Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-13 / 61. szám

Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, hetente megjelenő összeállítása Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt Előnyös helyzetben az asztali borok A csatlakozással nem járnak rosszul a megyebeli szőlészek, borászok A szőlő- és bortermő vidékeken az ágazat jövője érdekli leginkább az embereket. - Milyen feltételeknek kell megfelelnünk az EU-ban, hogy továbbra is megéljünk a sző­lőből? - kérdezik legtöbben a tájékoztató­kon. Bács-Kiskun Az EU-csatlakozással kapcsolatos tájékozta­tás felgyorsult üteme némi zavart okozott az egyszerű emberek körében. Az információ dömping feldolgozása nem mindenkinek si­kerül, s sokak számára nehezen követhető­ek a több oldalról megfogalmazott elvárások és lehetőségek. E miatt az utóbbi időben megnövekedett az ügyfélforgalom a falugaz­dászok és hegybírók irodáiban. Pszota Ist­ván, kiskőrösi hegybíró szerint legtöbben a tájékoztatókon elhangzottak értelmezésé­hez kérnek segítséget.- Minden lehetséges módon megpróbál­juk a szőlő- és bortermelőkkel megismertet­ni a legalapvetőbb új szabályokat - mondja a hegybíró.- Melyek a legfontosabb szabályok?- Tudni kell, hogy az uniós országok ad­ják a világ bortermésének legjelentősebb há­nyadát. 3,4 millió hektáron, évente, átlag 175 millió hl bor terem. Magyarország, a csaüakozás után 93 ezer hektárral és 4 mil­lió hl borral járul hozzá az uniós szőlő- és bortermeléshez. Az EU-ban átlagosan 20 millió hl borfelesleg képződik évente. Ezt a felesleget igyekszik az Unió borpiaci szabá­lyozással levezetni. Az 1999-ben elfogadott közösségi borjog reformja nyomán életbe lé­pett a borpiaci alaprendelet és annak végre­hajtási rendeletéi. Ezekből a leglényege­sebb, hogy nincs mód a borszőlő termőterü­let növelésére. Arra viszont van lehetőség, hogy a kivágott ültetvények helyére új, kor­szerűbb fajtákat telepítsenek a termelők. Er­re pályázat útján, kétféle szerkezetjavítási támogatást vehetnek igénybe. Az egyik: az ún. átállítási támogatás, amikor kedvezőbb termőhelyre telepítik át a szőlőt, a másik: az ültetvény átalakítási támogatás, amelynek során más fajta, más sor- és tőtávval, műve­lési móddal kerül telepítésre. JELENTŐS SZŐLŐTERÜLETEK A MEGYÉBEN Települések Kiskőrös: Soltvadkert: Kecel: Akasztó: Császártöltés: Csengőd: Hajós: Helvécia: Imrehegy: Izsák: Kiskunhalas: Orgovány: Forrás: KSH_______________________________________- Milyen mértékű lehet ez a támogatás?- A támogatás 50-75 százalékos mérté­kű, és a talaj-előkészítéstől a támberen- dezés kialakításáig terjedő költségeket foglalja magába. Természetesen ezeknek a munkálatoknak illeszkedniük kell a ha­zai szőlőtermelésre kidolgozott program­hoz. Ez azonban eddig csak körvonalai­ban létezik.- Magához, a szőlő- és bortermeléshez mi­lyen támogatást kaphat a termelő?- A borfelesleg tárolására magánraktározási támoga­tást igényelhet. Viszont vál­lalnia kell, hogy a szerző­dés lejártáig nem hozza for­galomba borát. A támogatás mértéke asztali borra 7 Ft/liternek megfelelő euro, fél évre számolva. A le­párlási támogatás kétféle le­het. Többlet termés esetén, a szeszesital piac ellátását szolgáló lepárlási támogatás 11 százalék alkoholtartalmú borra, 68 Ft/li- ter. Rendkívül nagy termés alkalmával pe­dig ún. krízislepárlásra 52-57 Ft/liter tá­mogatást kaphat a termelő. Kötelező lesz a borászati melléktermékek, a borseprő, tör­köly, lepárlása 25 hl feletti termés esetén. Az ez alatti mennyiség melléktermékéről is nyilvántartást kell vezetni, de nem köte­lező a lepárlása. Ez utóbbi rendelkezés még nem tekinthető véglegesnek, mert az EU gyakorlata szerint a C termelő öveze­tekben ez a limithatár 40 hl Magyarország a C I. B. szőlőtermelő zónába fog tartozni, mint Észak-Olaszországban néhány borvi­dék. Ebből adódóan logikusnak látszik a li­mit növelése.- Milyen engedményekkel jár aCl.B. ter­mőzónába sorolás?- Itt, meghatározott feltételek mellett ma­ximum 19,5 tömegszázalékig lehet répacu­korral javítani a mustot. Különösen rossz évjárat esetén lehetőség van a savtartalom növelésére, vagy savtompításra. A hegybíró elmondta, hogy a borral kap­csolatos támogatások elsősorban az asztali borokat érintik, s ez bővíti a térség lehetősé- geit a csatlakozás után. sinkovicz László AZ OLVASÓ KÉRDEZ • Az OLVASÓ KÉRDEZ • Az OLVASÓ KÉRDEZ Egy felmérés szerint a magyar fiatalok egy része szívesen dol­gozna nyugati országokban. A megkérdezettek kb. négy-öt évet töltenének odakint. A nyelvet sajátítanák el, s össze­szednének annyi tőkét, hogy idehaza lakást, családi házat vásárolhassanak vagy beindít­sanak egy kisvállalkozást. Mikortól dolgozhatunk az EU tag­államokban? Az uniós állampolgárok szaba­don beutazhatnak, tartózkodhat­nak, és szabadon munkát vállal­hatnak az Unió bármely tagálla­mában. Magyarország csatlako­zását követően a személyek mun­kavállalási célú szabad mozgását átmeneti időszak alatt a tagálla­mok nemzeti hatáskörben szabá­lyozhatják. (Ez a nem munkavál­lalási célból történő utazást, tar­tózkodást vagy pl. nyugdíjasok le­telepedését nem korlátozza.) A csatlakozási tárgyalásokon Magyarország ideiglenesen ab­ban állapodott meg a tagállamok­kal, hogy a csatlakozást követő két évben a tagállamok nemzeti hatáskörben alkalmazhatnak munkavállalási korláto­zásokat. A két év letelté­vel az Európai Bizottság e tárgykörben készített jelentése alapján a tagál­lamok még legfeljebb három évig tarthatják fenn korlátozásaikat. A csatlakozás időpontja után öt évvel a tagálla­mok csak abban az eset­ben hosszabbíthatják meg továb­bi két évvel az átmeneti korláto­zásokat, ha az adott tagországban a szabad munkavállalási lehető­ség jelentős munkaerő-piaci zava­rokat okozna. A magyar kormány valameny- nyi tagállamot megkeresi az adott tagállam szándékainak feltárása, illetve az ideiglenes megállapo­dásban foglaltak megvalósítása céljából. A tagállamok közül az átmenti időszak alatt nemzeti ha­táskörben várhatóan Ausztria és Németország fog korlátozásokat fenntartani. Több uniós tagország ugyanakkor - pl. Dánia, Svédország, Hollandia, Írország, Gö­rögország, Finnország - már jelezte, hogy vár­hatóan nem kíván élni az átmeneti korlátozá­sokkal, és a csatlakozás napjától megnyitja munkaerőpiacát a ma­gyar munkavállalók előtt. Nem kell attól tartani, hogy kiemelt területeken elveszik tő­lünk a munkalehetőségeket a kül­földiek? Nem. Nem várható ugyanis, hogy a jelenlegi tagállamokból nagy számban érkeznének mun­kavállalók a csatlakozásunkat kö­vetően. Sőt, mindazon tagálla­mokkal szemben, amelyek az át­meneti időszakban ideiglenesen korlátozni kívánják a magyar ál­lampolgárok munkavállalását, hazánk is hasonló rendszert tart­hat majd fenn. Nem kell tartanunk az „agyel­szívástól”, attól, hogy a jól kép­zett, tehetséges munkaerő külföld­re megy dolgozni? Természetesen EU-csatlakozá­sunkat követően nem akadályoz­hatjuk meg állampolgárainkat a más tagállamban történő munka- vállalásban, amennyiben úgy döntenek, hogy rövidebb-hosz- szabb ideig más országban kíván­nak dolgozni. Felmérések szerint ugyanakkor a magyar állampol­gároknak csak nagyon kis része gondolkodik azon, hogy rövidebb vagy hosszabb időre elhagyja az országot és máshol vállaljon munkát. ______________Mit szól a máltai népszavazás eredményéhez?______________ Megkérdeztük olvasóinkat Szakái László (Soltvadkert):- Szerintem a magyarországi szavazás is ha­sonló eredmény­nyel zárul majd. Éppen csak túl leszünk az ötven százalékon. Saj­nos későn, és szervezetlenül kez­dődött meg az emberek korrekt tájékoztatása a várható változá­sokról. Most több oldalról áraszt­ják ránk az információt, de sok benne az ellentmondás. Mást mondanak a politikusok és megint mást a szakemberek. En­nek ellenére jól tudjuk, hogy nincs más választásunk, mint a csatlakozás. Egyelőre úgy érzem, hogy a többség csupán e miatt fog „igennel” szavazni. Dobri Ferencné (Kiskunhalas):- Egy olyan kis államnak mint Málta, aligha van más lehető­sége, mint csat­lakozni az Euró­pai Unióhoz. A magas részvételi arány is mutatta, hogy a sziget la­kói átérezték a döntésük fontos­ságát, habár szoros volt az igen és a nem voksok aránya. Utóbbiak az országuk függetlensége miatt ellenezték az uniót. Szerintem hazánk számára sincs más esély, mint a csatlakozás. Gazdasági fel- emelkedést, védelmet, biztonsá­got jelenthet egy erős közösség­hez tartozás. Úgy vélem nálunk is azok lesznek többségben, akik igent mondanak az EU-ra. Édes Vencel (Tataháza): ­Nem tudom, hogy sok-e vagy kevés a máltaiak igennel való szavazási ará­nya. Tény, hogy alig több, mint a szavazók fele szavazott igennel, ezért úgy gon­dolom, egy kicsit „rezgett a léc”. A kisállamok szerintem jobban őrzik az identitásukat, jobban fél­tik a kultúrájukat, ami a legutób­bi szavazásból is leszűrhető. Szi­getország lévén azonban minden­képp szükséges volt igennel vok­solni. Nálunk is felmerülnek két­ségek a tagfelvétel feltételeivel kapcsolatban. Az unió minden­képp hatással lehet a későbbi éle­tünkre. Kócsó Csaba (Kecskemét):- Véleményem szerint nálunk magasabb arány­ban voksolnak majd igennel a csatlakozásra mint Máltán. Nem lehet bizto­san tudni, hogy jobb lesz-e az or­szágnak ha belép, de én bízom benne. Szavazni is elmegyek, hi­szen a jövőnkről van szó. A leg­több ember nem sokat tud még az unióról, én magam sem. De aki komolyabban foglalkozik a témá­val, az a felmerülő kérdéseire a médián keresztül megkaphatja a válaszokat. Jó ötletnek tartom, hogy a szavazást megelőzően a kampányt folytatnak az uniós csatlakozásról. ■ A Külügyminisztérium támoga­tásával ezekben a hónapokban minden héten egy-egy oldalas összeálUtást készítünk az uniós csatlakozás kérdéseiről. Ha ész­revételük, véleményük, kérdé­sük van úgy azt jelezzék levélben (Petőfi Népe szerkesztősége, 6000 Kecskemét, Szabadság tér l/a,) faxon 76/ 481-434, vagy e- mailen ( bartaz@axels.ha ) tele­fonon 76/518-286. Összeállítá­sunkban megpróbálunk az Önök kérdésére válaszolni. ___________Hétköznapi Európa___________ A patkószög és Waterloo Egy versike tanulsága szerint egy patkószög elvesztése akár egy háború elvesztésének le­hetőségét is magában hordoz­za. Bár távol álljon tőlem, hogy az euró hivatalos fizető- eszközzé válását, ezzel együtt a belga frank eltűnését patkó- szögnyi eseménynek tekint­sem, esetünkben mégsem al­kalmazhatok más metaforát, mert akkor kezdhetném elöl­ről ezt az írást. Szóval. Belgi­umban a kéregetők napi bete­vőért vívott csatáiból csinált megannyi Waterloot az euró megjelenése. (A Waterlooi üt­közetet kéretik most Napóle­on szemszögéből tekinteni.) Míg belga frank volt a hivata­los fizetőeszköz az országban, a kisebb-nagyobb bevásárló- központokban használt bevá­sárlókocsikat 10 frankos ér­mével, (kb. hatvan forintot ért) lehetett használni. A bel­ga zsebek meg sem érezték, ha a kocsit visszatolva, a ki­vett érme nem a pénztárcába, hanem az áruház mellett kére- gető, kolduló emberek marká­ba került. Az apró adományok haszonélvezői nagyon sok esetben távoli országokból ér­kező nagycsaládos bevándor­lók voltak. Gyakran a három­négy gyerekkel együtt ácso- rogtak az üzletek előtt asszo­nyok, akik valahol a Távol-Ke­leten látták meg a napvilágot. Az euró bevezetése azonban még szerencsétlenebb hely­zetbe hozta ezeket az embere­ket. A korábban jól működő konzum-szociális rendszert alapjaiban rázta meg a bevá­sárlókocsik bérleti díjának drasztikus emelése. A frank megszűntével, egy euróssal (kb. 240 Ft) lehet hozzájutni a kocsihoz. Egy euróst pedig már nem szívesen adnak oda a vásárlók. A centek ugyan ott zörögnek mindenkinek a zse­bében, de azt már keresgélni kellene - a lustaság pedig Wa­terloo környékén is nagy úr. ÖKRÖS CSABA Bekerültek a döntőbe Az áfeoszos diákok jól ismerik az unió intézményeit A jövő hónapban rendezik meg a Polgár a demokráciában verseny döntőjét Budapesten. A diákok addig szorgalmasan bújhatják a szakirodalmat. A felvételen balról jobbra: Kucsera Edit, Bodor Judit, Vajda Csaba felkészítő tanár, Faragó Tímea, és Ábel Attila, fotó: b zs Kecskemét Vasárnap rendezték meg Kecskeméten a Polgár a de­mokráciában országos tanul­mányi verseny regionális döntőjét. Ezen - a Pest, a Bács-Kiskun, a Békés, és a Csongrád megyéből érkezett 10 csapat között - jól szere­pelt a kecskeméti ÁFEOSZ kö­zépiskola csapata, s a harma­dik helyen jutott az országos döntőbe. Ott a diákok a jövő hónap végén 11 másik csapattal mérik össze tudásukat. S ha a legjobbnak bi­zonyulnak, úgy Strassbourgba utazhatnak, s a helyszínen ta­nulmányozhatják az Európai Unió intézményeinek a műkö­dését. A budapesti központú Civitas Egyesület ( www.civi- tas.hu ) 1996 óta rendez Polgár a demokráciában címmel olyan országos tanulmányi versenye­ket, melyek a történelem verse­nyek által le nem fedett tudáste­rületeket - alkotmányosság, em­beri és állampolgári jogok, ki­sebbségvédelem, politikai törté­net, külkapcsolatok, uniós isme­retek - fed le.- A diákok szellemi párbaja népszerű az egész országban. Az idén 450 csapat, mintegy 1800 di­ákja vett részt a vetélkedőkben. A múlt héten négy területi döntő­ből - köztük Kecskemét - került ki a legjobb 12 csapat, mely jövő hónap 28-án és 29-én méri össze tudását - tájékoztatta lapunkat Eich László, az egyesület prog­ramigazgatója. A tanulókat meg­mozgató szellemi párbaj megren­dezését az Oktatási Minisztérium 2000 óta segíti. A tárca hivatalos országos tanulmányi versenynek ismerte el a programot. A kecskeméti megméretteté­sen a csapatoknak több feladatot kellett megoldaniuk. így egy-egy társadalmi rétegnek - egyetemis­ták, idősek, agrártermelők, nyugdíjasok stb. - kampányfor- mában kellett bemutatniuk az uniós csatlakozás előnyeit. Egy- egy parlamenti kérdésben a kor­mánypárt illetve az ellenzék ál­láspontját kellett kifejteniük. A csapatoknak be kellett mutatni­uk térségük egy sokakat érintő problémáját, s erre megoldási javaslatot is ki kellett dolgozni­uk. Az izgalmas verseny döntő­jébe 2000-ben már bejutott egy­szer az ÁFEOSZ csapata. Vajda Csaba tanár úr diákjai a jövő hónapban újból képviselik az is­kola színeit. BARTA ZSOLT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents