Petőfi Népe, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-20 / 43. szám

Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, hetente megjelenő összeállítása Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Baria Zsolt Csak a kvótás termék kap támogatást Beszélgetés dr Pete Nándorral, a brüsszeli EU-képviselet agrárszakértőjével Amikor 1993 júniusában a koppenhágai csúcs döntött a tagság kritériumairól, aligha sejtette bárki is, hogy a csatlakozási tár­gyalások záróakkordja, vagy inkább végjátéka is a dán főváros­ban zajlik majd. A tárgyalások legkényesebb fejezeteinek lezá­rását az Európai Tanács tavaly decemberi ülésére időzítették. Dr. Pete Nándor, hazánk brüsszeli EU-képviseletének agrár- szakértője segítségével ezúttal a megállapodás mezőgazdaság­ra vonatkozó részét tekintjük át, ezzel kapcsolatosan ugyanis sok kérdés érkezett olvasóinktól. KVÓTÁK ÉS TERMELÉS Termék Elért kvóta Termelés (2001) Szántót.-i bázister. (ezer hektár) 3487,8 3707,6 Regionális hozam (t/ha) 4,73 4,98 Durum összesen (ha) 6805 13784 Fehérjenövények (ha) 1954 1339 Rizs (ha) 3222 2339 Szárított takarmány (t) 49593 45539 Cukor összesen (t) 401684 434070 Izoglükóz összesen (t) 137627 146769 Kender (t) 2061 1510 Paradicsom (t) 130790 156720 Őszibarack (t) 1616 1500 Körte (t) 1031 1000 Dohány összesen (t) 12355 8867 Tej összesen (ezer t) 1947,3 1993 Húsmarhaprémium (darab) 94620 40000 Anyatehén (db) 117000 148000 Vágási prémium össz. (db) 235998 254000 Juh (ezer db) 1146 1150 Mezőgazdaság Mint ismert, a magyar tárgyalódelegáció Koppenhágában két fő témakörre - a köz­vetlen agrárkifizetésekre, a mezőgazdasági kvótákra és a 2005-2006-os költségvetési pozíció javítására - összpontosított, ugyan­akkor a tagállamok állam- és kormányfői továbbra is elsősorban az olcsó keleti bőví­tést tartották szem előtt. Az EU az 1995- 1999 közötti időszakot vette alapul a kvó­ták megállapításánál. Az elért végső ered­ményt ugyan lehet kritizálni, azok valóban alacsonyabb szinten vannak, mint az ere­deti magyar igények, ám aligha hihette bárki is, hogy Brüsszelben a ’80-as évek Magyarországának (a téeszek, állami gaz­daságok) termelési színvonalát veszik majd alapul. Tény azonban, hogy nincs egyetlen olyan kvóta sem, amely korlátoz­ná a magyar mezőgazdaságot a csatlako­zást követően. A kvóták zöme támogatási kvóta, azaz lehet annál többet is termelni, de a többletre nem jár a támogatás. Három termék esetében (tej, cukor, dohány) azon­ban a kvóta egyúttal fizikai korlátot is kife­jez, azaz azt nem lehet túllépni. A legtöb­bet vitatott tejkvóta kapcsán érdemes meg­jegyezni, hogy az mintegy 400 ezer tonná­val meghaladja a jelenlegi fogyasztási szin­tet. A közvetlen termelői támogatásokat te­kintve nem sikerült jobb pozíciót kiharcol­ni, elemzők szerint azért mert, a tíz tagje­lölt ország nem kép­viselt mindvégig egy­séges álláspontot Koppenhágában. így maradt a korábban már megismert séma: 2004-ben a közvetlen EU-támogatások ne­gyedét kapják meg a gazdálkodók, majd ez az összeg 2007-ig évi S százalékkal, utá­na pedig 10 százalékkal növekszik. (Cél­szerű itt rámutatni: 2007-től új költségveté­si időszak kezdődik az unióban, s a lehető­ség adott, hogy az új tagállamok - köztük hazánk - újratárgyalják ezeket a feltétele­ket!) A közvetlen támogatások induló szá­zalékának növelése helyett a tizenötök be­lementek abba, hogy Magyarország 2004- ben a mindenkori uniós támogatási szint 55, 2005-ben 60, 2006-ban pedig 65 száza­lékáig nemzeti forrásból kiegészítheti a gazdák jövedelmének szubvencionálását. A nemzeti kiegészítéshez ugyanakkor a vi­dékfejlesztési támogatások 3 éven keresz­tül maximum 20, vagy első évben 25, utá­na 20, majd 15 százalékát is fel lehet hasz­nálni. A vidékfejlesztési források költsége­it 80 százalékban az EU állja, 20 százalékát az új tagok teszik majd hozzá. 2007-től vi­szont a nemzeti kiegészítéshez már nem vehető igénybe közösségi forrás. Ez azt je­lenti, ha a hazai költségvetés bírja, a terme­lők számára az eredetileg 9 éves átmeneti időszak 6 évre is lerövidülhet. A közvetlen támogatás összege egyébként országon­ként eltérő, függ a hozamoktól. (A legma­gasabb Hollandiában, hektáronként több, mint 400 euró. Azt is tudni kell azonban, hogy a németalföldi farmerek utcahosszal magasabb színvonalon termelnek, mint mi, ugyanakkor földbérletként a sokszoro­sát fizetik a magyar gazdákénak.) A hazai termelők támogatási szintje mindenesetre 2005-ben már magasabb lesz a spanyolo­kénál, miközben utóbbi támogatási szintje be van fagyasztva, a hazai termelőké pedig nő! (A cikket jövő heti összeállításunkban foly­tatjuk.)___________ LACZI ZOLTÁN Vállalkozók felkészítése Kecskemét Alighanem a legnagyobb EU- tagságra felkészítő program az, amelyet „Az EU házhoz jön” mot­tóval indított útjára a GKM. Az or­szág 150 kistérségi központját ke­resik fel a szakemberek, hogy a helyi mikro-, kis- és középvállal­kozókkal megismertessék az uni­ót és válaszoljanak szakmaspeci­fikus kérdéseikre is. Fejér után Bács-Kiskun megyében „jön ház­hoz” az EU: Baján február 24-én, Bácsalmáson 25-én, Jánoshalmán 26-án, Halason 27-én, Majsán 28- án, Kalocsán március 3-án, Kun- szentmiklóson 4-én, Kiskőrösön 5-én, Félegyházán 6-án, Kecske­méten pedig 7-én tartják meg az európai uniós szemináriumot. A szervezéssel megbízott Bács-Kis- kun Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara úgynevezett vállalkozói tükröt küldött ki az érdeklődők­nek. (A megyében 1000-nél töb­ben jelentkeztek az ingyenes tájé­koztatóra.) Ha ezt kitölti a vállal­kozó, tisztába jön vele, hogy mit tud és mit nem tud az EU-ról és a saját vállalkozásáról, annak csat­lakozás utáni esélyeiről stb. Ezt a tükröt kitöltve érdemes visszakül­deni a kamarának, mert az adatok összesítése alapján állapítható meg, hogy egy-egy kistérségben milyen profilú vállalkozások a do­minánsak, vagyis a szakirányt te­kintve, milyen fölkészültségűek legyenek az oda küldendő szak­emberek. Mindezekről szó esett azon a sajtótájékoztatón, amelyet a héten Kecskeméten tartottak a kamara székházában. A GKM képviseletében jelen volt Gémyi Gábor főosztályvezető, aki - mi­ként Leimer László, a kamara tit­kára is - hangsúlyozta: „testre szabott” információkkal szeret­nék ellátni a rendezvények részt­vevőit. A vállalkozók ne az unió­ba lépés napján szembesüljenek majd az esetleges problémákkal. Az olyan kérdésre, amelyre hely- bővebb információval a program­ben nem tudnak válaszolni, utó- ról. Tel.: 76/501-508, fax: 76/501- lag írásban küldik meg a választ. 504, E-mail: BKMKIK@mail. A kamaránál Tóth Anita szolgál datanet.hu _________________■ F elvételünkön Leitner László kamarai titkár és Gérnyi Gábor főosztályvezető. fotó.s.h. Kiszoríthatj«-e az alföldi bort a francia vagy az olasz konkurencia? Megkérdeztük olvasóinkat Dr. Sümegi Jó­zsef borász (Ér- sekcsanád):- Meggyőződé­sem szerint ez nem következik be. A Duna-bor- régió (ma már az alföldi bor ki­fejezést nem használjuk) borait a magyar bor­ivók évszázadok óta szeretik és ezekhez ragaszkodnak. Van tehát kialakult borkultúránk. Azonkí­vül a magyar borok minősége jó­val meghaladja az azonos árfek­vésű francia, spanyol és olasz bo­rok minőségét. Jelenleg az üzlete­inkben kapható francia és olasz borok iránti felfokozott érdeklő­dés 1-2 évig fog tartani. Ez is egy múlandó fogyasztói eufória. Ha­zai borainkat a leendő EU csatla­kozás után sem kell majd félteni a konkurenciától. Frittmann János borász (Soltvadkert): ­Úgy gondolom, hogy pár évig gondok lesznek, mindenki nem fogja átvészelni az első éveket. Az alapvető probléma ott van, hogy a magyar termelő nem kap annyi támoga­tást, mint a nyugati versenytársa. Ráadásul a konkurenciának sok­kal jobb minőségű termelési esz­közeik vannak. Ahhoz, hogy tal­pon maradjunk egy jó Duna-régi- ós marketing munkára volna szükség. Másrészt mindenekelőtt a térségi hungaricumokat kellene reklámozni. Azokat a fajtákat, amelyek itt a legjobbak: a kék­frankost, a rosé borokat, az ezer­jót, a cserszegi fűszerest, és a riz- lingfajtákat. Walter Ist­ván hegybíró (Császártöl­tés): - Ha tud­nám a választ boldog volnék. Jelenleg csak annyival va­gyunk olcsób­bak, mint a nyu­gati borok, amennyivel olcsóbb a munkaerő ára. Úgy gondolom elő kellene kormányzati szinten segí­teni a felzárkóztatásunkat. Le kel­lene cserélni - olcsó hitellel, egyéb támogatás bevonásával - a géppar­kot. A tárolás és feldolgozás igé­nyét államilag támogatni kellene. Úgy gondolom előbb-utóbb a csá­szártöltési gazdáknak szövetkez­niük kell, hogy a piaci pozíciókat a későbbiekben megőrizzük. A kö­vetkező hónapokban elképzelhe­tő, hogy konkrét lépéseket is te­szünk ennek ügyében. Ignácz József borász (Kiskun­halas):-Az a vé­leményem, hogy a francia és más uniós országok borai a minőségi, míg az Alföldön termeltek az asz­tali kategóriába tartoznak. A minőségi bor - az ára és a fogyasztási szokások miatt - nem fogja kiszorítani az alföldi bort a hazai piacról. Természete­sen külföldön is vannak asztali bornak való szőlőt termelő vidé­kek, de az ott előállított bor akkor sem lenne a térségi borok ellenfe­le, ha nagy mennyiséget importál­nának belőle. Ennek oka, hogy a hasonló kategóriájú külföldi nedű minősége sokkal gyengébb az itte­ninél, ugyanis az alföldi bor a világ egyik legjobb minőségű asztali bo­ra^ ! A Külügyminisztérium támoga­tásával a következő hónapok­ban minden héten egy-egy olda­las összeálUtást készítünk az uniós csatlakozás kérdéseiről. Ha észrevételük, véleményük, kérdésük van úgy azt jelezzék le­vélben (Petőfi Népe szerkesztősé­ge, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/a,) faxon 76/481-434, vagy e-mailen ( bartaz@axels.hu ) tele­fonon 76/S18-286. Összeállítá­sunkban megpróbálunk az Önök kérdésére válaszolni. ____________Hétköznapi Európa____________ H a kimaradunk, végünk Hogy milyen konkrét hasz­nunk származik a belépésből, egyelőre még nem látni világo­san. Nyilván ügyesen elrejtet­ték az unió brüsszeli bennfen­tesei. Ám azt már most sejtem lehet, hogyha kimaradunk, vé­günk. Nekünk, magyaroknak végképp befellegzett. A fenti sommás megállapí­tás idősebb Korpos Mártontól származik, aki ugyan kenyere javát a nagy magyar Alföldön ette meg, de közben egyetlen percre sem feledkezett szárma­zásáról, gyökereiről. Három öccse és két húga máig Gyer- gyóban él. Egészen pontosan: Ditróban, illetve Szentmik- lóson. Az idős „alföldi-székely” vajmi keveset ért a politikához, viszont ösztönösen érzi, hogy amennyiben Magyarország va­lamilyen oknál fogva lemarad az uniós vonatról, annak nem csak az anyaországbeliek, de közvetett módon a nemzet ha­táron túl rekedt része is ko­moly kárát látná. Kis hazánkat néhány év alatt megfojtanák, kirekesztenék a szomszédos országok. Elsősorban azok, amelyek nem csak területüket, de eleve létüket is a gyászos emlékű trianoni döntésnek kö­szönhetik, s amelyekben kö­vetkezésképp még ma is tekin­télyes számú magyarság él. Kimaradásunk esetén Ma­gyarország gyorsan elveszítené gazdasági és politikai befolyá­sát a térségben, 2004-ben észa­kon, aztán három év múlva ke­leten is lecsapódna a schen- geni határsorompó, végképp ellehetetlenülne az amúgy is folyamatos támadásoknak ki­tett kedvezménytörvény, és a megfelelő anyagi és erkölcsi tá­mogatás nélkül maradt hatá­ron túli magyarság hihetetlen gyorsasággal asszimilálódna. Nyilvánvalóan az Európai Unióba való menetelésünk leg­kevésbé hasonlít lakodalmas menethez. A hazai termőfölde­ket fenyegető veszélyt és a be­lépéssel járó többi nehézséget, hátrányt már most tisztán lát­ni, viszont a gyakran ismétel­getett előnyök még most sem teljesen világosak. Márton bá­csit idézve: „azokat ügyesen el­rejtették a bennfentesek”. Mindezek ellenére jövőnket il­letően még így is az Európai Unió jelenti az egyetlen lehető­séget. Ahogyan politikusaink fogalmaznak: nincs alternatí­vája. S noha Brüsszel módsze­rei egyre inkább hasonlítanak a hajdani Moszkváéra, ott, mármint az unióban, legalább - a közösség természetéből adódóan - a fejlődésünkhöz, kiteljesedésünkhöz szükséges valamennyi feltétel biztosított. A többi után pedig ráérünk majd kutatni akkor, ha egyszer már bent leszünk. SZÁSZ ANDRÁS _______________AZ OLVASÓ KÉRDEZ_______________ E melkedik-e a minimábér? Foglalkoztatás A múlt héten az összeállításun­kat olvasó egyik kiskőrösi vállal­kozó az alábbi kérdést tette fel la­punknak: Kis céget vezetek. Az érdekel, hogy uniós csatlakozás után emelkedik-e a minimálbér? A Foglalkoztatási és Munka­ügyi Minisztérium sajtóirodájától kapott anyag alapján állítottuk össze a választ olvasónk részére. A jelenlegi munkaerő-piaci kö­rülmények között a minimálbér- emelés gondokat okozna, mint­sem a kiegyensúlyozott bérezési és foglalkoztatási érvényesülését segítené elő. Idehaza az elmúlt években a minimálbér-emelések mértéke megközelítette azt az arányt, amely jellemző több uni­ós országban. Nem valószínű, hogy az elkövetkezendőkben a korábbiakhoz hasonlóan jelentős változás történjen. A 15 tagállam közül kilencben létezik kötelező­en előírt minimálbér-szint. Ez a rendszer a helyi munkavállalói és -adói sok évtizedes tárgyalások hagyományainak a következmé­nye. B. ZS. ___________A MINIMÁLBÉREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA___________ ( 2002. február 1-jei állapot, 245 forintos euróárfolyammal számolva) Ország Havi minimálbér euróbán forintban A magyarországi minimálbér %-ban Belgium 1163 284935 Wmg||g&| 570,0 Spanyolország Írország 516 1009 126885 247205 252,9 494,6 Luxemburg 1290 316050 632,3 Portugália 406 99470 jí 199,0 Magyarország 204 50000 100,0 Forrás: Világgazdaság A csatlakozás finn szemmel Finnország - Szolnok Pekka Kujsalo, a Finn Köztársa­ság budapesti nagykövetének meggyőződése, hogy az április 12-i népszavazáson a magyarok többsége az európai uniós tagság mellett teszi le a voksát. A diplo­mata nemrég Szolnokon, a Ver­seghy könyvtár Europartner Klubjában elmondta: az 1994- ben Finnországban tartott nép­szavazás során a finnek 52 száza­léka támogatta országa belépését az EU-ba, 48 százaléka viszont ellenezte azt. A diplomata az EU- tagság árnyoldalaira rátérve el­mondta: országában leginkább a mezőgazdasági termelők féltek a belépés utáni időktől, és 1994- ben több mint 80 százalékuk el­lenezte is a csatlakozást. A birto­kok száma 95 ezerről 85 ezerre csökkent néhány év alatt. e

Next

/
Thumbnails
Contents