Petőfi Népe, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-02 / 1. szám
6. oldal - Petőfi Népe BOLDOG ÉVET BÁCS-KISKUN! 2003. Január 2., csütörtök U J A Cifrapalotától az Európai Parlamentig Újévi beszélgetés dr. Balogh Lászlóval, a Bács-Kisknn Megyei Közgyűlés elnökével A mögöttünk hagyott óesztendő egyik legfontosabb Bács-Kiskun megyei történése volt, hogy az októberi önkormányzati választások eredményeként hatalomváltás ment végbe a megyeházán. A Bács-Kiskun Megyei Ónkormányzatban ebben a ciklusban a 23 tagú MSZP-s képviselőcsoport és a kétfős SZDSZ-frakció szövetsége kormányozhat. Ez azt is jelenti, hogy a választók többségének bizalmából négy év után visszatérhetett a közgyűlés elnöki székébe dr. Balogh László (MSZP), aki - miután ’90 és '94 között alelnö- ke - ’94 és ’98 között már egyszer elnöke volt a megyegyűlésnek. Újévköszöntő interjúnkban egyebek mellett a megye és intézményeinek anyagi helyzetéről, lehetőségeiről, Bács-Kiskun és a megyei jogú város, Kecskemét kapcsolatáról s a megyék jövőjéről ejtettünk szót. Dr. Balogh László: Az első az intézmények biztonságos működtetése, ideértve a bérek emelését és a fejlesztéseket is.- Mihez fogott először, midőn elnökké választották? Mi tartozott az első intézkedései közé?- Első teendőim egyike volt összehívni a megyei önkormányzat intézményeinek vezetőit. Csináltunk egy leltárt és - a ma divatos szóval élve - egy „brain- storming”-ot, azaz egyfajta ötletbörzét. Az elmúlt időszakban hiányoztak az efféle találkozók. Sorra vettük a sürgető problémákat, a szükséges fejlesztéseket. Megbeszéltük például azt, hogy ön- kormányzatunk legnagyobb intézményének, a kecskeméti megyei kórháznak az aktuális fejlesztésére és teljes felújítására körülbelül 8-9 milliárd forint szükségeltetik. S mivel józanul gondolkodva senki sem remélheti azt, hogy ekkora összeget egy tételben le lehet akasztani bárhonnan is, négy ütemet határoztunk meg. Az első ütem az onko- radiológiai központ továbbfejlesztését és a kórház hotelszárnyának felújítását foglalná magába. Emellett persze feladatunk a sürgősségi betegellátás fejlesztésére elnyerhető pénzek megszerzése is. Intézményeink jól működéséhez ugyanakkor szorosan hozzátartozik az ott dolgozók anyagi boldogulása is, s a bérek 2003-as emeléséhez teljes egészében megvan a fedezet. Aztán - visz- szatérve az alapkérdéshez - első tennivalóim közé tartozott tájékozódni a megyei önkormányzat hivatalán belüli állapotokról is, s elrendelni egy pénzügyi átvilágítást, hogy pontos képet kaphassak.-És a székfoglaló beszédében is vázolt elnöki program megvalósításához miként kezdett hozzá?- Ugye, Bács-Kiskun gazdaságának fejlődése szempontjából is kulcskérdés a közúthálózat fejlesztése. Nos, az e témában még 2001-ben elfogadott koncepciónak „köszönhetően” Magyarország legnagyobb területű megyéjének mindössze 10 milliárd forint jut ilyen, 2003-ban indítandó beruházásokra, miközben Pest megyének 87, Békésnek 34, Jász-Nagykun-Szolnoknak és Csongrád- nak 14 milliárd. Mint olyan megyei közgyűlési elnök, aki országgyűlési képviselő s a Bács-Kiskun megyei MSZP-s honatyák csoportjának vezetője is, ez ügyben egy közösen megfogalmazott módosítójavaslat-csomaggal álltam elő a szakminisztériumnál. Ebben négy fontos út megépítése szerepel; sorrendben: az 51-est és az 54-est összekötő úté (a szekszárdi hídhoz kapcsolódóan), a félegyházi északi elkerülőé, a bajai alsó elkerülőé és a kecskeméü felső elkerü- lőúté. Már csak az a kérdés, hogy lesz-e ezekre fedezet a központi költségvetésben. Az oly fontos, Bács-Kiskun megyéért folytatott lobbizás eredményeként sikerült továbbá a megyébe hozni több mint 3 milliárd forintot a céltámogatási keretből s 5 milliárdot a címzett támogatási körből. Aztán más megyékkel összefogva sikerült elfogadtatni egy olyan költségvetési módosító javaslatot is, amelynek értelmében 36 százalékkal megemelkedtek azok a minisztériumi, területi kiegyenlítést szolgáló keretek, amelyeket a hét hátrányos helyzetű megye - köztük Bács-Kiskun - számára különítettek el.- Maradva az anyagiaknál: már érintettük a kórház kapcsán azt a kérdést, hogy a tervek szerint milyen fejlesztésekre áldoz(hat) pénzt 2003-ban a megyei önkormányzat, de érdemes volna alaposabban is belenézni a megye kasszájába...- Költségvetésünk készítésekor az elsőszámú alapelv, ami érvényesül: intézményeink biztonságos működtetése. S ebbe beletartozik a bérek emelése és a fejlesztési lehetőségek kiaknázása is. Itt szeretném kiemelni, hogy az utóbbi öt évben nem tapasztalt mértékben, több mint 35 százalékkal bővültek azok az állami források, amelyeket az intézmények működtetésére fordíthatunk idén. Ami pedig a konkrét fejlesztéseket illeti: a megyei kórház mellett első helyen áll a Kecskeméti Képtárnak otthont adó Cifrapalota felújítása, amit restellnivaló állapotban mutogathatnak most az idegenvezetők a turistáknak. A Belügyminisztérium „vis maior” keretéből már nyertünk 122 millió forintot, s további 200-250 milliót remélünk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. A megye és Kecskemét anyagi hozzájárulásával együtt 400 millióból nemcsak hogy felújítható a hírős város egyik jelképének számító épület, de egy kincstár is kialakítható benne, ahol végre állandó kiállítási helyet kaphat a kunbábonyi aranylelet is. A fejlesztési lista élmezőnyében szerepel még a kecskeméti Juhar utcai iskola, aztán a nevelőotthonok családotthonossá alakításának folytatása, s esetlegesen a volt kecskeméti Városi mozi átalakítása a megyei múzeumi szervezet számára, ami azonban egyelőre csak tervként fogalmazódott meg.- Elnöksége első két hónapjában hozott-e valamilyen fontos személyi döntést?- A megyei közgyűlés szervezeti és működési szabályzatát a tervek szerint januári ülésünkön módosítjuk, tehát a főbb személyi kérdések február folyamán kerülnek terítékre. Több alelnök megválasztására mindazonáltal nem teszek javaslatot, én két főállású helyettessel szeretném ezt a ciklust végigdolgozni. Nagyon örülök egyébként, hogy Szabó Károly és Alföldi Albert személyében megyeszerte ismert emberek segítik a munkámat, teljes bizalommal és nyugalommal számíthatok rájuk.- Bács-Kiskun megye székhelye, Kecskemét megyei jogú város is - tehál kvázi külön megye a megyében -, amely választópolgárainak többsége a Fidesz polgármesterjelöltjének, dr. Szécsi Gábornak szavazott újfent bizalmat az ősszel. Milyennek látja ennek fényében a megye és a megyei jogú város várható viszonyát a mostani ciklusban?- Először is ehhez a faramuci köz- igazgatási helyzethez annyit fűznék hozzá, hogy csak a politika és a jogszabályalkotás lehetett olyan - szalonképes szóval élve - ostoba, hogy a megyét és a várost szétválassza. Holott ez a kettő az emberek gondolkodásában, tudatában igenis összetartozik! Azzal nem lehet vitatkozni, hogy Kecskemét nem létezhet Bács-Kiskun nélkül, ahogyan Bács-Kiskun sem képzelhető el Kecskemét nélkül. Én úgy látom, hogy a fontos közös feladatokban sikeresen együtt tudunk majd működni a megyei jogú város ön- kormányzatával és dinamikus polgár- mesterével - pártállástól függetlenül.- Ez a parlamenti és önkormányzati négy esztendő egyben a végső visszaszámlálást is jelenti uniós csatlakozásunkig. Az EU-val kapcsolatban pedig ott a regionalizmus nagy kérdése. Ön szerint mi lesz a megyékkel 2006 után?- Szerintem ezt a legöregebb hindu sem tudná megmondani. A kérdés már csak azért sem válaszolható meg köny- nyen, mert a régiós közigazgatási középszint létrehozásához az alkotmányt, az önkormányzati törvényt és a választási törvényt is módosítani kellene a parlamentben, mégpedig teljes konszenzussal. És akkor még számolni kell a megyei közigazgatás szükségszerű leépítésével mint következménnyel, illetve annak minden velejárójával. Én úgy vélem, hogy az uniós csatlakozás önmagában olyan hatalmas átalakulást hoz magával ebben a ciklusban, hogy emellett a közigazgatás üyen mérvű átszervezése túlontúl nagy falat lenne. Úgyhogy ez az ügy szerintem csak 2006 után kerül elő. A megyéknek egyébiránt komoly szerep jut az EU-csatlaíkozásra való felkészülésben, s itt nem csak a tájékoztatásra, az ismeretterjesztésre gondolok. Nagy kérdés például, hogy mi lesz a ma még mezőgazdaságból élő, szorgos emberekkel itt, Bács-Kiskun- ban, mely most még döntően agrár jellegű megye, ám várhatóan átalakul majd gazdasága. Az ő helyzetüket uniós és hazai költségvetési pénzekből kell majd megoldanunk. És új munkahelyeket kell teremtenünk, de utakat, hidakat is kell építtetnünk, hogy vonzóbbá tegyük a Duna-Tisza közét a befektetők számára.- Önt az óév vége felé ismét megválasztották a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökévé. Mi a szerveződés és vezetőjének fő célkitűzése?- Hadd említsem meg, hogy úgy tűnik: az ország legnagyobb megyéjének vezető szerepe ebben a szövetségben megingathatatlan, merthogy annak fennállása óta mindig a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke látja el a MÖOSZ elnöki teendőit. A szövetség első elnöke a néhai Kőtörő Miklós volt, őt én követhettem ’94 és ’98 között, majd az elmúlt ciklusban Endre Sándor tölthette be e posztot, most pedig ismét jómagam. A megyei önkormányzatokat tömörítő szervezet fő célja pedig nem más, minthogy minél több forrást szerezzen a megyék számára, minél biztonságosabbá tegye azok működését. Úgy látom, a hivatalban lévő „megyei elnöki kar” kiválóan alkalmas e cél képviseletére és megvalósítására - amellett, hogy egyikünk sem dughatja homokba a fejét a megyék jövőjét s a regionalitás ügyét illetően, mely utóbbi téren a felkészülés és a felkészítés is feladatunk. ■ Korrekten, nem hazudva... Harmadszor jutott be az ősszel a megyei közgyűlésbe a halasi Szabó Károly (MSZP), aki - lévén immáron rutinos megyegyűlési tag - dr. Balogh László javaslatára az elnök egyik helyettese lett. A két alelnök közti munkamegosztás értelmében elsősorban ő helyettesíti a megyegyűlés elnökét s viszi a hivatali ügyeket a megyeházán annak távollétében. Egyben ő a megyei önkormányzat mintegy 40 intézményéért felelős alelnök is.- Az Ön feladatköre amolyan klasszikus, író- és tárgyalóasztalhoz „láncoló” vezetői munkakör egy nagy, sok embert foglalkoztató önkormányzat élén. Biztos van vezetési filozófiája...- 32 évesen lettem Kiskunhalason a Rákóczi-középiskola igazgatója sok ambícióval, ám annál kevesebb tapasztalattal - így kezdődött anno a vezetői pályafutásom. Visszatekintve: az intézmény sorsa mindent egybevetve jól alakult igazgatóságom idején, magam pedig szert tettem arra a vezetői tapasztalatra, amelyre azóta is alapozok. Ez pedig: akkor megy jól a munka, akkor érjük el a közös célokat egy csapatban, ha a közvetlen beosztottak feltétlen bizalmat és támogatást is kapnak tőlem a feladat mellé. Ráadásul folyamatosan lehetőségük van megbeszélni, hogy haladnak, mik az akadályok, milyen segítséget kérnek. Ez a munkamódszer aztán bevált akkor is, amikor négy évig Halas tanácselnöke voltam vagy amikor kollégiumot vezettem. S ez érvényes a megyeházán is: feltétlen bizalom a munkatársak iránt - persze csak az első csalódásig.- Mit tart az önkormányzati ciklus legnagyobb kihívásának?- Azt, hogy miként, mennyi sikerélménnyel és mennyi kudarccal élik meg Bács-Kiskun lakói az ország belépését az Európai Unióba. Ez rengeteget számít majd, amikor a mi négy évünket megítéli a közvélemény. Egy ilyen szerencsés kihívás, mint az uniós csatlakozás, egy emberöltő alatt legfeljebb ha egyszer adatik meg egy országnak. De tény, hogy az emberek keményen érzik majd a tagság pozitív és negatív következményeit egyaránt, s tőlünk magunktól függ, miből mennyi jut ki nekünk. A megye társadalmát fel kell készítenünk a csatlakozásra, méghozzá gyorsított tempóban, mert le vagyunk maradva. A népszavazásra - korrekten, nem hazudva, nem csak a szépet s az előnyöket mutatva - képbe kell hoznunk az embereket, hogy tudják, miről döntenek, mit vállalnak. Kemény munka lesz, de biz- tató, hogy ma nincs komoly ellenzéke uniós tagságunknak. ______■ E lőterjesztések százai A hivatal az állandóságot és a folyamatosságot kell hogy képviselje. Mindegy, hogy milyen összetételű a közgyűlés, ki kormányoz, s ki van ellenzékben, a szakmai munka ugyanaz, s ezt kell megbízhatóan és színvonalasan elvégezni - vallja dr. Ferenczi István főjegyző, aki már hosszú évek óta irányítja a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatalát Kecskeméten.- A hivatalnak az a feladata, hogy legjobb tudása szerint segítse a megyei önkormányzat, a megyegyűlési tagok munkáját, függetlenül a négyévenkénti választások kimenetelétől. Egy-egy ciklusváltás legfeljebb a partneri viszony milyenségében hozhat változást- nyilatkozta lapunknak a megye főjegyzője.- Persze első a minőség, de ha mennyiségi szempontból nézzük a hivatal munkáját, mit mondanak a számok?- Egy esztendőben több száz előterjesztés készül itt, a Deák téri irodaházban, s ezen belül körülbelül húsz a rendelet. Az ügyiratok száma éves szinten mindazonáltal meghaladja a kétezret. A megyéhez tartozó hatósági feladatkörök és ügyek száma csekély, ugyanakkor az illetékhivatalunk ügyfélforgalma tetemes.- A hivatal rendre dicséretet kap a testületi üléseken a képviselőktől a színvonalas előterjesztésekért, ami az itteni munkát illetően fontos pozitív visszajelzés. De a követelmények folyamataHamburger helyett halászlé!- Jó szerencsémnek köszönhetően 40 esztendőn át hivatali regula nélkül dolgozhattam népművelőként; már csak ezért is el kellett gondolkodnom azon, elvállaljam-e az alelnöksé- get, ami persze nagyon nagy megtiszteltetés. Ám nyilvánvalóvá vált, hogy a rám váró feladatok szívem szerint valók, így elfogadtam a felkérést. S jólesett, hogy az ellenzék soraiból is kaptam támogató voksokat a megválasztásomkor - mondja Alföldi Albert (MSZP), a megyegyűlés hajósi alelnöke.- Mik azok a szíve szerint való feladatok?- Egyrészt elősegíteni, megteremteni és ápolni a megye és a megyebeli városok, falvak harmonikus együttműködését. Előzményként idetartozik, hogy korábban már a „nagypolitika” színpadán is azt próbáltam a szereplőkkel megértetni - s ennek szellemében is próbáltam cselekedni -, hogy nemzeti kiegyezés nélkül nem mehetünk be az európai közösségbe. S az igazság az, hogy sorra kudarcot vallottak erőfeszítéseim. Most viszont vonz az, hogy hasonló a feladat, csak kisebb területen; azaz a remélt összefogás megteremtésében apellálhatok a közös szűkebb hazához tartozásra, a megyét átszövő emberi kapcsolatokra. Minden települést végigjárok, minden polgármesterrel beszélni szeretnék. Ez az egyik nagy feladatköröm.-Ésa másik?- Sokszínű Duna-Tisza közi kultúránk patronálása. Világosan kell látni, hogy olyan évtizedek jönnek, hogy ha nem védelmezzük meg a magyar(országi) kultúrát, súlyos bűnt követünk el. És ne arra tessék gondolni, hogy az EU nem adja meg a nemzeteknek a jogot és a lehetőséget kultúrájuk életben tartására! Sokkal inkább az a baj, hogy manapság mind többen - különösen a felnövekvő generációk - képesek feltétel nélkül magukévá tenni a rájuk zúduló negatív, idegen kulturális hatásokat, és kizárólagosan csak azokat. Sokkal több energiát kell tehát fordítanunk a magyar kultúra mindennapokba való begyökerezésére, s bizony még az is idetartozik, hogy inkább bajai halászlét eszem, mint hamburgert, s hogy ha elcsodálkozom valamin, nem azt mondom: váóóó! Nos, ha ezt a két területet sikerül jól gondoznom, talán nem kell szégyenkeznem, amikor kitelik négyéves hivatalom. __________________________________INTERJÚK; KOSA GYÖRGY, FOTÓK; MUCIIK RÓBERT san változnak, s ezekkel lépést kell tudni tartani...- A szakmai színvonalra is igaz, hogy azon is mindig van mit javítani, a szakmai tudáson is mindig van mit fejleszteni. Most például az uniós elvárásokhoz kell igazítani a képzettségünket. Jómagámmal együtt négyen járunk EU-s szakjogászi képesítést adó, posztgraduális egyetemi képzésre. De rajtunk kívül is több diplomás hivatali munkatársunk képzi magát tovább valamely felsőfokú oktatási intézményben, félszázan vettek-vesz- nek részt nyelvtanfolyamon, s ugyanennyien számítástechnikai képzésen. És amellett, hogy az apparátus szakmailag „kitanulja az uniót”, feladata az emberek alapos tájékoztatása arról, hogy mi vár rájuk, miről dönthetnek. Aztán a hivatal bonyolítja le az alkotmánymódosításos népszavazást az EU-csatlakozás ügyében, s a folyamat végén ott vár ránk az európai parlamenti választások levezénylése. ■
