Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-08 / 57. szám
P E T Ö F I NÉP E ALMANACH Településtörténet A város a hajdani nagy Ős-Du- na törmelékkúpján épült. Az első településeket a tatárjárás után a Balkánról visszatelepített kunok létesítették. A lakosság számának növekedése következtében 1877-ben lett önálló település Jász-Lajos-Mizse Nagyközség néven. Az ezer- nyolcszázas évek végén már hétezer lakost és több mint ötszáz tanyát számláltak. A római katolikus templomot 1895- 96-ban, a református templomot pedig 1903-ban épíük. A település mai formája 1902-ben alakult ki, s földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően jelentős fejlődésnek indult. A jól kiépített oktatási, sport-, egészségügyi és idegenforgalmi létesítményei országos hírnek. Lajosmizse egyébként London és Isztambul között éppen félúton van. ■ A képviselő-testület Zsigó Viktor polgármester, Sólyom János alpolgármester, Baski András, Csillik László, Kiss Attiláné, Csorba József, Oláh Attila, Halminé Sebők Mária Márta, Rubos János, Gáspár Vilmos, Sápi Tibor, Kisjuhász József, Apró Ferenc, Silek László, dr. Ádám Pál, Zsikla Béláné, Marton Ferenc, dr. Cserényi Péterné képviselők. A cigány kisebbségi önkormányzat képviselői: Keskeny József, Kucsera János, Patai Anikó, Patai József, Kolompár László. ■ A régmúlt fotókon Az a nép, amely múltját nem ismeri, hagyományait, kultúráját nem ápolja, elődeit nem tiszteli, az az idő múlásával elvész. E mottó igazát nézve a lajosmiz- sei nép örökéletű lesz. Ugyanis a Történelem és emlékezet című kötet igényesen „átöleli” a régmúltat. Kürti László, a kiadvány írója és szerkesztője vizuális keresztmetszetét adja a településnek. A jövő nemzedékének is rendkívül érdekes anyagot rejt a könyv, amiben - négyezer darabból válogatva - négyszáz képet talál az olvasó-néző. A szép kiadású képes történelemtár aligha hiányozhat a Lajosmizséhez bármikor is valamilyen módon kötődő polgár könyvespolcáról. Város a fejlődés útján A Szent István-szobor ékessége a művelődési ház előtti térnek. A Duna-Tisza közén mindig a fejlettebb régióhoz tartozott Lajosmizse. Tizenhárom évvel ezelőtt, amikor Zsigó Viktor átvette a nagyközség irányítását, akkor sem válságprogramon kellett gondolkodnia, hanem „csak” a továbbfejlesztésen.- Az idén éppen tíz esztendeje, hogy a szigorú paramétereknek megfelelve megkapták a városi rangot. Ám a cím nemcsak elismerés, hanem kötelez is.- Mondhatni, újabb lendületet kaptunk a fejlesztéshez. Azzal, hogy néhány éve sikerült az elkerülő útszakaszt kiépíteni, megoldódott a tranzitforgalom és a városon áthaladó rendezett belső főút. Ugyanis erre mintegy ráfűztük a virágosítási programunkat, amelyet - minden tekintetben szép eredményekkel - négy év alatt fejeztünk be. Azt azért máris hozzáteszem, a befejezés nem végleges, csak a parkok, a virágágyások helye, hiszen a szépről soha nem lehet lemondani.-S ha a szépnél tartunk, folytathatjuk a sort azzal az épülettel, amire e jelző kívül-belül ráillik, s több építészeti szakfolyóiratból „visszaköszönt”.- Valóban szép lett a művelődési ház és könyvtár, ami az intézményrendszerünk fejlesztésének része. Az impozáns létesítménnyel megszűnt a két intézmény mostoha sorsa és megtörtént az összevonása. Ugyanakkor méltó helye lett a házasságkötéseknek, a szakköröknek, a társadalmi szervezeteknek és a testületi üléseknek. Emellett a város központjának egyik meghatározó épülete lett a kultúra háza. Az pedig úgymond hab a tortán, hogy előtte kapott helyet a Szent István-szobor. Innen kicsit távolabb, az Iskolatóval szemben folyamatosan alakítottuk ki az új sportcentrumot, ami a megye egyik legszebb ilyen létesítménye. Természetesen ehhez gyakorlati tevékenység, vagyis sport és játék is kell. A múlt évben komoly eredményeket értek el az ifjú focisták. Göteborgból „aranylábúakként” jöttek haza.- Ha lenne városfejlesztések versenye, akkor bizonyára Lajosmizse is csillogó érmet kapna.- Több éves spórolás eredménye az új városháza építése. Magában az épület elnevezésében is benne van: ez mindenkié. A statisztika szerint egy embernek élete során legkevesebb negyvenkilencszer kell ügyet intéznie a városházán. A településen 11,5 ezren élnek. Hát jó néhányszor átlépik a küszöböt. Természetes, hogy a tervezéskor az esztétika mellett azt is figyelembe vették, itt már eurókomform közigazgatási, hatósági munka várja az ügyfeleket. A fő cél a szakmaiság volt. E településrész egyébként erről a középületről kapta a nevét: Városháztér. A tér másik oldalán több ütemben átadták azokat a lakásokat, amelyek magánberuházásban készülnek. A sorház néhány éven belül kiér a Mizsei utcáig. A tér akkor lesz megnyitva, persze nem az autóforgalomnak. Arra törekszünk, hogy tipikus lajosmizsei hangulatot árasszon e terület. Reményeink szerint lesz itt majd köztéri szobor s élményszökőkút is, s még hátravan az Iskolató rendezése.- Milyen teendők maradnak a várossá válás jubileumi ünnepe után?- Még ebben a választási ciklusban megvalósításra várnak az intézményeink felújításai, állagmegóvási munkálatai. Szeretnénk elérni, hogy valamennyi névvel ellátott utca aszfaltos legyen. Most 85 százaléknál tartunk. Azt viszont tudomásul kell vennünk, hogy az önkormányzat a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését állami pénZSIGÓ VIKTOR 1956-ban Szentesen született. A kecskeméti kertészeti főiskolán 1977-ben szerzett diplomát. Dolgozott kertészként, agronó- musként, faiskolai ágazatvezetőként. 1990-től Lajosmizse polgármestere. Felesége Kátai Éva kertészmérnök. Két gyermekük közül Nóra a kecskeméti főiskola műszaki főiskolai karának hallgatója, Anett szoftver-üzemeltető. zek nélkül nem tudja felvállalni. Hiszem, hogy az unió megadja majd azokat a forrásokat, amelyekhez nekünk a költségvetésből, illetve a lakosság pénztárcájából kisebb részt kell hozzátenni. A nagy kassza is csak úgy gyarapodik, ha fejlődik az ipar, vannak gazdasági eredmények, s akkor több lesz az adóbevétel. Az ásványvíz üzem ide- települése is több okból jó a városnak. A korszerű mezőgazdasági alapokra jó lenne, ha feldolgozóipar is települne. A hűtőházi kapacitásnak is több száz hektáron meg vannak az alapjai. De tudvalevő, hogy a hosszabb távú fejlesztés már túlmutat a választási cikluson. De mi bízunk benne, hogy terveink megvalósulnak. Legalábbis úgy készülünk, hogy amikor Lajosmizse már nemcsak magyarországi tekintetben, hanem unión belül is megmérettetik, hát megállja a helyét - fejezte be reményt keltőén Zsigó Viktor. ______■ A klubvezető Prágai Angéla, a nyugdíjasklub elnöke: - Negyvenöt esztendeje élek Lajosmizsén. Hitoktatónak jöttem ide. Időközben megüresedett a kántori állás, s végül onnan mentem nyugdíjba. Tanítottam az iskolában éneket, történelmet és erkölcstant. Egyházi és községi énekkart is vezettem. Mindig szerettem foglalkozni az emberekkel. Ugyanakkor feladatomnak érzem, hogy elősegítsem hazánk értékeinek, kultúrájának megismertetését is. Sok országjáró kirándulást is szerveztem. A nyolcvanas években kértek fel a ma száz tagú nyugdíjas klub vezetésére. Azóta is célom az idősebb korosztályt kondícióban tartani úgy, hogy ne legyen terhe sem önmagának, sem családjának, de még a környezetének sem. ■ A jegyző K u t a s i n é Nagy Katalin Lajosmizse és Felsőlajos jegyzője: - A helyi közigazgatásban 1972 óta dolgozom, jegyzőként pedig a rendszerváltástól. E szakmát élethivatásomnak tekintem, s egyben a közszolgálat elkötelezettje vagyok. Hiszem, hogy a jelen kihívásai között nem lehet sem szakmailag, sem emberileg helyes döntéseket hozni, ha nincs elég elhivatottság, tapasztalat, pártatlanság és egy kis életbölcsesség. A jegyző mindig a frontvonalban harcol, az operatív döntéseiben, teve- kénysége során lojálisnak kell lenni a választott szervekkel szemben, elkötelezettnek a testület, a polgármester programjával kapcsolatban, függetlenül politikai beállítottságuktól. Az, hogy lajosmizsei vagyok, előny és hátrány is. ______________■ A vállalkozó Gombkötő Márk, a GOMÉP Kft. ügyvezető igazgatója: - Paraszti családban kilencen születtünk. Mi már nem folytattuk őseink munkáját. Én, a legkisebb fiú gyerek az építőiparba keveredtem. Régi lajosmizsei mesterektől, Petrovits Gyula, Telek Pista, Fejes Laci és Muhari Pali bácsitól tanultam a szakma becsületét, tiszteletét. Őket tekintem példaképemnek. Felnőtt fejjel végeztem a magasépítési technikumot, de sokat tanultam á partnereimtől. 1991-ben hoztam létre a kft.-t, amely azóta folyamatosan fejlődik. Épületeink - Bástya Áruház, művelődési központ, gyógyszertár, városháza, a harmadik ütemben lévő társasház és sorolhatnám - meghatározóak a városban. Közben úgy száz család él a cégünknél történő alkalmazásból. ■ Vendégszeretetből jeles Az évtizedek során Lajosmizsén kialakult egy komoly üzletág, a tanyasi lovasturizmus. Ezt egykoron csak a Tanyacsárda jelentette. Ma már számtalan kiépített birodalom várja a pihenni vágyókat és a lósport kedvelőit. A Mizsei Napokat is kezdetben csak helyi rendezvénynek szánták, s időközben regionális ünneppé fejlődött. Ez az esztendőnként visszatérő több napos, látványos, gazdag és szórakoztató programsorozat augusztus 20-a köré szerveződik. Ilyenkor olyan vendégek is érkeznek a településre, akik előre tervezett, várva várt turisztikai kikapcsolódásként töltik napjaikat a városban. A lajosmizsei kereskedők és vendéglátósok néhány évvel ezelőtt hagyományteremtő szándékkal szervezték meg az alföldi bográcsos ételek főzőversenyét. E nagyszabású rangos megmérettetésre, nyári gasztronómiai kalandra már az ország minden részéből örömmel jönnek nézőként és versenyzőként egyaránt. A helybéliek pedig minden alkalommal jelesre vizsgáznak a vendégszeretetből. Négy esztendeje már, hogy ugyanekkor szervezi meg a helyi önkormányzat és a lovasklub a Lajosmizsén és környékén lévő amatőr fogathajtók versenyét. Jövőre, ha a pályát sikerül átépíteni, fejleszteni, már országosra hirdetik e szép és nemes vetélkedést. A szépművészet fellegvára A Koszta József Szépművészeti Szabadiskolát hét esztendeje hozta létre a Lajos- mizséért Közalapítvány. Nemcsak a helyi tehetséges gyerekek, fiatalok, felnőttek iratkoznak be ide, hanem jönnek a környező településekről, sőt a fővárosiból is. Lehet itt rajzolni, festeni, szobrászkodni, amelyekhez minden technikai feltétel adott. A négy hónapos ciklusokban az alapismeretektől kezdve a színelméletig minden elsajátítható. Lehetőség van élő modell melletti alkotásra is. Művészeti vezetőjük Majercsik Sándor - CSIK - festőművész, aki méltán lehet büszke az eddigi tanítványaira. Valamennyien úgy dolgoztak, mintha azt szerették volna bizonyítani: ők méltó tagjai a nagy alföldi mester nevével fémjelzett iskolának. Közben pedig sorra tűnnek ki a tehetségek, akik sikeres munkájuk eredményeként zárómunkát (diplomamunkát) nyújtottak be és védtek meg egy hét tagú zsűri előtt, immár három alkalommal. E tanítványok: Drabant Ágnes, Szőrös Tamás, Váncsa Ildikó, Danics Péter, Járvás Andrea és Kele Anikó. A szabadiskola célja pedig minden kurzusban megvalósul: tanítani az igényt a szépre, a harmonikus látványokra, képekre, gondolatokra. Három esztendeje, hogy nyári akadémia címmel alkotótábor is várja az érdeklődőket. Az idén pedig a művészeti vezetővel a szabadiskola haszon- élvezeti szerződést kötött egy alkotótelep létrehozására, amelynek helye a festői környezetben lévő Sándor-tanya. Ennek célja, hogy bármilyen művész - alkotó, vagy gyakorló - feltöltődhessen és dolgozhasson a tanyán. u MŰEMLÉK-TÖRTÉNELEM. A mai város területén az első településeket a tatárjárás (1241-42) után IV. Béla király által a Balkánról visszatelepített kunok létesítették Mizse-szállása vagy Mizseháza- Szállása, Lajos-szállása és Bene-szállása néven. Jelentőségét bizonyítja, hogy templomuk (1270) is volt. Ma már azonban csak a pusz- tatemplom romjai láthatók. _________________________ ■ Az alpolgármester Sólyom János alpolgármester, a helytörténeti kulturális egyesület alapítója, az amatőr színjátszó kör vezetője: - Szívem csücske az amatőr színjátszás, s vonz a helytörténet is. Az első városi szavaló- és prózamondó verseny szervezője voltam. Elvem, hogy egy művelődési ház ne csak helyet adjon a kulturális eseményeknek, hanem abban aktívan is vegyünk részt. Elsődleges célunknak kell lenni, hogy neveljük a fiatalokat. Ezért is tartom lényegesen értékesebbnek a saját programjainkat, mintha profi színészeket hoznánk. Ars poeticám: bárhová veti az embert a sors, ott kell megtalálnia azokat a lehetőségeket, amivel másokon úgy tud segíteni, hogy mindenképpen a település előnyére és Istennek tet- sző módon dolgozzon. ______■ A klubelnök Kisjuhász Sándor, a Lajosmizsei Városi Labdarúgó Club elnöke: - Négy esztendeje alakítottuk meg a klubot. Az utánpótlás-nevelés a célunk. Kezdetben semmiféle létesítményünk nem volt. Az önkormányzat pár év alatt példaértékű színvonalú sportcentrumot építtetett. De ilyen a munkánkhoz való hozzáállása, támogatása is. Az óvodás kortól 16 évesekig, öt korosztályban 110 igazolt játékosunk van. A gyerekek és a szülők is nagy áldozatot vállalnak. Óriási szerencsénk van az edzővel, Faragó Gyulával. Munkája aranyat ér. Célunk, hogy ütőképes felnőtt korosztályú csapatunk legyen. De a lényeg: a gyerekek sportoljanak, s ehhez adottak a kulturált körülmények és a remek szakember. ■
