Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-26 / 71. szám

Petőfi Népe 2003. Március 26., szerda Halas, Maisa, Jánoshalm a és környéke Szerkeszti: Tapodi Kálmán Túlkínálat a mammográfia-piacon? Egyik kiskunhalasi olvasónk hívta fel a fi­gyelmünket - egy kecskeméti illetőségű részvénytársaságtól a neve, címe és a le­hetséges részvétel időpontjának feltünte­tésével kapott - tájékoztatóra, melyen a mammográfiai szűrés szükségességét is­mertetik. Az anyagban még a gyermeke­ket is felszólítják (!?) - mert nektek is szükségetek lesz arra, hogy a saját gyere­keiteknek legyen majd nagymamája.” in­doklással -, hogy kérjék meg édesanyju­kat : menjen el a szűrővizsgálatra. Kiskunhalas Emlővizsgálatra a halasi '¥ ' Semmelweis-kórházban is m ** JR biztosított a lehetőség, ahol arról érdeklődtünk, hogy indokolt-e a halasi | nőknek és asszonyoknak oda-vissza több mint száz- df Kiss Marianna ! harminc kilométert utaz­niuk a vizsgálatért. Kérdéseinkkel dr. Kiss Mariannát, a kórház radiológiai osztályának főorvosát kerestük meg.- Tudnak-e a kecskeméti cég tevékenysé­géről?- Igen, a szűrőprogram keretén belül működnek. Ez egy - a rákbetegség kiala­kulását - megelőző program, amit az egészségügyi minisztérium pályázatán el­nyerhető pénzből finanszírozza a kor­mány. A pályázat nyerteseinek módjában áll ilyen tájékoztató anyagot kiküldeni. Biztos, hogy megfelelő hatékonysággal és színvonalon végzik a szűrést, mert a lé­tesítés és a tevékenység folytatása során is nagyon szigorú szabályoknak kell meg­felelni.- Miben különbözik egymástól a két mam- mográfia?- A kórházunkban tavaly szeptemberben adták át a szakma sza­bályai szerint, kultu­rált körülmények kö­zött működő szakren­delőt - klinikai mam- mográfia - amely de­cember elsejétől teljes intenzitással fogadja a betegeket. A tevé­kenységet társada­lombiztosítás finan­szírozza, ezért ide csak beutalóval lehet jelentkezni. A vizsgá­latokat előjegyzés alapján végezzük. Az eredményt többszö­rös kontroll alá vesz- szük, hiszen először itt helyben is megvizs­gáljuk, majd később még két szakember is ellenőrzi.- Kik jelentkezhet­nek vizsgálatra?- A háziorvosán ke­resztül minden nő, de negyven év felett két évenként javasolt. A panaszmentes jelentke­zőknek egy-két hónapot várni kell. Akinek panasza van, azt soron kívül megvizsgáljuk.- Az egészségügyi-kormányzat megterem­tette a kórházi mammográfiák konkurenciá­ját?- A kórházunk 126 ezer ember betegellá­tását biztosítja. Az eddigi működésünk A halasi kórházban tavaly avatták fel a mammográfiai szakrendelőt, fotó, pn-archív alatt nyolc emlőrákos beteget szűrtünk ki. Január elejétől a jelentkezők száma roha­mosan növekszik, jelenleg heti 150-200 előjegyzést veszünk fel. Mindenhol az a cél, hogy kiszűrjük a még nem tapintható emlőrákot. Nem érezzük a hasonló tevé­kenységet folytató, de távolabbi szűrőállo­mások hatását és nem tekintjük őket kon­kurenciának. T. D. A természetvédők tiltakozása Kiskunhalas Természetvédők tiltakoznak a kiskunhalasi regionális hulla­déklerakó tervezett helyszíne ellen; a helyi egyesület levél­ben fordult Kóródi Mária kör­nyezetvédelmi miniszterhez, hogy utasítsa a Kiskunsági Nemzeti Parkot a törvény be­tartására. Fehér Péter, a Szélkiáltó Termé­szetvédelmi Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: a kijelölt te­rület - egykori honvédségi lőtér- védett növények és állatok ter­mészetes élőhelye. Felmérésük szerint a hulladéklerakónak ki­jelölt terület hektáronként 30 millió forintos eszmei értéket képvisel. Az egyesület korábban már kérelmezte, hogy nyilvánít­sák védetté a területet, amelyen a hulladéklerakó a dél-alföldi tele­pülések összefogásával, ISPA tá­mogatással épülne. Fehér Péter szerint az ügyben a szakhatóság engedélyével, a Kis­kunsági Nemzeti Park közremű­ködésével törvénysértés készül. Kifejtette: a szakhatóság a termé­szetvédelmi törvény két paragra­fusára hivatkozva azzal a kikötés­sel adja meg az engedélyt, hogy a területen lévő növényeket és álla­tokat más természetes élőhelyre kell telepíteni. Hozzáfűzte: állás­pontjuk szerint a nemzeti park engedélyével épp a törvény két említett paragrafusát sérti, ame­lyek a védett növények és állatok, valamint élőhelyeik károsítását tiltják. Az egyesület februárban a Bács-Kiskun Megyei Főügyész­ségnél is jelezte a törvénysértés gyanúját, ott azonban azt vála­szolták: észre­vétellel az ille­tékes települé­si jegyzőhöz fordulhatnak. A termé­szetvédők le­vélben hívták fel Kóródi Má­ria környe­zetvédelmi miniszter figyelmét az ügyre, és panasszal kívánnak élni a Leg­főbb Ügyészségnél a Bács-Kis- kun Megyei Főügyészség hatá­rozata ellen. ■ A HUSZÁROK ZÁSZLAJA. Március 15-én, a nemzeti ünnep napján díszzászlót kapott a majsai huszárbandérium. A zászlót - melyet Sá­gi Lajos plébános szentelt meg - Dobó Szilveszter hadnagy vette át a nádor huszárok nevében. A zászlóra az első szalagokat a Mayossa Hagyományőrző Egyesület tagjai kötötték. ___________ Fort, t. k. HÁROMLÁBÚ KACSA. Kettő helyett, három kacsalábon foroghat ez a háromkilósra nőtt szárnyas. Farkas Benőné kiskunmajsai ottho­nában neveli év eleje óta a „sztárkacsát”, amelynek idővel három combja kerülhet a tepsibe. ______________ fotó: d. i. Tizenhat évet kaptak Nemrégiben született meg a másodfokú ítélet egy 1 árom éve Jánoshalmán történt csoportos rablás ügyében. Nona rablás­ban született ítéletekről talán minden hónapban hírt lehetne adni, ez az eset mégis többet érdemel mint egy rövidhír. Bíróság A sértett Az ügy főszereplője, H. A. hajda­nán jobb napokat is látott már. A most ötvenhat éves, rokkantnyug­díjas férfi az egyetem elvégzése után mérnökként kezdett dolgoz­ni, először Debrecenben, majd - egy felfelé ívelő karrier részeként - Kelet-Berlinben. A bírósági tár­gyalás során H. életének ezen sza­kaszáról sokkal több nem derült ki, az azonban biztos: nem csak élményekkel meggazdagodva tért haza és telepedett le Jánoshal­mán. Szintén nem képezte a tár­gyalás témáját, hogy élete miért bicsaklott meg, az azonban igen, hogy mennyire. Nagyon. Az eljá­rás nyomozati szakában a kiren­delt igazságügyi elmeszakértő a következőképpen nyilatkozott: H. A. idült alkoholizmusban, agysor­vadásban, viselkedészavarban, kezdődő szellemi leépülésben és paranoid személyiségfejlődésben szenved. A szakértő azt is kiemel­te, hogy olyan személyeknek, akikre „üldöztetéses téveszme rendszere” kiterjed, és akikkel kapcsolatban korábban negatív élménye volt, meg nem történt eseteket tulajdoníthat. A vádlot­tak, illetve valamennyi kihallga­tott tanú szerint pedig tulajdoní­tott is. Még élettársa is agresszív, féltékeny, hazudós embernek fes­tette le, aki mindenféle története­ket kreál, leginkább arról, hogy a nő milyen módokon csalta meg őt. A védelem pontosan erre, va­gyis H. üldözési mániájára építet­te stratégiáját. A vádlottak A 43 éves R. F.-et - akit csak „Tenkes” néven ismernek sokan -, tizenhat éves korától kezdve lo­pásért, rablásért valamint garáz­daságért tizenkétszer ítélték el, és összesen mintegy 18 évet ült bör­tönben, illetve fegyházban. Saját bevallása szerint élettársával al­kalmi munkából élnek, havi jöve­delmük nem éri el az ötvenezer forintot, egy gyermekük van. L. I.: 42 éves, büntetve nem volt, ko­rábbi házasságából öt gyermeke született, jelenleg egyedül él. Havi jövedelme 20 ezer forint - alkalmi munkákból. B. Cs. 28 éves, lopás és súlyos testi sértés miatt eddig négyszer ítélték el: megrovásban részesült, illetve felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Szintén alkalmi munkás, jövedelme havi 30-40 ezer forint, élettársával kö­zösen három gyermeket nevel­nek. L. I. és B. Cs. közel három éve, egy áprilisi délutánon a város egyik kocsmájában „készült” az aznap esti utcabálra. Az ivóba be­tért H. A. is, aki éppen ezt meg­előzően vette fel visszamenőleges nyugdíját, mintegy 150 ezer forin­tot a postán. A két férfi meglátta H.-nál a pénzt, és elhatározták, megszerzik azt. Tervükbe beavat­ták „tapasztaltabb” ismerősüket, Tenkest is, aki ráadásul korábban - kölcsönkérési szándékkal - többször is járt H.-nál, így jól is­merte annak lakhelyét. Az esü bálban még részt vettek, majd éj­fél körül akcióba léptek. A rablás H. A. - miután élettársával össze­vesztek, és a nő elköltözött egy időre - egyedül tartózkodott ott­hon, és éppen tévét nézett, ami­kor a hívatlan vendégek megér­keztek. A három férfi nem sokat teketóriázott: egyikük a házigaz­da arcába fejelt, eltörve ezzel an­nak orrcsontját, majd ott ütötték, ahol érték. A dulakodás erejére jellemző, hogy az ágy, amelyen a sértett ült, leszakadt. A verekedés, pontosabban a verés közben kö­vetelték H.-tól, adja át nekik 150 ezer forintját. Ám be kellett érni­ük 60 ezerrel, ugyanis hiába túr­ták fel a lakást, a párnába rejtett többi pénzt nem találták meg. Tá­vozóban még megfenyegették a sértettet, ha feljelenti őket, akkor megölik. A megfélemlített H. nem tett feljelentést, inkább - a meg­maradt pénzből - egy televíziót és egy kerékpárt vásárolt magának. Orvoshoz is csak másfél hét múl­va ment el, ahol csak annyit mon­dott, megverték. Eközben a rend­őrség lakossági bejelentés útján értesült arról, hogy többen arra készülnek, hogy kirabolják H.-t, aki a rendőrök figyelmeztetésére úgy válaszolt, a rablás már meg­történt. A hivatalból indított nyo­mozás hamarosan sikerre veze­tett: augusztus elején a három rabló előzetes letartóztatásba ke­rült, majd megindult a bírósági el­járás. R. F.-et időközben egy más ügyben lopásért börtönbüntetésre a rablók ítélték, két társa azonban szabad­lábon védekezhetett. A bírósági eljárás Bács-Kiskun megyében ennek az ügynek a kapcsán alkalmazták először a különösen védett tanú intézményét. Igaz, hogy a nyo­mozás során tett vallomását a ta­nú a bíróság előtt már nem ismé­telte meg, mert időközben - felte­hetően az agresszív személyek­ként ismert vádlottak fenyegeté­se miatt - ismeretlen helyre távo­zott, a bíró mégis elfogadta azt bizonyítékként. E szerint R. F. eldicsekedett a tanúnak, hogy két társával megvertek egy sze­mélyt és elvették 60 ezer forint­ját. Maga H. is logikusan, értel­mesen adta elő bántalmazásának történetét, amelynek egyes kö­rülményeit más tanúk is megerő­sítettek. A védelem azonban úgy érvelt: szellemi leépülése és ül- dözéses téveszmerendszere mi­att H.-tól objektív vallomás nem várható, és mivel közeli ismerő­sei is hazudós embernek is­merték, szavahihetősége erősen megkérdőjelezhető. A tárgyalá­sok során azonban H. - annak ellenére, hogy a két szabadlábon védekező vádlott rendszeresen megfenyegette, bántalmazta (például lelökték a kerékpárjá­ról), hogy vonja vissza vallomá­sát - továbbra is kitartott az ad­dig mondottak mellett. Sőt, szemmel láthatólag egyre inkább visszanyerte szellemi képessége­inek egy részét, és szinte ügyvédi következetességgel védte saját igazát. A kirendelt elmeszakér­tők pedig megállapították: H. tév­eszmerendszere leginkább élet­társával kapcsolatos féltékenysé­gére koncentrálódik, de kizárha­tó, hogy ok nélkül, csakis a félté­kenység vezérelte bosszúból vá­dolta volna meg a három férfit azzal, hogy kirabolták. Ez azért is volt nehezen elképzelhető, mert a féltékenység „tárgya”, az élettárs a vádbeli időszakban nem tartózkodott a városban. Az elsőtökön eljáró bíróság a tanúvallomások és a szakértői vé­lemények alapján a három vádlot­tat bűnösnek találta csoportosan elkövetett rablás bűntettében. R. F. hat, L. 1. öt, B. Cs. szintén öt év fegyházbüntetést kapott, és ugyanennyi időre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. A vádlot­tak fellebbeztek, ám a másodfo­kon ítélkező megyei bíróság nem­régiben helyben hagyta az elsőfo­kú ítéletet. SEBESTYÉN ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents