Petőfi Népe, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-27 / 49. szám

Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, hetente megjelenő összeállítása Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt Tőkebevonás kormánytámogatással Az unió Bácsalmáson is házhoz jött - a kamara rendezvényére sokan voltak kíváncsiak Bácsalmáson a vártnál is több vállalkozót érdekelt az uniós tájékoztatás, fotó: b. e. A kis- és középvállalkozások Bács-Kis- kun megyei, kistérségi uniós felkészítő programjának második állomása Bácsal­más volt. A héten megtartott szeminári­umra a vártnál is több érdeklődő jött el s hallgatta végig a felkészítési programot. ________ Bácsalmás _______ Leitner László, a Bács-Kiskun Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara titkára bácsalmá­si bevezetőjében kiemelte: a kisváros kiváló helyszínt választott a programhoz, hiszen egy olyan étterem adott otthont a rendez­vénynek, amely Európa bármely országá­ban felvehetné a versenyt a konkurenciával. A titkár méltatta azokat a határon túlról érkezőket, akiket érdekelt hazánk uniós csatlakozása, s gazdasági szempontból kí­vánatosnak tartották a szemináriumon tör­ténő részvételt. - Bácsalmás abban mutat példát, hogy hogyan lehet a többletismere­tet továbbítani a határon túlra, s ezzel a későbbi gazdasági kapcsolatokat, beruházá­sokat megszilárdítani és tőkeerőssé tenni - emelte ki a kamara titkára. Ezt követően Gérnyi Gábor, a Gazdasá­gi és Közlekedési Minisztérium főosztály- vezetője adott tájékoztatást a jelenlévők­nek a kis- és középvállalkozások kormány általi lehetséges támogatásáról, pályázati lehetőségeiről. Szó esett többek között a jelenlegi kormány ösztönzési terveiről, a Széchenyi Terv vál­lalkozásfejlesztési programjáról, amely nem kevesebb, mint 800 ezer magyar kis- és középvállalkozót érint. Az Európai Unió a régiók Euró­pája, mely cégeinek többségét kis- és kö­zépvállalkozások al­kotják. A kormány és az érintettek közös célja, hogy a csatlako­zás a lehető legkisebb társadalmi és egyéni veszteségekkel járjon - tette hozzá az elő­adó. Majd megjegyezte: ha eljön az ideje, gyorsabbaknak és okosabbaknak kell len­nünk, mint a szlovén vagy a lengyel vállal­kozó versenytársaink. Ehhez nyújt teljes körű segítséget a vállalkozásfejlesztési program, amely elősegíti egyebek mellett a tőkepiachoz történő belépést is - emelte ki mondandójában Gérnyi Gábor. Az agrártámogatásokkal kapcsolatban a jelenlévők ismertetőt hallgattak meg az uni­ós nyilvántartási rendszerről és a normatív támogatások módjáról. Szó esett egy vi­szonylagosan új támogatási formáról is, mely a termőföld pihentetésének a rendsze­réhez kapcsolódik. Az előadáson elhangzott az is, hogy a tíz évre tervezett támogatási rendszer vélhetően már hat év múlva teljes egészében megváltozhat. Elképzelhető, hogy az uniós tagországokhoz hasonló tá­mogatásokat kaphatnak a mi termelőink is. BERKI ERIKA Csak a kvótás termék kap támogatást (2) Mezőgazdaság Mi vár a hazai mezőgazdaság­ra az uniós csatlakozás után? Múlt csütörtöki, az uniós csat­lakozásról szóló összeállítá­sunkban már olvashattak a kérdésről. A cikk második ré­szét most közöljük. Munkatár­sunk dr. Pete Nándort, hazánk brüsszeli EU-képviseletének agrárszakértőjét kérdezte. A hazánknak járó EU-agrártámo- gatások összege (százszázalékos közvetlen kifizetés esetén) évi 1,6-1,8 milliárd euró lesz, ennek 73 százalékát teszi ki a közvetlen kifizetés, 11 százalékát a szintén automatikus piaci támogatások, 16 százalékát pedig a pályázaton elnyerhető vidékfejlesztési forrá­sok - mondja dr. Pete Nándor. - Érdekes a közvetlen kifizetések megoszlása, hiszen 88 százaléka a GOF-területekre (gabona, olaj- és fehérjenövények) fordítódik, 5 százaléka a húsmarhatartókat segíti, 3 százaléka a dohányter­melőkhöz, 2 százaléka a juhte- nyésztőkhöz, 1 százaléka pedig a tejtermelőkhöz vándorol. Minden EU-agrártámogatást egybevetve a szántóföldi növénytermesztést preferálja leginkább az unió, erre jut az összes közösségi támogatás mintegy 65 százaléka. A szub­venciós tortából öt-öt százaléknyi jut a marhahizlalásra, a szőlő- és borágazatra, valamint a zöldség­gyümölcstermelésre, míg a tej­ágazat 3 százalékkal kénytelen beérni. Az előbbiekből követke­zik, hogy a csatlakozás egyértel­mű nyertesei a gabonatermelők, hiszen a tekintélyes közvetlen ki­fizetések mellett „bejáratott” in­tervenciós rendszer szolgálja a termelők biztonságát (búza 101 euró/tonna, felvásárlás korlátlan mennyiségben). Az sem mellékes, hogy bővül­nek a magyar gazdálkodók piaci lehetőségei is, hiszen például ku­koricából és javító minőségű bú­zából hiány van az EU-ban, ezért a termelők szívét melengető árat fizetnek érte. Az olajos növé­nyekre vonatkozóan intervenció ugyan nincs, de területalapú tá­mogatás van, a felvásárlási ár pe­dig magasabb, a repcénél például 30 százalékkal. Hasonlóképp je­lentősen nő a cukorrépa-termelők jövedelmezősége, habár ott a kvó­ta fizikai korlátot jelent. A kerté­szeti termékek előállítói sport­nyelven szólva nagyon erős me­zőnybe kerülnek a csatlakozás után, elég, ha a mediterrán tag­államok klimatikus adottságaira és hatékony szövetkezeteire gon­dolunk. A támogatás csekély, és ezt a tészekbe tömörült termelők kap­ják meg, ezért is roppant fontos e szervezetek létrehozása hazánk­ban. Az állattenyésztési ágazatok közül a legjobban a húsmarha- tartók járnak, nem csupán a tá­mogatásoknak és a piaci véde­lemnek köszönhetően, hanem a felvásárlási árak 30-40 százalékos növekedése révén, így reális alter­natívát jelent a kistermelőknek. A fizikai korlátok közé szorított tej­ágazatra a stabil árak és az inter­venciós rendszer jellemző, ám a tejtermelők árbevétele a csatlako­zást követően nem nő jelentősen. Gondot okozhat viszont, hogy az EU-ban csak az extra tej a tej, kis­termelőink számottevő hányada pedig nem képes ilyen minőség előállítására. Ezeknek a gazdák­nak úgy tűnik, az egyetlen lehető­séget az igen jövedelmező marha­hizlalás jelentheti. A sertés- és a baromfiágazat viszont a kevésbé támogatott ágazatok közé tarto­zik. Mindkét vertikum helyzetét az. erősödő piaci verseny. (foko­zott minőségi igények) és az emelkedő költségek jellemzik, kvóta pedig nincs. A jövőben azoknak éri meg e jószágokkal foglalkozni, akik támogatott szán­tójukon megtermelik számukra a takarmányt. Az unió 2006-ig speciális támogatást ajánl a félig árutermelő gazdaságoknak, ami­ből idehaza bizony sok van. En­nek lényege az évi ezereurós (ha­vi húszezer forintos) jövedelem- kiegészítő támogatás. Fontos leszögezni, hogy a kö­zösségi agrártámogatások szer­kezete jelentősen eltér a magyar gyakorlattól, az igénybevétel fel­tételei szigorúak (termelői re­gisztráció, folytonos adatszolgál­tatás, vidékfejlesztési támogatá­soknál pályázat). Az EU-támo- gatások csak részben képesek majd kezelni a magyar gazdálko­dók problémáit, az évek, sőt évti­zedek alatt elmaradt fejleszté­sekre önmagában nem nyújt fe­dezetet, a rendszerváltozást kö­vető tőkekivonás akut tüneteire nem hoz gyógyírt - tette hozzá dr. Pete Nándor. laczi zoltán Több vagy kevesebb lesz a munkanélküli a csatlakozás után? Megkérdeztük olvasóinkat Nagy Péter (Soltvadkert):- Úgy gondo­lom, hogy jó ide­ig növekedni fog a munkanélküli­ség Magyaror­szágon. A hazai munkáltatók nem tudnak majd versenyezni a fejlettebb és tőkeerős külföldiekkel, sokan tönkremennek, ezért el kell kül­deniük a dolgozóikat. Azok a kö­zépkorú és idősebb emberek, akik évtizedekig a földből éltek, már nem mozdulnak el a szülő­földjükről munkát keresni. Szá­mukra a szövetkezet sem jelent megoldást, mert nem tudnak megfelelni a követelményeknek. Ezért munkanélküliség vár rájuk. Dr. Paál László (Bácsalmás):- Magánember­ként nagyon bi­zakodóan tekin­tek az uniós csatlakozásra, s fellendülést vá­rok. Mivel több­szörösen hátrá­nyos helyzetű kistérség Bácsal­más és környéke, ezért kormány­zati támogatással, pályázati lehe­tőségekkel kell hogy felzárkóz­tassanak bennünket. Szerintem ennélfogva nem lesz több mun­kanélküli a környéken. Meg kell hogy erősödjön a vállalkozói szféra és a mezőgazdaság. Az uniótól mindenképp pluszlehe­tőségeket kell kapnunk az eddi­giekhez képest. Romcsák Géza (Kiskunhalas):- Úgy vélem, hogy az EU- csatlakozást kö­vetően előnyt élveznek majd azok a munka- vállalók, akik megfelelő vég­zettséggel, nyelvtudással és szá­mítógépes ismeretekkel rendel­keznek. Nekik minden bizony­nyal több lehetőségük lesz az el­helyezkedésre akár itthon, akár az unió más országaiban. Főként az egészségügyben dolgozók mo­bilitása várható. Az alacsonyabb végzettségűek, illetve a szakmai képesítéssel sem rendelkező munkavállalók még nehezebb helyzetbe kerülhetnek. Pőcze Lajosné (Kecskemét): Remélem, hogy csökkeni fog a munkanél­küliség. De nem tudom megjósol­ni, hogy a csat­lakozás milyen hatással lesz a munkanélküliségre. Meglátásom szerint, ha hazánk belép az unió­ba, a tudás felértékelődik. A kép­zett szakemberekre nagyobb szükség lesz, mint eddig volt. Akinek pedig nincs még képzett­sége, motiválva lesz arra, hogy legalább egy szakmunkás-bizo­nyítványt szerezzen. Ugyanakkor akár új cégek is letelepülhetnek az országban, így emelkedhet majd a munkahelyek száma. ■ A Külügyminisztérium támoga­tásával a következő hónapok­ban minden héten egy-egy olda­las összeállítást készítünk az EU-s csatlakozás kérdéseiről. Ha észrevételük, véleményük, kér­désük van, úgy azt jelezzék levél­ben (Petőfi Népe szerkesztősége, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A,) faxon (76/481-434), tele­fonon (76/518-286) vagy e-mai- len ( bartaz@axels.hu ). Össze­állításunkban megpróbálunk az Önök kérdéseire válaszolni. Hétköznapi Európa Olyan, mint a Ha történelmi távlatokban pró­bál az ember gondolkodni - nehezen sikerül -, legjobb, ha hétköznapi példákat keres. Mi­vel a történelem is hétközna­pokból áll össze, mindennek megvan a napi családi vagy egyéni mintája. Nagy dilemma az emberek­nek az európai uniós csatla­kozás kérdésében, hogy mit ír­janak be a leendő népszavazás üres rubrikájába, igent vagy nemet. Szakemberek, politi­kusok, politológusok, történé­szek valóságos légiója győzkö­di mostanában a népet, több­ségük az igen voks mellett ér­vel, de vannak olyanok is, akik ellene. Két nagyon érdekes és iga­zán kézzelfogható példát hal­lottam a minap egy idős filo­zófus hölgy szájából arra néz­vést, hogy nem is olyan nehéz e dilemmában dönteni. A kö­vetkezőket mondta:- Olyan ez az Európához csatlakozás, mint a házasság. Amikor ott áll a pap előtt az if­jú pár, s megkérdezi a pap, hogy akarod hitvesedül az itt jelenlévőt, akkor mi történik? gyermekáldás Én még egy vőlegényt se hal­lottam a következő módon vá­laszolni: - Hát, van ebben jó is meg rossz is. Nem tudom pél­dául, hogy tud-e rendesen főz­ni, viszont az igaz, hogy na­gyon csinos. Okos is, de vajon nem lesz-e később túl okos? Lehet, hogy nem takarékos, hanem szereti szórni a pénzt, viszont tud varrni. A hozomá­nya nem sok, de jó állása van. Úgyhogy nem is tudom, tiszte­lendő úr, maga mit tanácsol? Vagy a másik ugyanilyen emberi probléma, a gyerekvál­lalás. Itt is az érvek egyensú­lya vagy ide-oda billenése szá­mít? Hogy szép a gyerek, meg nagy öröm, de azért mérlegel­jük, hogy ha éjszaka sír, akkor föl kell kelni hozzá, meg orvos­hoz kell vinni, ha beteg, és na­gyon sokba fog kerülni, ha is­kolás lesz. Ki az a lökött, aki így, érvek szembesítésével vár­ja a gyermekáldást? Senki. A filozófusnő szerint Európához csatlakoznunk kell, ez pont olyan nemzeti és tör­ténelmi küldetésünk, mit egy nőnek, hogy anya legyen.- HÁMORI ■ ______________Levél______________ A z olvasó válaszol A Csak a kvótás termék kap tá­mogatást című cikkünk első ré­szét olvasta Násfay Zol­tán előfizetőnk, s levél­ben reagált az írásra. Ezt tesszük közzé. „Közismert, hogy az EU-kvóták a termelés korlátok közt tartását szolgálják a piaci egyen­súly érdekében. A be­lépni szándékozók ese­tén pedig a már bent lévők piaci érdekeinek az érvé­nyesítését segítik elő. A kvóta­korlátok betartását támogatás­elmaradás, egyes termékeknél még külön büntetés is biztosítja. Cikkük 17. sorában EU-képvise- letünk agrárszakértője (vagy a cikkíró) kijelenti: „Tény azon­ban, hogy nincs egyetlen olyan kvóta sem, amely korlátozná a magyar mezőgazdaságot a csatla­kozás követően.” A feltüntetett táblázatból azonban a vak is lát­hatja, hogy ez nem így van: a ter­mékek túlnyomó több­ségénél a kvóta kisebb, mint a 2001. évi tény. Vagyis ha jövőre a mezőgazdaságból élni akarók elérnék a 2001. évi eredményeket, már baj volna. Pl. 220 ezer hektár, 1 millió tonná­nyi gabonatermelés tá- mogatatlan, magyarul veszteséges maradna. így jár a durumbúza, melynek 50 száza­léka, a paradicsomnak pedig 20 százaléka nincs támogatva. Emellett 31 ezer anyatehén esik ki a támogatásból, melyre még kivágási prémium sem jut majd. Ez nem korlátozás? Vagy már szavaink jelentését sem őrizhet­jük meg? Kinek jó ez?” NÁSFAY ZOLTÁN ŐSTERMELŐ, KECSKEMÉT ÁTLAGOS TERMŐFÖLDÁRAK (2000-ben, hektáronként) Magyarország .................... ( 2002-ben kb. 1600) Nagy-Britannia -----­E uróbán számolva ..........................800 .......................12000 H ollandia ]...............--16000 N yugat-Némeiország -­-------------------14600 K elet-Németország------­........................8000 F orrás: Világgazdaság A fentiekből jól látható, hogy a termőföldnek nagyon magas az ára az Európai Unióban, miközben nálunk olcsón lehet földhöz jutni. ■

Next

/
Thumbnails
Contents