Petőfi Népe, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-07 / 5. szám
2003. Január 7., kedd P N Petőfi Népe - 9. oldal- K A L A U Z Kiérett, gazdag savtartalom Gonda János érsekhalmi szőlőültetvényét - a szakszerű művelésnek és a Biomit Plussznak köszönhetően - a 2001. decemberi, kemény fagyok után a 2002-es tavaszi fagyhullám sem tette tönkre. Májusi ottjártunkkor tele voltak fürttel a tőkék. Egy novemberi borászati rendezvényen a 2002-es évjáratot értékelte dr. Hajdú Edit, a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kandidátus munkatársa. A kiérett, nagyon gazdag savtartalmat az évjárat erényei közt az első helyen említette előadásában. Szőlő-bor ágazat Rámutatott: az évjárathatás az éghajlatban rejlik. A Kárpát-medence a szőlőtermelés északi határán belül terül el, az itteni mérsékelt égöv alkalmas a bor alapanyagának előállítására. Különösképpen a fehérboroknak kedveznek az itteni adottságok, amit a 2002-es évjárat is bizonyít. A kontinentális éghajlatra jellemző szélsőségek, a hideg tél és a meleg nyár egyaránt hatott a magyar bor 2002-es évjáratára. Számos érdekes adatot ismertetett dr. Hajdú Edit. 2002 júniusában 277 napfényes órát számláltak, ami 13 százalékkal haladta meg a sokévi átlagot. Viszont augusztusban csak 200-at, ami 50-nel kevesebb volt az e havi sokévi átlagnál. Az országban a Balaton felső végénél volt a legtöbb a napsütéses órák száma a múlt esztendőben. A 2002-es évjáratot a sokévi átlagnál magasabb nyári középhőmérséklet alakította. Júniusban 2, júliusban 2,5, augusztusban pedig 1,5 fokkal volt melegebb a sokévi átlagnál. Ez kamatozott a szőlészetekben. (Például Tisza- alpáron 21,5 fokos rajnai rizlinget is szüreteltek. A szerk.) A fény és a meleg mellett nagyon fontos a szőlő számára a csapadék, amely nélkül nem tudja fölvenni és beépíteni a tápelemeket. A Duna Borrégióban július közepétől augusztus közepéig szinte nem hullott csapadék. A száraz időszak hatott a borok minőségére. A hajtásnövekedés nem volt megfelelő, a növény kellő mennyiségben nem tudta fölvenni a nitrogént. A fehérjetartalom megnőtt a borokban, ami lassúbb tisztulást idéz elő. A 2002-es év meleg volt. Júniusban 10 napon mértek 30 fok feletti hőmérsékletet, 2 napon pedig 35 fok felett állt meg a hőmérő mutatója. Júliusban 17 napon mértek 30 foknál melegebbet, 2 napon pedig 35 fok feletti volt a csúcshőmérséklet. Még szeptemberben is 9 napon mértek 30 foknál melegebbet. Az évjáratot befolyásoló időszakban 6 napon süllyedt a hőmérséklet mínusz 15-15,5 fok alá, s mértek mínusz 27-et is. A 2002- es évben - az első 10 hónapot véve alapul - 12,9 fok volt a léghőmérséklet átlagértéke. Ami a csapadékot illeti: Kecskeméten az év első tíz hónapjában 652 milliméter hullott, ami több volt a sokéves átlagnál. (A Duna Borrégióban 2002-ben Akasztón volt a legmelegebb, és a legtöbb csapadék is ott hullott, Kecskemét és Soltvadkert az átlagot képviselte.) Az előadó megállapította: a mi szélsőséges időjárási viszonyaink között a termelés biztonsága szempontjából igen lényeges a fajták megválasztása. Vannak olyan fajták, amelyek mínusz 20-22 fokkal dide- regtető telek ellenére is biztonságosan termeszthetők a mi borvidékeinken. A tápanyag-utánpótlás milyensége szintén befolyásolja a szőlőtermés mennyiségét és minőségét. Sajnos a 2001-es rekordtermést nem minden ültetvényen követte szakszerű tápanyagutánpótlás, ami azután kihatott a 2002-es évjáratra. Csakúgy, mint a növényvédelem színvonala. Szeptemberben akkor köszöntött be a csapadékos idő, amikor már zsendültek a szőlők, és a dús égi áldástól megrepedeztek a bogyók, s ha késett a növényvédelem, beindult a rothadás, ami a minőséget is rontja, a mennyiség csökkentésén kívül. A szőlő 20-25 milliméter csapadéknál többet egyszerre nem tud jól hasznosítani. Dr. Hajdú Edit előadásában azt prognosztizálta, hogy a 2002-es évjárat Magyarország legtöbb borvidékén kiemelkedő íz- és zamatanyagú (elsősorban fehérborokat jelent, nagyon gazdag savtartalommal. a. tóth Sándor Borból az óévben 1,6 millió hektoliterrel kevesebb került a 2001. évihez képest a pincékbe, ám az évjárat kiváló - közölte Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese egy országos borverseny eredményhirdetése alkalmából decemberben. Elmondta, hogy az ősszel 3,5 njillió hektoliterhez elegendő szőlőt szüreteltek, amellyel a borkészletek 7 millió hektoliterre bővültek. Az export a 900 ezer hektoliteres szinten marad. A főtitkárhelyettes szerint hosszú távú megoldást a piaci zavarokra a belföldi, jelenleg fejenként 30 literes évi fogyasztás emelése jelenthetne. AUTÓSHOW DETROITBAN. Az ifjabb William Clay Ford - képünkön -, a Ford Motor Company egyik tulajdonosa egy Ford Mustang GT-t mutatott be Detroitban, az Észak-amerikai Nemzetközi Autóshow-n. Tavaly ilyenkor a márka magyarországi értékesítése nagy lendületet vett, és az első negyedév végére 21 százalékkal növelték az eladásokat. fotó: era. A munka java még hátravan Milyen feladatokat tartogat az új év a kamarának? Bács-Kiskun Az új év új feladatokat hoz a gazdasági kamaráknak. Ami áthúzódik 2003-ba is: az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek közvetítése a tagság felé.- Hol tart a köztestület a tagvállalatok fölkészítésében az európai uniós tagságra? - kérdeztük év eleji villáminterjúnkban Gaál Józseftől, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől.- Megkezdtük a felkészítést, számos ilyen célú rendezvényünk volt már, például az élelmiszer- ipar és más témakörökben is. Járt nálunk az Európai Uniót bemutató hazai kiadványok vándorkiállítása. Összességében azért azt mondhatom, a munka java még hátravan. A 2003-as évre szóló részletes és szakmaspecifikus felkészítő programunkat most dolgozzuk ki, a Gazdasági és KözleGaál József kedési Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált országos programra építve. Erre a tevékenységre egy team áll fel, úgy döntöttünk évzáró küldöttgyűlésünkön.- Az új évben várható a kamarai törvény módosítása. Ön milyen változtatásokat tartana indokoltnak?- Három pontban foglalnám össze a szerintem indokolt változtatásokat. Az első: automatikus cégregisztráció megteremtése a kamarán belül, amely jó információs forrás lehet a gazdasági kormányzat számára is. A második: az olyan jogosítványok visz- szaadása a kamarának, amelyek a vállalkozások fejlesztését szolgálják. Ilyen például a területfejlesztési tanácsba való visszatérés, az ITDH-val való szorosabb együttműködés a párhuzamosságok elkerülésére. Végül: a pluszfeladatokhoz szükséges források megteremtése, amelyek a jelenleginél racionálisabb rendszerben nagy hatékonysággal használhatók fel - mondta Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. ______ a.t.s. M ikor leszünk nettó befizetők? Egy ausztriai tudományos intézet az EU-tagjelöltek esélyeiről BÉcs A tagjelölt államok a koppenhágai EU-csúcson jelentősen tudták javítani pozícióikat, gyakorlatilag elhárult a veszély, hogy kezdetben nettó befizetőkké váljanak (vagyis többet fizetnek be, mint amennyit kapnak). A javulás ezen belül a mezőgazdaságot érinti legnagyobb mértékben, s a mai tagjelöltek közül 2005- ben Magyarországon lesz a legnagyobb az egy főre jutó támogatás a mezőgazdaságban - mutatta ki a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézete (WIIW). Az intézet munkatársai egy decemberi, bécsi sajtóértekezletükön kifejtették: a csúcs legfontosabb eredményének tekinthető, hogy az EU belement a különböző alapokból az új tagoknak nyújtandó támogatások átrétegzésé- be. Ezt a jelöltek azért követelték, mert így az érintett összegek közvetlenül, s nem csak pályázati úton hozzáférhetők. Ez növeli a kistermelői jövedelmeket az új követelményekhez való alkalmazkodás időszakában, amikor egyben nő a mezőgazdaságra- élelmiszeriparra nehezedő versenynyomás. A támogatások át- rétegezése tehermentesíti az új tagállamok költségvetését, mert csökkenti a költségvetésből való finanszírozás mértékét. Jól kell pályázni Mindezek alapján a WIIW arra jutott, hogy az új tagállamok az intézet korábbi aggályaival ellentétben kezdetben sem lesznek nettó befizetők, de figyelmeztetett rá, hogy a pénz áthelyezése a vidéki térség fejlesztésére szánt alapból a közvetlen kifizetések területére hosszabb távon hátrányt okozhat a fejlesztések terén. Richter Sándor, az intézet munkatársa a rendelkezésre álló magyar adatok alapján úgy becsülte: a közép- és kelet-európai új tagállamok akkor nem válnak nettó befizetővé, ha a programokra megpályázható EU-alapoknak 2004-ben legalább 44, 2005-ben 30 és 2006-ban legalább 18 százalékát kimerítik, s úgy vélte, ezek az arányok nagyjából érvényesek a többi tagjelöltre is. A GDP 0,8 százaléka Ugyanakkor az EU-tól kapott nettó támogatás az új tagállamokban igen csekély lesz: 2005-ben még legjobb esetben is legfeljebb az országok össz-GDP-jének 0,8 százalékát éri el, bár az arány országonként erősen eltér, és a balti államokban sokkal magasabb lesz, mint például Szlovéniában és Csehországban. A koppenhágai eredmények azonban mindezekkel együtt kedvezők az EU korábbi javaslataihoz képest, mert ha csekély mértékben is, de tehermentesítik az új tagállamok költségvetését. A mezőgazdasági közvetlen kifizetéseket illetően a WIIW úgy látja: ezek 2005-ben, a kifizetések első évében a 15 régi tagállam teljes mezőgazdasági költségvetésének 3 százalékát, más szóval a régi tagállamok GDP-jének 0,01 százalékát, az új tagok GDP-jének 0,25 százalékát teszik ki. Ugyanakkor az új tagállamokban 2005-ben egy mezőgazdasági dolgozó átlagos személy nagyjából az adott országban fizetett egyhavi ipari bérnek megfelelő közvetlen kifizetéshez jut. A közép- és kelet-európai új tagállamok 2005-ben a megművelt mezőgazdasági terület egy hektárjára - súlyozott átlagban - 30 eurót kapnak; ez az átlag a régi tagállamokban 130 euró. Ám az euró vásárlóereje az új tagországokban sokkal nagyobb, ez így lesz 2005-ben is, s ennek fényében a hektáronkénti támogatás az új tagállamokban eléri az ausztriai 50 százalékát. Egy táblázat alapján végül a kutatók rámutattak: 2005-ben a kifizetések az új tagállamok közül Magyarországon lesznek a legmagasabbak, s a mezőgazdaságban foglalkoztatott egy főre vetítve megközelítik majd a 2500 eurót: ez 25 százalékban a Brüsz- szelből kapott pénzből, 20 százalékban a Koppenhágában „át- rétegzett” összegekből és 55 százalékban az EU által a kormányok számára a saját költségvetésből engedélyezett kiegészítés- • bői áll majd. Végül Szlovénia A következő helyen Csehország áll, ahol a fenti részekből álló kifizetések mintegy 1700 eurót tesznek ki, Szlovákiában ez 1300- 1400 euró között lesz, a vizsgált nyolc tagjelölt között az utolsó előtti helyen Lengyelország áll nem egész 500 euróval, s utolsóként Szlovénia következik 400- 500 euró közötti összeggel. ■ Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy a Bács-Kiskun Megyei Közlekedési Felügyelet (6000 Kecskemét, Szent István krt. 19/A) telefonszámai 2003. január 13-ától megváltoznak. Kérjük, hogy hivatalunkat az alábbi számokon keressék: Központi szám *76/512-400 Fax:512-417 Titkárság 512-410 Jármű-felügyeleti osztály 512-440 Műszaki vizsga bejelentése 512-412 Jármű műszaki igazgatás 512-444 Jármű környezetvédelmi ügyintézése 512-453 Jármű-összeépítés, -átalakítás 512-454 Belföldi fuvarozás ügyintézése 512-464 Autóbuszos, taxi fuvarozás ügyintézése 512-460 Jármű-üzemeltetés, -ellenőrzés 512-438 Gazdálkodási osztály 512-430 A nem közölt szakmai területek telefonszámai változatlanok! 315543
