Petőfi Népe, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-19 / 42. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Kiskunhalas A Halas név a régi idők nagy halbőségének és egyúttal a város melletti egyik hajdani szikes tónak (Halas-tó) az emlékét őrzi. A város címerében is szerepel a védjeggyé vált három hal, melyek fölött a címerpajzson egy fegyveres kiskun vitéz áll. • Az 1566-os esztendő gyászos emlékű a halasiak számára. II. Szulejmán császár Szigetvár bevételére induló hadainak krími tatárok voltak az oldalvédői, akik a Duna-Tisza közén szinte minden települést - közöttük Halast is - felperzseltek. Az életben maradt lakosság a környék mocsaraiba menekült, a település három évig lakatlan maradt. A török idők viszontagságai közepette, csak az újratelepülő Halas tudta magát fenntartani a Kiskunságban. A törökök nem avatkoztak bele a város ügyeinek intézésébe. A helyi igazságszolgáltatás is önállóan működhetett, melynek egyik híressége volt a szégyenkő használata. A református templomnál ma is látható az a szégyenkő, amelyre azokat ültették, akik különféle vétkeket - például házasságtörést - követtek el. A szégyenkő használatát 1792-ig gyakorolták. • Az 1739-es nagy pestisjárvány idején a város lakosságának fele a ragály áldozatává vált. Az öt hónapig dühöngő járvány után tartott összeírás során a város 253 házában, mindössze nyolcszáz embert számláltak. Az elhaltak száma 913 fő volt. • A jászkunok történetének egyik legfontosabb éve 1745, amikor az eladott Jászkunság lakói vált- ságösszeg megfizetésével visz- szakapták szabadságukat és régi kiváltságaikat. Kiskunhalason a redemptio emlékére tartják manapság is minden év májusában a Város Napja elnevezésű ünnepi rendezvénysorozatot. • Az 1848-as szabadságharcban Szabadka lakossága kért segítségét a halasiaktól. A felhívásra Halasról és környékéről több száz nemzetőr indult 1849 januárjában Szabadka védelmére. • Az első halasi újság Korda Imre szerkesztésében 1882. szeptember 17-én jelent meg. A Halasi Újság című lapot vasárnaponként 10 krajcárért lehetett megvásárolni. A lap előfizetési díja egy évre 4 forint volt. (FORRÁS, KISKUNHALAS HELYTÖRTÉNETI MONOGRÁFIA, 19651 HARMINC ÉVE CITERÁZNAK. Alapításának évfordulóját remek hangulatú fellépéssel ünnepelte a kiskunhalasi Szilaj Citerazenekar. A Nagy Sándor művelődésszervező alapította együttes három évtizede jeleskedik a hagyományőrzésben. Az együttes tagjai (állnak, balról): Németh János, Horváth Tibor, ifj. Szűcs Sándor, Barcsik György. Ülnek (balról): Szűcs Imre, Szűcs Sándor, Apjok László. ____________■ N yitnak a határon túlra is Kiskunhalason 2003 januárjától ingyen étkezhetnek az óvodások. Több mint nyolcszáz kisgyerek családjának jelent az önkormányzat döntése jelentős anyagi segítséget. A város ezt a programot még úgy is felvállalta, hogy a több mint hét és félmilliárdos költségvetése csak hitelfelvétellel lehet egyensúlyban. Interjú A város jelenéről és arról, hogy milyen lehet Halas néhány év múlva, dr. Várnai László polgár- mesterrel beszélgettünk 2003 elején.- A város idei költségvetése szinte már csak elfogadásra vár. Milyen évre számíthatnak?- A feszes tervezés ellenére, a város költségvetésében mintegy 290 millió forintos hiánnyal számolunk. Most azon dolgozunk, hogy miképpen lehetne faragni ebből az összegből. A költségvetési intézményeink működését ezért szakmai szempontból teljesen át kell vizsgálnunk, és május végéig döntenünk kell, hogy milyen struktúrában lehet azokat a jövőben működtetni. Az oktatási intézményeknél tény és kiinduló alap, hogy az előző évihez képest százzal kevesebb gyerek kezdi majd az általános iskolát. A többi intézménynél is cél, hogy növeljük azok fajlagos kihasználtságát. Magyarul: úgy kell összeállítani a dolgozói létszámot, hogy az alapellátás semmiképpen ne sérüljön. Intézmények megszüntetését azonban nem tervezzük.- A halasi óvodákban ingyen étkezhetnek a gyerekek. Megszűnhet-e ez a lehetőség?- Olyan döntéseket nem fogunk visszavonni, melyeknek értelmét látjuk. A gyermekek ingyenes étkeztetésének támogatását nagyon fontosnak tartjuk, hiszen az a célunk - összhangban a kormányprogrammal hogy minél több gyerek járjon óvodába. A menzadíjak ne tartsanak visz- sza egyetlen szegényebb családot sem, hiszen a gyerek nem tehet arról, hogy milyen körülmények közé születik.- Tavaly hatalmas beruházásba kezdtek, megkezdődött a szennyvízcsatorna-hálózat bővítése. Tudják-e tartani a határidőket?- Továbbra is szeretnék, ha a munkálatok befejeződnének szeptember végére. A beruházással kapcsolatosan most a legnagyobb gond - nem az önkormányzat hibájából hogy még mindig nincs megkötött hitelszerződése a beruházást finanszírozó bankkal a Közmű Kft-nek. Az önkormányzat egyébként az előbbiektől függetlenül, DR. VÁRNAI LÁSZLÓ 1951-ben született Kiskunhalason. Tanulmányai: Szilády-gim- názium (Kiskunhalas, 1965-69), KEK Főiskolai Kar (1969-72), JATE Jogtudományi Kar 1977-82). Munkahelyei: szolgálati állomás (Kecskemét, 1972-75), Állami Gazdaság (Kiskunhalas, 1975-93), Halasvin Rt. (Halas, 1993-96), 1997-től ügyvéd. 1990-től ön- kormányzati képviselő. Országgyűlési képviselő: 1994-98. Kiskunhalas polgármestere: 2002. már korábban döntött a szennyvízberuházás második üteméről, ami lényegében a teljes csatornahálózat kiépítését jelenti, valamint első lépésként egy új szennyvíztelep építését is magában foglalja. A tervezésre húszmülió forintot hagyott jóvá az önkormányzat. A következő ütembe azonban csak akkor vágunk bele, ha valós állami vagy uniós támogatások állnak a rendelkezésünkre. Az új tisztítómű egyébként képes lesz a környező települések szennyvizének befogadására is.- Mi a helyzet az ipari parkkal?- A teljesen közművesített ipari park használatára egy önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságot kívánunk létrehozni. A terület értékesítése már tavasszal megkezdődhet, s biztató, hogy máris vannak érdeklődő befektetők. Elképzeléseink szerint megpróbálunk vajdasági vállalkozásokat is idecsábítani, ami vonzó lehetőség lehet számukra is, hiszen az EU határain belül jobbak az esélyeik az értékesítésre.- Régóta napirenden van a kórház átalakítása. Most hogy áll a helyzet?- Már napra pontosan elkészült a forgatókönyve a kórház átszervezésének. Ha az önkormányzat jóváhagyja, akkor a Semmelweis-kórház júliustól közhasznú társasággá alakul. A kórház további működtetéséhez egy minden szempontból megfelelő befektetőt kívánunk találni, hiszen mintegy 800 milliós tőkebevonás szükséges.- Milyen Halast szeretne látni mondjuk három év múlva?- Egy prosperáló, egy fejlődő és munkával ellátott várost szeretnék látni, amely az itt megtermelt értékek révén nyitott a világra. Egy olyan Halast szeretnék, amely olyan lehetőségeket tudna biztosítani, hogy gyermekeink is itt maradjanak. Csipkecsodák a bélyegeken Iparművészet Kétszarvasos, Hattyús, Jancsi és Juliska. Ez a három csipke látható azon a bélyegsorozaton, melyet a Magyar Posta Rt. 2002-ben bocsátott ki a születésének századik évfordulóját ünneplő halasi csipke tiszteletére. A centenárium alkalmából 200 ezer darab olyan bélyeg készült, melyekre halasi motívumok kerültek. A világ legértékesebb csipkéjeként nyilvántartott halasi csipke az 1960-ban és 1964-ben kiadott bélyegsorozatokon is szerepelt már. Eddig tizenkilenc olyan magyar bélyeg jelent meg, melyekre halasi csipkék kerültek. A legutóbbi kollekció kisgrafikai változatát Kara György grafikusművész tervezte. A fővárosi Bélyeg- múzeumban nyílt kiállításon a csipkemotívumos bélyegek mellett, a halasi csipke történetét is megismerhetik a látogatók. A halasi csipke egy évszázada során 182 csipkevarróasszony nevét jegyezték fel, akiknek sikerült elsajátítaniuk a csak a halasi csipkére jellemző hatvanféle öltésmintát. Jelenleg tizenöten varrják a megszépült halasi Csipkeházban a reneszánszát élő iparművészeti remekeket. A halasi csipke értékét a ráfordított munkaórák teszik még az aranynál is drágábbá. A légies köny- nyedsége miatt, a halasi csipke elhódította a „csipkék királynője” címet. A különleges lenfonalból varrott csipkék mindössze néhány gramm súlyúak. A fővárosi kiállítás megnyitóján ott volt Mádl Dalma asszony, Mádl Ferenc köztársasági elnök felesége, aki a csipkék láttán a többi között ezt írta a vendégkönyvbe: „A mese világában éreztem magam ebben a röpke órában”. Mádl Dalma asszonynak Monostori Józsefné csipkevarró mutatta meg, hogyan készül a halasi csipke.____________________________________■ Az unió határát őrizhetik Határőrség Magyarország csatlakozása után a magyar és szerbia-montenegrói államhatárnál lesz majd az Európai Unió keleti külső határa. A halasi határőr-igazgatóság munkatársai már napjainkban is az uniós követelmények figyelembe vételével védik a rájuk bízott 174 km-es határszakaszt. Az igazgatóság 2002-es évi eredményességét országosan is kiemelkedőnek minősítették. Árvái Ferenc ezredes, igazgató az eredményességi mutatókról szólva kiemelte a zöldhatár őrizetét, amely 96 százalékos volt az elmúlt esztendőben; az igazgatóság 2001. évi 83,02 százalékos eredményessége 2002-ben 95,37 százalékra emelkedett. A határőrök munkáját manapság korszerű felszerelések is segítik: hőkamerák, lépésérzékelők, infrakapuk. A számítógépes rendszer segítségével például rövid idő alatt azonosíthatják az ellenőrzés alá vont személyeket, járműveket.- Az állomány létszáma növekedett az elmúlt években, de még mindig várjuk az érettségizett fiatalokat, aldk kétéves rendészeti szakkó'zépiskolai képzés után járőrökként, útlevélkezelőként vagy határvadászként szolgálhatnak a határőrségnél - mondta el Árvái Ferenc ezredes. ■ A kereskedő Tóth B. Imre: Hiányzik egy felsőfokú oktatási intézmény, ami több fiatalt és jelentős szellemi tőkét tartana a városban. Örülnék egy olyan létesítménynek, ahol a fiatalok hasznosan és kulturált körülmények között tölthetnék el a szabadidejüket. Jót tenne a munkahelyek számának növekedése is. Szeretném, ha mindenki biztonságban és jó közér- zettel tölthetné el napjait. m A könyvtáros Varga-Sabján Gyula: - Tiszta, virágos, a természeti értékeket a jövőben is ápoló Halast szeretnék, ahol kellő mértékben támogatják a kultúrát. Az európai uniós csatlakozáskor a Széchenyi által megálmodott kiművelt emberfők sokaságáról is beszélünk. Az Arisztotelész által megfogalmazott jelmondatom szerint: „A műveltség a jósorsban ékesség, a balsorsban menedék”. ■ A fűtő-karbantartó Tóth József:- Elégedett vagyok. Halas az elmúlt 12 évben jelentős változásokon ment keresztül és a jelenlegi vezetés is mindent megtesz a további fejlődés érdekében. Azt szeretném, ha a városban az elkövetkezendő években is megvalósulnának a tervek és az ígéretek. Erre reális esélyt látok, ha az adóbevételek jelentős része valóban helyben lesz felhasználható. ■ Városukat védik és szépítik Egyesületi élet Halasi lokálpatrióták tizenöt évvel ezelőtt hozták létre a városvédő és városszépítő egyesületet.- Az egyesületünk 1988. október 19-én alakult meg ötvenhét alapító taggal - szólt a kezdetekről Rácz-Fodor Mihály, az egyesület elnöke. - A másfél évtized alatt véleményeket, javaslatokat mondtunk a városfejlesztési tervekről, egyes létesítményekről. Tevékenyen részt vettünk a II. világháború halasi áldozatainak tiszteletére emelt emlékmű létrehozásában, a sós-tói küátó és a millenniumi emlékmű tervezésében, megvalósításában. Az önkormányzattal együtt hirdettük meg a Szép Ház és a Virágos Kiskunhalasért pályázatot. Közreműködtünk több, Halast népszerűsítő könyv megjelentetésében. Munkánk elismerésének tartjuk, hogy egyesületünk két tagja, az azóta sajnos elhunyt Vass Lajos és a ma is tevékeny F. Nagy József városunk díszpolgára lett. Székely Tibor és jómagam pedig Pro Űrbe díjban részesültünk. Örülünk annak, ha sokszor nem is látványosan, de munkánk révén is szépült a lakóhelyünk - mondotta Rácz-Fodor Mihály, m
