Petőfi Népe, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-27 / 49. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Sokszínű kultúrájú település Ágasegyháza kulturális élete mozgalmasnak nevezhető a település méretéhez képest. Az itt élők ugyanis az oktatási intézmények, a művelődési központ, valamint a különféle klubok programjai - nyugdíjasklub, Boróka népdalkor és citerazenekar - közül válogathatnak, ha kikapcsolódásra vágynak. A korábbi községi kultúrházat 1997-ben építették újjá Faluház néven. A község ma is itt tartja összejöveteleit, nevezetes ünnepeit, eseményeit. Állami és családi ünnepeknek is helyet ad a Faluház: esküvők, szilveszteri ünnepségek, diszkók, bálok színtere. Itt próbál az iskolai néptánc- csoport, a citerazenekar és az asszonykórus. Idősek napján itt köszöntik a falu időseit. Itt működik a községi könyvtár, és itt kapott helyet az információs csomópont is, amely tizennégy számítógéppel, internet-elérési lehetőséggel, fénymásolási és faxolási lehetőséggel várja a településen élőket. Ezenkívül falugyűlések, pártok értekezletei, hegyközségi, falugazdászi gyűlések színtere még a Faluház, ami a község központjában, az iskola mellett található. A Faluházon kívül a mozgás elsőszámú helyszíne a településen a sportcsarnok, amely 1997- ben készült el. Itt a tanulókon kívül a középkorosztály is edzhet, sportolhat. 1998 óta a település testvérvárosi kapcsolatot tart fenn a németországi Lauter- rel. Azóta minden évben lehetőség van külföldi gyermekek és családok csereüdültetésére. 1998- tól nemzetközi nyári építőtáborba jönnek Ágasegyházára német, osztrák, finn és holland diákok. Ugyancsak 1998 óta az Európa Jövője Egyesület által szervezett kecskeméti gyermektalálkozón, a Csiperón is részt vesz a település, külföldi gyerek- csoportokat fogad kétévente több napra. A gyerekek így megismerkedhetnek más népek kul- túrájával is. _______________■ D ísztárgyak szalmából Talán csak egyetlen egy idősebb ember él Ágasegyházán, mint Ungor István, de ő mégsem ismert annyira, mint Pista bácsi. A 92 éves férfi egész életében keményen dolgozott, de a szalmafonást mindig is megtartotta hobbijának. Ez később hírnevet is hozott neki. Ha szalmafonás, akkor Ungor István neve jut eszébe a legtöbb ágasegyházinak. Pista bácsi elmúlt 90 éves. Felesége pár évvel ezelőtt költözött be a tanyájukról a faluba. Évtizedeken keresztül a Kiskunsági Nemzeti Parkban éltek és dolgoztak, tanyájukon turistacsoportokat fogadtak, egyszóval az idegenforgalomból vették ki a részüket.- Tíz-tizenkét éves voltam, amikor elkezdtem foglalkozni a szalmafonással. Az idősebbektől tanultam meg aratáskor, amikor esett az eső. Olyankor nem volt mit tenni, így ellestem a fogásokat - mondja Pista bácsi. Az idős ember a második világháború után kezdett komolyan foglalkozni a szalmafonással. Idővel megtanulta a vesszőfonást is, így a szalmából font dísztárgyakon kívül kosarat is tudott készíteni.- Készítettem koronát, koszorút, gyűrűt, gyertyát szalmából. A nyáron is fontam még egy-két dolgot eladásra, de most már inkább csak magamnak dolgozom. - Amíg kint laktunk a tanyán, addig állatokat tartottunk, és szőlőnk is volt. Emellett csoportokat fogadtunk, akiknek megmutattam, hogyan kell a szalmát fonni. A feleségem a kemencében sütött kenyeret. Volt olyan bajai csoport, akik, miután ide beköltöztünk, itt is felkerestek, mert korábban jártak kint nálunk, és nagyon tetszett nekik, amit csináltunk - meséli Pista bácsit. Megkérdeztük arról is, hogy szerinte mi a hosszú élet titka.- Korán kelni, sokat dolgozni és nem kocsmázni. Azok közül az emberek közül, akik nálam, a szőlőben dolgoztak, már alig él valaki. Elvitte őket az ital. Én is elmentem a kocsmába, de mértékkel ittam. Mindent mértékkel csináltam - árulja el a titkot Pista bácsi. ■ Folyamatos a fejlődés Összekötőút Fülöpháza és Ágasegyháza között, szilárd útburkolat a település valameny- nyi belterületi utcájára, turizmusfejlesztés, a villamos energia eljuttatása valamennyi családhoz. Többek között ezek a településfejlesztő projektek, programok azok, amelyek előreviszik és sikeressé teszik Ágasegyházát. Ádám Józsefné polgármester asszonnyal arról beszélgettünk, hogyan sikerül és sikerült megvalósítani a célkitűzéseket, illetve milyen újabb életminőség-javító beruházások várhatók a községben.- Várhatóan 2004-ben készül el az Ágasegyházát és Fülöpházát összekötő több mint három kilométeres út - kezdte a tervek felsorolásával Ádám Józsefné. - Az út 70 millió forintba kerül majd, ennek a kétharmadát kell a településnek előteremteni. A tervek már készen vannak. Az Ágasegyházán lévő belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása része a faluvezetés egyik fő koncepciójának. Jelenleg már csak az utak 20-25 százalékán nincs szilárd burkolat, de hamarosan ezek is jól járhatók lesznek.- A polgároknak ez mennyibe kerül?- Az útburkolásokat úgy oldottuk meg, hogy a lakosságnak nem kellett önerős részt fizetnie. ÁGASEGYHÁZA NÉPESSÉGÉNEK | KOR SZERINTI MEGOSZLÁSA ÁDÁM JÓZSEFNÉ 1948-ban született Szabadszálláson. 1968 és 1970 között postai alkalmazott és vezető. 1970- től az ágasegyházi polgármesteri hivatal munkatársa. 1985-től tanácselnök. 1990-től polgármester. Férjezett, egy fiú édesanyja. A közművek közül a villamos áram az, amely belterületen minden családnál, a tanyavilágban pedig a háztartások 90 százalékához eljutott már. A maradék tíz százalékot még pótolnunk kell. Pályázati és saját költségvetési pénzből jelzőrendszeres házi segítséghívót szereltettünk fel több beteg és idős ember házában. A készüléken egyetlen gombot kell megnyomni, és érkezik is a segítség a sokszor magányos emberekhez. Sajnos a sok jó mellett azt is el kell mondanom, hogy Ágasegyházát besorolták a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések közé. Sajnos nagy a munkanélküliség (a lakosság egynegyede van munka nélkül), de a besorolás sok előnyt is nyújt majd. Például kevesebb önerő is elég lesz egy-egy pályázat beadásakor.- Milyen további terveik vannak?- Foglalkoznunk kell a turizmusfejlesztéssel is, amihez a kezdeti lépést a lefojtott meleg vizes termálkutunk adhatná meg. A víz hasznosítható a gyógyturizmusban, de először pályáznunk kell, hogy továbbléphessünk. Vízzel kapcsolatos még a szennyvízelvezető rendszer teljes kiépítése. A kivitelezővel ötszáz bekötésről írtunk alá megállapodást, ami hamarosan teljesülni fog. Az iskolaigazgató A lelkész A kézműves A gazdakör elnöke A sportvezető Ártim Jánoshoz tartozik az iskola, a tornaterem és a Faluház vezetése:- Négy éve vagyok az iskola igazgatója. Az általános iskolán kívül zeneiskola is működik Ágasegyházán, itt a gyerekek citerán, zongorán és fafúvósokon tanulhatnak. A településnek óriási előnye, hogy van egy sportcsarnoka. Itt a testnevelésórákon kívül többfajta edzés és tömegsport zajlik, a fiúknak és a lányoknak is rendszeresen tanítanak labdarúgást a szakemberek. A művelődést szolgálja a Faluház, ezen belül pedig az információs központ. Ide bárki bejöhet, nemcsak a számítástechnika iránt érdeklődők. A jelenlegi tizennégy gép mellé újabb hatra pályáztunk, valamint egy projektort, egy kivetítőt is szeretnénk beszerezni. Bízom benne, hogy a Faluház meg tudja őrizni közösség- formáló szerepét, és a fiatalokon kívül az idősebbek is gyak- ran ellátogatnak a házba. m Ágasegyházán Hankóczi Gergely fogja össze a református gyülekezet tagjait:- A családommal 2000 no- vembere óta »SÉ5Í5L élek itt, Ágasegyházán. A településre Kun- szentmiklósról jöttem. Az nagyon jó előképzés volt. Ágasegyházáról tudtam, hogy itt a római katolikusok vannak többségben, de jó volt hallani, hogy a több mint 1900 itt élőből háromszázan reformátusnak vallották magukat. Nagy öröm számomra, hogy egyre több a fiatal és a fiatal házaspár a hívők között. Sokan nincsenek megkeresztelve, mégis az itteni gyülekezethez csatlakoztak. A falun kívül is tartom a kapcsolatot a hívőkkel, többször mentem ki úrvacsorára idősebb, beteg emberhez tanyára, de az is előfordult, hogy házi istentiszteletet kellett tartanom. A tanyán élő reformátusok közül sokan beköltöztek a faluba, ezért a régi értelemben vett tanyagondo- zást nem kell végeznem. a Ágasegyházáról jár be naponta a kecskeméti polgármesteri hivatalba Csáki Ildikó. Elmondása szerint mindig is szeretett idős, magányos, elesett emberekkel foglalkozni, ezért választotta a népjóléti osztályt és az itteni munkakört. - Több mint tíz éve végzem itt a feladatomat. Nem elég azonban, hogy tavasztól őszig emberekkel foglalkozom, nyáron is közöttük töltöm az időmet. Nyaranta a Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesület alkotótáborában egy héten át kézművességet tanítok. Kosárfonásra, gyékényszövésre és szalmafonásra oktatom a kicsiket és az idősebbeket egyaránt. Az én hobbim is a szalmafonás, harminc évvel ezelőtt autodidakta módon kezdtem el tanulni. Bízom benne, hogy a munka mellett hamarosan művészetileg is eljutok egy olyan fokra, amit elfogad a szakma is. ■ Ágasegyházán sokan a földből, a mezőgazdaságból sze- r e t n é n e k megélni. Szórád István tíz éve töretlen rendület- tel segíti azokat, akik beléptek a gazdakörbe. - Az 1992-ben újjászerveződött gazdakörnek mintegy ötven tagja van itt, Ágasegyházán. Mint érdekvédelmi szervezetnek feladatunk, hogy a gazdáknak segítséget nyújtsunk problémás ügyeik elintézésében. Segítünk például a műtrágyavásárlás idején, de az EU-csatlako- zással kapcsolatban is kaphatnak információkat, felvilágosítást. Elnökségem ideje alatt rangot és elismerést vívtunk ki a gazdakörnek, és a tagok tudják, hogy bármilyen ügyben számíthatnak ránk. Szeretnénk megszerettetni a fiatalokkal is a gazdálkodást. Én is a föld iránti szeretetből vállaltam el a gazdakör vezetését és ameddig tudom, addig folytatom az elkezdett munkát. ■ Ágasegyházán a legnépszerűbb sport a foci, sokan töltik ezzel a szabadidejüket. A településen hosszú évek óta működik labdarúgó-szakosztály. Az Ágasegyháza SE vezetésével Balogh Lászlót bízták meg, akinek már az édesapja is ezen a füvön rúgta a labdát. - Az apám negyvennyolc éven keresztül focizott ezen a pályán. Most azonban a szakmai munka már nehezebb, pénz nélkül ugyanis lassan halad előre a szakosztály, kevés jut a sportra. Sajnos támogatónk nagyon kevés van, a szurkolók azonban nagyon lelkesek. Az örömteli, hogy az iskolában is folynak fociedzések a gyerekeknek, és remélem, hogy egy-két fiatal itt folytatja majd az Ágasegyháza SÉ-ben a labdarúgást. A felnőttcsapatba sajnos más település focistáit kellett áthoznom. Szeretném, ha egy kicsit fellendülne a sportélet a településen. b Ágasegyháza A Duna-Tisza köze központi területén, a Kiskunság homoktakaróján helyezkedik el, Kecskeméttől délnyugatra. Ágasegyházát Fülöpháza, Izsák, Orgovány és Ballószög határolja. A Kecskemétet, Soltot és Dunaföldvárt összekötő 52-es útról közelíthető meg közútról, vasúton pedig a Kecskemét-Fülöpszállás vonalon van állomása. Lélekszáma mintegy 1940 fő. • Ágasegyháza neve összetett szó. Az utótag - „egyháza” - jelentése Isten háza, azaz templom. Az előtag „Ágas” feltehetően a középkorban épült ágasfás, szelemenes templomára utal. A falu története az Árpád-kori kun időkre vezethető vissza. Területén a török hódoltság előtt virágzó község volt, amely azonban a török uralom alatt teljesen elpusztult. Az ellenség kiűzése után, az 1814-től 1844-ig terjedő időszak alatt Kecskemét város szerezte meg az ágasegyházi puszta jelentős részét. Homokbuckás területe még 1850 táján is majdnem lakatlan volt. • A fejlődést a közút és a helyi érdekű vasút kiépítése segítette elő. Kecskemét birtokpolitikájának következtében - az ágasegyházi pusztát szőlő- és gyümölcstelepítés céljából parcellázta ki a város lakói között - egyre többen telepedtek le a mai község területén a század elején. 1920-ra a lakosok száma megkétszereződött, a szőlőterület pedig megháromszorozódott. Az első iskola 1926-ban épült. 1924-ben épült fel a római katolikus imaház, amelyet később templommá alakítottak. A reformátusok 1938-ban építettek gyülekezeti házat. 1948. május 1- jén Kecskemét város közigazgatási kirendeltséget szervezett a településen. • Ágasegyháza 1952. február 22- én alakult önálló községgé. A XX. század első felében Kecskemét egyik legsűrűbben lakott pusztája volt. Népessége 1970- ig nőtt, onnan kezdve azonban kismértékű csökkenés figyelhető meg. Külterületi lakott helyek ma is vannak, ezek a Zsombos dűlő, Sándortelep és a Galambházi dűlő. A település infrastruktúrája egyre üteme- sebben fejlődik.___________p
