Petőfi Népe, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-06 / 31. szám

HÁZ A I TÜKÖR 3. OLDAL 2003. Február 6., csütörtök Védőháló és értékvédelem Budapest Mélységi ellenőrzési hálót alakítana ki Magyarország, hogy biztosítsa a komplex és hatékony fellépést a határ­őrség, a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága, a Bevándorlá­si és Állampolgársági Hivatal, valamint az országos munka­ügyi felügyelőség bevonásá­val, térben és időben koordi­náltan - derült ki Béndek Jó­zsef tábornok, az Országgyű­lés rendészeti bizottságának adott beszámolójából. A határőrség országos parancs­noka szerint a biztonság komplex értelmezése nem teszi szükséges­sé és indokolttá, hogy adott terü­leten több hasonló feladatot ellátó rendészeti szerv legyen. Béndek József szerint az európai uniós csatlakozás utáni külső és belső határok közötti ellenőrzésben fo­kozott szerepe lesz a határőrség­nek, amely reményeink szerint általános idegenrendészeti fel­adatot lát el. Béndek azt is mond­ta, hogy a határőrség állománya nem mobilizálható, ezért nem fognak határőröket átvezényelni az ország nyugati határszakaszá­ról az Európai Unió külső határá­vá váló keleti országrészbe. Nem döntött az Országgyűlés men­telmi bizottsága Juhász Ferenc hon­védelmi miniszter mentelmi jogának felfüggesztéséről. A mentelmi jog felfüggesztését a Budai Központi Kerületi Bíróság kérte Szili Katalin­tól, az Országgyűlés elnökétől, miu­tán Juhász Ferencet becsületsértés miatt jelentette fel Orbán Viktor ta­valy novemberben. A volt kormányfő úgy értékelte, hogy a miniszter az Info Rádióban őt nyíltan antiszemitá­nak és nacionalistának bélyegző nyilatkozatot tett. Géczi József Ala­jos (MSZP), a testület elnöke azt mondta: az ügyben Juhász Feren­cet is meg kell hallgatni. Az Országgyűlés területfej­lesztési bizottsága általános vitá­ra alkalmasnak találta az Orszá­gos Területrendezési Tervről szó­ló törvényjavaslatot. A törvény célja, hogy meghatározza az or­szág egyes térségei terület-fel­használásának feltételeit, a mű­szaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét. A területrendezési terv a fenntart­ható fejlődés elveinek megfelelő­en védi az értékeket, és az euró­paihoz illeszti Magyarország tér- szerkezetét; a terv biztonságot ad a befektetőknek és az önkor­mányzatoknak a tervezéshez. MTI/EUROPRESS Profi hadsereg - korábban Budapest Az önkéntes haderőre való átállás meggyorsításáról tár­gyalt Juhász Ferenc honvédel­mi miniszter és Kuncze Gá­bor, az SZDSZ elnöke. A meg­beszélésen a vélemények kö­zeledtek, ám egységes állás­pont továbbra sem alakult ki. Kuncze Gábor elismerően szólt arról, hogy az SZDSZ kezdemé­nyezésére bekerült a kormány- programba a hadkötele­zettség 2006-os meg­szüntetése, ám a sza­baddemokraták gyorsí- tanák-a folyamatot. Sze­rintük kellő politikai akarat esetén megvaló­sítható, hogy 2004-ben vonuljanak be utoljára sorköteles fiatalok - eh­hez a szervezési és költ­ségvetési feltételek adottak. A pártelnök az indokok között em­lítette, hogy a NATO hazánktól még sohasem kérte sorozott ka­tonák részvételét nemzetközi akciókban, és a magas szintű fel­készülésre egyébként sem ele­gendő a mai, hat hónapos kikép­zési idő. A kormány elkötelezett az ön­kéntes hadsereg létrehozásában, mert ez a választók akaratát feje­zi ki, továbbá nemzetközi kötele­zettségeink is csak profi hadsereg révén teljesíthetők; a megvaló­sítás technikai kérdéseit és az át­állás időpontját azonban még egyeztetniük kell a koalíciós part­nereknek - mondta Juhász Fe­renc, utalva rá, hogy a kormány pénteken tárgyalja az átalakítás koncepcióját. A koncepció az ed­diginél közelebbi időpontot jelöl meg az átállásra. Erről a minisz­ter csak annyit közölt, hogy az utolsó sorkatonák 2005-ben sze­relnének le. (Mivel a 2004-et ja­vasló SZDSZ-szel to­vábbi egyeztetés szük­séges, valószínűsíthető, hogy 1995 első felében vonulnának be utoljára a sorkötelesek.) Jelenleg a sorállomá­nyú katonák átlagos lét­száma 6000 fő, ám ki­váltásukhoz ennél keve­sebb szerződéses kato­nára lesz szükség. Azt az egyik tárgyalófél sem árulta el, hogy a profi hadsereg tervezettnél koráb­bi bevezetése mekkora többlet- kiadással járna, vagyis hogy a biz­tosított „költségvetési feltételek” mennyi pénzt jelentenek. Hang­súlyozták viszont, hogy a lakta­nya-felújítások minden esetben szükségesek, és a profi hadsereg működtetése hosszú távon költ­ségvetési megtakarításokat is le­hetővé tesz. DÓCZY LÁSZLÓ „Tolni a biztonság szekerét” Kaposvár Tavaly 10 százalékkal keve­sebb bűncselekményt követ­tek el Magyarországon. A Dél- Dunántúlon rosszabb a hely­zet: itt mindössze kétszázalé­kos a javulás. A közbiztonság javításán túl olyan kihívások várnak a rendőrségre, mint a felkészülés az uniós csatla­kozásra, a minőségbiztosítási rendszer bevezetése. Egyebek mellett erről is szó esett azon az értékelő állománygyűlé­sen, amelyen Lamperth Mónika belügyminiszter és Salgó László rendőr vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány is részt vett. A belügyminiszter kiemelte: nagy gondot jelent, hogy egyre több a gazdasági, a személy elleni erő­szakos, és a garázda jellegű bűn- cselekmény. Kiemelt feladat a társszervekkel való együttműkö­dés erősítése, a minőségbiztosítás bevezetése, és a statisztikai szem­lélet helyett a lakosság elvárásai­ra, véleményére alapuló értékelési rendszer megteremtése. A hang­súly egyre inkább a helyi rendőr- kapitányságokra helyeződik át, annál is inkább, mert itt zárul az ügyek mintegy 90 százaléka. Állománygyűlésen Lamperth Mónika belügyminiszter és Salgó László rendőr vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány fotó, lang Róbert Salgó László szólt arról is, hogy létszámkorlátozás van a megyei főkapitányságokon, ám szeretnék feltölteni a helyi kapi­tányságok állományát. Kevesebb rendőr dolgozik a városi kapi­tányságokon, mint amennyire szükség volna, van olyan város, ahol az állománytábla egynegye­de üres. Az országos rendőrfő­kapitány is hangsúlyozta az ösz- szefogás fontosságát, mondván „a rendőrség egyedül nem tudja tolni a biztonság szekerét”. Salgó László a somogyi főkapi­tányi poszt betöltésével kapcso­latban megerősítette: tudomásul vette Soczó László kérését, hogy a somogyi főkapitányi jelölését te­kintse semmisnek az ellene folya­matban levő eljárás miatt. Salgó türelmet kért; a február 20-ai leg­felsőbb bírósági ítélet alapján ha- tároz majd a kinevezésről, jakab Kifogásolt büntetés Bizottság az Unióért Budapest A négy parlamenti párt részvéte­lével koordinációs bizottság lét­rehozását javasolja Dávid Ibo­lya, az MDF elnöke, hogy meg­vitassák, melyek a nemzeti mi­nimum körébe tartozó kérdé­sek, mi a magyar érdek, és me­lyik párt mit kíván képviselni az Európai Parlamentben. ______■ V ÁC A Fidesz váci szervezete meg­döbbent,amikor a városi rendőr­ség pénzbüntetést rótt ki a Fi- desz-MDF korábbi önkormány­zati képviselőjelöltjére és egy másik helyi lakosra, mert tavaly hangot adtak nemtetszésüknek, amikor nem engedték be őket egy, a miniszterelnök részvételé­vel zajló politikai kampányren­dezvényre. A rendőrkapitányság a gyülekezési jog megsértése mi­att indított eljárást ellenük, és 40- 40 ezer forint pénzbüntetést rótt ki rájuk. A közlemény szerint el­szomorító, hogy az Európai Unió kapujában, Magyarországon meg lehet valakit büntetni ezért. ■ A képzés gyermekbetegségei Több sebből vérzik a hazai szakorvosképzés rendszere - állít­ja a Magyar Rezidens Szövetség. A fiatal orvosok érdek-kép­viseleti szervezete a törvények módosítását szorgalmazza. Budapest Magyarország európai uniós csat­lakozása után a jobb anyagi és er­kölcsi elismertség reményében várhatóan a fiatal orvosok jelen­tős része elhagyja az országot, ami az itthoni betegellátást so­dorhatja veszélybe - figyelmez­tet a szövetség. A szakorvosjelöl­tek gyakorta nehezményezik, hogy tapasztaltabb kollégáik nem engedik betegközeibe őket; a szakképesítéshez szükséges mű­tétek elvégzését sokszor úgy iga­zolják számukra, hogy a beavat­kozásokat el sem végezték. Kökény Mihály, az Egészség- ügyi, Szociális és Családügyi Mi­nisztérium politikai államtitkára azt mondta: nem kívánják gyöke­restől átalakítani a világ számos országában jól bevált rezidens­képzés rendszerét, de orvosolni kell a gyermekbetegségeket. A pályakezdők érdek-képviseletei és a szakmai szervezetek bevoná­sával szeretnénk elérni azt, hogy városi kórházakban alkalmazott fiatal orvosok ne töltsék az év na­gyobb részét távoli klinikákon. A szakmai képzés mellett igyekez­nek megoldani, hogy a reziden­sek az őket foglalkoztató kis kór­házakban is több időt dolgozhas­sanak. Csak így tudják érdekeltté tenni az intézményeket a pálya­kezdők alkalmazásában. Az államtitkár szerint ellenőr­zésre szorul a képzés színvonala - a betegellátás biztonsága ér­dekében. Gondot jelenthet, ha a nem jól felkészített orvos éles helyzetben marad magára. Külö­nösen a keleti országrészben lé­vő szakemberhiány enyhítésére több orvostanhallgató felvételét szorgalmazza a minisztérium. Az új bértábla szerint a pálya­kezdő rezidensek bruttó keresete 107 500 forintnál nem lehet keve­sebb. Kökény hangsúlyozta: tart­hatatlan, hogy az egészségügy­ben - az európai normákkal el­lentétben - szinte korlátlanul el­rendelhető a túlmunka, készen­lét, ügyelet. A betegellátást is ve­szélyezteti, ha az orvos az éjsza­kai ügyelet után reggel műtőasz­talhoz áll. A szaktárcánál már elkészült az a koncepció, amelynek alapján 2004. január 1-jétől fokozatosan bevezetik Magyarországon is az uniós foglalkoztatási szabályo­kat, amelyek garantálják a kötele­ző pihenőidőt is. NÉMETH zsuzsa Hírek Bizalmi kérdés A parlamenti jogalkotás minő­ségének javítását segítheti az igazságszolgáltatással kialakí­tandó együttműködés, ami szó­ba került az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács ülésén is. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke jelezte: az Országgyűlés és az igazságszolgáltatás fon­tosnak tartja, hogy a társada­lomban növelje munkája tekin­télyét, elmélyítse a szervezete iránti bizalmat, s fokozza tiszte­letét és megbecsülését, mti Jogi értelemben A Cigány Szervezetek Országos Szövetsége (CSZOSZ) nem tart igényt kormánybiztosra az Or­szágos Cigány Önkormányzatot megválasztó március 1-jei elek­tort gyűlésen - mondta Dógi János, a CSZOSZ elnöke. A De­mokratikus Roma Koalícióhoz (DRK) tartozó CSZOSZ vezetője szerint a január 11-ei elektort gyűlésen nem történt választási csalás, a gyűlést csak jogi értel­mezési viták miatt kell meg­ismételni. MTI Ott lennének Harmadik Erő Szövetség néven új cigány politikai csoportosu­lás alakult azzal a céllal, hogy alternatívát nyújtson az orszá­gos cigány önkormányzati vá­lasztásokon szembenálló két koalíció mellett. A szövetség részt kíván venni az Országos Cigány Önkormányzat március 1-jei választásán, mti Katonai szemle Johan Hederstedt vezérezredes, a Svéd Védelmi Erők főparancs­noka a Bakonyban megtekintett egy harcászati kiképzési gyakorlatot. A svéd tábornok Fodor Lajos vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke meghívásának tett eleget, mti Sorstársak Megújul a Magyar Televízió Sorstársak című, fogyatékkal élőkről szóló műsora. A nézők két, mozgásában korlátozott műsorvezetőt ismerhetnek meg. Bíró Nikol fotómodell autóbalesetben került kerekes székbe; Prohászka Csaba szin­tén balesete óta él tolószékhez kötötten, a kerekesszékes teniszválogatott tagja, s részt vett a sydneyi olimpián, mti Megint díj Átadták a Bonbon-díjat a Ma­gyar Rádióban. Az elismerést Litkai Gergely, Gálvölgyi János, Megyesi Gusztáv, Éles István, Bajor Imre, Trunkó Barnabás, Tóth Tibor, Nádas György, Kern András és Nagy Bandó András vette át szerdán. A díjat az al­kotók a szilveszteri Rádiókaba­réban nyújtott tevékenysé- gükért kapták, mti ______________■ V agyonok és vallomások A január 31-ei határidőre minden országgyűlési képviselő elkészítette vagyonnyilatkozatát. A 386 honatyának a törvény értelmében minden parlamenti ciklus elején és végén nyilvá­nos vagyonbevallást kell készítenie. Ugyanezt meg kell tenni­ük a képviselőkkel közös háztartásban élő családtagoknak is, de ezek a nyilatkozatok titkosak. Budapest Mai lapszámunkban a frakcióve­zetők és a parlamenti pártok elnö­keinek vagyonbevallását hasonlí­tottuk össze. Áder János az utóbbi félévben 25 millió forintos lakás­hitelt vett fel, Kuncze Gábor pedig 26 millió forintnyi tartozást hal­mozott fel. Kovács Lászlónak 7,5 millió forint jelzáloghitel tartozása van. Lendvai Ildikó és Dávid Ibo­lya anyagi helyzete nem változott. Á két politikus asszonynak és He­rényi Károlynak nincs adóssága. Az Országgyűlés 2001-ben tette kötelezővé és nyilvánossá a kép­viselői vagyonbevallást. Tavaly két képviselő - Boros Imre kisgaz­da miniszter és Szabó Zoltán (MSZP) képviselő - csúszott ki a határidőből. Az elmúlt évben Zwack Péter, a Szabad Demokraták Szövetségé­nek politikusa volt a leggazda­gabb, a legszegényebbnek pedig Tóbiás József bizonyult, akinek nem volt lakása, csak egy Citroen Xsarája és mobiltelefonja. Idén az Országgyűlés legtehe­tősebb honatyája Kapolyi László, az MSZDP elnöke, az MSZP-frak- ció tagja. Vagyonát 2,5 milliárd fo­rintra becsülik. Ezzel bekerült a 100 leggazdagabb magyar vállal­kozó kÖZé. FARKAS-BARANYA A Fidesz ügyvezető el­nöke és parlamenti frakcióvezetője fele részben tulajdonosa egy II. kerületi, 135,4 m2 alapterületű családi háznak. Értékpapírban 18,7 millió forintja van, az elmúlt félévben 25 millió forintos lakáshi­telt vett fel az OTP -töl. Az Országgyűlés volt elnökének 2002. má­jus 15-től törvény bizto­sítja számára a gépko­csi használatot. Az SZDSZ elnöke, frakcióvezetője 2/3-ad részben tulajdonosa egy 400 négyszögöles balatonakarattyai telek­nek. 17,2 millió forintja van takarékbetétben, egymillió készpénz­ben. 16 millió forint banki, 10 millió forint magántartozása van. Képviselői díján kívül havi bruttó 198 ezer fo­rintot kap elnökként. Gépkocsihasználatra jogosult. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti frak­cióvezetője felerész­ben tulajdonosa egy VI. kerületi, 84 mz-es társasházi lakásnak Budapesten. Ezenkívül Balatonföldváron van egy 156 m2-es családi háza, amelynek szin­tén a fele az övé. A ház 3600 m2-es telken van. 2001-ben vett egy SAAB típusú gép­kocsit és egy vitorlás kishajót. Az MDF elnöke, az Országgyűlés alelnöke fele részben tulajdono­sa egy Tamásiban lévő 90m2-es háznak, vala­mint ugyanilyen arány­ban egy második kerü­leti 113 m2-es lakás­nak. Ezenfelül egyhar- mad részben birtokosa egy 90 m2-es üdülő­nek Zamárdiban. Alel- nökként illetve parla­menti képviselőként havi bruttó jövedelme 554 400 forint. Az MSZP elnöke fele részben birtokol egy 104 m2-es fővárosi, XII. kér. lakást, 1/4 részben egy I. kerületi. 70 m2-es ingatlant. Ér­tékpapírokban 5,7 mik lió forintja van, kész­pénzben 650 ezer fo­rintja. 7,5 millió forin­tos OTP-jelzáloghitel- tartozása van. Pártel­nökként havi bruttó 230 ezer forintot ke­res, külügyminiszter­ként 780 ezer forintot. Az MSZP parlamenti frakcióvezetője egye­düli birtokosa egy budapesti, V. kerületi 104 m2-es lakásnak. Devizaszámláján 1500 amerikai dollár, betét­számláján pedig körül­belül 300 ezer forint megtakarítása van. Mint minden szocia­lista országgyűlési képviselő ő is kapott ingyenes használatra egy laptopot és egy mobiltelefont.

Next

/
Thumbnails
Contents