Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-08 / 57. szám
PETŐFI NÉP E ALMANAC H Kakasok fájdalma Kakasszemmel nézve szomorú nap az augusztus 20. előtti szombat Rémen. Bizonyára a világ minden tarajosának elkukorékolnák az itteniek fájdalmukat. Tragédiájuk 2000-ben kezdődött, hiszen akkor tartották az első kakasfesztivált a faluban. A szárnyasok őszinte fájdalmára ezen a napon ők a bográcsokban puhulva voltak részesei a mulatságnak. Azóta százszámra esnek áldozatául a községi ünnepnek, amelynek fő étke a kakaspörkölt. Évről évre egyre többen fogyasztják a parkerdő fái alatt a bográcsokban készült finom ételt. Előtte azonban számos programot kínál a falunappá vált rendezvény, amely több ezer látogatót vonz. Ekkor tartják a szokásos fórumot, amelyen a baromfiágazat ügyeiről ejtenek szót a szakemberek. A komoly ügyek megtárgyalása után azonban már a szórakozásé a főszerep. Ilyenkor egymást váltják a helyi és környékbeli fellépők, sztárvendégek a színpadon. Testvértelepülések együttesei és küldöttségei érkeznek a faluba, de régen látott családtagok is erre a napra térnek haza. Ma már az országos turisztikai programok között szerepel a Kakasfesztivál. Afrikában is eljutott híre, hiszen tavaly megfordultak - és gyomortáj éki tapasztalatokat szereztek ~ itt a nigériai nagykövetség munkatársai. A terített asztal és a gazdagon rakott tányér veszélyei ellen van védelem. A súlygyarapodás ledolgozására nem kell sokáig várnia annak, aki degeszre ette magát. Este ugyanis bált rendeznek, ami sokáig szokott tartani. Pontosan kakaskukorékolásig. Aktív nyugdíjasok Pipicz István tíz éve vezeti az 1989-ben alakult nyugdíjasklubot, munkáját tavaly Rém községért emlékéremmel ismerték el. - Régen a tsz-brigádok jelentettek munkahelyi közösséget - mondja. - Ezek megszűnte után éreztük, hogy többre van szükségünk mint az évenkénti egyszeri nyugdíjasnap, ezért jött létre a klub. Jelenleg száznál többen vagyunk, évente 6-8 rendezvényt hozunk össze, kirándulásaink során sok tájon megfordultunk. Működésünkben az önkormányzat mindig segít, rendszeres támogatónk a megyei szociális alapítvány is. Megalakítottuk a népdalkört és a ci- terazenekart, az országos minősítésen bronz fokozatot érdemeltünk ki. A legemlékezetesebb a doroszlói fellépés volt, a közönséggel együtt énekeltük a népdalokat. _______________■ Olcsó ingatlanok, szerény vágyak Sakktáblára hasonlít a település szerkezete. Talán ez is szerepet játszik abban, hogy lépéseiket alaposan megfontolják a rémiek. Nincsenek nagyra törő vágyaik, de remélik, a sok munka eredményt hoz.- Ha egy olyan embernek kellene bemutatni a települést, aki még sosem járt Rémen, mit tartana a legfontosabb tudnivalónak?- Talán azt, hogy szép környezetben, szorgalmas emberek szívós munkával igyekeznek megélni. Gabonát termesztünk a jó minőségű földeken, a homokbuckás részeken pedig egymás mellett sorakoznak a baromfiólak, -telepek. Különleges a település szerkezete, hiszen a rendezett, széles utcák sakktáblaszerűen helyezkednek el, ami a precíz mérnöki munkát dicséri. Büszkék lehetünk a rémi baromfira. Mivel a hatvanas években kevés volt a termőföld a megélhetéshez, ezért intenzív baromfitartás honosodott meg. Ez mindenki számára munkát jelentett. A rendszerváltásig még vendégmunkásokat is idevonzott az ágazat az ország északi területeiről, illetve Lengyel- országból. Ma is meghatározó a község életében a baromfi. A legnagyobb munkáltató a kft., modernizáltak, így az ott dolgozók jövője biztosítottnak látszik. Remélem a keverőüzem a felszámolás után újraéled.- Milyen módon segítheti a munkahelyteremtést az önkormányzat?- Nem tekinthetünk el az iparűzési adótól, ám annak mértéke nem a maximum, hanem 1,3 százalék. Megvásároltunk egy 1000 négyzetméteres épületet, amivel szintén a munkát adó vállalkozások letelepítését kívánjuk elősegíteni. Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásához ugyancsak ingatlant biztosítottunk.- Mennyire bíznak a község jövőjében a fiatalok?- Vegyes a kép. A lakosság lélekszáma ugyanis nem csökken. Ebben szerepet játszik, hogy alacsonyak az ingatlanárak. Viszont, akik egyetemre, főiskolára mennek - szinte kivétel nélkül VETŐ ZOLTÁN 1955-ben született Rémen. 1973-ban végzett a bajai Türr István Közgazdasági Szakközépiskolában. 1974-től 1984-ig adóügyi előadó, 1984-től személyzeti vezető volt a Dózsa Mg. Szövetkezetben. 1991-től Rém polgármestere. Nős, 2 gyermek édesapja. másutt telepednek le. Ugyanakkor a bizakodásra utal a jó minőségű földek árának emelkedése.- Ilyen népességmozgások szokták veszélybe sodorni a települési intézményeket.- Nálunk is komoly anyagi gondot okoz az iskola fenntartása, de szó sem lehet arról, hogy lemondjunk róla. Csökken a gyermeklétszám, az állami normatíva csupán a költségek 60 százalékát fedezi, a többit ki kell gazdálkodnunk. Kötelező feladatainkat mindig megoldottuk. A működtetéshez és a fejlesztésekhez igyekszünk pályázati pénzeket szerezni.- Mit szeretnének fejleszteni?- Szerény vágyaink vannak. A testület pártoskodás nélkül, célszerűen gondolkodva szokott dönteni. Most azon vagyunk, hogy lehetővé tegyük egy hentesüzlet kialakítását.- Milyen módon tudnak segíteni az idősebbnek?- Új szociális ellátási formák bevezetése szükséges. Jelenleg működik az időskorúak napközi otthona, de ezt a korosztályt célozza a házigondozás megszervezése, amely az egyedülálló, idős embereket szolgálja. Persze a magasabb életkor nem feltétlen jelent elesettséget, tétlenséget. Ezt példázza a több mint 100 fővel működő nyugdíjasklubunk, amelynek tagjai rendszeresen szerveznek programokat, kirándulásokat. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy Rém hírét, ismertségét egyebek mellett köszönhetjük a nyugdíjas kórusnak, a helyi tánccso- portnak._________________________________■ A NÉPESSÉG ÉLETKOR SZERINTI MEGOSZLÁSA RÉMEN (fő) Lélekszám: 1437 | Ebből: m Nyugdíjas Óvodás Iskolás £ A menedzser Bercsényi Miklós, a legnagyobb helyi munkáltató vezetője. - A fővárosban születtem, Gyulán éltem és dolgoztam. Amikor elvállaltam a Baromfi Kft. vezetését, tudtam: messziről jött ember leszek. Feladatul kaptuk, hogy állítsuk új pályára a céget, amitől magasabb szintet és eredményesebb működést vártak el a tulajdonosok. Ez rendkívül sok konfliktussal járt. Mindenki szerzett sebeket, de remélem ezek begyógyulhatnak. Úgy érzem, egy év alatt jó irányba változott a helyzet. Ehhez kellett a rémi emberek szaktudása és kemény munkája. Közös érdek a siker, ami anyagi előnyökkel jár. Ezt egyre inkább megértik és érzékelik az emberek. Előre kell mennünk, ennek jegyében új eljárások meghonosításán dolgozunk. Hiszem, hogy az EU-csat- lakozástól sem kell félnünk. ■ Az igazgatónő Szórád Lász- lóné három éve vezeti az általános iskolát. - Évfolyamonként egy- egy osztályban tanulnak diákjaink. A jelenlegi létszámnál nagyobbal is működhetnénk. Akár kétszáz gyerek is járhatna az iskolába, ám ennél hatvannal kisebb a létszám. Különösen fontos számunkra, hogy nagyon jó a kapcsolatunk a falu vezetésével. Munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk a személyre szabott oktatásra. Fakultatív módon már az óvoda nagycsoportjától ismerkedhetnek a gyerekek a német nyelvvel. A zene iránt érdeklődő fiatalok részére pedig házhoz jön a Danubia művészeti iskola, amely nálunk tartja óráit. Minden gyereknél el kívánjuk érni, hogy képes legyen legalább egy szakma megszerzésére. Diákjaink többsége Jánoshalmán vagy bajai iskolákban tanul tovább. ■ A gazdálkodó Dr. Babicz Ferenc tizenhárom éve vonult nyugdíjba a termelő- szövetkezet éléről, azóta gazdálkodik.- Úgy látom, a falvak sorsa megpecsételődött. A téeszek felett eljárt ugyan az idő, de az integráció hiánya miatt nagy a bizonytalanság, a termelő pedig tehetetlen. Egyik kormány sem tett annak érdekében, hogy a szükséges együttműködések kialakuljanak a mezőgazdaság termelői között. Másfél-két évtizede 10-12 ezer hízót neveltek fel a faluban, az integráció révén tisztességes haszonnal. Sajnos ma egy gazdálkodó nem tudhatja előre, hogy el tudja-e adni terményét. Erre önmagában szinte senki sem képes. Gazdálkodni, vállalkozni egészen mást jelent, mint kizárólag termelni. A gabonatermesztés például legfeljebb 10 családnak nyújthat tisztessé- ges megélhetést a faluban. ■ A boltos Ignác Lajosné egy kicsiny vegyeskereskedést vezet.- Főleg élelmiszert vásárolnak nálunk, a napi szükségletekért térnek be az emberek. Ilyenkor persze szó esik a napi ügyekről. Talán érdekes, hogy zöldségfélékből szép a forgalmunk, még a nyári szezonban is. A kiskertek többsége ugyanis homok, amiből a forróság idején hamar kisül a zöldség. Vásárolni olcsóbb, mint megfizetni a locsolás árát. Egyébként sok mindent észre lehet venni a forgalomból. Kemény tél idején rögtön feltűnik, hogy a fűtési számla miatt takarékosabbá válnak az emberek. Nem mondanak le a kávéról, de a szokott márka helyett egy olcsóbb fajtát kérnek. Luxusra egyébként sem futja. Soroljam a legdrágább' portékáinkat? Egy hatkilós mosópor, egy üveg ko- nyak és az ötliteres étolaj. ■ A háziorvos Dr. Sponner Tamás tavaly foglalta el a háziorvosi posztot. - Tizenöt év után lettem kórháziból rémi orvos. Itt sokkal több dologra kell figyelni, a kisgyerektől az idősekig minden korosztályban. Nagyon jól érzem magam, rövid idő alatt elfogadtak, mondhatom befogadtak az emberek. Az önkormányzat gondoskodik a rendelő felszereléséről, fejlesztéséről. A közelmúltban számítástechnikai korszerűsítésre is sor került, de fontosnak tartom, hogy a védőnő részére egy magzati szívhanghallgatót sikerült vásárolni. Jó lenne, ha gyakran kellene használni, azaz sok gyerek születne. Igaz, ebből a szempontból a múlt év egészen kiválónak mondható, hiszen rövid idő alatt egy tucatnyi baba jött a világra. Egyébként az itt élők egészségi állapota az orszá- gos átlagnak megfelelő. ______■ Rém Rém nagyon régi település. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a bronzkorban is emberlakta hely volt. Történelme folyamán többször szinte megsemmisült, de mindig újra éledt. • Rém határában még ma is fellelhetők a híres római védvonal nyomai. A nép ezt Ördögároknak nevezi. A történelem folyamán lakták az avarok is, majd a honfoglaló magyarok jöttek. • A község neve először a híres Zrínyi Okmánytárban említtetik 1401-ben Rim néven, 1466-ban pedig egy határperben kapcsolatos oklevélben szerepel Rymi Bálint, Bodrog vármegye szolga- bírája. Tévedés lenne tehát azt hinni, hogy a Rém helységnév az egyébként nyelvújítás korabeli „rém”, tehát „kísértet” szót hordozza magában. A „Rim” személynév volt, talán egy valamikori birtokos neve. • A török alóli felszabadulás évében (1687) új telepesek jöttek. De a nép megpróbáltatásainak nem lett vége. A RákóczLsza- j badságharc és a közben lezajlott pestisjárvány idején Rém teljesen elnéptelenedett, olyannyira, hogy az 1720-as összeírás nem is említi. Csak 1727-ben, amikor a Czobor-család birtokába került, említtetik Rim puszta néven. A Czobor nemzetség utolsó sarja, József elprédálta. Végül Mária Terézia kedvelt hívének, Grassalkovich Antalnak kezére került 1750-ben. Ismerjük az első lakos nevét, aki 1771-ben érkezett: Kriskó Veronika. • A községi rangot Rém 1872-ben kapta. Ekkor még hozzátartozott két puszta, Borota és Dzsida is. • Képviselő-testület: Vető Zoltán (polgármester), Szente János (alpolgármester), dr. Babicz Ferenc, Dudás László, Hegedűs Mihályné, Kocsis Bálintné, Schauer Ferencné, Varjasi János István, Vető József, Zemankó Lajos (képviselők). • Rémnek hivatalosan két testvér- települése van. Az erdélyi Gyimesbükkel 1993-ban, míg a vajdasági Doroszlóval 2002 nyarán írták alá az együttműködési megállapodást. Emellett azonban jó kapcsolatot tartanak fenn a szlovákiai Naszvaddal és a lengyelországi Nowy-Sacz településen élő egykori vendégmunkásokkal. ■ A római katolikus templom 1900-ban épült.
