Petőfi Népe, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-27 / 49. szám
Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, hetente megjelenő összeállítása Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt Tőkebevonás kormánytámogatással Az unió Bácsalmáson is házhoz jött - a kamara rendezvényére sokan voltak kíváncsiak Bácsalmáson a vártnál is több vállalkozót érdekelt az uniós tájékoztatás, fotó: b. e. A kis- és középvállalkozások Bács-Kis- kun megyei, kistérségi uniós felkészítő programjának második állomása Bácsalmás volt. A héten megtartott szemináriumra a vártnál is több érdeklődő jött el s hallgatta végig a felkészítési programot. ________ Bácsalmás _______ Leitner László, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára bácsalmási bevezetőjében kiemelte: a kisváros kiváló helyszínt választott a programhoz, hiszen egy olyan étterem adott otthont a rendezvénynek, amely Európa bármely országában felvehetné a versenyt a konkurenciával. A titkár méltatta azokat a határon túlról érkezőket, akiket érdekelt hazánk uniós csatlakozása, s gazdasági szempontból kívánatosnak tartották a szemináriumon történő részvételt. - Bácsalmás abban mutat példát, hogy hogyan lehet a többletismeretet továbbítani a határon túlra, s ezzel a későbbi gazdasági kapcsolatokat, beruházásokat megszilárdítani és tőkeerőssé tenni - emelte ki a kamara titkára. Ezt követően Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztály- vezetője adott tájékoztatást a jelenlévőknek a kis- és középvállalkozások kormány általi lehetséges támogatásáról, pályázati lehetőségeiről. Szó esett többek között a jelenlegi kormány ösztönzési terveiről, a Széchenyi Terv vállalkozásfejlesztési programjáról, amely nem kevesebb, mint 800 ezer magyar kis- és középvállalkozót érint. Az Európai Unió a régiók Európája, mely cégeinek többségét kis- és középvállalkozások alkotják. A kormány és az érintettek közös célja, hogy a csatlakozás a lehető legkisebb társadalmi és egyéni veszteségekkel járjon - tette hozzá az előadó. Majd megjegyezte: ha eljön az ideje, gyorsabbaknak és okosabbaknak kell lennünk, mint a szlovén vagy a lengyel vállalkozó versenytársaink. Ehhez nyújt teljes körű segítséget a vállalkozásfejlesztési program, amely elősegíti egyebek mellett a tőkepiachoz történő belépést is - emelte ki mondandójában Gérnyi Gábor. Az agrártámogatásokkal kapcsolatban a jelenlévők ismertetőt hallgattak meg az uniós nyilvántartási rendszerről és a normatív támogatások módjáról. Szó esett egy viszonylagosan új támogatási formáról is, mely a termőföld pihentetésének a rendszeréhez kapcsolódik. Az előadáson elhangzott az is, hogy a tíz évre tervezett támogatási rendszer vélhetően már hat év múlva teljes egészében megváltozhat. Elképzelhető, hogy az uniós tagországokhoz hasonló támogatásokat kaphatnak a mi termelőink is. BERKI ERIKA Csak a kvótás termék kap támogatást (2) Mezőgazdaság Mi vár a hazai mezőgazdaságra az uniós csatlakozás után? Múlt csütörtöki, az uniós csatlakozásról szóló összeállításunkban már olvashattak a kérdésről. A cikk második részét most közöljük. Munkatársunk dr. Pete Nándort, hazánk brüsszeli EU-képviseletének agrárszakértőjét kérdezte. A hazánknak járó EU-agrártámo- gatások összege (százszázalékos közvetlen kifizetés esetén) évi 1,6-1,8 milliárd euró lesz, ennek 73 százalékát teszi ki a közvetlen kifizetés, 11 százalékát a szintén automatikus piaci támogatások, 16 százalékát pedig a pályázaton elnyerhető vidékfejlesztési források - mondja dr. Pete Nándor. - Érdekes a közvetlen kifizetések megoszlása, hiszen 88 százaléka a GOF-területekre (gabona, olaj- és fehérjenövények) fordítódik, 5 százaléka a húsmarhatartókat segíti, 3 százaléka a dohánytermelőkhöz, 2 százaléka a juhte- nyésztőkhöz, 1 százaléka pedig a tejtermelőkhöz vándorol. Minden EU-agrártámogatást egybevetve a szántóföldi növénytermesztést preferálja leginkább az unió, erre jut az összes közösségi támogatás mintegy 65 százaléka. A szubvenciós tortából öt-öt százaléknyi jut a marhahizlalásra, a szőlő- és borágazatra, valamint a zöldséggyümölcstermelésre, míg a tejágazat 3 százalékkal kénytelen beérni. Az előbbiekből következik, hogy a csatlakozás egyértelmű nyertesei a gabonatermelők, hiszen a tekintélyes közvetlen kifizetések mellett „bejáratott” intervenciós rendszer szolgálja a termelők biztonságát (búza 101 euró/tonna, felvásárlás korlátlan mennyiségben). Az sem mellékes, hogy bővülnek a magyar gazdálkodók piaci lehetőségei is, hiszen például kukoricából és javító minőségű búzából hiány van az EU-ban, ezért a termelők szívét melengető árat fizetnek érte. Az olajos növényekre vonatkozóan intervenció ugyan nincs, de területalapú támogatás van, a felvásárlási ár pedig magasabb, a repcénél például 30 százalékkal. Hasonlóképp jelentősen nő a cukorrépa-termelők jövedelmezősége, habár ott a kvóta fizikai korlátot jelent. A kertészeti termékek előállítói sportnyelven szólva nagyon erős mezőnybe kerülnek a csatlakozás után, elég, ha a mediterrán tagállamok klimatikus adottságaira és hatékony szövetkezeteire gondolunk. A támogatás csekély, és ezt a tészekbe tömörült termelők kapják meg, ezért is roppant fontos e szervezetek létrehozása hazánkban. Az állattenyésztési ágazatok közül a legjobban a húsmarha- tartók járnak, nem csupán a támogatásoknak és a piaci védelemnek köszönhetően, hanem a felvásárlási árak 30-40 százalékos növekedése révén, így reális alternatívát jelent a kistermelőknek. A fizikai korlátok közé szorított tejágazatra a stabil árak és az intervenciós rendszer jellemző, ám a tejtermelők árbevétele a csatlakozást követően nem nő jelentősen. Gondot okozhat viszont, hogy az EU-ban csak az extra tej a tej, kistermelőink számottevő hányada pedig nem képes ilyen minőség előállítására. Ezeknek a gazdáknak úgy tűnik, az egyetlen lehetőséget az igen jövedelmező marhahizlalás jelentheti. A sertés- és a baromfiágazat viszont a kevésbé támogatott ágazatok közé tartozik. Mindkét vertikum helyzetét az. erősödő piaci verseny. (fokozott minőségi igények) és az emelkedő költségek jellemzik, kvóta pedig nincs. A jövőben azoknak éri meg e jószágokkal foglalkozni, akik támogatott szántójukon megtermelik számukra a takarmányt. Az unió 2006-ig speciális támogatást ajánl a félig árutermelő gazdaságoknak, amiből idehaza bizony sok van. Ennek lényege az évi ezereurós (havi húszezer forintos) jövedelem- kiegészítő támogatás. Fontos leszögezni, hogy a közösségi agrártámogatások szerkezete jelentősen eltér a magyar gyakorlattól, az igénybevétel feltételei szigorúak (termelői regisztráció, folytonos adatszolgáltatás, vidékfejlesztési támogatásoknál pályázat). Az EU-támo- gatások csak részben képesek majd kezelni a magyar gazdálkodók problémáit, az évek, sőt évtizedek alatt elmaradt fejlesztésekre önmagában nem nyújt fedezetet, a rendszerváltozást követő tőkekivonás akut tüneteire nem hoz gyógyírt - tette hozzá dr. Pete Nándor. laczi zoltán Több vagy kevesebb lesz a munkanélküli a csatlakozás után? Megkérdeztük olvasóinkat Nagy Péter (Soltvadkert):- Úgy gondolom, hogy jó ideig növekedni fog a munkanélküliség Magyarországon. A hazai munkáltatók nem tudnak majd versenyezni a fejlettebb és tőkeerős külföldiekkel, sokan tönkremennek, ezért el kell küldeniük a dolgozóikat. Azok a középkorú és idősebb emberek, akik évtizedekig a földből éltek, már nem mozdulnak el a szülőföldjükről munkát keresni. Számukra a szövetkezet sem jelent megoldást, mert nem tudnak megfelelni a követelményeknek. Ezért munkanélküliség vár rájuk. Dr. Paál László (Bácsalmás):- Magánemberként nagyon bizakodóan tekintek az uniós csatlakozásra, s fellendülést várok. Mivel többszörösen hátrányos helyzetű kistérség Bácsalmás és környéke, ezért kormányzati támogatással, pályázati lehetőségekkel kell hogy felzárkóztassanak bennünket. Szerintem ennélfogva nem lesz több munkanélküli a környéken. Meg kell hogy erősödjön a vállalkozói szféra és a mezőgazdaság. Az uniótól mindenképp pluszlehetőségeket kell kapnunk az eddigiekhez képest. Romcsák Géza (Kiskunhalas):- Úgy vélem, hogy az EU- csatlakozást követően előnyt élveznek majd azok a munka- vállalók, akik megfelelő végzettséggel, nyelvtudással és számítógépes ismeretekkel rendelkeznek. Nekik minden bizonynyal több lehetőségük lesz az elhelyezkedésre akár itthon, akár az unió más országaiban. Főként az egészségügyben dolgozók mobilitása várható. Az alacsonyabb végzettségűek, illetve a szakmai képesítéssel sem rendelkező munkavállalók még nehezebb helyzetbe kerülhetnek. Pőcze Lajosné (Kecskemét): Remélem, hogy csökkeni fog a munkanélküliség. De nem tudom megjósolni, hogy a csatlakozás milyen hatással lesz a munkanélküliségre. Meglátásom szerint, ha hazánk belép az unióba, a tudás felértékelődik. A képzett szakemberekre nagyobb szükség lesz, mint eddig volt. Akinek pedig nincs még képzettsége, motiválva lesz arra, hogy legalább egy szakmunkás-bizonyítványt szerezzen. Ugyanakkor akár új cégek is letelepülhetnek az országban, így emelkedhet majd a munkahelyek száma. ■ A Külügyminisztérium támogatásával a következő hónapokban minden héten egy-egy oldalas összeállítást készítünk az EU-s csatlakozás kérdéseiről. Ha észrevételük, véleményük, kérdésük van, úgy azt jelezzék levélben (Petőfi Népe szerkesztősége, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A,) faxon (76/481-434), telefonon (76/518-286) vagy e-mai- len ( bartaz@axels.hu ). Összeállításunkban megpróbálunk az Önök kérdéseire válaszolni. Hétköznapi Európa Olyan, mint a Ha történelmi távlatokban próbál az ember gondolkodni - nehezen sikerül -, legjobb, ha hétköznapi példákat keres. Mivel a történelem is hétköznapokból áll össze, mindennek megvan a napi családi vagy egyéni mintája. Nagy dilemma az embereknek az európai uniós csatlakozás kérdésében, hogy mit írjanak be a leendő népszavazás üres rubrikájába, igent vagy nemet. Szakemberek, politikusok, politológusok, történészek valóságos légiója győzködi mostanában a népet, többségük az igen voks mellett érvel, de vannak olyanok is, akik ellene. Két nagyon érdekes és igazán kézzelfogható példát hallottam a minap egy idős filozófus hölgy szájából arra nézvést, hogy nem is olyan nehéz e dilemmában dönteni. A következőket mondta:- Olyan ez az Európához csatlakozás, mint a házasság. Amikor ott áll a pap előtt az ifjú pár, s megkérdezi a pap, hogy akarod hitvesedül az itt jelenlévőt, akkor mi történik? gyermekáldás Én még egy vőlegényt se hallottam a következő módon válaszolni: - Hát, van ebben jó is meg rossz is. Nem tudom például, hogy tud-e rendesen főzni, viszont az igaz, hogy nagyon csinos. Okos is, de vajon nem lesz-e később túl okos? Lehet, hogy nem takarékos, hanem szereti szórni a pénzt, viszont tud varrni. A hozománya nem sok, de jó állása van. Úgyhogy nem is tudom, tisztelendő úr, maga mit tanácsol? Vagy a másik ugyanilyen emberi probléma, a gyerekvállalás. Itt is az érvek egyensúlya vagy ide-oda billenése számít? Hogy szép a gyerek, meg nagy öröm, de azért mérlegeljük, hogy ha éjszaka sír, akkor föl kell kelni hozzá, meg orvoshoz kell vinni, ha beteg, és nagyon sokba fog kerülni, ha iskolás lesz. Ki az a lökött, aki így, érvek szembesítésével várja a gyermekáldást? Senki. A filozófusnő szerint Európához csatlakoznunk kell, ez pont olyan nemzeti és történelmi küldetésünk, mit egy nőnek, hogy anya legyen.- HÁMORI ■ ______________Levél______________ A z olvasó válaszol A Csak a kvótás termék kap támogatást című cikkünk első részét olvasta Násfay Zoltán előfizetőnk, s levélben reagált az írásra. Ezt tesszük közzé. „Közismert, hogy az EU-kvóták a termelés korlátok közt tartását szolgálják a piaci egyensúly érdekében. A belépni szándékozók esetén pedig a már bent lévők piaci érdekeinek az érvényesítését segítik elő. A kvótakorlátok betartását támogatáselmaradás, egyes termékeknél még külön büntetés is biztosítja. Cikkük 17. sorában EU-képvise- letünk agrárszakértője (vagy a cikkíró) kijelenti: „Tény azonban, hogy nincs egyetlen olyan kvóta sem, amely korlátozná a magyar mezőgazdaságot a csatlakozás követően.” A feltüntetett táblázatból azonban a vak is láthatja, hogy ez nem így van: a termékek túlnyomó többségénél a kvóta kisebb, mint a 2001. évi tény. Vagyis ha jövőre a mezőgazdaságból élni akarók elérnék a 2001. évi eredményeket, már baj volna. Pl. 220 ezer hektár, 1 millió tonnányi gabonatermelés tá- mogatatlan, magyarul veszteséges maradna. így jár a durumbúza, melynek 50 százaléka, a paradicsomnak pedig 20 százaléka nincs támogatva. Emellett 31 ezer anyatehén esik ki a támogatásból, melyre még kivágási prémium sem jut majd. Ez nem korlátozás? Vagy már szavaink jelentését sem őrizhetjük meg? Kinek jó ez?” NÁSFAY ZOLTÁN ŐSTERMELŐ, KECSKEMÉT ÁTLAGOS TERMŐFÖLDÁRAK (2000-ben, hektáronként) Magyarország .................... ( 2002-ben kb. 1600) Nagy-Britannia -----E uróbán számolva ..........................800 .......................12000 H ollandia ]...............--16000 N yugat-Némeiország --------------------14600 K elet-Németország------........................8000 F orrás: Világgazdaság A fentiekből jól látható, hogy a termőföldnek nagyon magas az ára az Európai Unióban, miközben nálunk olcsón lehet földhöz jutni. ■