Petőfi Népe, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-20 / 43. szám
Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, hetente megjelenő összeállítása Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Baria Zsolt Csak a kvótás termék kap támogatást Beszélgetés dr Pete Nándorral, a brüsszeli EU-képviselet agrárszakértőjével Amikor 1993 júniusában a koppenhágai csúcs döntött a tagság kritériumairól, aligha sejtette bárki is, hogy a csatlakozási tárgyalások záróakkordja, vagy inkább végjátéka is a dán fővárosban zajlik majd. A tárgyalások legkényesebb fejezeteinek lezárását az Európai Tanács tavaly decemberi ülésére időzítették. Dr. Pete Nándor, hazánk brüsszeli EU-képviseletének agrár- szakértője segítségével ezúttal a megállapodás mezőgazdaságra vonatkozó részét tekintjük át, ezzel kapcsolatosan ugyanis sok kérdés érkezett olvasóinktól. KVÓTÁK ÉS TERMELÉS Termék Elért kvóta Termelés (2001) Szántót.-i bázister. (ezer hektár) 3487,8 3707,6 Regionális hozam (t/ha) 4,73 4,98 Durum összesen (ha) 6805 13784 Fehérjenövények (ha) 1954 1339 Rizs (ha) 3222 2339 Szárított takarmány (t) 49593 45539 Cukor összesen (t) 401684 434070 Izoglükóz összesen (t) 137627 146769 Kender (t) 2061 1510 Paradicsom (t) 130790 156720 Őszibarack (t) 1616 1500 Körte (t) 1031 1000 Dohány összesen (t) 12355 8867 Tej összesen (ezer t) 1947,3 1993 Húsmarhaprémium (darab) 94620 40000 Anyatehén (db) 117000 148000 Vágási prémium össz. (db) 235998 254000 Juh (ezer db) 1146 1150 Mezőgazdaság Mint ismert, a magyar tárgyalódelegáció Koppenhágában két fő témakörre - a közvetlen agrárkifizetésekre, a mezőgazdasági kvótákra és a 2005-2006-os költségvetési pozíció javítására - összpontosított, ugyanakkor a tagállamok állam- és kormányfői továbbra is elsősorban az olcsó keleti bővítést tartották szem előtt. Az EU az 1995- 1999 közötti időszakot vette alapul a kvóták megállapításánál. Az elért végső eredményt ugyan lehet kritizálni, azok valóban alacsonyabb szinten vannak, mint az eredeti magyar igények, ám aligha hihette bárki is, hogy Brüsszelben a ’80-as évek Magyarországának (a téeszek, állami gazdaságok) termelési színvonalát veszik majd alapul. Tény azonban, hogy nincs egyetlen olyan kvóta sem, amely korlátozná a magyar mezőgazdaságot a csatlakozást követően. A kvóták zöme támogatási kvóta, azaz lehet annál többet is termelni, de a többletre nem jár a támogatás. Három termék esetében (tej, cukor, dohány) azonban a kvóta egyúttal fizikai korlátot is kifejez, azaz azt nem lehet túllépni. A legtöbbet vitatott tejkvóta kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az mintegy 400 ezer tonnával meghaladja a jelenlegi fogyasztási szintet. A közvetlen termelői támogatásokat tekintve nem sikerült jobb pozíciót kiharcolni, elemzők szerint azért mert, a tíz tagjelölt ország nem képviselt mindvégig egységes álláspontot Koppenhágában. így maradt a korábban már megismert séma: 2004-ben a közvetlen EU-támogatások negyedét kapják meg a gazdálkodók, majd ez az összeg 2007-ig évi S százalékkal, utána pedig 10 százalékkal növekszik. (Célszerű itt rámutatni: 2007-től új költségvetési időszak kezdődik az unióban, s a lehetőség adott, hogy az új tagállamok - köztük hazánk - újratárgyalják ezeket a feltételeket!) A közvetlen támogatások induló százalékának növelése helyett a tizenötök belementek abba, hogy Magyarország 2004- ben a mindenkori uniós támogatási szint 55, 2005-ben 60, 2006-ban pedig 65 százalékáig nemzeti forrásból kiegészítheti a gazdák jövedelmének szubvencionálását. A nemzeti kiegészítéshez ugyanakkor a vidékfejlesztési támogatások 3 éven keresztül maximum 20, vagy első évben 25, utána 20, majd 15 százalékát is fel lehet használni. A vidékfejlesztési források költségeit 80 százalékban az EU állja, 20 százalékát az új tagok teszik majd hozzá. 2007-től viszont a nemzeti kiegészítéshez már nem vehető igénybe közösségi forrás. Ez azt jelenti, ha a hazai költségvetés bírja, a termelők számára az eredetileg 9 éves átmeneti időszak 6 évre is lerövidülhet. A közvetlen támogatás összege egyébként országonként eltérő, függ a hozamoktól. (A legmagasabb Hollandiában, hektáronként több, mint 400 euró. Azt is tudni kell azonban, hogy a németalföldi farmerek utcahosszal magasabb színvonalon termelnek, mint mi, ugyanakkor földbérletként a sokszorosát fizetik a magyar gazdákénak.) A hazai termelők támogatási szintje mindenesetre 2005-ben már magasabb lesz a spanyolokénál, miközben utóbbi támogatási szintje be van fagyasztva, a hazai termelőké pedig nő! (A cikket jövő heti összeállításunkban folytatjuk.)___________ LACZI ZOLTÁN Vállalkozók felkészítése Kecskemét Alighanem a legnagyobb EU- tagságra felkészítő program az, amelyet „Az EU házhoz jön” mottóval indított útjára a GKM. Az ország 150 kistérségi központját keresik fel a szakemberek, hogy a helyi mikro-, kis- és középvállalkozókkal megismertessék az uniót és válaszoljanak szakmaspecifikus kérdéseikre is. Fejér után Bács-Kiskun megyében „jön házhoz” az EU: Baján február 24-én, Bácsalmáson 25-én, Jánoshalmán 26-án, Halason 27-én, Majsán 28- án, Kalocsán március 3-án, Kun- szentmiklóson 4-én, Kiskőrösön 5-én, Félegyházán 6-án, Kecskeméten pedig 7-én tartják meg az európai uniós szemináriumot. A szervezéssel megbízott Bács-Kis- kun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara úgynevezett vállalkozói tükröt küldött ki az érdeklődőknek. (A megyében 1000-nél többen jelentkeztek az ingyenes tájékoztatóra.) Ha ezt kitölti a vállalkozó, tisztába jön vele, hogy mit tud és mit nem tud az EU-ról és a saját vállalkozásáról, annak csatlakozás utáni esélyeiről stb. Ezt a tükröt kitöltve érdemes visszaküldeni a kamarának, mert az adatok összesítése alapján állapítható meg, hogy egy-egy kistérségben milyen profilú vállalkozások a dominánsak, vagyis a szakirányt tekintve, milyen fölkészültségűek legyenek az oda küldendő szakemberek. Mindezekről szó esett azon a sajtótájékoztatón, amelyet a héten Kecskeméten tartottak a kamara székházában. A GKM képviseletében jelen volt Gémyi Gábor főosztályvezető, aki - miként Leimer László, a kamara titkára is - hangsúlyozta: „testre szabott” információkkal szeretnék ellátni a rendezvények résztvevőit. A vállalkozók ne az unióba lépés napján szembesüljenek majd az esetleges problémákkal. Az olyan kérdésre, amelyre hely- bővebb információval a programben nem tudnak válaszolni, utó- ról. Tel.: 76/501-508, fax: 76/501- lag írásban küldik meg a választ. 504, E-mail: BKMKIK@mail. A kamaránál Tóth Anita szolgál datanet.hu _________________■ F elvételünkön Leitner László kamarai titkár és Gérnyi Gábor főosztályvezető. fotó.s.h. Kiszoríthatj«-e az alföldi bort a francia vagy az olasz konkurencia? Megkérdeztük olvasóinkat Dr. Sümegi József borász (Ér- sekcsanád):- Meggyőződésem szerint ez nem következik be. A Duna-bor- régió (ma már az alföldi bor kifejezést nem használjuk) borait a magyar borivók évszázadok óta szeretik és ezekhez ragaszkodnak. Van tehát kialakult borkultúránk. Azonkívül a magyar borok minősége jóval meghaladja az azonos árfekvésű francia, spanyol és olasz borok minőségét. Jelenleg az üzleteinkben kapható francia és olasz borok iránti felfokozott érdeklődés 1-2 évig fog tartani. Ez is egy múlandó fogyasztói eufória. Hazai borainkat a leendő EU csatlakozás után sem kell majd félteni a konkurenciától. Frittmann János borász (Soltvadkert): Úgy gondolom, hogy pár évig gondok lesznek, mindenki nem fogja átvészelni az első éveket. Az alapvető probléma ott van, hogy a magyar termelő nem kap annyi támogatást, mint a nyugati versenytársa. Ráadásul a konkurenciának sokkal jobb minőségű termelési eszközeik vannak. Ahhoz, hogy talpon maradjunk egy jó Duna-régi- ós marketing munkára volna szükség. Másrészt mindenekelőtt a térségi hungaricumokat kellene reklámozni. Azokat a fajtákat, amelyek itt a legjobbak: a kékfrankost, a rosé borokat, az ezerjót, a cserszegi fűszerest, és a riz- lingfajtákat. Walter István hegybíró (Császártöltés): - Ha tudnám a választ boldog volnék. Jelenleg csak annyival vagyunk olcsóbbak, mint a nyugati borok, amennyivel olcsóbb a munkaerő ára. Úgy gondolom elő kellene kormányzati szinten segíteni a felzárkóztatásunkat. Le kellene cserélni - olcsó hitellel, egyéb támogatás bevonásával - a gépparkot. A tárolás és feldolgozás igényét államilag támogatni kellene. Úgy gondolom előbb-utóbb a császártöltési gazdáknak szövetkezniük kell, hogy a piaci pozíciókat a későbbiekben megőrizzük. A következő hónapokban elképzelhető, hogy konkrét lépéseket is teszünk ennek ügyében. Ignácz József borász (Kiskunhalas):-Az a véleményem, hogy a francia és más uniós országok borai a minőségi, míg az Alföldön termeltek az asztali kategóriába tartoznak. A minőségi bor - az ára és a fogyasztási szokások miatt - nem fogja kiszorítani az alföldi bort a hazai piacról. Természetesen külföldön is vannak asztali bornak való szőlőt termelő vidékek, de az ott előállított bor akkor sem lenne a térségi borok ellenfele, ha nagy mennyiséget importálnának belőle. Ennek oka, hogy a hasonló kategóriájú külföldi nedű minősége sokkal gyengébb az itteninél, ugyanis az alföldi bor a világ egyik legjobb minőségű asztali bora^ ! A Külügyminisztérium támogatásával a következő hónapokban minden héten egy-egy oldalas összeálUtást készítünk az uniós csatlakozás kérdéseiről. Ha észrevételük, véleményük, kérdésük van úgy azt jelezzék levélben (Petőfi Népe szerkesztősége, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/a,) faxon 76/481-434, vagy e-mailen ( bartaz@axels.hu ) telefonon 76/S18-286. Összeállításunkban megpróbálunk az Önök kérdésére válaszolni. ____________Hétköznapi Európa____________ H a kimaradunk, végünk Hogy milyen konkrét hasznunk származik a belépésből, egyelőre még nem látni világosan. Nyilván ügyesen elrejtették az unió brüsszeli bennfentesei. Ám azt már most sejtem lehet, hogyha kimaradunk, végünk. Nekünk, magyaroknak végképp befellegzett. A fenti sommás megállapítás idősebb Korpos Mártontól származik, aki ugyan kenyere javát a nagy magyar Alföldön ette meg, de közben egyetlen percre sem feledkezett származásáról, gyökereiről. Három öccse és két húga máig Gyer- gyóban él. Egészen pontosan: Ditróban, illetve Szentmik- lóson. Az idős „alföldi-székely” vajmi keveset ért a politikához, viszont ösztönösen érzi, hogy amennyiben Magyarország valamilyen oknál fogva lemarad az uniós vonatról, annak nem csak az anyaországbeliek, de közvetett módon a nemzet határon túl rekedt része is komoly kárát látná. Kis hazánkat néhány év alatt megfojtanák, kirekesztenék a szomszédos országok. Elsősorban azok, amelyek nem csak területüket, de eleve létüket is a gyászos emlékű trianoni döntésnek köszönhetik, s amelyekben következésképp még ma is tekintélyes számú magyarság él. Kimaradásunk esetén Magyarország gyorsan elveszítené gazdasági és politikai befolyását a térségben, 2004-ben északon, aztán három év múlva keleten is lecsapódna a schen- geni határsorompó, végképp ellehetetlenülne az amúgy is folyamatos támadásoknak kitett kedvezménytörvény, és a megfelelő anyagi és erkölcsi támogatás nélkül maradt határon túli magyarság hihetetlen gyorsasággal asszimilálódna. Nyilvánvalóan az Európai Unióba való menetelésünk legkevésbé hasonlít lakodalmas menethez. A hazai termőföldeket fenyegető veszélyt és a belépéssel járó többi nehézséget, hátrányt már most tisztán látni, viszont a gyakran ismételgetett előnyök még most sem teljesen világosak. Márton bácsit idézve: „azokat ügyesen elrejtették a bennfentesek”. Mindezek ellenére jövőnket illetően még így is az Európai Unió jelenti az egyetlen lehetőséget. Ahogyan politikusaink fogalmaznak: nincs alternatívája. S noha Brüsszel módszerei egyre inkább hasonlítanak a hajdani Moszkváéra, ott, mármint az unióban, legalább - a közösség természetéből adódóan - a fejlődésünkhöz, kiteljesedésünkhöz szükséges valamennyi feltétel biztosított. A többi után pedig ráérünk majd kutatni akkor, ha egyszer már bent leszünk. SZÁSZ ANDRÁS _______________AZ OLVASÓ KÉRDEZ_______________ E melkedik-e a minimábér? Foglalkoztatás A múlt héten az összeállításunkat olvasó egyik kiskőrösi vállalkozó az alábbi kérdést tette fel lapunknak: Kis céget vezetek. Az érdekel, hogy uniós csatlakozás után emelkedik-e a minimálbér? A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium sajtóirodájától kapott anyag alapján állítottuk össze a választ olvasónk részére. A jelenlegi munkaerő-piaci körülmények között a minimálbér- emelés gondokat okozna, mintsem a kiegyensúlyozott bérezési és foglalkoztatási érvényesülését segítené elő. Idehaza az elmúlt években a minimálbér-emelések mértéke megközelítette azt az arányt, amely jellemző több uniós országban. Nem valószínű, hogy az elkövetkezendőkben a korábbiakhoz hasonlóan jelentős változás történjen. A 15 tagállam közül kilencben létezik kötelezően előírt minimálbér-szint. Ez a rendszer a helyi munkavállalói és -adói sok évtizedes tárgyalások hagyományainak a következménye. B. ZS. ___________A MINIMÁLBÉREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA___________ ( 2002. február 1-jei állapot, 245 forintos euróárfolyammal számolva) Ország Havi minimálbér euróbán forintban A magyarországi minimálbér %-ban Belgium 1163 284935 Wmg||g&| 570,0 Spanyolország Írország 516 1009 126885 247205 252,9 494,6 Luxemburg 1290 316050 632,3 Portugália 406 99470 jí 199,0 Magyarország 204 50000 100,0 Forrás: Világgazdaság A csatlakozás finn szemmel Finnország - Szolnok Pekka Kujsalo, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetének meggyőződése, hogy az április 12-i népszavazáson a magyarok többsége az európai uniós tagság mellett teszi le a voksát. A diplomata nemrég Szolnokon, a Verseghy könyvtár Europartner Klubjában elmondta: az 1994- ben Finnországban tartott népszavazás során a finnek 52 százaléka támogatta országa belépését az EU-ba, 48 százaléka viszont ellenezte azt. A diplomata az EU- tagság árnyoldalaira rátérve elmondta: országában leginkább a mezőgazdasági termelők féltek a belépés utáni időktől, és 1994- ben több mint 80 százalékuk ellenezte is a csatlakozást. A birtokok száma 95 ezerről 85 ezerre csökkent néhány év alatt. e
