTYÉN ISTVÁN
