Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-20 / 66. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Harkakötöny A településnek 2002 óta van címere. A címervázlatok közül a község polgárai választhatták ki, hogy melyiket szeretnék falujuk jelképévé. A hátrafelé nyi- lazó, lovas kun harcost ábrázoló kapta a legtöbb voksot a helybéliektől. A címer ezüst-kék alapszínű. • A község nevét vélhetően Köten (Kötöny) egykori kun fejedelemről kapta. Harka puszta neve az oklevelekben először | 1451-ben szerepel. A későbbi összeírások - mint például az 1699-es - sokáig lakatlan területként jegyzik Kötöny- és Harka- pusztákat. • 1872-ben Tázlár, Kis-Bócsa, Nagy-Bócsa, Harka és Kötöny összevonásával önálló községet hoztak létre Tázlár néven. 1907- ben Bócsa különvált. Tázlár, Harka és Kötöny puszta új községet alakított, mely a Prónay- falva nevet kapta s 1947-ig léte- ) zett. A két pusztát nem csatolták Kiskunhalashoz, hanem 1949-ben Harkakötöny néven új települést hívtak életre. Harkakötönyben, a Lehócz Lajos János-féle tanya területén háromezer évvel ezelőtti, bronzkori település nyomaira bukkantak. Az edénytöredékelv *egy I mélyszántás során kerültek á 1 felszínre. Árpád-kori falu is állt egykoron a Harka-tó közelében. • A mondákból ismert Ördög-árka földsáncrendszer nyomai is felfedezhetők a Harka-tó közelében. A párhuzamosan futó földsáncokat vélhetően még a szarmaták építették. A Harka-Bo- doglár-Szank irányban húzódó erődrendszerről egy 1067-es oklevél is említést tesz. • Az 1800-as évek második felétől Kötöny jelentős része a Vigyázó család birtokába került. Nevüket egy erdőrész még ma is őrzi. A család volt a környék legnagyobb adófizetője. A birtokukat a halasi oldal felől körbeárkol- ták, hogy ezzel akadályozzák a keresztülhaladást a birtokon. ■ ÜNNEPLŐ HARKAKÖTÖNYIEK. Nagyszabású ünnepségek helyszíne volt 2001-ben a település. A kormány millenniumi emlékzászlaját is abban az évben kapta meg a falu, s akkor áldották és szentelték meg azt a kőkeresztet, melyet az erdélyi testvértelepülés, Maksa ajándékozott Harkakötönynek. A kereszt a község határában, a parkerdő előtt köszönti a településre érkezőket. A 2001. augusztus 20-án készült, archív felvételünkön az ünneplő harkakötönyiek és vendégeik egy csoportja látható. _______________■ Nehéz helyzetben gazdálkodnak költözött, és megpróbálkoznak a gazdálkodással, habár az uniós csatlakozás miatt sokan aggódnak a jövőjük miatt. Az itteni gazdák főként a baromfitenyésztésben érdekeltek. Sokan tömnek kacsát, libát, és jelentős a juhtartók száma is. A gazdálkodóknak sokat segít tanácsaival Szabó Imre falugazdász.- Évek óta nagy a forráshiányuk, mégsem kerülnek a hátrányos helyzetű települések listájára...- Régi gondunk ez. Emiatt nem tudunk pályázatokat sem benyújtani: nem bírjuk előteremteni a szükséges önerőt. A Pirtóval és Kömpöccel létrehozott iskolatársulást követően az önkormányzat lett a legnagyobb munkáltató, mintegy hetven fővel. Kvázi nincs munkanélküli a faluban, mert az itteni emberek igyekeznek önmaguk megoldani a problémáikat. Áz alapvető gond az, hogy csak azokat a településeket sorolják a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak közé, amelyeken az országos átlagot is meghaladja a munkanélküliek aránya. Mindesetre pályázunk az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések támogatására szánt forrásokra.- Mi lenne a legsürgetőbb feladat?- Az iskolafelújítás elodázhatatlan, de 30-40 millió forint kellene hozzá. Szeretnénk bővíteni a szociális otthonunkat is, amely révén új munkahelyek is teremtődhetnének. Mindezek mellett a faluház könyvtárába szeretnénk „életet lehelni”, ahol az ingyenes internet-hozzáférhetés is biztosított. Készül a község rendezési terve is. A természeti értékekben gazdag északi területeinket, ahol a tavak is találhatók, szeretnénk érintetlenül hagyni. A vasút közeli részek pedig ipartelepítés- re lennének kijelölve. ___________ ■ TOBAK CSABA 1954-ben született Gádoroson. 1980-ban szerzett erdőmérnöki diplomát Sopronban. 1980-ban költözött Harkakötönybe, ahol tíz évig erdészként, majd magánvállalkozóként dolgozott. 1986-ban választották a község tanácselnökévé. 1990 óta polgármester a településen. Nős, két gyermek édesapja. A konok kunok szívósságával küzdenek falujukért a harkakötönyiek. Az alig több mint fél évszázados település még soha nem volt olyan kutyaszorítóban, mint mostanság. A béremelések okozta többletkiadásaik miatt ötvenmillió forintos a hiány. A bajokat tetézte, hogy néhány éve a legnagyobb adófizetőnek számító olajtársaság is kivonult a községből, s ráadásul még egy egymillió forintos számlát is benyújtottak az iparűzésiadó-túl- fizetés miatt. Tobak Csaba polgármester a nehéz helyzet ellenére kijelentette: nem akarnak semmit sem leépíteni.- A szennyvízcsatorna-hálózat kivételével szinte minden tervünket megvalósítottuk 1990 óta. Minden utcánk köves, bevezettük a földgázt, felújítottuk az elektromos hálózatot, még kábeltévé-hálózat is van. Komfortosabb lett ezáltal a község. Sajnos az úthálózatunkban a kemény tél komoly károkat okozott, de a fejlesztési keretünkből most azok megjavítására aligha futja - mondta el Tobak Csaba polgármester.- Mi a helyzet a külterületen?- Az ottani utak karbantartása is nagyon fontos lenne, hiszen 271-en élnek a tanyákon. A tanyai villanyhálózat viszonylag új, így azt még nem kell felújítani. Több mint egy tucat olyan tanya van, ahol nincs villany, de a magas költségek miatt egyelőre nem is várható, hogy ezekre a helyekre is eljut az áram. Több helybéli fiatal is kiErdélyi és lengyel testvértelepülések Maksával, a reformátusok lakta erdélyi településsel már az 1990- es évek vége óta tart a harkakötönyiek kapcsolata. Az elszánt magyar-magyar testvéresülést a hatszáz kilométeres távolság sem akadályozta meg. A harkakötönyiek jelentős segítséget nyújtottak a híres maksai református templom mennyezetének felújításához. Az 1903-ban épült templomban található Erdély egyik legszebb fakazettás mennyezete. A harkakötönyi katolikus egyházközség tagjai a munkákhoz szükséges, speciális festék beszerzésében segítettek. lek falu bányájában termelték ki a kőkereszt anyagát, és ott is faragták ki a református és a katolikus települések összetartozását is szimbolizáló keresztet. Az egyszerű kőkereszt felirata: „Soli Deo Gloria”. A keresztet Oláh Badi Álmos maksai polgármester jelenlétében adták át 2001 nyarán. A két település között elsősorban a családok közötti barátkozás révén erősödött a kapcsolat az évek során. Március 15-én is egy harkakötönyi család vitte az anyaországbéliek üzenetét a határon túlra. „Egyedül Istennek dicsőség” - hirdeti a maksaiak által adományozott kereszt latin nyelvű felirata. A hatszáz lelket számláló Maksa temetője zarándokhely is, hiszen ott található a híres ágyúöntő, Gábor Áron sírja. Az erdélyiek viszonzásul egy kőkeresztet vittek ajándékba Harkakötönybe, ahol korábban még nem állítottak kereszteket a bevezető utak mentén. SzentléKereszt az A legutóbbi falunapokon lengyelországi vendégeket is fogadtak Harkakötönyben. A Walim nevű település kispályás focistáit is elküldte az ünnepnapokra. A két település szándékai szerint hamarosan hivatalos formába öntik a magyar-lengyel barátságot _______________________§ // • r"i J" ősi földön A Harka-tó közelében, a majsai földút közelében áll a Pajorkereszt. A kőkeresztet 1836-ban állították a harkai templomromok felett. A régészek szerint itt állhatott a környék egyik középkori faluja. Ezt bizonyító leletek ugyan nem kerültek elő, és az amatőr kincsvadászok is hiába kutakodtak a kereszt közelében. A keresztdomb közepét egy térképészeti magassági pont óvta meg attól, hogy a mezőgazdasági területről teljesen elhordják. A szakértők szerint a környéken lévő szántókon talált cserépleletek nyomán kirajzolható lenne az egykori település határa. ■ A község legrégibb keresztje.________■ Kárókatonákkal is hadakoznak A vadászmester Tarjányi Gyula vadász- mester: - A bejegyzések szerint 1949- ben én voltam az újonnan alakult település első itt született polgára. A településhez köt minden. Harmincnégyen vagyunk a helyi vadásztársaságban, de nem mindegyik tagunk aktív, így legtöbbször csak egy tizenöt fős magra lehet számítani a vadgazdálkodásban. Télen pedig akadt munkánk bőven, de szerencsére voltak olyanok is, mint pl. Végh Zoltán, Kocsis László és Máriás Gábor, akik mindig helytálltak a munkákban. Nyúl, fácán, vadkacsa, őz, vaddisznó és szarvas is található a területünkön. Szeretnénk, ha a télen megtizedelődött törzs- állományunk fejlesztésére támogatáshoz juthatnánk. A település egyik vonzerejét jelenti ez a kiváló apróvadas terület. m A munkanélküli Horváthné Maróti Orsolya állást kereső munka- nélküli: - Tősgyökeres harkakötönyi vagyok, de most huszonkilenc évesen nem sikerül munkát találnom a községben, pedig többször is hitegettek. Közgazdasági végzettségem van, de beszélek németül és valamelyest oroszul is. Most - más lehetőség híján - szeretnék továbbtanulni főiskolai pedagógia szakon. A település egyik legnagyobb problémája a munkahelyek hiánya. A négyéves fiunk eddig a helyi magánóvodába járt, de ezt is megszüntetik, pedig 1994-ben az önkormányzat szorgalmazta a létrehozását. Tizenhat gyerek sorsáról döntöttek egy szavazással. Szeretek itt élni és szeretném, ha a faluban tényleges változások történnének, például az idegen- forgalom terén. _____________■ A népművelő Csorvási Zoltán népművelő, a halasi Lyra együttes vezetője:- 1952-ben születtem H a r k a k ö - tönyben, és tavaly költöztünk vissza a régi szülői házba. Az első négy osztályt is itt végeztem, de az egykori játszótársak közül csak nagyon kevesen maradtak itt. Édesapám volt a falu első lakója. Kereskedő volt, akinek az első boltja a vasútállomásnál működött. A házunk, amelyben most is lakunk, az elsők között épült fel. Apám a kulturális életben is szerepet vállalt, az ötvenes évek végén színjátszókört is szervezett. Természetesen így mindenkit jól ismertünk. Mostanság is az a jellemző, hogy itt mindenki tud mindenkiről mindent. Nem bántam meg, hogy hazajöttem, mert itt nagyobb a nyugalom, mint a városban. ■ A szikes Harka-tó messze földön híres a madárvilágáról. A tó környékén számos különleges növény is védettséget élvez. A helybéliek szerint jók lennének itt az esélyei az ökoturizmusnak. A természetjárók már régen felfedezték a területet. Egy rétisaspár is költött már a tó közeli erdőben. A tó környékén való tájékozódást táblák is segítik, melyeket a 2001 őszén átadott tanösvény mentén helyeztek el. A külföldi vadászok is kedvelik a területet, ahol gazdag terítékre számíthatnak a vízi szárnyasokból. A környező erdők is gazdagok apróvadakban, területükön 300-400 grammos trófeájú őzbakokat is nem egyszer lőttek már. Az egyik vadásznak néhány éve sikerült elejtenie egy hatalmas, közel tizenkét kilós agan- csú szarvast is. A Harka-tó tulajdonjoga körül évek óta pereskedés zajlik, de a közel egy évtizedes vitában még nem született döntés az önkormányzat és a tulajdonos között. Fekete István A tavat évek óta egy halászati vállalkozó bérli, akinek az utóbbi időszakban sok gondot okoztak a kormoránok.- Már két-három millió forintra tehető az a kár, amit eddig a kárókatonák okoztak. Mindösz- sze alig több, mint egy tucatnyi fészkel itt állandóan, de amikor a lehalászás előtt átszivattyúzzuk a vizet, százával jelennek meg. Nemcsak megdézsmálják az állományt, hanem olyan sebeket ejteken a halakon, hogy azok eladhatatlanná válnak - mondta el Fekete István, a tavat bérlő vállalkozó. A vállalkozó jelezte már a Kiskunsági Nemzeti Park illetékeseinek is ezt a gondját. A kárókatona védett madár ugyan, de természetvédelmi területen kívül július 1. és február 28. között engedély nélkül végezhető a riasztása. Fekete István már beszerzett egy karbidágyút a kárókatonák elleni hadakozásra, de ennek aligha örülnének a vadászok. Hiszen ha az ágyút alkalmazza, más vízi szárnyasok is elmenekülhetnek a területről. Fekete István, aki maga is vadász, természetesen megérti a társaság gondjait, de arra azért kíváncsi, hogy egy-egy átszivattyúzás alkalmával az ő kárát ki téríti meg.
