Petőfi Népe, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-24 / 46. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Városalapítók ünnepe Kiskunfélegyháza a Duna-Tisza közi homokhátság egyik legjelentősebb települése. Kezdetben magyarok lakták, akiket a XIII. században a kunok váltották fel. Neve Feleghaz alakban egy 1389- ből származó oklevélben bukkan fel először. A települést 1526- ban a többi alföldi, délalföldi várossal, faluval együtt felégette, elpusztította Szulejmán serege. Az elnéptelenedett területet közel százötven évig Kecskemét város bérelte. A lassan újranépesülő Jászkunságot (a Kiskunság, Nagykunság és a Jászság összefoglaló neve) 1699-ben I. Lipót császár 500 ezer rénus forintért felajánlotta a Német Lovagrendnek, melynek birtokjoga 1702. június 1-jén lépett érvénybe. Az autonómiájukhoz, szabadságjogaikhoz ragaszkodó kunok, jászok tömegesen csatlakoztak II. Rákóczi Ferenc kurucmozgalmá- hoz. Mivel az elégedetlenség a szabadságharc leverése után sem szűnt meg, a Német Lovagrend 1731-ben lemondott a Jászkunság három kerületéről, melyek birtokjogát a Pesti Invalidusok (rokkantak, gyengélkedők) Házára ruházták át. Közben az egykor elnéptelenedett területekre egyre többen érkeztek. Kiskunfélegyháza újrané- pesedése 1727-ben kezdődött. A folyamat 1743-ban csúcsosodott, amikor Podharadszki György, a Jászkun Kerület kinevezett adminisztrátora kibocsátotta az úgynevezett telepítési felhívást. A hírre az ország hatvan helységéből indultak el a telepesek, többségük a Jászságból és Pest megyéből. Engedélyük a mai Pető- fiszállás helyén elterülő Ferenc- szállásra vonatkozott. Ám mivel Kecskemét nem mondott le Fe- rencszállás pusztáról, a telepesek a ferencszállási, galambosi, félegyházi és kisszállási négyes határ összeszögellésében elterülő földeket foglalták el. Az új telepeseknek Mária Terézia 1745-ben engedélyezte a korábban törvénytelenül eladott területek visszaváltását - redemp- tióját. A lehetőség mellé régi kiváltságaik egy részét és számos új privilégiumot is kaptak. A redemptio hatására Félegyháza fejlődése felgyorsult, társadalmi szerkezete megváltozott. A folyamat tovább erősödött, amikor 1753-ban Mária Terézia Halasról Félegyházára helyezte át a Kiskun Kapitányság székhelyét. A gazdaságilag, területileg folyamatosan gyarapodó települést Mária Terézia 1774-ben mezővárossá nyilvánította. A hajdani városalapítókról minden év májusában, a Városalapítók Napján emlékeznek meg Kiskunfélegyházán. Támogatni, amit érdemes Kiskunfélegyháza idén 8,4 milliárd forintból gazdálkodhat. Ennek csaknem 90 százalékát a városi intézmények működtetésére, fenntartására fordítják. Az önkormányzatnak jelenleg tizenegy önálló és tizenkilenc részben önállóan gazdálkodó intézménye van. A város előtt álló 2003. év feladatairól Ficsór József polgármesterrel beszélgettünk.- A tervezett számos feladat közül melyeket helyezné előtérbe?- Mint az a város költségvetési rendeletéből egyértelműen kiderül, az önkormányzat idén is intézményei megfelelő és biztonságos működtetését tekinti elsődleges feladatának. Ezt követi a már folyamatban lévő és az újra induló beruházások megvalósítása. És természetesen fontos minden olyan támogatási rendszer, legyen szó sportról, kultúráról vagy a civil szervezetekről, amelyek a költségvetésben is szerepelnek. Konkrétan: nagyon fontos, hogy intézményeink megfelelő ellátást és szolgáltatást nyújtsanak ebben az évben is. Különleges hangsúlyt kap idén a városi kórház működtetése. A költségvetésben is kiemelt figyelmet fordítottunk az egészségügyigép- és -műszerbeszerzésre, de ide sorolható a kórház működéséhez való hozzájárulás is. Szeretnénk, ha az intézmény biztonsággal működhetne és mielőbb kilábalna nehéz helyzetéből, mely egyébként az ország legtöbb kisvárosi kórházára jellemző. A felsoroltakkal párhuzamosan az úgynevezett kórházrekonstrukciós címzett támogatási pályázaton is indulunk. Az egészségügyi ellátás mellett nagy hangsúlyt helyezünk a rehabilitáció erősítésére, főleg a mozgásszervi, illetve a szív- és érrendszeri rehabilitációra. Fontos, hogy a rekonstrukció keretében a kórházépület energia- takarékos felújítása is megvalósuljon. Április 20-áig kell döntenie az önkormányzatnak arról, átadja-e vagy nem megyei kötelező felFICSÓR JÓZSEF 1952-ben született Kiskunfélegyházán. 1973-ban öntözéses-meliorációs üzemmérnök végzettséget szerzett. 1988-ban agrármérnökként diplomázott. 1973-tól 1974-ig az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnál, 1974 és 1990 között a félegyházi Lenin Mgtsz-ben dolgozott. 1990-től Kiskunfélegyháza polgármestere. adatot ellátó intézményeit a megyei önkormányzatnak. A kórházéhoz hasonló jelentőséggel bír a Kossuth Lajos Középiskola és Szakmunkásképző rekonstrukciója, melynek esetében szintén szeretnénk indulni a címzett támogatási pályázaton. Mindemellett részt kívánunk venni az oktatási tárca iskolafelújítási programjában is. A felsoroltak mellett természetesen támogatunk minden olyan fejlesztést, amelyet a költség- vetés be tud fogadni, és amely az ellátás és a szolgáltatás színvonalát emeli. A beruházások tekintetében más városrészek bevonásával folytatni kívánjuk a már megkezdett szennyvízberuházási programot, reményeink szerint idén már eredményt tudunk felmutatni a szemétlerakó-beruházást illetően. Az elmúlt év novemberében ugyanis Brüsszel befogadta annak a regionális hulladéklerakónak a pályázatát, amelyben Kiskunfélegyháza is részt vesz. Személy szerint nagyon fontosnak tartok minden olyan infrastrukturális beruházást, például a belterületi - lakossági önerős - út-, járda-, illetve egyéb úgynevezett vonalas közműépítést, amely már a korábbi években is szép eredményt hozott. A fontossági sorrendet tekintve hangsúlyozott jelentőséggel bír a város okmányirodájának bővítése, újabb parkolók és játszóterek építése, kialakí- tása, illetve a közparkok és a piac felújítása. ■ A kőfaragó A bajnok A plébános A vállalkozó Az építész Bozóki István:- Sok minden közrejátszik abban, hogy Félegyházán élek, s hogy szeretem a várost. Elsősorban talán mert régi, tősgyökeres félegyházi család a miénk. Akár dinaszüát is mondhatnék. Mégis volt időszaka az életemnek - a tanulóévek -, amikor átfutott rajtam, hogy Szegeden vagy Budapesten maradok. Végül mégis úgy döntöttem: hazajövök, mert itt a helyem. Ebben egyebek mellett közrejátszott, hogy kezdettől az apám - kőfaragó, műkőkészítő - szakmáját kívántam folytami. De valószínűleg szerepe volt annak a meggyőződésemnek is, miszerint a környezetet, amelyben élünk, voltaképpen mi alakítjuk, ugyanakkor felelősek is vagyunk érte. Egyébként Kiskunfélegyháza hangulatos kisváros, sok-sok értékkel. Mindezeken túl ma már ideköt a vállalkozásom, a munkám, a barátaim, egyszóval: a gyökereim. Itt született három fiam is, akik közül szeretném, ha legalább ketten Félegyházán maradnának. ■ Dr. Réczi László birkózó, ügyvéd, a Kiskunfélegyházi Taka- rékszövet- kezet elnöke. Háromszoros magyar bajnok, 19-szeres válogatott, olimpiai bronzérmes, világbajnok, Eb-bronzér- mes és háromszoros vb-bronz- érmes: - Sokat köszönhetek szülővárosomnak. Sportpálya- futásom során sok segítséget, biztatást kaptam. Az egyik legnagyobb élményem az volt, mikor világbajnokként hazaérkeztem, és több ezres tömeg ujjongva várt a városháza előtt. A város megbecsülését, támogatását politikai pályafutásom során alpolgármesterként, képviselőként, jelenleg pedig bizottsági tagként is élvezhetem. Bízom abban, hogy munkámmal én is hozzájárulhatok Félegyháza fejlődéséhez. A városhoz való kötődésemet bizonyítja az is, hogy itt alapítottam családot, itt születtek gyermekeim, és ügyvédi irodámat is Félegyházán nyitottam, amelyben, remélem, hamarosan lányommal és fiammal közösen dolgozhatunk majd. ■ Talapka István (Tizenhárom éve nevezték ki félegyházi plébánosnak, de csak három éve került a Sarlósboldogasszony Óplébániára. Korábban Püspökszilágyiban szolgált. Már családtagnak számított a faluban, amikor el kellett jönnie. Áthelyezését azonban új lehetőségnek, kihívásnak tekintette.): - Még nem sikerült gyökeret eresztenem Félegyházán, de elmondhatom, szerencsés időszakban érkeztem a városba. A múlüdézés idejébe csöppenten, hiszen a templom 250. és a kálvária 175. évfordulóját ünnepeljük. Úgy érzem, a félegyháziak élő hitükről adnak tanúbizonyságot egy-egy ünnepi visszaemlékezés során, és egy lelkipásztornak, ez, nagyon fontos. Az Ótemplom érdekessége egyébként, hogy felépülését követően 9 év telt el, mire az épület felszentelését a félegyháziak megkérték. Az az érzésem, sokáig nem voltak elégedettek a templom szépségével. Bár erre vonatkozóan nincs semmilyen írásos adat. ■ Lajos Zoltán ugyan nem tősgyökeres félegyházi, de minden a városhoz köti. Családja, barátai és munkája. Vállalkozásának, az Aréna Holding Kft.-nek központja is Kiskunfélegyházán van. Innen irányítják az ország tizenkét városában működő üzletüket. A kft. fő tevékenysége a könyv-, CD-, kazetta-, illetve video- kis- és nagykereskedelem. A felsoroltak mellett bútorgyártással és -értékesítéssel is foglalkoznak. Városközponti bútorüzletük tavasszal egyébként új helyre költözik. Az Aréna Holding Kft. csak Kiskunfélegyházán több mint negyven helybelinek biztosít munkát. Lajos Zoltán sportember lévén mindig is komoly hangsúlyt fektetett a félegyházi sportolók támogatására. Nemcsak mecénásként, hanem a KTK elnökségi tagjaként is szerepet vállalt a sportéletben. Az Aréna Holding Kft. jelenleg az NB Il-es teremfoci névadó szponzora. Lajos Zoltán reméli, újonc csapatuk dobogós helyen végez.______■ Szabó Csaba építész munkái ma már meghatározó jelentőségűek Kiskunfélegyházán. Sajátos épületei nagyban hozzájárulnak a város jelenlegi arculatának kialakulásához. A háromgyerekes édesapa tizenkét éve nyitotta meg építészirodáját Félegyházán. Pedig az egyetem elvégzése után komoly állást kínáltak fel neki a Belügyminisztériumban. A fiatal építész azonban hű maradt szülővárosához. Mint mondta: erősen lokálpatrióta, itthon akarja kamatoztatni tudását. Cége, az Arcus Építésziroda Kft. építész- és generál tervezéssel foglalkozik. A családi házaktól a középületekig mindent megterveznek. Az ország számos városában megtalálhatók az Arcus Kft. munkái, melyek közül jó néhányat elismert szaklapok is bemutattak. Kiskunfélegyházi munkáik közül kiemelkedő a mezőgazdasági szakközépiskola tornacsarnoka, a kínai vendéglő, valamint a Primőr-székház, de jól felismerhetők az általuk tervezett családi házak is. ■ Mivel Félegyháza több fő közlekedési út mellett terül el, 1753-ban már 8 kiskun település és 34 puszta igazgatási és bírósági központja. 1774-ben elnyert mezővárosi szabadalma évente négy országos vásár megtartását engedélyezte, ezzel is tovább növelte központi szerepkörét és vonzását. A gyorsan fejlődő város gazdasági életét a földművelésre és a nagymértékű külterjes állattartásra alapozta. Szélmalmok sora őrölte a jó minőségű gabonát, fejlődött a kereskedelem és a céhes ipar. A városközpont arculatát ma is meghatározza az 1772-ben épült kereskedőház és a hajdani mészárszék klasszicista épülete. • A századforduló évtizedeiben Félegyháza „iskolavárossá” fejlődött. Jelentős részt vállalt a régió tanítóképzésében, gimnáziumi és ipari oktatásában. Polgári leányiskolája 1895-től ötven éven át működött. A két világháború között nagymértékben fejlődött az elemi népiskolai hálózat, különösen a nagy határú település tanyai iskolahálózata. A századforduló végén Félegyházán is megfogalmazódott a múzeumalapítás igénye. Ennek a gondolatnak legjelentősebb képviselője Szalay Gyula, a Városi Katolikus Gimnázium tanára volt. Az ő munkájának köszönhetően jött létre 1902-ben a Kun Múzeum, melynek önálló épülete még nem volt. Régészeti és numizmatikai gyűjteményét a gimnáziumban helyezték el. Ez a gyűjtemény 1908-tól még pénzbeni támogatást is kapott. A múzeum 1939- ben kapott önálló elhelyezést az egykori Kiskun Kapitányság épületében. • A város fejlődéséért sokat tettek az adakozó polgárok is. Különösen Kalmár Józsefné, az utolsó kiskun kapitány özvegye áldozott sokat a város javára. Férjével közösen, saját költségükön építették a Kalmár-kápolnát. Férje halála után 123 ezer forintot adományozott egy leánynevelő és egy elemi fiúiskola alapítására (jórészt ennek köszönhette létét az 1908-ban megnyílt Constantinum). Több tízezer forintot áldozott a végül soha meg nem nyílt vakok intézetére és egy kisdedóvóra. 10 ezer forintot adott a városi kórház felépítésére. Végrendeletében végül a várost tette általános örökösévé - ez újabb mintegy 30 ezer ezüstforint értéket jelentett. ■
