Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-19 / 65. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Az élő természet Tiszaalpár évszázadokon át háborítatlanul őrizte azokat a természeti értékeket, amelyeket a Tisza közelsége jelentett és alakított évezredeken keresztül. A különböző színekben pompázó vízi virágok, a vízpartot övező galériaerdő különleges fafajtái, a gazdag madárvilág és vadállomány nemcsak szemet gyönyörködtető látvány, de tökéletes kikapcsolódási és pihenési lehetőség is Tiszaalpáron. A tiszaalpári református templomot a kö- zelmúltban újították föl. _ ■ Tiszaalpár Iskoláskorúak: Forrás: önkormányzat________ Képviselő-testület: Bodor Ferenc polgármester, dr. Csernus Tibor alpolgármester, dr. Beré- nyi Ferencné, dr. Bodonhelyi Zsolt, Farkasné Pintér Klára, Győri István, Horváth László, Kacziba Sándor, Maróti Pál, dr. Mészáros Józsefné, Novák Lajos, dr. Puliusné Sárdi Mária, Szederkényi Zoltánné, dr. Van- csura István. Jegyző: Biczók Mihály. A.NÉPESSÉGI ARÁNY (fő) Felnőttkorúak: 4560 Megvalósulásra váró álmok Bodor Ferencet az elmúlt év őszén választották meg Tiszaalpár élére. Az új polgármestert terveiről, elképzeléseiről kérdeztük.- A közpénzekből megvalósítható feladatok végrehajtásánál alapvető elvárás az eredményes és hatékony feladatellátás, a gazdaságosság érvényesítése. A feladatok mérlegelésénél fel kell állítani a fontossági sorrendet. Önkormányzatunk elsősorban azért felelős, hogy az illetékességi területünkön gondoskodjunk azokról a feladatokról, amelyek ellátása kötelező, illetve amelyeket a helyi igények, a történelmi örökség miatt és a pénzügyi lehetőségek szerint fel tudunk vállalni. Elsődleges feladatnak tekintjük az intézményeink működésének biztosítását. Terveink szerint ebben az évben megvalósulhat a Móricz Zsig- mond és a József Attila utca közti összekötő útszakasz, melynek szimbolikus jelentése is van. Évek óta húzódik a strand, illetve a Holt-Tisza parti részének megfelelő rendezése. Ezt a munkát idén feltétlenül el kell kezdeni. Tavaly elkészült a tiszaújfalui temető ravatalozója és kerítése. Hasonló felújítást tervezünk-az alpári felső temetőben is. Elodázhatatlan feladataink közé tartozik a községháza és a művelődési ház villany- hálózatának felújítása. Tovább folytatjuk az önerős járdaépítést. Nagyobb gondot kell fordítanunk a kivitelezések műszaki ellenőrzésére. Sajnálatos dolog, hogy a településközpont kiépítésére nem sikerült pályázati pénzt nyerni a Széchenyi Tervből. A feladat fontossága miatt keressük az újabb pályázati lehetőségeket. Bízunk abban, hogy a regionális hulladéklerakó az elkövetkezendő évben már működni fog. Viszont így újabb kihívásnak kell majd megfelelnünk. A szennyvíztisztító rendszer megvalósíBODOR FERENC 1960-ban született Kiskunfélegyházán. 1983-ban végzett a hódmezővásárhelyi Állatorvostudományi Egyetem Állategészségügyi Karán. 1990-ben a Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Főiskolai Karán, 2001-ben a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán művelődésszervező, média szakon. 1978-tól 1979-ig a Búzakalász Tsz-ben, 1983-tól 1991-ig a Tiszatáj Tsz-ben telepvezető. 1991-től 1996-ig szakoktató a kiskunfélegyházi mezőgazdasági szakközépiskolában. 1996-tól közművelődési főelőadó a tiszaalpári polgár- mesteri hivatalban. 2002 őszétől polgármester. Elvált, egy gyermeke van. tásához újabb tervmódosítás szükséges. A regionális rendszerből a közelmúltban két település kilépett, ezért újabb pályázat vált szükségessé. A beruházás megvalósításáról tárgyalásokat folytatunk Tiszakécskével és Lakitelekkel. Szeretnénk tovább fejleszteni a skanzent is, ezúttal egy bronzkori település rekonstrukciójával. Pályázati pénzből körkápolnát szeretnénk építeni a skanzen mellé. Az idegenforgalmat mindenképpen szükséges fejleszteni, de csak a csendesebb részét. A horgász-, kerékpáros-, öko-, vagyis a természetközeli turizmusra gondolunk. Nagy feladatunk még a munkahelyek teremtése. Úgy tűnik, ebben az évben már negyven embernek tudunk új munkahelyet biztosítani. Álmaink tehát vannak, már csak a szüksé- ges pénz kellene. _________ _____■ Az Alföld misszionáriusai Szent Benedek lányai 1927-ben alapították kolostorukat. A tiszaújfalui kolostor alapjait, egyben a bencés rend női ágát 1927-ben a celldömölki születésű Berecz Skolasztika nővér hozta létre, kifejezetten az Alföld misszionálása céljával. A hajdani zárda egyszerű vályogépülete kezdetben nélkülözött minden kényelmet, a vizet is jókora távolságból cipelték naponta. Céljának azonban így is megfelelt, és a nővérek szorgos munkájának eredményeként gyorsan fejlődött. Tíz évvel a zárdaalapítás után hozzáfogtak egy nagy, valamennyi környékbeli befogadására alkalmas templom építéséhez, amely 1943- ra készült el. A második világháború után a tiszaújfalui zárdát is megszüntették, a nővérek szétszóródtak. Tiszaújfalun csupán egyetlen nővér maradt. Évtizedekig ő látta el a templom és a helyi plébános gondozását. A zárda épületeit a szeretetszolgálat vette át, később szociális otthonná alakították át. Szent Benedek lányai több mint negyvenévnyi hányattatás után, 1992-ben költözhettek vissza Tiszaújfaluba és hamarosan megkezdték az új zárda építését, melyet 1995-ben szenteltek fel. ■ A plébános Gyöngyösi József katolikus plébános:- Tizenkét éve teljesítek szolgálatot Tiszaalpáron. Két önálló plébánia, három templom és két aktív egyházi temető tartozik a településhez. A lakosság nyolcvanöt százaléka katolikus. Hála Istennek vasárnaponként közel ezren kapcsolódnak be a hitéletbe. Tiszaalpáron jelentős a bencés apácák jelenléte, akik hitoktatást és kántori tevékenységet is végeznek. A dombon álló templomunk két év múlva ünnepli fennállásának 250 éves jubileumát. Addigra szeretnénk felújítani. Az országban egyedüli a „Jó tanács anyja” elnevezésű templom, amely a kör- nyékben a legöregebb. ______■ A patikus Dr. Vancsura István gyógyszerész: - Sajnálatos, hogy a tanult fiatalok egy része elmegy Tisza- alpárról. Lokálpatriotizmus híján nehéz egy település lakosságát megtartani. Pillanatnyilag az újonnan ideköltözők tartják szinten a nagyközség népességét, amely különben fogyó lenne. Mivel kevés a munkahely, hosszú távon a földművelés jelentene megoldást. Persze a földhasználat sem zökkenő- mentes. A legnagyobb gondot a víz jelenti. A felső területeinken, melyek inkább homokosak, az aszály okoz problémát, az alsó részeken pedig az árvíz. Ez utóbbi bizonytalansághoz ve- zet, mellyel nehéz együtt élni, m A vállalkozó Czinege István: - Tiszaalpári születésű vagyok, szeretem a községet. Ma már emlékeim mellett vállalkozásaink is idekötnek. Egyik a kosár- és vesszőfonáshoz, másik a fűszerpaprikához fűződik. Előbbinek messze nyúló hagyományai vannak Tiszaalpáron. A paprikafeldolgozást viszont részben mi honosítottuk meg. Sajnos mára a község sokat vesztett korábbi előnyeiből: inkább a vissza-, mint az előretekintés jellemzi. A hajdan virágzó település elöregedőben van, egyre több hátrányt halmoz fel úgy infrastrukturálisan, mint emberi értékekben. Ennek tulajdoníthatóan a vállalkozásaink is átalakulóban vannak. ■ A vendéglátós Kecső Ferenc vendéglős:- Tősgyökeres alpári vagyok. Családi vállalkozásunk két vendéglátóipari egységet és egy vegyesboltot működtet. Lehetőségeinkhez képest segítjük a települést, főleg a labdarúgást, mivel az a kedvenc sportom. Sajnos az elmúlt évtizedben az idegenforgalom nem úgy fejlődött, ahogyan szerettük volna. Nagyon fontos a Holt-Tisza fejlesztése, előnyeinek jobb kihasználása, a horgászati körülmények további javítása. Biztos vagyok benne, hogy ezáltal az idegenforgalom is fejlődne. Bízom az új önkormányzatban. Remélem, megtalálják a fejlődés lehetőségét, és Tiszaalpár elindulj felemelkedés útján. ■ TEMPLOM ÉS SZOBOR. A várhegyet díszítő, barokk római katolikus templomot 1755-ben építették. Feltehetően a helyén korábban is templom állt. Az Árpád-szobrot a millennium évében állították. ■ Dölyfös Zalán futása Anonymus, III. Béla király névtelen jegyzője szerint a 896-os államalapítást megelőzően Al- pár mezején zajlott le a honfoglalás döntő ütközete Árpád vezér és Zalán bolgár fejedelem seregei között. Bár a helyiek most is ápolják a történelmi esemény emlékét, a történészek nem tekintik bizonyítottnak a leírtakat. Hiteles források szerint Al- pár neve elsőként I. Géza király 1075-ből származó alapítólevelében bukkan fel, amelyben a település mai területének északi részét (Felsőalpár) a garam- szentbenedeki bencés monostornak adományozta. 1341-ben az apátság támogatásával a vár területén megépült a templom. Ettől kezdve a környék vallási központja és jelentős tájszervező lett a török hódoltság idején. Az alpári pusztáról kecskeméti bérletként lehet hallani a XVII. század végén. A környéken a szőlő- és gyümölcstermesztés története a római korig vezethető vissza. A mai alföldi borvidék területén elsőként Alpár határában telepítettek szőlőültetvényeket. A XIX. század ismétlődő tiszai árvizei sok gondot okoztak a lakosságnak. A mederalakítás révén az élő Tisza messzebb került a falutól, s ez hátrányosan érintette a község gazdaságát. Az újfalui kolostortemplom valamennyi környékbelit befogadja. _______________■ A község helytörténésze Bodor Lajos nyugdíjas: - Régóta élek a nagyközségben, ezért sok mindent megéltem és tapasztaltam. Alpár történelmi múltú település, ezt írásos dokumentumok igazolják. Elődeink is itt laktak. Annak ellenére, hogy korábban püspöki tulajdonú volt a község, a püspökség mindenkinek adott földterületet. Akiknek családjuk volt, azoknak pedig úgynevezett patika földeket biztosítottak. Amióta megszűnt községünkben a két termelőszövetkezet, azóta sajnos nem nagyon vannak nagy létszámot foglalkoztató munkahelyek. Egy mezőgazdasággal foglalkozó település fennmaradásához pedig szükség van arra, hogy legyen az embereknek földjük. Amennyiben nincs, akkor elvándorolnak. Sajnos ezt már érezzük is. Sokan elmennek a falunkból, főleg fiatalok. A történelmi múltra hivatkozva, a természeti adottságokat figyelembe véve az idegenforgalmat kellene megszervezni. Ákkor biztosan nem lenne elvándorlás. ■
