Petőfi Népe, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-02 / 1. szám

6. oldal - Petőfi Népe BOLDOG ÉVET BÁCS-KISKUN! 2003. Január 2., csütörtök U J A Cifrapalotától az Európai Parlamentig Újévi beszélgetés dr. Balogh Lászlóval, a Bács-Kisknn Megyei Közgyűlés elnökével A mögöttünk hagyott óesztendő egyik legfontosabb Bács-Kiskun megyei tör­ténése volt, hogy az októberi önkormányzati választások eredményeként hatalomváltás ment végbe a megyeházán. A Bács-Kiskun Megyei Ónkor­mányzatban ebben a ciklusban a 23 tagú MSZP-s képviselőcsoport és a két­fős SZDSZ-frakció szövetsége kormányozhat. Ez azt is jelenti, hogy a válasz­tók többségének bizalmából négy év után visszatérhetett a közgyűlés elnö­ki székébe dr. Balogh László (MSZP), aki - miután ’90 és '94 között alelnö- ke - ’94 és ’98 között már egyszer elnöke volt a megyegyűlésnek. Újévkö­szöntő interjúnkban egyebek mellett a megye és intézményeinek anyagi helyzetéről, lehetőségeiről, Bács-Kiskun és a megyei jogú város, Kecskemét kapcsolatáról s a megyék jövőjéről ejtettünk szót. Dr. Balogh László: Az első az intézmények biztonságos működtetése, ideért­ve a bérek emelését és a fejlesztéseket is.- Mihez fogott először, midőn elnökké választották? Mi tartozott az első intéz­kedései közé?- Első teendőim egyike volt összehív­ni a megyei önkormányzat intézménye­inek vezetőit. Csináltunk egy leltárt és - a ma divatos szóval élve - egy „brain- storming”-ot, azaz egyfajta ötletbörzét. Az elmúlt időszakban hiányoztak az ef­féle találkozók. Sorra vettük a sürgető problémákat, a szükséges fejlesztése­ket. Megbeszéltük például azt, hogy ön- kormányzatunk legnagyobb intézmé­nyének, a kecskeméti megyei kórház­nak az aktuális fejlesztésére és teljes fel­újítására körülbelül 8-9 milliárd forint szükségeltetik. S mivel józanul gondol­kodva senki sem remélheti azt, hogy ek­kora összeget egy tételben le lehet akasztani bárhonnan is, négy ütemet határoztunk meg. Az első ütem az onko- radiológiai központ továbbfejlesztését és a kórház hotelszárnyának felújítását foglalná magába. Emellett persze fel­adatunk a sürgősségi betegellátás fej­lesztésére elnyerhető pénzek megszer­zése is. Intézményeink jól működésé­hez ugyanakkor szorosan hozzátartozik az ott dolgozók anyagi boldogulása is, s a bérek 2003-as emeléséhez teljes egé­szében megvan a fedezet. Aztán - visz- szatérve az alapkérdéshez - első tenni­valóim közé tartozott tájékozódni a me­gyei önkormányzat hivatalán belüli álla­potokról is, s elrendelni egy pénzügyi átvilágítást, hogy pontos képet kaphas­sak.-És a székfoglaló beszédében is vázolt elnöki program megvalósításához mi­ként kezdett hozzá?- Ugye, Bács-Kiskun gazdaságának fejlődése szempontjából is kulcskérdés a közúthálózat fejlesztése. Nos, az e té­mában még 2001-ben elfogadott kon­cepciónak „köszönhetően” Magyaror­szág legnagyobb területű megyéjének mindössze 10 milliárd forint jut ilyen, 2003-ban indítandó beruházásokra, mi­közben Pest megyének 87, Békésnek 34, Jász-Nagykun-Szolnoknak és Csongrád- nak 14 milliárd. Mint olyan megyei köz­gyűlési elnök, aki országgyűlési képvi­selő s a Bács-Kiskun megyei MSZP-s honatyák csoportjának vezetője is, ez ügyben egy közösen megfogalmazott módosítójavaslat-csomaggal álltam elő a szakminisztériumnál. Ebben négy fon­tos út megépítése szerepel; sorrendben: az 51-est és az 54-est összekötő úté (a szekszárdi hídhoz kapcsolódóan), a fél­egyházi északi elkerülőé, a bajai alsó elkerülőé és a kecskeméü felső elkerü- lőúté. Már csak az a kérdés, hogy lesz-e ezekre fedezet a központi költségvetés­ben. Az oly fontos, Bács-Kiskun megyé­ért folytatott lobbizás eredményeként sikerült továbbá a megyébe hozni több mint 3 milliárd forintot a céltámogatá­si keretből s 5 milliárdot a címzett tá­mogatási körből. Aztán más megyékkel összefogva sikerült elfogadtatni egy olyan költségvetési módosító javaslatot is, amelynek értelmében 36 százalék­kal megemelkedtek azok a minisztériu­mi, területi kiegyenlítést szolgáló kere­tek, amelyeket a hét hátrányos helyzetű megye - köztük Bács-Kiskun - számára különítettek el.- Maradva az anyagiaknál: már érin­tettük a kórház kapcsán azt a kérdést, hogy a tervek szerint milyen fejlesztések­re áldoz(hat) pénzt 2003-ban a megyei önkormányzat, de érdemes volna ala­posabban is belenézni a megye kasszá­jába...- Költségvetésünk készítésekor az elsőszámú alapelv, ami érvényesül: in­tézményeink biztonságos működteté­se. S ebbe beletartozik a bérek emelése és a fejlesztési lehetőségek kiaknázása is. Itt szeretném kiemelni, hogy az utóbbi öt évben nem tapasztalt mérték­ben, több mint 35 százalékkal bővültek azok az állami források, amelyeket az intézmények működtetésére fordítha­tunk idén. Ami pedig a konkrét fejlesz­téseket illeti: a megyei kórház mellett első helyen áll a Kecskeméti Képtárnak otthont adó Cifrapalota felújítása, amit restellnivaló állapotban mutogathatnak most az idegenvezetők a turistáknak. A Belügyminisztérium „vis maior” kere­téből már nyertünk 122 millió forintot, s további 200-250 milliót remélünk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztéri­umától. A megye és Kecskemét anyagi hozzájárulásával együtt 400 millióból nemcsak hogy felújítható a hírős város egyik jelképének számító épület, de egy kincstár is kialakítható benne, ahol végre állandó kiállítási helyet kaphat a kunbábonyi aranylelet is. A fejlesztési lista élmezőnyében szerepel még a kecskeméti Juhar utcai iskola, aztán a nevelőotthonok családotthonossá ala­kításának folytatása, s esetlegesen a volt kecskeméti Városi mozi átalakítá­sa a megyei múzeumi szervezet szá­mára, ami azonban egyelőre csak terv­ként fogalmazódott meg.- Elnöksége első két hónapjában ho­zott-e valamilyen fon­tos személyi döntést?- A megyei köz­gyűlés szervezeti és működési szabályza­tát a tervek szerint januári ülésünkön módosítjuk, tehát a főbb személyi kérdé­sek február folyamán kerülnek terítékre. Több alelnök meg­választására mind­azonáltal nem teszek javaslatot, én két fő­állású helyettessel szeretném ezt a cik­lust végigdolgozni. Nagyon örülök egyébként, hogy Szabó Károly és Al­földi Albert szemé­lyében megyeszerte ismert emberek segí­tik a munkámat, tel­jes bizalommal és nyugalommal szá­míthatok rájuk.- Bács-Kiskun megye székhelye, Kecs­kemét megyei jogú város is - tehál kvázi külön megye a megyében -, amely vá­lasztópolgárainak többsége a Fidesz pol­gármesterjelöltjének, dr. Szécsi Gábor­nak szavazott újfent bizalmat az ősszel. Milyennek látja ennek fényében a megye és a megyei jogú város várható viszonyát a mostani ciklusban?- Először is ehhez a faramuci köz- igazgatási helyzethez annyit fűznék hozzá, hogy csak a politika és a jogsza­bályalkotás lehetett olyan - szalonképes szóval élve - ostoba, hogy a megyét és a várost szétválassza. Holott ez a kettő az emberek gondolkodásában, tudatában igenis összetartozik! Azzal nem lehet vi­tatkozni, hogy Kecskemét nem létezhet Bács-Kiskun nélkül, ahogyan Bács-Kis­kun sem képzelhető el Kecskemét nél­kül. Én úgy látom, hogy a fontos közös feladatokban sikeresen együtt tudunk majd működni a megyei jogú város ön- kormányzatával és dinamikus polgár- mesterével - pártállástól függetlenül.- Ez a parlamenti és önkormányzati négy esztendő egyben a végső vissza­számlálást is jelenti uniós csatlakozá­sunkig. Az EU-val kapcsolatban pedig ott a regionalizmus nagy kérdése. Ön szerint mi lesz a megyékkel 2006 után?- Szerintem ezt a legöregebb hindu sem tudná megmondani. A kérdés már csak azért sem válaszolható meg köny- nyen, mert a régiós közigazgatási kö­zépszint létrehozásához az alkotmányt, az önkormányzati törvényt és a válasz­tási törvényt is módosítani kellene a parlamentben, mégpedig teljes kon­szenzussal. És akkor még számolni kell a megyei közigazgatás szükségszerű le­építésével mint következménnyel, illet­ve annak minden velejárójával. Én úgy vélem, hogy az uniós csatlakozás önma­gában olyan hatalmas átalakulást hoz magával ebben a ciklusban, hogy emel­lett a közigazgatás üyen mérvű átszer­vezése túlontúl nagy falat lenne. Úgy­hogy ez az ügy szerintem csak 2006 után kerül elő. A megyéknek egyébiránt komoly szerep jut az EU-csatlaíkozásra való felkészülésben, s itt nem csak a tá­jékoztatásra, az ismeretterjesztésre gon­dolok. Nagy kérdés például, hogy mi lesz a ma még mezőgazdaságból élő, szorgos emberekkel itt, Bács-Kiskun- ban, mely most még döntően agrár jelle­gű megye, ám várhatóan átalakul majd gazdasága. Az ő helyzetüket uniós és hazai költségvetési pénzekből kell majd megoldanunk. És új munkahelyeket kell teremtenünk, de utakat, hidakat is kell építtetnünk, hogy vonzóbbá tegyük a Duna-Tisza közét a befektetők számára.- Önt az óév vége felé ismét megvá­lasztották a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökévé. Mi a szerveződés és vezetőjének fő célkitűzé­se?- Hadd említsem meg, hogy úgy tű­nik: az ország legnagyobb megyéjének vezető szerepe ebben a szövetségben megingathatatlan, merthogy annak fennállása óta mindig a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke látja el a MÖOSZ elnöki teendőit. A szövetség el­ső elnöke a néhai Kőtörő Miklós volt, őt én követhettem ’94 és ’98 között, majd az elmúlt ciklusban Endre Sándor tölt­hette be e posztot, most pedig ismét jómagam. A megyei önkormányzatokat tömörítő szervezet fő célja pedig nem más, minthogy minél több forrást sze­rezzen a megyék számára, minél bizton­ságosabbá tegye azok működését. Úgy látom, a hivatalban lévő „megyei elnöki kar” kiválóan alkalmas e cél képviseleté­re és megvalósítására - amellett, hogy egyikünk sem dughatja homokba a fejét a megyék jövőjét s a regionalitás ügyét illetően, mely utóbbi téren a felkészülés és a felkészítés is feladatunk. ■ Korrekten, nem hazudva... Harmadszor jutott be az ősszel a megyei közgyűlésbe a halasi Szabó Károly (MSZP), aki - lévén immáron rutinos megyegyű­lési tag - dr. Balogh László javaslatára az elnök egyik helyette­se lett. A két alelnök közti munkamegosztás értelmében első­sorban ő helyettesíti a megyegyűlés elnökét s viszi a hivatali ügyeket a megyeházán annak távollétében. Egyben ő a megyei önkormányzat mintegy 40 intézményéért felelős alelnök is.- Az Ön feladatköre amolyan klasszi­kus, író- és tárgyalóasztalhoz „láncoló” vezetői munkakör egy nagy, sok em­bert foglalkoztató önkormányzat élén. Biztos van vezetési filozófiája...- 32 évesen lettem Kiskunhalason a Rákóczi-középiskola igazgatója sok ambícióval, ám annál kevesebb tapasz­talattal - így kezdődött anno a vezetői pályafutásom. Visszatekintve: az intéz­mény sorsa mindent egybevetve jól alakult igazgatóságom idején, magam pedig szert tettem arra a vezetői tapasz­talatra, amelyre azóta is alapozok. Ez pedig: akkor megy jól a munka, akkor érjük el a közös célokat egy csapatban, ha a közvetlen beosztottak fel­tétlen bizalmat és támogatást is kapnak tőlem a feladat mellé. Ráadá­sul folyamatosan lehetőségük van megbeszélni, hogy haladnak, mik az akadályok, milyen segítséget kérnek. Ez a munkamódszer aztán bevált akkor is, amikor négy évig Halas tanácselnöke voltam vagy amikor kollégiumot vezettem. S ez érvényes a megyeházán is: feltét­len bizalom a munkatársak iránt - persze csak az első csalódásig.- Mit tart az önkormányzati ciklus legnagyobb kihívásának?- Azt, hogy miként, mennyi sikerélménnyel és mennyi kudarccal élik meg Bács-Kiskun lakói az ország belépését az Európai Unióba. Ez rengeteget számít majd, amikor a mi négy évünket megítéli a köz­vélemény. Egy ilyen szerencsés kihívás, mint az uniós csatlakozás, egy emberöltő alatt legfeljebb ha egyszer adatik meg egy országnak. De tény, hogy az emberek keményen érzik majd a tagság pozitív és negatív következményeit egyaránt, s tőlünk magunktól függ, miből mennyi jut ki nekünk. A megye társadalmát fel kell készítenünk a csatlakozásra, méghozzá gyorsított tempóban, mert le vagyunk ma­radva. A népszavazásra - korrekten, nem hazudva, nem csak a szé­pet s az előnyöket mutatva - képbe kell hoznunk az embereket, hogy tudják, miről döntenek, mit vállalnak. Kemény munka lesz, de biz- tató, hogy ma nincs komoly ellenzéke uniós tagságunknak. ______■ E lőterjesztések százai A hivatal az állandóságot és a folyamatosságot kell hogy képviselje. Mindegy, hogy mi­lyen összetételű a közgyűlés, ki kormányoz, s ki van ellen­zékben, a szakmai munka ugyanaz, s ezt kell megbízha­tóan és színvonalasan elvé­gezni - vallja dr. Ferenczi Ist­ván főjegyző, aki már hosszú évek óta irányítja a Bács-Kis­kun Megyei Önkormányzat Hivatalát Kecskeméten.- A hivatalnak az a feladata, hogy legjobb tudása szerint segítse a megyei önkormányzat, a megye­gyűlési tagok munkáját, függetle­nül a négyévenkénti választások kimenetelétől. Egy-egy ciklusvál­tás legfeljebb a partneri viszony milyenségében hozhat változást- nyilatkozta lapunknak a megye főjegyzője.- Persze első a minőség, de ha mennyiségi szempontból nézzük a hivatal munkáját, mit monda­nak a számok?- Egy esztendőben több száz előterjesztés készül itt, a Deák téri irodaházban, s ezen belül körülbelül húsz a rendelet. Az ügyiratok száma éves szinten mindazonáltal meghaladja a két­ezret. A megyéhez tartozó ható­sági feladatkörök és ügyek száma csekély, ugyanakkor az illetékhi­vatalunk ügyfélforgalma tetemes.- A hivatal rendre dicséretet kap a testületi üléseken a képvise­lőktől a színvonalas előterjeszté­sekért, ami az itteni munkát ille­tően fontos pozitív visszajelzés. De a követelmények folyamata­Hamburger helyett halászlé!- Jó szerencsémnek köszönhetően 40 esztendőn át hivatali regula nélkül dolgozhattam népművelőként; már csak ezért is el kellett gondolkodnom azon, elvállaljam-e az alelnöksé- get, ami persze nagyon nagy megtiszteltetés. Ám nyilvánvaló­vá vált, hogy a rám váró feladatok szívem szerint valók, így el­fogadtam a felkérést. S jólesett, hogy az ellenzék soraiból is kaptam támogató voksokat a megválasztásomkor - mondja Alföldi Albert (MSZP), a megyegyűlés hajósi alelnöke.- Mik azok a szíve szerint való feladatok?- Egyrészt elősegíteni, megteremteni és ápolni a megye és a me­gyebeli városok, falvak harmonikus együttműködését. Előzmény­ként idetartozik, hogy korábban már a „nagypolitika” színpadán is azt próbáltam a szereplőkkel megértetni - s ennek szellemében is próbáltam cselekedni -, hogy nemzeti kiegyezés nélkül nem mehe­tünk be az európai közösségbe. S az igazság az, hogy sorra kudarcot vallottak erőfeszítéseim. Most viszont vonz az, hogy hasonló a fel­adat, csak kisebb területen; azaz a remélt összefogás megteremtésé­ben apellálhatok a közös szűkebb hazához tartozásra, a megyét át­szövő emberi kapcsolatokra. Minden települést végigjárok, minden polgármesterrel beszélni szeretnék. Ez az egyik nagy feladatköröm.-Ésa másik?- Sokszínű Duna-Tisza közi kultúránk patronálása. Világosan kell látni, hogy olyan évtizedek jönnek, hogy ha nem védelmezzük meg a magyar(országi) kul­túrát, súlyos bűnt követünk el. És ne arra tessék gondol­ni, hogy az EU nem adja meg a nemzeteknek a jogot és a lehetőséget kultúrájuk életben tartására! Sokkal inkább az a baj, hogy manapság mind többen - különösen a felnö­vekvő generációk - képesek feltétel nélkül magukévá tenni a rájuk zúduló negatív, idegen kulturális hatásokat, és kizárólagosan csak azokat. Sokkal több energiát kell tehát fordítanunk a magyar kultú­ra mindennapokba való begyökerezésére, s bizony még az is idetar­tozik, hogy inkább bajai halászlét eszem, mint hamburgert, s hogy ha elcsodálkozom valamin, nem azt mondom: váóóó! Nos, ha ezt a két területet sikerül jól gondoznom, talán nem kell szégyenkeznem, amikor kitelik négyéves hivatalom. __________________________________INTERJÚK; KOSA GYÖRGY, FOTÓK; MUCIIK RÓBERT san változnak, s ezekkel lépést kell tudni tartani...- A szakmai színvonalra is igaz, hogy azon is mindig van mit javítani, a szakmai tudáson is mindig van mit fejleszteni. Most például az uniós elvárásokhoz kell igazítani a képzettségünket. Jómagámmal együtt négyen já­runk EU-s szakjogászi képesítést adó, posztgraduális egyetemi képzésre. De rajtunk kívül is több diplomás hivatali munkatár­sunk képzi magát tovább vala­mely felsőfokú oktatási intéz­ményben, félszázan vettek-vesz- nek részt nyelvtanfolyamon, s ugyanennyien számítástechnikai képzésen. És amellett, hogy az apparátus szakmailag „kitanulja az uniót”, feladata az emberek alapos tájékoztatása arról, hogy mi vár rájuk, miről dönthetnek. Aztán a hivatal bonyolítja le az alkotmánymódosításos népsza­vazást az EU-csatlakozás ügyé­ben, s a folyamat végén ott vár ránk az európai parlamenti vá­lasztások levezénylése. ■

Next

/
Thumbnails
Contents